hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Amikor a klímakatasztrófa visszafordíthatatlanná válik

A korallzátonyok pusztulása, a jégtakarók olvadása, az esőerdők elvesztése - íme a vészhelyzet kritikus pontjai.
hirdetés

Bár szinte nap mint nap jönnek a riasztó hírek a klímaváltozás már-már végzetes következményeiről, még mindig úgy tűnik, hogy az emberiség nagy része számára mindez csupán pusztába kiáltott szó. Hajlamosak vagyunk elfelejteni például azt is, amit már tavaly márciusban számos neves szakértő hangoztatott, hogy a koronavírus-pandémia is összefügg a természet pusztításával, és ez a világjárvány csak a kezdet lehet, ha nem térünk időben észhez.

2019-ben egy nemzetközi kutatócsoport a Nature-ben kongatta meg a vészharangot. „Planetáris vészhelyzetben vagyunk. Bolygónk stabilitása és tűrőképessége van veszélyben” – írták és felhívták a figyelmet arra, hogy a viszonylag kis mértékű globális hőmérséklet-emelkedésnek milyen mélyreható hatásai lehetnek: például gyakoribbak lesznek a hőhullámok, a partmenti áradások, felgyorsul a permafroszt-olvadás.

A Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom óta mintegy 1,2 C fokkal emelkedett, és ha továbbra is a jelenlegi ütemben árasztjuk el az atmoszférát üvegház-hatású gázokkal, akkor a felmelegedés 2,7-3,1 C fokos lesz az évszázad végére.

A tudósok beazonosították a a földi rendszer kockázati tényezőit, és megállapították azokat a kritikus pontokat a jég, a tenger és a szárazföld állapotában, amelyektől a folyamat már visszafordíthatatlanná válik.

A legnagyobb veszély a szerzők szerint az, hogy ezek a változások emberi mércével lassan történnek, de ha egy bizonyos küszöböt elérnek, onnan már nincs visszaút.

hirdetés

Will Stephen, az ausztrál nemzeti egyetem klimatológus professzora, a tanulmány társszerzője a Gristben arra is felhívta a figyelmet, hogy egyes elemek egyfajta dominó-hatást válthatnak ki, amely a Föld még gyorsabb felmelegedéséhez vezethet.

Jacquelyn Gill, a maine-i egyetem paleoökológusa szerint a Föld története bizonyítja, hogy bolygónk nem csupán lineáris válaszokat ad a klímaváltozásokra. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a nagyobb CO2-mennyiség nagyobb felmelegedést okoz, hanem ennek egyéb visszacsatolásai is lesznek.

A klímaválságban a világtengerek, amelyek a Föld 70%-át borítják, egyszerre szövetségeink és áldozatok. Elnyelik a hőt, és a káros kibocsátásoknak legalább egynegyedét. Nélkülük már most lakhatatlan lenne a Föld az emberek számára. Ennek azonban ára van: a tengerek felmelegedésével olvad a jég, szén-dioxid ömlik a vízbe, amely ezáltal savasodik, tönkremennek az ökoszisztémák.

Ennek leglátványosabb jele a korallzátonyok pusztulása. Az Észak-Atlanti térségben és a trópusokon már vannak olyan régiók, amelyek eljutottak a kritikus pontig.

Az Atlanti-óceánon meghatározó a Golf-áramlat, amely a trópusok felől szállít meleg vizet északra, Grönlandtól a nyugat-európai partokig. Ha ennek működése összeomlik, az a hőmérséklet zuhanását eredményezné az északi féltekén, közel fél méterrel emelkedne a tenger szintje amerikai keleti parton, a jelenleginél sokkal durvább téli viharokat okozna Európa-szerte, és a csapadékmennyiség változásával számos ország mezőgazdaságát is veszélybe sodorná.

A kutatók szerint az áramlat megszűnése 3–5,5 C fokos felmelegedésnél következne be. Levke Caesar ír kutató szerint az Atlanti-óceán körforgása már a 20. század közepétől lassulni kezdett, és 15%-kal csökkent a vízhozama. Thomas Delworth, a princetoni egyetem geofizikusa szerint 2100-ra a Golf-áramlat akár 30-60%-kal is gyengülhet.

2016-ban következett be minden idők legnagyobb kiterjedésű és legpusztítóbb korall-kifehéredése. A Nagy Korallzátony északi, 650 km hosszú szakaszán a korallok több mint a fele elpusztult. Egy részük szinte azonnal „megfőtt” a felmelegedett vízben, másik részünk hónapokig haldoklott. E kifehéredés a világon mindenütt tapasztalható volt, és 2017-ben, majd 2020-ban megismétlődött.

