Antibiotikummal tömik a disznókat, hogy jobban hízzanak – pedig pont így jöhet létre a szuperbaktérium
A baktériumok ugyanis megtanulnak a készítmények ellen védekezni, és ez a védekezési mechanizmus átterjedhet olyan baktériumokra is, amelyek embereket fertőznek meg. Az ellenálló csírákat a tenyészállatok átadhatják az embereknek, például a kevésbé megsütött húsokon vagy a folyóvizekbe került háziállat-ürüléken keresztül. De fertőzést okozhat az állatokkal való közvetlen kapcsolat is.
A Nature-ben már 1976-ban megjelent egy tanulmány, amely rávilágított arra, hogy a rendkívüli ellenálló E.coli baktérium az antibiotikummal etetett csirkékről terjedhetett át az emberekre.
A legújabb kutatások még több veszélyre figyelmeztetnek. 2018-ban ausztrál tudósok állapították meg, hogy összefüggés van az antibiotikum-túlhasználat és az embereknél álhártyás vastagbélgyulladást okozó Clostridium difficile között. Hasonló tanulmányok születtek az MRSA-ról is, ami leggyakrabban a kórházakban okoz fertőzést, és agyhártyagyulladással vagy vérmérgezéssel is járhat.
Európa már lépett.
Tavaly októberben korlátozták az antibiotikum-használatot az állattenyésztésben. Előírták, hogy ha egy betegség tünetei nem diagnosztizálhatóak, akkor megelőző jelleggel nem alkalmazhatnak antibiotikumot. Gyógyszerek csak az állatorvos által igazolt esetekben vethetőek be, jellemzően akkor, ha egy fertőzés továbbterjedését akarják megakadályozni a gazdaságban. A jogszabály azt is előírja, hogy az unió területére belépő élelmiszereknek is meg kell felelniük az itteni normáknak, vagyis nem elfogadható a hozamfokozás céljából adagolt antibiotikum használata.
Magyarországon az ilyen gyógyszerek vénykötelesek, és csak a kezeléshez szükséges legkisebb mennyiséget írhatja fel az állatorvos.
A baj az, hogy az antibiotikum-rezisztencia nem ismer országhatárokat.
Bár az amerikai gyógyszerfelügyelei hatóság, az FDA már 2016-ban megtiltotta, hogy emberre alkalmazott kritikusan fontos antibiotikumot használjanak a farmerek állataik hízlalására, az ilyen hatóanyagokból jelenleg is közel 5000 tonnát adnak el évente az állattenyésztőknek.
Világszerte is emelkedik az antibiotikum-felhasználás mértéke az állattenyésztésben, főleg olyan hatalmas országoknak köszönhetően, mint Kína és Brazília, ahol az erősödő középosztály egyre több húst eszik.
Így viszont egyre nagyobb az esélye annak, hogy kialakul egy minden létező kezelésnek ellenálló szuperbaktérium, vagyis a valódi "Zéró Pácienst" pont az olyan gyógyszercégek hozhatják létre, mint amelyik az ezzel rémisztgető hirdetést kitalálta.