Álomszerű film készült a Tisza-tavon lévő kis szigetre önkéntes karanténba vonult fiúról
A történet szerint a főszereplő a világjárvány idején úgy dönt, hogy önkéntes karanténba vonul egy apró lakatlan szigetre a Tisza-tavon. A szigeten egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával épített évekkel korábban, de álmukat nem tudták befejezni, mert az apa időközben meghalt. A fiú ki akar szakadni a mókuskerékből, szembe akar nézni magával, ezért hét év után visszatér a szigetre.
Megtapasztalja az igazi szabadságot és az egyszerű boldogságot. Valami mégis hiányzik az életéből. Fél év elteltével egy jó és egy rossz hírt kap a szigetre érkező paptól, aminek a hatására végleg szembe kell néznie az elengedéssel...
A megtörtént események alapján készült, Ljasuk Dimitry által írt, rendezett és készített 128 perces magyar film november 17-től látható a hazai mozikban.
Dimi – mert ismerősei és a Tisza barátai csak így hívják – így vall az alkotásról, melyet a koronavírus-járvány idején a szigeten eltöltött önkéntes karanténjában álmodott meg:
„Álomként indult, valósággá vált. Bár eddig természet és dokumentumfilmeket készítettem, de régi gyerekkori álmom, hogy nagyjátékfilmeket, művészfilmeket készítsek. Több mint két éve határoztam el a szigeten, hogy első nagyjátékfilmem az ott megtapasztalt élmények és gyermekkori visszaemlékezések alapján készítem el. A kunyhóban írtam meg a forgatókönyvet, amit persze a természet és az élet átírt, de mindezeket adaptáltam a filmbe is. Emellett a film fiktív elemeket is tartalmaz, így tettem kerekké és filmessé a történetet.”
„Mira Nair indiai filmrendezőnő mondta egy interjúban, hogy azt javasolja az első filmes rendezőknek, hogy olyan témát dolgozzanak fel, amiben érintettek, saját történetük, vagy saját közösségükkel, vagy élőhelyükkkel kapcsolatos. Így tud a leginkább azonosulni a filmmel és a témával a rendező, így tanul a legtöbbet. Eddigi rövidfilmjeim és leginkább a most bemutatott nagyjátékfilmemben ezt a tanácsot fogadtam meg.”
A film elkészítése technikailag is komoly kihívás volt számára:
Bár a film mozivászonra került, valójában nem mozi kamerával készült, hanem bárki számára elérhető digitális kamerákkal. Ennek elsősorban anyagi oka volt, illetve a természetben vagy egy kenuban történő forgatások során nem fér el egy nagy kamera, pláne nem egy ahhoz szükséges stáb. A rendező, aki a film fő operatőre is, egy 600 ezer forintos főkamerával, 4 féle objektívvel, egy drónnal és két víz alatti kamerával készítette a filmet. Ehhez kapcsolódtak a különböző mikrofonok, kameramozgató gimbal, slider és állvány. A technika összértéke nem érte el a 3 millió forintot.
„Alapkoncepció volt, hogy filmes lámpákat nem használok a szigeten, nem is lett volna mód rá, hiszen csak korlátozottan áll rendelkezésre áram a 12V akkumulátorból. Esti felvételeknél gyertyák, petróleum lámpa és zseblámpa, nappal pedig az aktuális természetes fények. Így szerettem volna elérni, hogy a film valóban átadja a szigeten és a természetben töltött idő eredeti hangulatát.”
Így aztán hatalmas kihívás volt maga a forgatás illetve az utómunka, hogy a mozikban is élvezhető és szép legyen a film.
Ljasuk Dimitry számtalan feladatot végzett el, hogy a megálmodott filmje elkészülhessen:
Ő volt a rendező, író, vágó, operatőr, zenei szerkesztő, hang zörejező, természeti hangok felvétele és szerkesztése is rá várt, de ő volt a producer és a film főszereplője is.
A Jóreménység-sziget teljesen független produkció, független film.
A rendező semmilyen támogatást nem kapott és nem is kért. A filmben nincs fizetett termékmegjelenítés vagy szponzorált tartalom sem. A Tisza-tó számos önkormányzata és hivatalos szerve azonban segítette őt a különböző engedélyekkel és logisztikai tevékenységekkel, vagy éppen ingyenesen biztosított berendezésekkel. A filmhez kapcsolódó képi és hang utómunkákat Ljasuk Dimitry saját forrásból fedezte, ahogy a film szerény marketing és promóciós költségeit is.
ART minősítés és díjak:
A Jóreménység-sziget film ART besorolást kapott a Magyar Filmirodától, így hivatalosan és nemzetközileg is ART filmnek minősülő alkotás. Premier előtt két nemzetközi filmes díjat is nyert a film: A Europe Film Festivalon (London, UK) a Legjobb indie film címet kapta, míg a Best Istanbul Film Festivalon (Isztambul, TR) a "Legjobb első filmes rendező" elismerést hozhatta el.
2020-ban, a pandémia kirobbanásától kezdve valóban a szigeten élt a rendező és a Tisza-tó teljes területén forgatott. A filmben megjelenő budapesti jelenetek és a gyermekkori visszaemlékezéseket pedig a szigeti életet követően vette fel.
„Ahogy eddigi filmjeimet is, az első nagyjátékfilmemet is teljesen egyedül forgattam, vágtam, készítettem. A történet fő eleme a természetbe való elvonuláson kívül, édesapám tanításai és az elengedés. Neki köszönhettem a folyó iránti szeretetem. A film életrajzi elemeket és történeteket tartalmaz, de némi fikció is van benne. A film által reflektárok a mai modern világra, annak problémáira és eltorzult értékrendjére - a saját eszköztárammal.”
– mondta el Ljasuk Dimitry.
„Bár több jelenethez is készítettem storyboard-ot, és a forgatókönyvet is a szigeten írtam, mégis a filmet a valóság és az élet alakította véglegesre. A film minden szempontból a szigeten született meg. A forgatás során megjelenő spontán “szereplők” mint a folyóban talált plüss béka, vagy a szigetre érkező nagylilik mind a szerencsének vagy a természetnek köszönhetem. Így formálta a film történetét az élet.”
A legnagyobb kihívást a négy évszak alatt megtapasztalt időjárás szeszélye, a vizes és a nomád körülmények jelentették. Az operatőri munkán kívül az is nagy feladat volt, hogy magát az építményeket, kertet is Dimitry készítette el. Ezek mellett az olyan hétköznapi rutin tevékenységekre is megoldást kellett találni, mint a mosogatás, mosás, főzés, takarítás – mindezek gépek nélkül.
„Nagy kihívás volt egyedül forgatni. Fényképezési filozófiában arra törekedtem, hogy ne a kamera mozogjon, hanem a képen történjen a cselekmény és ez képes legyen minden érzést átadni. Igyekeztem egyesíteni a dokumentarista stílust, természetfilmeket és art filmek stílusát. Az atmo hangok felvétele is a helyszínen történt.”
A forgatás 2020. márciusától 2021. októberig tartott, majd az utómunkák 2022. augusztusig tartott.
„A Jóreménység-sziget nem természetfilm, hanem a természetben játszódó kalandfilm, monodráma. Emellett nagyon fontos volt számomra, hogy szépen szólaltassam meg a Tisza és az élővilág hangját - mint egy természetfilmben. De egyszerre nem tudtam mindent felvenni. Így “karantén” után egy évvel később újra felkerestem a filmben szereplő helyszíneket és külön hangfelvételeket készítettem, hogy minden hang valóban a Tisza-tóról származzon, a békáktól, a madarakon át a hullámzás, vagy akár a szél hangjáig. De nem csak a Tiszán készítettem felvételeket, hanem a városban is – a filmből kiderül, hogy miért.”
– tette hozzá Ljasuk Dimitry rendező.
A fél éves karantén és forgatás után Ljasuk Dimitry lebontotta a kunyhót és elhagyta a szigetet, ami a valóságban félsziget. Kerékpárral és gyalogosan is megközelíthető. 2021. nyarán közösségi pihenőhelyet alakított ki 30 önkéntes segítségével. A Közép Tiszai Vízügyi Igazgatóság engedélyének köszönhetően a stég megmaradhatott és a rendező egy olyan „kulcsos stéget” alakíthatott ki, aminek a edukatív és szemléletformáló célja van. Bárki meglátogathatja és kikapcsolódhat ott, de cserébe vigyáznia és gondoznia kell a pihenőhelyen ültetett növényeket és berendezéseket. Erre egy tíz pontból összeállított házirend hívja fel a figyelmet. 2022. nyarán a „JóreményStég” pihenőhely két öltözőházikóval és két fapalló pihenővel bővült. Ekkor már 150 önkéntes segített kialakítani és megszépíteni a helyszínt. Mindenki hozzáadta a keze nyomát, így készült uszadékfából vesszőkerítés, újrafelhasznált anyagokból padok, szelektív hulladékgyűjtő, szerszámtartók, stb. Dimitry 5 éves bérleti szerződést kötött a KÖTIVÍZIG-gel, mellyel az a célja, megóvja és rendbe tartsa a helyet, illetve hogy ingyenes tanösvényt alakítson ki rajta a sziget élővilágát bemutatva. A bérleti szerződés jelképes összegű bérlet, cserébe és természetesen Dimitry nem folytathat kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet a szigeten. Fő célja az, hogy az emberek megtanulják a természetben való pihenés és kikapcsolódás kulturált módját, íratlan és írott szabályait.
A rendező, Ljasuk Dimitry
A Leningrádban született (1978.08.12.) magyar-ukrán független filmes, környezetvédelmi aktivista, reklámszakember elsősorban rövidfilmjeiről és környezetvédelmi tevékenységéről ismert, és még frissnek számít a filmes szakmában. Stílusa, látásmódja eltér a megszokottól, a vlog és dokumentarista stílust egyesíti a klasszikus természetfilmek és művészfilmek stílusával.
Első rövidfilmjét 2018-ban mutatta be, amely a Tisza-tó látnivalóiról szólt. A Tiszával való szoros kötődését édesapjának köszönheti, akivel rengeteg időt töltött a folyón. Bár nem Magyarországon született Dimitry, mégis saját bevallása szerint szülőföldjeként tekint a Tisza-tóra. Filmjei többsége is a Tiszáról és a Tisza-tóról szól. Céljául tűzte ki, hogy megmutassa a szőke folyó szépségét és felhívja az emberek figyelmét annak értékeire. Filmjei számos díjat nyertek különböző filmfesztiválokon.
A forgatásokon szembesült a folyót érintő hulladékproblémával, amivel kapcsolatosan külön filmeket készített, hogy edukálja és felnyissa a lakosság és döntéshozók figyelmét a problémával kapcsolatosan. Eddigi legismertebb filmje „A Tisza nevében” négy országban került TV sugárzásra és az online megjelenésekkel együtt több mint 1 millióan nézték meg. A tiszai hulladék helyzetet bemutató, négy országban forgatott dokumentumfilm 2021-ben elnyerte a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztivál fődíját.
Bővebb információk még ITT és ITT
A szigeten töltött idejéről korábban így mesélt nekünk:
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