A korall-kutatók szerint ezeknek a különleges élőlényeknek a helyzete már eljutott a kritikus ponthoz. David Kline, a panamai Smithsonian trópusi kutatóintézet munkatársa figyelmeztet: egy korallzátony élete azon múlik, hogy visszatérnek-e rá a korallokat tápláló növények. Ehhez azonban le kellene hűlnie a víz hőmérsékletének. Ellenkező esetben az algák „éhen halnak”.

Még egy egészséges korallzátonynak is 10-15 évre van szüksége, hogy visszatérjen a normális élete egy-egy súlyos hőhullám után, de napjainkban már hat évente lehet számítani tömeges kifehéredésre.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) szerint a korallzátonyok 70-90%-a akkor is eltűnhet, ha az átlag hőmérséklet-emelkedés 1,5 C fok alatt marad, 2 C foknál pedig hírmondójuk is alig marad. Ennek pedig beláthatatlan következményei lennének az emberiség számára is.

A korallstruktúrák, bár az óceántalapzatnak csak 2%-át borítják, a tengeri élőlények egynegyedének adnak otthont: élelmet, jövedelmet biztosítanak közel 500 millió embernek.

Még ijesztőbb perspektíva a Föld jégtakaróinak sorsa: a grönlandi, északi- és déli-sarkköri jégben van a világ édesvíz-készletének 99%-a. Ha ez a jégmennyiség megolvadna, az óceánok szintje több száz méterrel emelkedne és átrajzolná a szárazföldek partvidékeit.

Egyre több a bizonyíték a Föld geológiai múltjából, hogy e jégtakarók gyorsan megolvadhatnak, ha nagy hőmérséklet-változás következik be. Úgy tűnik, hogy állapotuk elérkezett a kritikus ponthoz, de a két pólus között óriási eltérések lehetnek az atmoszférától és az óceáni áramlatoktól függően. Grönland egyes részein, ahol a gleccserek az óceánba vezetnek, a víz már most elég meleg ahhoz, hogy felolvadjanak.

2019-ben Grönland rekordmennyiségű, 532 milliárd tonna jeget veszített a szokatlanul enyhe tavaszt, majd a júliusi hőhullámot követően. Ez másfél milliméterrel emelte a világtengerek szintjét.

A Grönlandi jég teljes megolvadása 7,5 méteres emelkedést okozna, és bár egyes tudósok szerint ez csak 1000 év múlva következne be, nemcsak a rekordév figyelmeztető, hanem az is, hogy 1992 és 2018 között Grönlandról 4 trillió tonna jég tűnt el, és ha a szén-dioxid kibocsátások emelkednek, néhány évtizeden belül elérkezhet a visszafordíthatatlan pontig. A jégréteg vékonyodásával pedig a levegő hőmérséklete tovább nő, ami még inkább gyorsítja az olvadást.

Egy közelmúltban készített modell, amely csak a felszíni olvadásra koncentrált, megállapította, hogy ha a globális felmelegedés eléri a 2,7 C fokot, akkor Grönlandon a megolvadt jég mennyisége meghaladja az évi hómennyiséget. Más modellek viszont, amelyek a felszíni olvadást és a parti gleccserek visszahúzódását is figyelembe veszik, a kritikus pontot már 1,6 C fokra teszik.

Egy tavaly decemberben publikált tanulmány viszont azzal bíztat, hogy ha nagyobb mennyiségben esik a hó Grönland megmaradt jegére, az némileg stabilizálhatja a jégtakarót.

Nem véletlenül emlegetik az Antarktisz nyugati felé lévő Thwaites gleccsert az „ítéletnap gleccserének”. A 2000-es évek óta 3 trillió tonna jege olvadt bele a tengerbe.

Ted Scampos, a coloradói egyetem glaciológusa úgy véli: ez a visszafordíthatatlan összeomlás kezdeti stádiuma lehet, amely magával sodorhatja a nyugat-antarktiszi jégtakaró egy jelentős részét, és ez legalább 60 cm-vel, de lehet, hogy akár 3 méterrel is növelné a világtengerek szintjét.

