HÍREK
A Rovatból

A Vodafone európai hálózata 100%-ban átáll a zöld működésre

A Vodafone bejelentette, hogy legkésőbb 2021 júliusáig 100%-ban megújuló villamosenergiával fogja üzemeltetni európai hálózatát. Ezzel egy Zöld Gigabit Net hálózatot hoznak létre, amely a jövőben is fenntartható módon fog növekedni, kizárólag szél-, nap- és vízenergia felhasználásával.


A Vodafone vállalásai összhangban vannak a vállalat azon céljával, hogy 1 milliárd ember életét tegye jobbá, miközben 2025-re felére csökkenti káros környezeti hatását. 2019-ben a szolgáltató elkötelezte magát amellett, hogy teljes villamosenergia-beszerzése megújuló forrásokból származzon, továbbá hogy 2025-re felére csökkentse a környezetre gyakorolt káros hatását, és újra felhasználja, továbbértékesítse vagy újrahasznosítsa hálózati hulladékának 100%-át.

Nick Read, a Vodafone csoport vezérigazgatója így fogalmazott: „Minden korábbinál erősebb elvárás a Vodafone-nal szemben, hogy világszerte emberek millióit kapcsolja össze. A társadalom COVID-19 válságból való kilábalásával és újjáépülésével lehetőségünk nyílik jövőnk fenntartható módon történő átalakítására, ezzel biztosítva, hogy a helyreállítás ne a környezet kárára történjen meg. Az, hogy európai hálózatainkban felgyorsítottuk a 100%-ban megújuló villamosenergiára történő átállást, örökre megváltoztatja technológiánk energiaellátásának módját: csökken a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk, segít ügyfeleinknek az erőforrások hatékonyabb kezelésében és széndioxid-kibocsátásuk csökkentésében, valamint hozzájárul bolygónk egészségesebbé tételéhez.”

Az új, széndioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó cél az erre a témára szakosodott globális szakértői szervezet, a Carbon Trust támogatásával született meg, akikkel a Vodafone évek óta együtt dolgozik. A Carbon Trust kiszámolta azt a teljes kibocsátásmennyiséget, amelynek elkerüléséhez a Vodafone segítette hozzá vállalati ügyfeleit, és lehetséges jövőbeli forgatókönyveket modellezett, hogy információkkal segítse a Vodafone stratégiáját ezen a területen.

Tom Delay, a Carbon Trust ügyvezető igazgatója elmondta: „2010 óta szorosan együttműködünk a Vodafone-nal a vállalat fenntarthatósági programja kapcsán, valamint az elmúlt hét évben a Vodafone termékeinek és szolgáltatásainak szén-dioxid-kibocsátást csökkentő hatásainak számszerűsítésében is. Az informatikai szektor előtt egyre nagyobb lehetőségek nyílnak meg olyan új megoldások fejlesztésére és megvalósítására, amelyek elősegítik a széndioxid-mentesítést. Ez a cél arra ösztönözi a Vodafone-t, hogy továbbra is maradjon a stratégia zászlóvivője, az IoT (a ‘dolgok Internete’) és egyéb szolgáltatások továbbfejlesztésével, valamint a vállalati ügyfelekkel történő kapcsolatteremtéssel.”

Európában felgyorsult a zöld hálózatok létrehozására irányuló terv

A Vodafone egész Európára kiterjedő, Zöld Gigabit Net elnevezésű vállalása három évvel előre hozza azt a korábbi kötelezettségvállalást, hogy 2025-re 100%-ban megújuló villamosenergiával működő vonalas és mobil hálózatokat alakítson ki. A Vodafone hálózataiban felhasznált energia mintegy négyötöde megújuló energiaforrásokból fog származni, amelyet a PPA program és a zöld tarifák alkalmazásával közvetlenül az országos hálózatról fog beszerezni. A fennmaradó ötödrészt pedig, amelyet a Vodafone létesítményeit befogadó épületek és infrastrukturális elemek tulajdonosai szolgáltatnak, hiteles megújuló energia-tanúsítványokkal látják el. Ahol lehetséges, a Vodafone a helyszínen történő energiatermelésbe is befektet, elsősorban napelemes megoldással.

