Egekbe szökött Európában az energiahordozók ára. A magyar sajtó is nagy terjedelemben foglalkozik azzal, hogy soha nem látott magasságokban jár a benzinár, és sokan találgatják, mi lesz a fűtési szezonban, marad-e Magyarországon a rezsicsökkentés.

"Az árrobbanás okairól rengeteg leegyszerűsítő magyarázat született" - mondta Vigh Péter, a Másfélfok legutóbbi sajtóklubjában. Ezért hívtak meg két szakembert, mondják el, szerintük mitől szabadultak el az energiaárak. Ez a klímavédelem szempontjából sem mindegy, Orbán Viktor miniszterelnök például máris kijelentette, hogy az Európai Unió még tárgyalási szakaszba sem járó Fit for 55 csomagja felelős az árrobbanásért, és a V4-ekkel közösen készek akár meg is torpedózni az Unió zöldítését célzó tervet.

A Másfélfok Felsmann Balázst, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutató főmunkatársát és Deák András György energetikai szakértőt, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa hívta meg.

Felsmann Balázs szerint mindaz, ami ma az energiaárakkal történik, nagy részben az ázsiai gázpiacra vezethető vissza. Az európai igényeket ugyanis részben az orosz gázvezetékek, részben az LNG (cseppfolyósított gáz) elégíti ki. Ez utóbbinak egyfajta kiegyensúlyozó szerepe van, elvileg képes kezelni az európai piacokon azokat az ármozgásokat, amelyeket egy rövid távú kínálatszűkület okozhat a csővezetékes szállításoknál. Ezúttal azonban ez nem történt meg.

Az LNG esetében ráadásul nemcsak az ázsiai elszívó és árfelhajtó hatás, hanem az európai hálózat strukturális hiányosságai is problémát jelentenek.

Oroszország ugyan igyekszik az Európai Unió felé Ukrajna megkerülésével elegendő gázt szállítani, de ezt egyre nehezebben tudja megoldani. Pedig az oroszoknak a szakértő szerint nem érdeke, hogy Európa ellátatlan maradjon, mert akkor kétségbe vonnák Oroszország megbízhatóságát, és az európai országok előbb-utóbb alternatív szállítókat vagy energiahordozókat keresnének.

Máris látszik, hogy aktivizálódtak a szénerőművek, ugyanis ilyen magas gázárak mellett ismét megéri azokban termelni az áramot, ami egyáltalán nem tekinthető pozitív hírnek a klímaváltozás elleni küzdelem szempontjából.

Felsmann Balázs úgy gondolja, az áram határidős ára Magyarországon 2022-ben várhatóan még 166 euró/MWh lesz, 2024-re azonban 80 euró/MWh-ra csökken, és ez már tartalmazza a szén-dioxid kvóta költségeinek emelkedését is.

Deák András György szerint az árrobbanásban nincs az európai klímapolitikának meghatározó jelentősége, mert a kontinens ugyanannyi földgázt fogyaszt, mint két évvel ezelőtt, miközben az elmúlt 10 évben egyharmadával nőtt a belső termelés.

A krizishelyzetnek az ázsiai piac mellett az is oka, hogy elmúltak azok az idők, amikor Oroszország gyakorlatilag feltételek nélkül szállította a szükséges többletet. A szakértő szerint idén nem nőtt érdemben a világ gáztermelése, miközben a vártnál erősebb lett a kereslet. Közben a tavaly elhalasztott karbantartási munkálatok miatt az utóbbi időben nagyon sok a baleset a különböző termelő egységekben Norvégiától Kazahsztánig.

Tehát nem várható el a Gazpromtól, hogy megmentse az európai árszintet – tette hozzá Deák András György.

Kérdésekre válaszolva Felsmann Balázs a magyar hatósági energiaárak mechanizmusáról elmondta, hogy MVM CEEnergy Zrt-nek van hosszú távú gázbeszerzési szerződése a Gazprommal, a legújabb szerződés 4,5 milliárd köbméterről szól, ez a hazai gázkeresletnek nagyjából a felét jelenti, ebből a lakossági felhasználás 3 milliárd köbméter.

A hosszútávú megállapodások előnye többek között éppen a piaci hullámzások kivédése. Az, hogy meddig lehet tartani a hatósági árak befagyasztását, attól függ, hogy az új szerződés milyen árképletet tartalmaz.

Felsmann Balázs szerint az atomenergiára azért nem lehet számítani az áramárak növekedésének megfékezésében, vagy akár a klímaválság ellen, mert korlátozott a kapacitása, óriási csúszások vannak világszerte minden atomerőmű-projekttel. Erre mutatnak a Nemzetközi Energia-ügynökség előrejelzései is, amelyekben, ha a globális energiaátmenetről van szó, az atomenergia százalékos részesedése rendszerint egyszámjegyű. Nem is szólva arról, hogy a megújuló energiák költsége egyre inkább alatta lesz a nukleáris energiáénak.

Vigh Péter emlékeztetett, hogy az Európa Unió illetékesei többször is hangsúlyozták: a jelenlegi árrobbanás nemhogy megkérdőjelezné a klímaterveiket, hanem ráerősít arra, hogy igenis szükség van az energiabiztonság és az energiafüggetlenség mellett a párizsi klímacélok teljesítésére is.

Felsmann Balázs szerint ezen a téren igencsak markáns változást hoz a Fit for 55 program, mivel az már nem az energiarendszerről, hanem az energiakereslet strukturális átalakításáról szól.

Deák András György arra számít, hogy ez a helyzet polarizálni fogja a politikai közbeszédet a klímakérdésben, Kelet- és Nyugat-Európa között.