Az észak egy nagy puskaporos hordó – a kutatók az északi-sarki és a grönlandi tüzek hatásaitól tartanak
Turetsky szerint Yellowknife-ban, a kanadai észak-nyugati területek fővárosában egyre nő azoknak a száma, akik az erdőtüzek idején és utána poszttraumás stressz miatt kerülnek kórházba. Sokan voltak olyanok, akiknek nem volt még közvetlen tűzvész-élményük, de rettegtek, hogy a lángok visszatérnek.
Még súlyosabb a tüzek hatása a klímára, mert tovább fokozza a globális felmelegedést. Az Északi-sarki erdőtüzek az idén annyi szén-dioxidot bocsátottak ki, mint Hollandia egy év alatt. Hosszú távon pedig félő, hogy mivel a tüzek felégetik a növényzetet, eltűnik az a szigetelő réteg, amely segíti az állandó jégtakaró, a permafroszt fennmaradását. Ennek olvadása miatt nemcsak szén-dioxid, hanem nagy mennyiségű metán is kerülhet a levegőbe.
És ez nem minden.
A CAMS műholdjai követték a szibériai tüzekből felszálló korom útját. Ennek egy része Grönlandon landolt. Ott a korom csökkentheti a jég fényvisszaverő képességét, ami ezáltal több napenergiát nyel el és méginkább felmelegszik.
Az Északi-sarkkör nagy kiterjedésű, lakott területtől távoli tájain kirobbant tüzekkel nemigen lehet mit kezdeni hagyományos tűzoltási módszerekkel. Oroszország a hadsereg repülőgépeit, helikoptereit vetette be bizonyos körzetekben a lángok megfékezésére. Mindez azonban nemcsak nagyon költséges, hanem nem is igazán hatékony ezeknél a tüzeknél, mint ahogyan nem vált be az orosz hatóságoknak az a törekvése sem, hogy mesterséges esőfelhőket hozzanak létre.
Azt tervezték, hogy repülőgépek különböző vegyszereket, köztük ezüst-jodidot fecskendeznek az atmoszférába, hogy segítsék a jégkristály-képződést, és ezáltal több felhő legyen, de nem bizonyosodott be, hogy ez valóban hatékony lenne.
Ma a tűzoltóknak elsőrendű kötelessége az emberi életek és javak védelme. Turetsky úgy véli, hogy a jövőben fontos feladatuk lehet az Északi-sarkkör gazdag szénkészletének védelme is, amelyhez azonban a kormányok összefogására és új módszerekre lenne szükség.