A kutatók most azt vizsgálják, hogy a Thwaites eljutott-e a kritikus pontig, és vannak-e az Antarktisz keleti felén is olyan nagyobb partmenti gleccserek, amelyeket hasonlóképpen fenyeget a klímaváltozás. Scambos szerint azonban ha elkerüljük a 2 C fok feletti felmelegedést, a folyamat lelassulhat. A keleti régió mélyebb gyökerű gleccserei egyelőre stabilabbnak tűnnek, de az óceán fokozatos melegedése, a meleg áramlatok behatolása a védő jégtalapzatok alá ezeket is megrendíthetik.

A szárazföldi ökoszisztémák, mindenekelőtt az északi sarkkörök közeli erdők és a trópusi esőerdők 2007 és 2017 között az ember okozta CO2-kibocsátások egyharmadát vonták ki az atmoszférából. De ha a felmelegedés eljut egy kritikus pontra ezekben a régiókban, ezek a természetes tárolók óriási karbonmennyiséget bocsáthatnak ki.

Ennek következményét tapasztalta 2019 nyarán Alaszkában Brendan Rogers ökológus, aki alatt szó szerint beszakadt a permafroszt. Ez az állandó jégtakaró, amely kétszer annyi karbont tárol, mint amennyi jelenleg a légkörben van, lassítja az elpusztult növények, állatok, mikrobák felbomlását. Így működött évezredek óta Alaszka, Szibéria, Kanada és Grönland sarkvidéki területein. A felmelegedéssel azonban ez a bomlási folyamat felgyorsul, szén-dioxid és metán szabadul fel, ez utóbbi pedig rövid távon 84-szer olyan erős üvegház hatású gáz, mint a CO2.

Tudományos becslések szerint 2003 és 2017 között ezek a permafroszt-régiók évente 1,7 milliárd tonna karbont bocsátottak ki, miközben nyaranta átlagosan 1 milliárd tonnát raktároztak el.

A legrosszabb forgatókönyv szerint a következő 300 évben a fokozatos permafroszt-olvadás 208 milliárd tonna karbonkibocsátással járhat, ez a jelenleg tároltnak mintegy 15%-a. Hirtelen jött olvadások ezt további 60-100 milliárd tonnával növelhetik, és ezek az adatok nem számolnak az egyre nagyobb erdőtüzekkel, amelyek elégetik a permafroszt talajában tárolt szenet.

Emlékezzünk például 2020 nyarára, amikor Szibériában 26,9 millió hektárnyi erdő vált a lángok martalékává. Mindez azért is aggasztó, mert a sarkvidéki tundrában eltemetett szén több ezer év alatt halmozódott fel és a kutatók attól tartanak, hogy a tüzek okozta kibocsátások miatt a régió elveszti azt a képességét, hogy több karbont tárol, mint amennyit kibocsát. Ennek egyik ellenszere lehet, hogy a leégett boreális erdők helyére nem a korábbi fenyőket, hanem ellenállóbb, lombhullató fákat ültetnek, amelyeknek a karbontárolása is nagyobb.

A klímaváltozásnak az amazonasi esőerdőkre gyakorolt hatását tapasztalta meg 2015 szeptemberében David Lapola brazil kutató. Az amazonasi medence közepén, ahol normál körülmények között éve 3 méter csapadék hull, olyan hőség és szárazság uralkodott, hogy a talaj felső fél métere csontkeménnyé vált, a levelek megbarnultak, a palánták elfonnyadtak. Így hatott a térségre a globális felmelegedéssel súlyosbított El Niño. A szárazságban elpusztult fák kiengedték a bennük tárolt karbont, míg növekedésben megállt többi növény kevesebbet tudott tárolni. Ezáltal az esőerdők karbontárolóból ideiglenesen karbonforrásokká váltak, 2,5 milliárd tonnát engedtek ki a légkörbe.

A „világ tüdejének” is nevezett amazóniai esőerdők a becslések szerint 150–200 milliárd tonna karbont tárolnak, ez a földi mennyiségnek kb. egynegyede. De Amazónia is egyre forróbb és szárazabb lesz. Az elmúlt évszázadban a régió átlaghőmérséklete 1-1,5 C fokkal nőtt, és egyes vidékeken a száraz évszak négy helyett öt hónapig tart.

Emiatt csökkent a fák, növények élettartama, és 2005-2015 között egyharmaddal csökkent széntárolásuk 1990-hez képest, egyötödik pedig immár karbonforrásnak tekinthető. Egyes modellek már azt vetítik előre, hogy Amazónia a CO2-kibocsátások állandó forrása lesz 2035-re.

De nemcsak a klímaváltozás miatt közeledik Amazónia a kritikus ponthoz, hanem a farmerek és a szarvasmarhatenyésztők általi folyamatos erdőirtás miatt is, hiszen az esőerdők nedvességének jelentős részét éppen maguk a fák adják. A talajból kiszívott nedvességet párologtatják ki leveleiken keresztül, amely hűti a levegőt és esőt idéz elő.

Ha az erdőt kivágják, a körülötte lévő terület kiszárad. Amerikai és brazil környezettudósok az esőerdők 20-25%-ának kiirtásában látják azt a pontot, amikor Amazónia szavannává válik. Az esőerdők 15-17%-a már megsemmisült, Jair Bolsonaro elnöksége alatt Brazília világelső lett a trópusi erdők pusztulásában.

Mi a teendő? Jacquelyn Gill szerint e kritikus pontok túlhangsúlyozása visszaüthet, mert a reménytelenség narratíváját táplálhatja.

„Nem tudjuk megjósolni, hogy mikor jutunk el ezekhez a pontokhoz, ellenben képesek vagyunk saját cselekedeteinket ellenőrizni, és uralni kibocsátásainkat”

– mondta Gill.

Egyes kutatók az ellenkező folyamatot kezdték tanulmányozni, amellyel vissza lehet állítani a bolygó egyensúlyát. A „közösségi kritikus pontok” keresése szintén abból indul ki, hogy először lassú változások jönnek, amelyek aztán egyszerre hatnak.

Ezek a változások lehetnek konkrétak, például az, hogy a megújuló energiák olcsóbbak lesznek, mint a fosszilis fűtőanyagok, de megmutatkozhatnak a közvéleményben is, ha eljutunk odáig, hogy fosszilis fűtőanyagok használatát elítélendőnek tekintjük. Nő azoknak a száma, akik a repülést például annak óriási szénlábnyoma miatt, egyenesen szégyennek tekintik. Még a nagy olaj- és gázcégek is kénytelenek megígérni, hogy 2050-re elérik a zéró kibocsátást.

Mindezek reményt adnak arra, hogy előbb elérjük ezeket a kritikus pontokat, mint azokat, amelyek katasztrófához vezetnek.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Hivatalosan is új óceánja lett a Földnek

A Föld ötödik óceánja a Déli-óceán, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli.
hirdetés

A National Geographic 1915-ben kezdett el térképeket gyártani, azóta négy óceánt "ismert el" a bolygó felszínén: az Atlanti-, a Csendes-, az Indiai-óceánt, valamint a Jeges-tengert. 2021-től azonban egy ötödik óceánnal is bővül a lista, méghozzá:

a Déli-óceánnal, ami az Antarktiszt körülvevő víztömeget jelöli

- olvasható a magazin oldalán, szúrta ki a 24.hu.

A Déli-óceánt idén februártól az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) is hivatalosan elismeri.

A National Geographic Társaság geográfusa, Alex Tait elmondása szerint Déli-óceánt már jó ideje külön emlegetik a többitől tudósok, de hivatalosan ezt még senki sem ismerte el. A geográfusok már jó ideje folytatnak tudományos diskurzust arról, hogy az Antarktisz körüli vizeknek elegendő egyedi tulajdonságuk van-e ahhoz, hogy saját nevet adjanak nekik, vagy csupán a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceánok hideg nyúlványairól van szó.

A National Geographic Társaság térképpolitikai bizottsága már évek óta tárgyal arról, hogy elismerje-e hivatalosan is a Déli-óceánt, főleg, mert a tudományos szférában és a sajtóban is egyre inkább így emlegetik ezt a területet.

hirdetés

A cikkben arról is írnak, hogy míg a többi óceánt az azokat körülvevő kontinensek definiálják -valójában mégis egyetlen, összekötött víztömegről van szó - addig a Déli-óceánt viszont az áramlatok.

A Nyugati-Szél-áramlás, vagyis az Antarctic Circumpolar Current (ACC) 34 millió évvel ezelőtt jött létre, amikor az Antarktisz elvált Dél-Amerikától. Nyugatról keletre haladva futja körbe az Antarktiszt, és nagyjából a déli szélesség 60. fokáig érhető tetten. Ez lehet végül a Déli-óceán határa. A víz itt kevésbé sós és sokkal hidegebb, mint a zónán kívül.

A cikkben azt is megjegyzik, hogy az ACC felszíntől az óceán fenekéig számítva több vizet szállít, mint bármely más óceáni áramlat. Az Atlanti-óceánból, a Csendes-óceánból és az Indiai-óceánból is von el vizet, így hozzájárul a hődisztribúcióhoz a bolygón. Az alsó, hidegebb területei pedig fontos szénelnyelők - teszik hozzá.

A klímaváltozás azonban a Déli-óceánra is hatással van, ugyanis melegszik a vize, de azt egyelőre még nem tudni, hogy ez milyen hatással van az Antarktiszra.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Orwelli jövő várhat ránk, ha nem tudjuk ellenőrzés alatt tartani a mesterséges intelligenciát a Microsoft elnöke szerint

Brad Smith szerint kulcsfontosságú lehet, hogy mielőbb szabályozzuk a mesterséges intelligencia használatát, amivel meg lehet óvni a széles tömegeket a visszaélésektől, különben a technológia könnyen elszabadulhat.
hirdetés

Brad Smith szerint orwelli jövőhöz vezethet, ha nem születnek meg mihamarabb a mesterséges intelligencia használatát szabályozó törvények, írja a Live Science. A Microsoft elnöke a BBC Panorama című műsorában beszélt arról, hogy az Egyesült Államok és Kína között egyre inkább elmérgesedő viszony, mellyel párhuzamosan rohamtempóban történnek a technológiai fejlesztések, védtelenné teheti az átlagembereket a mesterséges intelligenciával szemben.

Smith az interjúban megemlítette, hogy a jelenlegi helyzetről többször eszébe jutott már George Orwell 1984 című regénye, mely egy mindent látó és halló kormányról szól. A cégvezető szerint ha nem vigyázunk, hasonló állapotok állhatnak elő akár már 2024-re.

Bernhardt Trout, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) professzora szerint a mesterséges intelligencia használata ugyanakkor nem csupán technikai, hanem erkölcsi és politikai kérdés is. Ezek az értékrendek azonban országonként meglehetősen eltérőek, így nehéz lesz egységes szabályrendszert kidolgozni.

Miközben például egy kifejezetten hasznos eszköz lehet az arcfelismerés az igazságszolgáltatás kezében, annyira visszájára is fordulhat, ha mondjuk mindenkit azonosítani akarnak, aki részt vesz egy politikai tüntetésen. Smith szerint egyes országokban ezt már alkalmazzák is.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Húsüzemet, kórházat, kompcéget, tévéket, benzinkutakat bénítanak meg a hackerek

Az olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline elleni támadás csak a jéghegy csúcsa, a zsarolóvírusos támadások ma már milliárdos bizniszt jelentenek. Sokan Oroszországot gyanítják a háttérben.
hirdetés

Hatalmas sikerként számolt be néhány napja a világsajtó arról, hogy az FBI-nak sikerült visszaszereznie az amerikai olajvezetéket műküdtető Colonial Pipeline-tól kizsarolt váltságdíj felét. A több mint 4 millió dollár, vagyis 1,1 milliárd forint értékű bitcoint azután fizették ki, hogy a hackerek két napra megbénították a cég számítógéprendszerét.

A leállás után több mint 12 ezer benzinkútról fogyott ki az üzemanyag az Egyesült Államok keleti partján, mert az emberek pánikba estek, és felvásároltak minden készletet. A benzin ára hat és fél éves csúcsra szökött, és még a légiközlekedésben is fennakadásokat okozott a támadás.

Néhány héttel azután, hogy a DarkSide nevű hackercsoport megtámadta a Colonialt, egy másik csoport, a REvil ugyancsak zsarolóprogrammal akart kicsalni pénzt a JBS-től, a világ egyik legnagyobb húsfeldolgozójától. A cég kilenc marhahús-üzemét volt kénytelen bezárni, fennakadások voltak a baromfi- és sertésfeldolgozókban, és mindez kihatott az élelmiszerboltok és az éttermek kínálatára is.

Az elmúlt hetekben az áldozatok közé került egy floridai kórház, több tv-csatorna, több NBA-ben játszó kosárlabda-, illetve baseball-csapat, és egy massachusetts-i kompcég is – írja a New York Times.

Christopher A. Wray, az FBI-igazgatója a 2001. szeptember 11-i utáni globális terrorista-veszélyhez hasonlította a hackertámadásokat. Azt mondta, hogy jelenleg is 100 olyan szoftvert vizsgálnak, amelyeket zsarolóvírusos támadásokhoz használnak.

Az FBI szerint hasonló támadásokat átlagosan nyolc percenként hajtanak végre.

Éveken át az áldozatok úgy számoltak, hogy még mindig olcsóbb kifizetni a hackereket, mint újraépíteni adatbankjukat és szolgáltatásaikat. Bár az FBI ellenzi a váltságdíjak kifizetését, ezt Amerikában nem tiltja a törvény, sőt, még a kifizetett pénz még az adóalapból is leírható.

hirdetés

Csakhogy ezektől a kifizetésektől – amelyek összességében már több milliárd dollárra rúgnak – vérszemet kaptak a kiberbűnöző-csoportok, és meg is gazdagodtak belőlük.

A Colonial esete azért volt más, mert óriási fennakadást okozott az üzemanyagellátási infrastruktúrában, ráirányítva a közvélemény figyelmét a növekvő digitális sebezhetőségre.

A cég időben a hatóságokhoz fordult. A nyomozók a hackerek 23 digitális számláját vizsgálták át, és végül beazonosították azt a számlát, ahol a bitcoinban kifizetett váltságdíj nagy részét tárolták.

Mindez oda vezethet, hogy a kriptovaluta-forgalmat is szigorúbban szabályozzák a jövőben, ugyanis a zsarolóvírusos támadásoknál évek óta ez a kedvenc fizetőeszköz. A bitcoin egy részének visszaszerzését az amerikai hatóságok figyelmeztetésnek is szánták, azt üzenve, hogy a bűnözők ezen a területen sem érezhetik magukat teljes biztonságban.

A támadás minden bizonnyal szóba kerül Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin jövő heti genfi találkozóján is, Oroszország ugyanis előszeretettel veszi védelmébe a hackereket. Csak ritkán tartóztatják le vagy utasítják ki őket, sőt, bizonyos jelek szerint az oroszok aktívan is támogatják a hackercsoportokat.

Putyin elnök egy alkalommal a hackereket egyenesen olyan művészekhez hasonlította, akik „jó hangulatban kelnek fel és elkezdenek festeni”.

A nyomozás adatai szerint a DarkSide is Ororszországban, vagy Kelet-Európában működik. Tavaly augusztusban bukkantak fel, és a feltételezések szerint egy másik orosz hacker-csoport, a REvil leányvállalataként kezdték, mielőtt elindították saját akcióikat. Afféle franchise-rendszerben működnek: az akciókat nem maguk hajtják végre, ők csak zsarolóvírusokkal látja el partnereiket. Cserébe részesedést kapnak a profiból.

Az FBI tavaly kezdett nyomozni a DarkSide után, és mostanáig több mint 90 áldozatukat azonosították a legkülönbözőbb gazdasági szektorokból: vannak köztük gyárak, jogi, biztosítási, egészségügyi és energiacégek is – közölte Paul M. Abbate, az FBI igazgató-helyettese.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Nem akar örökké élni az emberek kétharmada egy kutatás szerint

A megkérdezett amerikaiak harmada venne csak be örök élettel kecsegetető pirulákat.
hirdetés

Felmérést készített egy amerikai akadémiai folyóirat arról, hogyan viszonyulnak az emberek a halhatatlansághoz, írja a Futurism. A tudósokat is meglepte, hogy a 900 megkérdezett 33 százaléka mondta azt, hogy minden további nélkül bevenne egy tablettát, ami az örök élettel kecsegtet. A válaszadók 42 százaléka azonnal nemet mondott, míg 25 százalék bizonytalan volt.

A felmérés során a megkérdezetteket három korcsoportra osztották. Az átlagosan 72 évesek csoportjába, valamint az átlag 88 évesek csoportjába soroltak is egyetértettek abban, hogy ha nem öregednének tovább egy bizonyos kor után, akkor néhány évtizeddel fiatalabbak szeretnének lenni jelenlegi életkoruknál.

Ezek a válaszok nagyjából hasonlóságot mutatnak egy korábbi kutatásra adott válaszokkal, ahol az derült ki, hogy mindegy a test kora, de csak teljesen egészségesen szeretnének örökké tartó életet az emberek.

A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a hétköznapi emberek jobban megbarátkoztak a halandóság gondolatával, mint azok a szilícium-völgyi techvezérek, akik vérátömlesztéssel vagy egyéb megkérdőjelezhető kimenetelű öregedés-gátló terápiával próbálják meghosszabbítani az életüket.

hirdetés

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: