News here
hirdetés

JÖVŐ

Az ivóvizünk egyelőre nincs veszélyben, de a folyóink már tele vannak mikroműanyaggal

Éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.”
Címkép: elekes/Flickr - szmo.hu
2021. május 12.


Link másolása

hirdetés

Mikroműanyagnak az 5 mm-nél kisebb plasztikdarabkákat nevezzük. Akad köztük olyan, amelyet már eleve ilyen méretben gyártanak le (pl. kozmetikai termékekben található mikrogömbök, csillámok), mások pedig nagyobb műanyag termékek aprózódása, roncsolódása révén jönnek létre. Ennek megfelelően a nagyobb mikroműanyag-darabkákat akár szabadszemmel is észrevehetjük, a kisebbek azonban csak mikroszkóp alatt láthatók – olvasható a Másfélfok cikkében.

A mikroműanyagok problémájával foglalkozó előző cikkben már szó esett arról, hogy ezek a szennyezőanyagok mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig. Az is bizonyos, hogy egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek.

Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll.

Mennyit iszunk meg belőle és mi bajunk lesz tőle?

A mikroműanyagok egészségügyi hatásainak becslése igen komplex feladat, hiszen nem egyetlen anyagról, hanem anyagok egy csoportjáról kell(ene) megmondanunk, hogyan hatnak a szervezetünkre. Más lehet a hatás, hogyha belélegezzük és más, ha a táplálékkal együtt fogyasztjuk el őket. Ha kimondottan az ivóvízben lévő mikroműanyagok hatásait szeretnénk feltérképezni, akkor sem elegendő magának a mikroműanyagnak a jelenlétét vizsgálni, hanem a belőle kioldódó adalékanyagok, illetve az előállításukhoz felhasznált ún. monomerek maradványait is detektálni kell.

A WHO eddig öt ilyen vegyületre javasolt határértéket az ivóvízben:

hirdetés
  • akrilamid
  • epiklórhidrin
  • 1,4-diklórbenzol
  • sztirol, valamint
  • vinil-klorid.

Ezeknek az anyagoknak a jelenlétét egyébként már a vízhálózatba beépíthető termékek engedélyeztetése során vizsgálják, vagyis olyan műanyagot nem lehet erre a célra felhasználni, amelyből ezeknek a vegyületnek jelentős mennyisége oldódhat ki.

Egy nemzetközi tanulmány szerint éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.”

A mikroműanyagok nagy része ugyan a széklettel távozik az emberi szervezetből, de a bennmaradó mintegy 10% felszívódhat és gyulladást okozhat az emésztőrendszerben. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a műanyag darabka, annál nagyobb eséllyel ürül ki és csak a legkisebbek azok, amelyek akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. Arról azonban, hogy mi az a koncentráció vagy napi bevitel, amelynél már veszélyt jelentenek, még nincs adatunk. Az egészségügyi kockázatok után lássuk hazai folyóink szennyezettségét.

Duna: már a sógoroktól szennyezetten érkezik, de Budapestnél tovább romlik

A Duna, hazánk legnagyobb folyója már két országon átfolyik, mire megérkezik Magyarország területére. Ennek megfelelően a benne található mikroműanyag jelentős részét már magával hozza.

Osztrák vizsgálatok alapján a Duna által szállított mikroműanyag mennyisége évente 530-1500 tonnára becsülhető.

A hazai helyzetről a Wessling Hungary Kft. által elvégzett 2018-as mérések eredményei alapján alkothatunk képet. A cég munkatársai két ponton, a főváros északi részén, a Megyeri híd fölött, valamint a déli szakaszon, a Csepeli Szabadkikötőnél vettek mintát a folyóból. Az előbbi helyen 45, az utóbbin 55 részecskét találtak 1 m3 vízben.

A főváros tehát mintegy ötödével emelte a Duna mikroműanyag-szennyezettség szintjét.

