Áttörés: olyan mini agyakat alkottak őssejtekből, amelyek az emberi agyhoz hasonló működést mutatnak
Az organiodokat megfertőzték például Zika vírussal, hogy megértsék, hogyan okoz agykárosodást a magzatoknál. 2018-ban felfedezték, hogy egy Sofosbuvir nevű gyógyszer, amelyet már jóváhagytak a hepatitisz gyógyítására, megvédi az organoidokat a fertőzéstől. Ugyancsak organoidokon keresztül tanulmányoznak olyan öröklött agyi rendellenességeket, mint a Pitt-Hopkins szindróma. Az ebben szenvedő gyerekek nem tudnak beszélni és rendszeresen begörcsöl a testük.
Az agyorganoidok fejlődése szinte állandó felügyeletet igényel, mivel a kutatóknak a laboratóriumban folyamatosan cserélniük kell azt a baktérium-táptalajt, amelyben a sejtek növekszenek, és nagy gondot kell fordítani magukra a sejtekre is, hogy a helyes irányba fejlődjenek.
Ennek ellenére folyamatban vannak olyan kutatások, amelyek során még nagyobb, még összetettebb és még tartósabb agyorganoidokat hoznának létre. Erre különösen alkalmasak a mikrogliának nevezett immunsejtek, amelyek nemcsak a kórokozók ellen lépnek fel, hanem a fejlődő agyban neuronágakat növesztenek.
A közelmúltban a tudósok már összekötöttek egy agyorganoidot egy pók formájú robottal, amellyel kölcsönösen jeleket adtak egymásnak.
Egy számítógép fordította le az organoid elektromos tevékenységét olyan utasításokra, amelyek a robot lábait mozgatták. A mozgó robot szenzoraival érzékelte, ha közel került egy falhoz, a számítógép pedig ezeket a jeleket visszaküldte az organoidnak elektromos pulzálás formájában.
Mindez azonban számos etikai kérdést vet fel.
A tudósok nem zárják ki, hogy ezek az agyak kis mértékben rendelkezhetnek tudattal, ugyanakkor ezt dr. Muotri szerint jelenleg nem tudják bizonyítani.
Christop Koch, a seattle-i Allen Agykutató Intézet elnöke úgy gondolja, hogy minél fejlettebb szintre jutnak az agyorganoidok, annál közelebb juthat a tudomány ahhoz, hogy érzelmeik legyenek.
Jeantine Lunshof, a Harvard bioetikusa szerint viszont egyelőre korai azzal foglalkozni, hogy mit szabad tenni és mit nem az agyorganoidokkal. Először azt kell meghatározni, hogy egyáltalán mik azok, hiszen tíz évvel ezelőtt még szinte a fogalom sem létezett.
A szabályozás kulcskérdése lesz, hogy az egyre bonyolultabb agyorganoidokat egy ponton túl igazi emberi agyaknak tekintjük-e majd, vagy nem.
Közben az organoid-kutatást már a világűrre is kiterjesztették. Júliusban a NASA organoidokat küldött a Nemzetközi Űrállomásra, hogy megfigyeljék: hogyan fejlődnek a súlytalanság állapotában. Az organoidokat tartalmazó dobozban egy olyan eszköz prototípusát helyezték el, amely egy napon képes lesz emberi beavatkozás nélkül is produkálni őket. Az űrhajósok semmi mást nem tettek, mint elhelyezték a dobozt az űrállomáson, majd beindították a szerkezetet.
VIDEÓ: organoidok a világűrben
Augusztus végén dr. Muotri örömmel tapasztalta monitorján, hogy féltucatnyi kerek, nagyjából hasonló méretű test lebegett a dobozban, vagyis az organoidok nem olvadtak, nem tapadtak össze. Ha ez a kísérlet valóban elvezetne az agyorganoidok tömeges gyártásához, a kutató szerint az ő kézműves organoid-nevelő módszere feleslegessé válna, és újabb távlatok nyílhatnának meg a kutatók előtt.