A Zöld Gigabit Net legkésőbb 2021. július 31-re bevezetésre kerül a Vodafone összes európai piacán, ideértve Németországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot, Olaszországot, Portugáliát, Írországot, Görögországot, Romániát, Albániát, Csehországot és Magyarországot.

Új cél a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére

A Vodafone technológiája és szolgáltatásai - ideértve vezető globális IoT ('dolgok Internete') platformunkat is - már önmagukban segítséget nyújtanak vállalati ügyfeleink számára energiafelhasználásuk hatékonyabb kezelésében és károsanyag-kibocsátásuk csökkentésében. A 2019/2020-as pénzügyi évben a Vodafone vállalati ügyfelei világszerte 6,9 millió tonna széndioxid-kibocsátást tudtak megtakarítani, ami közel négyszerese a Vodafone saját tevékenységeiből származó károsanyag-kibocsátásnak.

A Vodafone következő tíz évre, azaz a 2020-2030 közötti időszakra vonatkozó új globális, összesített, 350 millió tonnás széndioxid-kibocsátás csökkentési célkitűzése nagyrészt a Vodafone IoT szolgáltatásainak segítségével fog megvalósulni, ideértve a logisztikát és a flottakezelést, valamint az intelligens mérési és gyártási tevékenységeket. További megtakarítások várhatóan az egészségügyi szolgáltatások, a felhőtárhely-szolgáltatások és az otthoni munkavégzés révén érhetők majd el. Az alábbi IoT alkalmazások segítik az ügyfeleket a károsanyag-kibocsátás csökkentésében:

· Intelligens áramfogyasztás-mérők, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások, az önkormányzatok és a háztartások számára energiafelhasználásuk figyelemmel kísérését, kezelését és csökkentését. A Vodafone világszerte több mint 12 millió, IoT technikát alkalmazó intelligens mérőcsatlakozással rendelkezik, amelyekkel mintegy 1,6 millió tonna széndioxid-kibocsátást előz meg.

· Intelligens városok - intelligensen hálózatba kapcsolt települések, amelyek célja, hogy javítsák az energiaigényes szolgáltatások - például a közösségi közlekedés, a közúthálózatok és az utcai világítás - hatékonyságát. Például a spanyolországi Guadalajara városában 13 500 LED-es fényforrást csatlakoztattak egy központi irányítórendszerhez, 68%-kal csökkentve az utcai világítás energiafogyasztását.

· Intelligens logisztika - Járművekbe épített IoT technológiák, amelyek az útvonal-kezelés, a járműkarbantartás és a járművezető viselkedésének optimalizálását szolgálják, akár 30%-os üzemenyagfelhasználás-csökkenést, és mintegy 4,8 millió tonna széndioxid-kibocsátás megtakarítását eredményezve.

Továbbra is az energiahatékonyság éllovasa

A Vodafone továbbra is elkötelezett amellett, hogy javítsa bázisállomásai, valamint adat- és kapcsolóközpontjai energiahatékonyságát, amelyek együttesen a társaság globális energiafogyasztásának 95% -át teszik ki. 2020 során a Vodafone 77 millió eurót fektetett be energiahatékonysági és megújuló energiaprojektekbe, amelyek 186 GWh éves energiamegtakarítást eredményeztek.

Az adatfelhasználás folyamatos növekedése ellenére a Vodafone az elmúlt évben tovább javította általános energiahatékonyságát, 38,5% -kal csökkentve az üvegházhatást okozó teljes gázkibocsátás mennyiségét az átvitt mobil adatmennyiség petabájtnyi mennyiségére vetítve, amellyel egy petabájtra vetítve 230 tonna széndioxid-kibocsátást ért el.