Nemzetközi összehasonlításban ez sajnos nem számít meglepőnek: a nagy esőzések során a burkolatokról bemosódó csapadék és a szennyvíztisztító telepek egyaránt jelentős forrásai a szennyezésnek.

Mivel a főváros ivóvize parti szűrésű kutakból kerül ki, gyakorlatilag a Duna vize az ivóvíz forrása. A folyó vize homokos, kavicsos vízáteresztő rétegeken halad át, melyet maguk a vízáteresztő rétegek, illetve annak baktériumközössége egyaránt tisztít. Ennek köszönhetően a főváros ivóvízbázisa egyelőre nem tekinthető veszélyeztetettnek.

Bár Magyarországon a mikroműanyagok ivóvízben való előfordulására vonatkozó átfogó tanulmányt még nem publikáltak, a közegészégügyi szakemberek szerint nincs ok aggodalomra a magyarországi ivóvizek mikroműanyag szennyezettségét illetően.

Hazánkban ugyanis a közműves ivóvízellátás 94%-a felszín alatti vízbázisból származik, mely jóval kevésbé kitett a szennyeződésnek, mint a felszíni vizek.

Az ivóvíz esetében nemcsak annak forrása, hanem a vízhálózatban használt anyagok, csövek kopása is szennyezőforrásnak tekintendő, ennek mértékéről sem ismerünk még átfogó hazai kutatást. Néhány adat azonban már rendelkezésre áll. 2017 végén szintén a Wessling Kft. végzett vizsgálatokat négy hazai vízmű területén, ahol a vízművek által meghatározott pontokon, tűzcsapra vagy egyéb mintavételi csapra csatlakozva végeztek mintavételezést a szolnoki VCSM Zrt., a veszprémi Bakonykarszt Zrt., a siófoki DRV Zrt., valamint a kecskeméti Bácsvíz Zrt. vízműrendszereiben.

Egyes mintákban 2–17,4 db/m3 közötti mennyiségű mikroműanyagot találtak. Több vízmű mintájából polietilént és politetrafluor-etilént mutattak ki, előbbi a vízvezetékrendszerekben használt ún. KPE-csőből származhat, míg utóbbi a tömítéshez használt zsinórból.

A Felső-Tisza szennyezettsége katasztrofális

Második legnagyobb folyónk, a Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. 2017-es adatok szerint a 300 mikrométernél nagyobb részecskék koncentrációja 4,9 db/m3 volt, a 15 és 300 mikrométer közé eső mikroműanyagok száma pedig 62,5 db/m3.

Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán.

A probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. Bár a vízügyi szakemberek és a civilek együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés. Hosszú távon megoldást csakis a hatékony környezetvédelmi diplomácia, a magyar, ukrán és román hatóságok együttműködése hozhat.

Nagyobb folyóink közül kiemelt figyelmet érdemel még a Rába vizének szennyezettsége. Három évvel ezelőtt itt 1 m3 vízből 12,1 db mikroműanyagot mutattak ki, amely naponta akár több, mint 20,7 millió részecskét is jelenthet. Ráadásul itt nemcsak széles körben felhasznált műanyagfajtákra bukkantak rá a vízben, hanem precíziós alkatrészekhez, elektronikai termékekhez használt anyagokra is (pl. polyoximetilén).

Valamivel kedvezőbb a helyzet a Balaton és fő táplálója, a Zala esetében, ahol a m3-enkénti mikroműanyag mennyisége 5-10 közötti. Az Ipolyra vonatkozóan rendelkezünk még adatokkal. Egy 2018-as vizsgálat során a többnyire nemzeti parki területeket érintő folyóban 1,7 db részecskét mutattak ki 1 m3 vízből.

A szennyvíziszapba is sok mikroműanyag kerül

A Duna fővárosi szakaszán végzett mikroműanyag vizsgálatoknál már említettük, hogy a szennyvíztisztító telepek a legjelentősebb források között vannak. Budapest szennyvíztelepeinek mikroműanyag-kibocsátásáról nem áll rendelkezésre adat, a magyarországi szennyvíztisztítók közül egyedül a pécsihez kapcsolódóan publikáltak eredményeket.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatói által 2019-ben elvégzett vizsgálatok tanúsága szerint a szennyvíztelepre érkező, befolyó szennyvíz literenként (!) átlagosan 1794 db részecskét tartalmaz, melynek közel 90%-át szálas műanyagok teszik ki. A tisztított szennyvíz 1 literében 221 db műanyagrészecskét mutattak ki, vagyis a szennyvíztisztítás során a mikroműanyagok közel 88%-át tudták eltávolítani. Amit a szennyvízkezelés során eltávolítanak, az a szennyvíziszapba kerül, ennek 1 kg-jában átlagosan 7320 db részecskét találtak a kutatók. Mivel a szennyvíziszap egy része mezőgazdasági felhasználásra kerül, így a benne található műanyag szennyezés a talajba is bejuthat, sőt a szél által tovább szállítódva további területeket is elérhet.

Az tehát ebből az egyetlen adatból is látszik, hogy bár a hagyományos szennyvíztisztítási módszerek viszonylag jó hatásfokkal távolítják el a mikroműanyagokat, a tisztítást követően visszamaradó mennyiség még mindig jelentős.

Felmerül a kérdés, hogy rendelkezésre állnak-e olyan módszerek, amelyekkel a mikroműanyagok akár a szennyvízből, akár az iszapból eltávolíthatók.

Több ígéretes kísérleti fázisban lévő technológia (pl. membrán-bioreaktor, fotokatalitikus bontás, mikrobiológiai bontás) létezik, de ezek léptéknövelése még nem megoldott és egyelőre igen költségesek is.

Szerencsés helyzetben vagyunk, de ez nem indok a semmittevésre

Hazánk vizeinek mikroműanyag szennyezettségéről egyelőre tehát viszonylag keveset tudunk, a már rendelkezésre álló adatok nemzetközi eredményekkel való összevetését pedig nagyon megnehezíti – sokszor el is lehetetleníti – az, hogy nincs egységes, mindenki által elfogadott módszertan a mintavételezésre és a mérésre. Amíg ez meg nem valósul, addig arra sincs mód, hogy akár ivóvízre, akár a felszíni vizek minőségére vonatkozóan határértékeket állapítsanak meg a szakértők.

Fontos lenne, hogy minél előbb megvalósuljon egy átfogó felmérés, amelynek segítségével a helyzetről nemcsak pillanatképet kapunk, hanem látjuk az esetleges változásokat is. Az kijelenthető, hogy a hazai ivóvíz biztonságos, a benne kimutatható mikroműanyagok mennyisége még nem éri el a kockázatos mértéket.

Ez elsősorban annak köszönhető, hogy kevésbé szennyezett forrásokból nyerjük az ivóvizet, de a probléma már nálunk is felütötte a fejét.

Ne várjuk azt, hogy a problémát kizárólag az ivó- és szennyvízkezelés technológiájának fejlesztésével képesek leszünk megoldani.

Továbbra is szükséges a műanyagokhoz fűződő viszonyunk radikális újragondolása, a körforgásos gazdaságra történő mielőbbi áttérés, valamint a határokon átívelő szennyezés együttműködésen keresztül történő kezelése.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
23 százalékkal kevesebbet fogyasztanának az autók, ha 130 helyett csak 100 km/h-val mehetnének az autópályán
A Greenpeace Magyarország az autómentes nap alkalmából a klímajegyek bevezetését sürgette.

Link másolása

hirdetés

Szeptember 22-én van az európai autómentes nap, ami kapcsán a Greenpeace Magyarország összegyűjtötte miként lehetne radikális energiatakarékosság elérni a hétköznapokban, ezzel a közlekedésben felhasznált üzemanyag mennyiségét is csökkenteni.

A szervezet szerint a közösségi közlekedés a kulcs ahhoz, hogy mindenki fenntartható módon elégíthesse ki a napi közlekedési igényeit. Ennek eléréséhez azonban európai szinten kellene bevezetni a klímajegyeket a vasútra és más tömegközlekedési eszközökre. A cél nem lehet kevesebb, mint hogy senki ne szoruljon autó- vagy repülőgép használatra pusztán azért, mert az megfizethetőbb vagy könnyebben elérhető – olvasható bejegyzésükben.

A közlekedés reformjával és szigorúbb sebességkorlátozással is nagy mértékben, uniós szinten 13 százalékkal lehetne csökkenteni az energiaigényt. Az autósok számára a leglátványosabb eredmény az autópályákon mutatkozna meg, a sebességnek 130-ról 100 km/órára való csökkentése ugyanis kb. 23%-kal alacsonyabb fogyasztást eredményez.

Az autómentességet az otthoni munkavégzés támogatásával lehetne az egyik legkézenfekvőbb módon támogatni. Uniós szinten 27 és 47 százalék közé tehető a vizsgált országokban az aránya annak, amit naponta az összes megtett távolságból a munkába történő eljutás tesz ki. Erre megoldást jelenthetne, ha a kormányok folytatnák, vagy pedig újra bevezetnék azokat a szabályokat az otthoni munkavégzésre, amiket a koronavírus-járvány miatt egyszer már úgyis meghoztak. De akár az autók kihasználtságával is spórolhatnánk:

uniós szinten 1,45 utas használ átlagosan egy autót. Az autómegosztást olyan ösztönzők bevezetésével lehetne támogatni, mint az olcsóbb parkolás, vagy a buszsávok használatának engedélyezése olyan autók számára, amelyek tele vannak utasokkal.

Míg a városi közlekedés esetében a kibocsátásmentes közlekedési megoldásokat kellene ösztönözni, legyen az kerékpár, gyaloglás, vagy bármilyen más mikromobilitási lehetőség.

Az árucikkek szállítása is egy olyan terület, amely szinte teljesen az olajfelhasználásra támaszkodik. A cégeket adókedvezményekkel lehetne ösztönözni arra, hogy az utak helyett a vasutakat válasszak a szállításkor. Persze ahhoz, hogy ez itthon is reális megoldás legyen, természetesen jóval több forrást kellene fordítani a vasúti közlekedés fejlesztésére, mint jelenleg – írja a Greenpeace.

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Emberi maradványok és egy eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek a rekordgyorsasággal olvadó svájci gleccserekben
Olyan sziklák is láthatóvá váltak az olvadás miatt, amelyeket évezredek óta jég borított.

Link másolása

hirdetés

Még soha nem olvadtak ennyit a Svájcban található gleccserek egy év alatt a mérések kezdete óta, vagyis több mint 100 éve - írja a CNN.

Csak idén 6 százalékkal csökkent a térfogatuk, ami csaknem kétszerese a korábbi, 2003-as negatív rekordnak

- közölte a GLAMOS, a svájci gleccsereket tanulmányozó szervezet.

Az Alpok gleccsereinek több mint fele Svájcban található, ahol a hőmérséklet a globális átlag kétszeresével emelkedik. Az előző télen ráadásul kivételesen kevés hó esett, és több hőhullám is sújtotta a hegyeket. Emiatt mintegy 3 köbkilométernyi jég olvadt el, ami súlyos veszteség.

A súlyosságot bizonyítja az is, hogy

évezredek óta jéggel borított sziklák most láthatóvá váltak, sőt emberi maradványok és egy évtizedekkel korábban eltűnt repülő roncsai is felszínre kerültek. Egyes kisebb gleccserek pedig teljesen eltűntek.

"Az éghajlati számítások alapján tudtuk, hogy ilyen helyzet fog előállni, legalábbis valamikor a jövőben. Az a felismerés, hogy ez a jövő már itt van, talán az idei nyár legmeglepőbb és legmegrázóbb élménye volt" - mondta Matthias Huss, a GLAMOS vezetője a Reutersnek.

hirdetés

Az Aletsch-gleccser olvadása 2018 és 2022 között:

Ha az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább nő, az Alpok gleccserei várhatóan 2100-ra elveszítik a mostani tömegük 80 százalékát, sok gleccser pedig teljesen el fog tűnni. A tudósok már eddig is több tucat területen kellett sürgősségi javítási munkálatokat elvégezni, mert az olvadó jég a mérőoszlopok elmozdulását és az adatgyűjtést veszélyeztette.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Senki nem érti, hogy a CIA a miért fektetett egy zsák pénzt a gyapjas mamut feltámasztásába
Miközben a tudósok a kihalt állatok és a tundra megmentésén dolgoznak, a CIA cégét nem annyira a mamutok, hanem a technológia érdekli. De vajon miért?
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

hirdetés

A CIA állítólag közvetetten pénzt fektetett egy gyapjas mamut feltámasztásán dolgozó cégbe, írja a Daily Star.

A Colossal Biosciences a sarkvidéki tundra gyors melegedésének megoldását látja abban, hogy újra ellepjék a környéket a már kihalt óriások. Ebben a vállalkozásban szerzett érdekeltséget az In-Q-Tel, a részben az amerikai hírszerzés által finanszírozott kockázati tőkebefektető.

Az In-Q-Tel állítása szerint

nem annyira a mamutok, mintsem a Colossal DNS-szekvenáló technológiája keltette fel az érdeklődésüket.

A biotechnológiai vállalat már sikerrel szekvenálta az ázsiai elefántok teljes genomját. A végső cél pedig az, hogy 22 hónapra az elefántokba ágyazott mamutembriókat neveljenek, amiket majd a tundrán engednek szabadon.

Ben Lamm vezérigazgató szerint

hirdetés
a Colossal eljárása segíthet más, kihalás szélén álló fajok megmentésében.

Az általuk alkalmazott módszer ugyanis a veszélyeztetett állatok széles skáláján segíthet. Ráadásul a projekt segítségével könnyebben fejleszthetnek vakcinákat és gyógyszereket a fajok számára, mivel ismert lesz a teljes géntérképük.

A CIA érdekeltségébe tartozó In-Q-Tel azonban ennél többre számít a módszertől. A cég blogbejegyzésében azt írja, hogy a technológia segíthet a genetikai anyagok olvasását, írását és szerkesztését, valamint elősegítheti „az etikai és technológiai szabványok meghatározását”.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Felszállt a világ első tisztán elektromos repülőgépe, amit hamarosan élesben is használhatnak
Az N882EV lajstromjelű gép mindössze 8 percet töltött a levegőben, de ez így is fontos mérföldkőnek számít.
Címlapkép: Eviation Aircraft twitter oldala - szmo.hu
2022. szeptember 29.


Link másolása

hirdetés

Az Eviation Aircraft tisztán elektromos repülőgépe, az Alice végrehajtotta első, úgynevezett szűzrepülését – írta meg a cég közleményében.

A kísérletet az Egyesült Államokban, azon belül is a Moses Lake repülőtéren hajtották végre.

A gép innen indult el a kora reggeli órákban, és rövid, mindössze 8 percig tartó repülés után ugyanitt landolt.

Ez a repülés így is fontos mérföldkő a tisztán elektromos utasszállítók fejlesztését tekintve. Ráadásul az első tesztek folyamatosan csúsztak, ami végül szeptember 27-én, kedden tudtak végrehajtani.

A jármű utazósebessége 463 km/óra, emellett 1134 kg hasznos teher szállítására képes. A repülő kilencüléses, és két, egyenként 850 lóerős Magnix Magni 650 elektromos motor hajtja.

A gyártó úgy véli, a típus hatósági engedélyezési eljárása 2024-ben kezdődhet meg, így 2025 lehet az első év, amikor az Alice-t már élesben is használhatják – egyelőre azonban csak légi fuvarozásra fogják, utasokkal legkorábban 2026-ban emelkedhet a levegőbe.

Az Alice-ből már több cég is vásárolt, az amerikai Cape Air regionális légitársaság például 75 példányt rendelt belőle.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: