Alkalmazkodni képes, önállóan gondolkodó, problémamegoldó fiataloké a jövő!
Gyakran halljuk, hogy a 2000 után születettek nemigen bíznak az idősebb generációkban, ami a jövőt illeti. Egyre több tizenéves hallatja a hangját, másképpen képzelik el felnőtt életüket, mint ahogyan ezt nekik örökül hagynák. Ebben segít a TEDx Future Design powered by MVM programja, amelynek háziasszonyával, Frankó-Csuba Dea jövőkutatóval, innovációs coach-csal beszélgettünk.
– Hogyan indult el ez a program és hol tartanak jelenleg?
– Fontosnak tartjuk, hogy tudatosan készítsük fel a fiatalokat a jövőre. Sokat lehet hallani arról, hogy a világ nagyon megváltozik, és a mai iskolás gyerekek olyan szakmákban fognak dolgozni, amelyek még nem is léteznek. Nagyon nehéz előre felbecsülni, hogy mik lesznek a jövő szakmái, ezért az iskoláknak, az oktatóknak, a szülőknek óriási nagy kérdés, hogy egyáltalán mire készítsék fel a gyerekeiket. Jövőkutatóként, innovációs coach-ként nagyjából ilyen témák körül dolgozom a legkülönbözőbb cégekkel. Abban próbálok segíteni nekik, hogy el tudják képzelni az 5-10 év múlva esedékes piacukat az akkori technológiai környezetben, és ebben sikeresek tudjanak lenni. Ezt a fajta gondolkodást igyekeztünk lefordítani a gyerekek nyelvére a Future Design powered by MVM keretében.
Célunk, hogy alkalmazkodni, önállóan gondolkodni és problémát megoldani képes fiatalok kerüljenek ki a programunkból.
A visszaszámlálás elkezdődött, nincs már több időnk!
Ha most nem cselekszünk, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Erre próbálja meg felhívni a figyelmet a TED által létrehozott globális kezdeményezés, a Countdown, melynek célja a klímavédelmi törekvések és megoldási lehetőségek bemutatása, szorgalmazása, támogató összekapcsolása és a cselekvésre való ösztönzés.
A TEDxDanubia Countdown részprogramjai most is futnak, a népszerű konferencia tervezett időpontja 2021. szeptember 23.
A nagy ismertségnek örvendő TEDxDanubia Countdown konferencia ereje nagyban múlik a személyes jelenléten, ezért a jelenlegi tervek szerint az esemény nem kerül online platformokra.
Hogy biztosan kapjatok értesítést a konferencia pontos időpontjáról, kövessétek a TEDxDanubia weboldalát és Facebook oldalát!
A program két közösségépítő és jövőtervező programrésze jelenleg is zajlik az online térben. Az Action Circles programhoz ITT lehet csatlakozni:
A klíma nem várhat!
A hazai megvalósítás fő támogatója és szakmai partnere a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány, kiemelt partnere az E.ON Hungária Csoport és az MVM Zrt.
– A tematika a fenntartható világ körül forog.
– Egy teljes átalakuláshoz nem elég négy hónap, de mindenképpen nagyon izgalmas dolgokba kapnak betekintést. A programban négy nagy probléma-területeket veszünk elő, amelyek az egész emberiséget, a magyar lakosságot, vagy akár őket magukat a következő évtizedekben érinteni fogják. Az a feladatuk, hogy ezeket a problémákat oldják meg a tőlünk kapott jövőbe mutató gondolkodással és módszertannal.
Az egyik téma a városi közlekedés problémaköre. Az urbanizáció trendje töretlen, az emberek egyre nagyobb tömegekben költöznek a városokba, mert a munka odavonzza őket. A második az energiatudatos otthon, az energiafelhasználásunk átalakítása. Ez azért nagyon fontos, mert exponenciális tempóban nő a lakossági és az ipari energiafogyasztás egyaránt. Egyre több eszközt kapcsolunk be az energia-ellátásba és a jelenlegi hálózatok nem tudják lekövetni azt a robbanást, ami az elektromos autókkal és mindenféle kütyüjeinkkel jelentkezik. A harmadik hulladékgazdálkodás. Ezt a tematikát „gazdag szemétdombnak” neveztük el. Nagyon sok olyan dolgot dobunk kukába, ami nem szemét, csak hulladék, vagy még az sem, csak meguntuk, jobbat, szebbet szeretnénk. Ezzel termelünk hihetetlen mennyiségű szemetet, nem feltétlenül indokolt módon.
E témák megoldására a fiatalok csapatokat alkotnak, mindegyiknek van egy mentora – ez lehet tanár vagy szülő, bárki, aki a menedzselésüket vállalta – és a választott témát viszik végig négy hónapon keresztül. Minden hónapban új ihletet, új készséget adunk a kezükbe, hogy haladjanak a probléma megértésétől az újfajta megközelítésű eredeti megoldások felé. Ők maguk mondják meg, hogy milyen jövőt szeretnének.
Szeretnénk eszközöket adni a kezünkbe, hogy végiggondolják ebben az új jövőkeretben, hogyan csinálnák másképpen a dolgokat ma annak érdekében, hogy biztosítsák a jövőjüket. Másrészt pedig szeretnék egy kicsit a fenntarthatóságról együtt gondolkodni ezzel a korosztállyal, akiket valóban érinteni fog az, hogy a mai döntéseink mennyire támogatják egy hosszú távú élhetőbb világ kialakítását. A végeredmények egy-egy kis videó formájában jutnak el hozzánk, amelyet egy zsűripanel fog elbírálni. Ha lesznek igazán eredeti ötletek, elgondolkodtató friss megoldások, akkor a májusi TedX konferencián szeretnénk is ezeket bemutatni.
– A program mind a négy témája valahol a túlfogyasztás problémájához kapcsolódik, amely a fenntarthatóságnak, jövőnk zálogának egyik fő akadálya. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a technológiai fejlődés szinte megfékezhetetlennek tűnik és ezt kellene valamiképpen egyensúlyba hozni a fenntarthatósággal.
– A technológia jelen fejlettségi állapotában óriási lehetőségeket nyújt az emberiség által teremtett problémák helyrehozására. Soha nem volt még ekkora esélyünk arra, hogy tiszta levegőnk legyen, hogy sós vízből édesvizet tudjunk nyerni, hogy a világon uralkodó szegénységet, éhínséget csökkenteni tudjuk. Ugyanakkor ez egy kétélű fegyver, mert a most napvilágot látó vívmányok arra is lehetőséget adnak, hogy még jobban elszúrjunk mindent: például, ha nem tudjuk megfelelően használni a mesterséges intelligencia algoritmusokat, ha nem a jobb jövőért, hanem a még több profitért vagy még nagyobb kontrollért alkalmazzuk ezeket. Nagy a kockázat abban is, hogy nem etikusan használjuk az adatokat, az egyének, kis közösségek, nagyobb társadalmak tudását. A technológia tehát optimista jövőre ad lehetőséget, de fel kell nőnünk ahhoz, hogy a jó oldalát erősítsük.
Nagyon jók az eddigi tapasztalataink: akik részt vesznek a programban, hihetetlenül elhivatott, lelkes, pozitívan gondolkodó, értékvezérelt fiatalok és felnőttek.
– Egy tavaly ősszel készült videóban arról beszélt, hogy a járvány okozta körülmények sok mindenre megtanítottak bennünket, új értékrendek, újfajta emberi kapcsolatok alakultak ki, és az egyéni, illetve a közösségi felelősség is új dimenziót kapott.
– A koronavírus korai szakasza nagyon pozitív változást hozott: az emberek elkezdtek odafigyelni egymásra, nőtt a kölcsönös empátia, és segítő szándék. Ha csak az innováció oldaláról közelítjük meg: számtalan olyan közösség alakult a világban, amelyek 3D-s nyomtatású eszközöket találtak ki és tettek közzé ingyen az interneten maszkkészítéshez, védőpajzsokhoz, de még lélegeztetőgépekhez is. Ez mindenképpen olyan tanulság, amit magunkkal kell vinnünk: a közösségi problémamegoldás, vagy a nyílt forrású gondolkodás, amikor én kitalálok valamit, megosztom és mások tovább tudják gondolni, sokkal eredményesebb, mintha egyedül próbálkoznék. Ez a felfogás megmutatta az erejét és szó szerint életeket lehetett vele menteni. Ha ezt a filozófiát életben tudnánk tartani akkor is, amikor nincs krízishelyzet, hanem „csak” életminőség fenntartása a cél, mindenki részesülhetne a lehetőségekből, és egy biztonságosabb, kiszámíthatóbb világot tudnánk felépíteni. Ugyanakkor komoly feszültség és aggodalom mindenkiben a jövő kihívásaival kapcsolatban és itt nagy szükség van az egyéni felelősségvállalásra. Mindenekelőtt szembe kell tudnunk nézni saját félelmeinkkel, bizonytalanságainkkal: ki tudunk-e lépni saját komfortzónánkból, az amúgy is sűrű életünkben képesek vagyunk-e újabb feladatoknak megfelelni? Tudunk-e egymásért és másért is felelősséget vállalni?
A mai fiatalok között már az sem ritka, hogy pályájuk elején négy helyen dolgoznak egyszerre és nincs felettük az az ernyő, hogy ha megszereztek egy jó állást, máris sínen van az életük. Ezt a felfogást nemcsak a fiatal, hanem az idősebb generációknak is magukévá kell tenni. Ez nem könnyű, mert először is az embernek el kell hinnie magáról, hogy tud fejlődni. Ez a képesség tanítható, fejleszthető, és a programunk ebben is segít. Nagyon szép látni, hogy nemcsak a diákok, hanem a mentoraik is ezt a szemléletmódot keresik: menni előre kíváncsian, kipróbálni, megkóstolni, megtanulni új dolgokat, hogy aktív részesei lehessünk a jövő formálásának, vagy egyáltalán legyen helyünk ebben a jövőben, ami már ma is jelen van az életünkben.
– Miközben Ön a jövőbe mutató programokat vezet és a digitális technológia lehetőségeire hívja fel a figyelmet, jógázik, meditál. Mit nyújthatnak ezek az ősi spirituális tudások a 21.század túlgyorsult, túlinformált emberének?
– Szerintem mindenkinek meg kellene tanulnia meditálni, relaxálni, lecsendesedni, önvizsgálatot gyakorolni. Ezek a gyakorlatok adják meg azt a fizikális és mentális egyensúlyt, amely a túlélés záloga ebben a túlhajszolt világban. Másrészt ezek a belső folyamatok, munkák, amiket az ember tudatosan végez, segítenek abban, hogy kifelé is tudatosan tudjunk dolgozni. Ne az árral sodródjunk, ne az éppen aktuális trendre üljünk fel, hanem céloktól, jó ügyektől vezérelten építkezzünk lépésről lépésre. Én 13 évesen kezdtem, 20 éves korom óta pedig nagyon aktívan meditálok, tanulmányozom és tanítom is a keleti filozófiákat. Ha ezt a belső munkát folyamatosan végezzük, akkor a külső eredmények is megjelennek. Nem látok a környezetemben olyan embert, akinek tíz évi meditáció után ne lenne gazdagabb, kiegyensúlyozottabb, boldogabb élete, mint előtte. Az én személyes életemben ez mindennek az alapja, ez adja meg az egyensúlyt és az inspirációt is az élethez, a jó emberi kapcsolatokkal, nyugodt reggelekkel és estékkel. Rohanunk, rohanunk, nagyon gyors a tempó, nagyon sok a változás körülöttünk.
Én már az óvodában tanítanám erre a gyerekeket! Nagyon sokfelé dolgozom a világban, szinte nincs olyan ország, ahol fizikailag vagy online ne fordultam volna meg, de mindenhol azt láttam, hogy a sikeres, szakmai ambícióval teli emberek mögött ott van a meditáció, a jóga, ott van valami belső utazás, ami a lazításban, a töltődésben, az összpontosításban segít. Meg kellene tanulniuk ezt a munkaadóknak is, mert szintén a fenntarthatóság része, hogy nem megrágom és 10 év múlva roncsként kiköpöm a munkavállalóimat, hanem hosszú távon hatékony, energikus, kreatív munkára képes emberek legyenek. Fontos eleme az innovációnak, hogy a technológia mellett az emberi vonal is erőteljesen jelen legyen, és azért fejlesszünk, hogy az embernek legyen jó…