A Vodafone energiahatékonysági kezdeményezései a hatékonyabb hálózati berendezések beszerzésére és üzembehelyezésére, az alacsonyabb energiafelhasználású villamos- és hűtési technológiák telepítése révén megvalósított energiaigény-csökkentésre, valamint a régi eszközök leszereléséből és cseréjéből származó alacsonyabb energiafelhasználásra épülnek.

2019 májusában a Vodafone kibocsátotta első, 750 millió euró értékű zöld kötvényét azon projektek finanszírozására vagy refinanszírozására, amelyek segítik a vállalat környezetvédelmi céljainak elérését; majd jelentést készített arról, mely projektek voltak támogathatók a befolyó összegek lehetséges felhasználásának tükrében, és azokat miként választották ki.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
„Köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani” – kiakadtak az ELTE-oktatók Maruzsa Zoltán visszatérése miatt
A volt köznevelési államtitkárt egy tanszéki értekezleten szembesítették kollégái az oktatáspolitikában játszott szerepével. Az oktatók petíciót is indítottak, hogy a jövőben legfeljebb négy évig lehessen távol maradni politikai megbízatás miatt.


Tizennégy év kormányzati munka után visszaült a katedrára Maruzsa Zoltán, volt köznevelési államtitkár – az ELTE történészei pedig nyíltan megtagadják az együttműködést vele: vizsgabizottságba sem ülnének be mellé, és petíciót indítottak, hogy a politikából visszatérők múltjának legyen következménye.

Kemény mondatoktól izzott a levegő egy június eleji tanszéki értekezleten, ahol az ELTE Történettudományi Intézetének oktatói több mint másfél órán át kérték számon a volt köznevelési államtitkáron az elmúlt évek oktatáspolitikáját. A 24.hu cikke szerint a tanárok egyebek mellett az egyetemi autonómia és a tudományos szabadság területén véghez vitt rombolással vádolták a visszatérő adjunktust.

Egyikük szerint „etikailag és szakmailag is vállalhatatlan, hogy úgy tegyünk, mintha mi sem történt volna”.

A volt államtitkár a lapnak nyilatkozva a világnézeti sokszínűség fontosságát hangsúlyozta, és jelezte, hogy a hallgatóknak szabad választásuk van. „Az ELTE BTK-n a bojkott nehezen értelmezhető, hiszen minden kódon több kurzust hirdetünk, és a hallgatók döntik el, hogy azt kinél veszik fel, tehát senki nem kényszerül arra, hogy hozzám jelentkezzen. Aki viszont szívesen tanulna tőlem, azt nagy örömmel várom” – fogalmazott Maruzsa. Hozzátette, hogy szakmai felkészültségét több mint 80 publikációja, doktori és habilitált fokozata, valamint egy korábbi „Félév Oktatója” címe is alátámasztja, és már ősszel új publikációi jelennek meg.

A dékáni hivatal tájékoztatása szerint Maruzsa Zoltán 2012. szeptember 15-től volt folyamatosan fizetés nélküli szabadságon, amelyet évente hosszabbítottak meg. Az utolsó, 2026. július 31-ig szóló engedélyének korábbi lezárását a 2026-os országgyűlési választások után három nappal, április 15-én kérte, így május 15-én visszakerült az egyetem állományába. A hivatal szerint az intézmény a fizetés nélküli szabadság indokát jellemzően nem vizsgálja, azt mérlegelési jogkörében engedélyezi.

A státuszbeli és anyagi változás is jelentős: Maruzsa államtitkárként közel 3 millió forintos bruttó fizetést, valamint kuratóriumi tiszteletdíjat kapott, míg adjunktusként a 2025-ös bérrendezés után is csupán bruttó 530 ezer forintos alapilletményre számíthat.

„Az biztos, hogy fel kell majd dolgoznia azt a zuhanást, hogy tegnap még főnök volt, most meg adjunktusként alulról a második. Nem beszélve a fizetési különbségekről. Majd, amikor megkapja a fizetését, el fog hűlni rendesen” – jegyezte meg az egyik oktató.

Egy forrás ennél is keményebben fogalmazott, aki szerint az anyagiak elő sem kerültek Maruzsa visszatéréséről folytatott vita során, hanem

„azzal van bajunk, hogy köpködött, kártékony volt, és most pofátlanul visszajön tanítani”

Az ügyre reagálva az egyetem polgárai petíciót indítottak, amelyet már több mint ötszázan aláírtak. Ebben azt követelik, hogy a politikai megbízatás miatti fizetés nélküli szabadság időtartamát négy évben maximálják, a visszatérőket pedig vessék alá egy szakmai alkalmasságot és etikai szempontokat is vizsgáló eljárásnak, azaz habitusvizsgálatnak.

A cikk felidézi az ELTE és a kormány közötti vitákat, például a modellváltás elutasítását, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen indított konkurens tanárképzést, valamint az egyetem szerepét a pedagógus-tiltakozásokban.

Maruzsa Zoltán visszatérése nem egyedi eset, a közeljövőben több, a politikából távozó oktató kezdi újra a tanítást az ELTE-n. A szocialista Hiller István és a volt jobbikos Brenner Koloman is hosszú kihagyás után folytatja, míg a fideszes Navracsics Tibor esetében nem valódi visszatérésről van szó, mivel miniszteri és uniós biztosi munkája mellett is folyamatosan tartott órákat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Tarr Zoltán: Saját „tolvajnyelvet” alakítottak ki az NKA-ügy érintettjei
A miniszter szerint az NKA átvizsgálása feltárta, hogy a NAV-nyomozásban érintettek egy belső zsargont használtak a közpénzek elosztására. A közpénzkeretet „uszodának”, a pályázókat „úszóknak” nevezték, és ügyeltek arra, hogy „ki úszik be” a tárcavezető szerint.


Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán „Az uszoda” címmel tett közzé egy bejegyzést, amelyben a Nemzeti Kulturális Alap (ami körül a NAV is nyomoz) minisztériumi vizsgálatának egyik friss fejleményéről számolt be.

„A NAV nyomozásban is érintett személyek a Cosa Nostra tolvajnyelvéhez hűen »uszodának« nevezték maguk között a miniszteri egyedi döntésekre szánt közpénzkeret egy részét.”

A poszt szerint ehhez a zsargonhoz illő kifejezéseket is használtak egymás között: a számukra kedves pályázókat „úszóknak” nevezték, és hívták meg őket az „úszóversenyre”. A miniszter szerint ebben több-kevesebb sikerrel próbáltak ügyelni arra is, hogy „ki úszik be” a medencébe.

Tarr azt írta, a tolvajnyelv használata tökéletesen leírja, hogyan működött a kulturális alapok kiosztása hosszú éveken át, szűk körben, az intézmény munkatársait megkerülve. A bejegyzést azzal zárta, hogy a bűnesetek feltárása folyamatban van, és

reméli, hamarosan az is kiderül, „ki volt az úszómester”.

Az ügyészség tegnap hat embert vett őrizetbe hűtlen kezelés gyanújával, köztük Bús Balázst, Óbuda korábbi fideszes polgármesterét, ma pedig kezdeményezték letartóztatásukat, amiről csütörtökön dönthet a bíróság. A gyanú velük szemben hűtlen kezelés.

A botrány még áprilisban robbant, miután a nyilvánosságban felmerült a gyanú, hogy az NKA 17 milliárdos támogatási keretét politikai lojalitás alapján osztották szét, támogatva a Fidesz választási kampányát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A ledobált Pride-zászlók helyére magyar lobogókat tettek a Mi Hazánk aktivistái az Erzsébet hídon
A Mi Hazánk Ifjai szerda délelőtt gyorskötegelőkkel rögzítettek nemzeti lobogókat az Erzsébet híd korlátjaira. Az akció napokkal azután történt, hogy egy férfi a Dunába dobálta a Pride miatt kihelyezett szivárványos zászlókat.


Néhány nappal a hétvégi Budapest Pride felvonulás előtt újabb fordulatot vett a fővárosi zászlóügy: szerda délelőtt a Mi Hazánk Mozgalom ifjúsági szervezetének tagjai magyar zászlókat raktak tele az Erzsébet hidat - írja a Telex.

Novák Előd, a Mi Hazánk országgyűlési képviselője később egy posztban arról írt, a magyar zászlókkal azt üzenik, hogy Budapest mindenkié.

A konfliktus vasárnap kezdődött, amikor egy férfi leszedte és a Dunába dobálta az Erzsébet hídról a Pride alkalmából kihelyezett szivárványos zászlókat. A Fővárosi Önkormányzat azonnal feljelentést tett rongálás miatt, és közölte, hogy napokon belül pótolja a lobogókat. A rendőrség kedd este mogyoródi otthonában elfogta az 58 éves gyanúsítottat, aki beismerte a tettét. Kihallgatása után szabadon engedték, az eljárás rongálás miatt folyik ellene.

Az ügy a parlamentben is téma lett: Juhász Hajnalka, a KDNP képviselője szerint a szivárványos zászlók társadalmi feszültséget okoznak, és inkább a magyar zászlónak lenne ott a helye.

Erre Magyar Péter miniszterelnök egy Ferenc pápától származó idézettel reagált: „Ha egy meleg Istent keresi, ki vagyok én, hogy megítéljem őt?”

Novák Előd eközben bejelentette, hogy kifizeti a zászlók leszedéséért járó bírságot, Fekete-Győr András pedig úgy kommentálta a zászlók eltávolítását, hogy azzal „egy kicsit megint nyomorúságosabb hely lett Magyarország.”

A hétvégi felvonulást idén a rendőrség – a tavalyi gyakorlattal ellentétben – nem tiltotta be, de a szervezők továbbra is a szerintük homofób törvény eltörlését követelik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Még csak most jön a kánikula java
A HungaroMet előrejelzése szerint a kánikula a hétvégén tetőzik, a csúcshőmérséklet elérheti a 37 Celsius-fokot is. Csütörtökön már extrém erős lesz az UV-sugárzás is.


A HungaroMet friss jelentése szerint még csak most jön a hőhullám java, ugyanis a következő napok során az anticiklon, melynek jelenleg a középpontja még Nyugat-Európában helyezkedik el, egyre inkább kelet felé tolódik, és a középpontja hétvégére már a Kárpát-medence fölé húzódik. Ennek áramlásában pedig egyre melegebb, szubtrópusi eredetű levegő érkezik a Kárpát-medencébe.

A meteorológiai szolgálat szerint, az éjszakai órákban sem igazán számíthatunk felfrissülésre, a minimumhőmérséklet döntően 15 és 20 fok között alakul, de a belvárosokban, a vízpartok mentén és a magasabban fekvő helyeken ennél is melegebb lehet.

Az ország nagy részén derült időre kell készülni, csapadék sehol sem valószínű, legfeljebb az ország középső részén képződhet némi gomolyfelhő. A csúcshőmérséklet 31 és 37 fok között alakulhat, és a napsütés szinte zavartalan lesz.

Viszont nagyon figyelni kell a káros UV-sugárzásra, ami az ország kétharmadán már extrém erős lesz holnaptól.

A HungaroMet szerint a bőrünk védelmére a következő napokban is figyelnünk kell, mivel az anticiklon áramlásában egyre szárazabb levegő érkezik fölénk, ami még kevesebb felhőképződést és tovább emelkedő hőmérsékletet hoz.

Hétvégére már a legmagasabb fokú riasztás is érvénybe lép.

A szombat, illetve vasárnapi napra már a legmagasabb harmadfokúfigyelmeztető előrejelzés is érvényben van magas középhőmérsékletre.

Tegnap az országos tisztifőorvos meghosszabbította a másodfokú hőségriasztást péntek éjfélig. Ezzel párhuzamosan bejelentette, hogy szombat 0 órától kedd éjfélig már a legmagasabb, harmadfokú hőségriasztás lép életbe az egész ország területére. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a döntést a HungaroMet tartós és extrém meleget jelző előrejelzéseivel indokolta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk