JÖVŐ
A Rovatból

A világhírű Nature folyóiratcsalád is a magyar fejlesztésű rákterápiás szoftverről ír

A kutatásvezető Dr. Peták István szerint a következő tíz évben újabb legalább kétszáz gyógyszer fejlesztésére van lehetőség, így a betegek 70-80%-ának hatásos kezelést lehetne biztosítani.

Link másolása

Egyedülálló magyar orvosi szoftver eredményeit publikálta a Nature tudományos folyóiratcsalád Precíziós Onkológia kiadványa.

Amint arról már korábban beszámoltunk, az új típusú orvosi eszközt a világon elsőként fejlesztette ki az Oncompass Medicine. Dr. Peták István és csapata egy olyan módszert dolgoztak ki mesterséges intelligencia segitségével, amely a beteg daganatában található egyedi génhibák alapján segít kiválasztani a személyre szabott legmegfelelőbb gyógyszert.

Jelenleg a daganatos megbetegedésnél az orvos abból indul ki, hogy az adott daganat típusnál a rendelkezésre álló gyógyszerek hány százalékban járhatnak sikerrel a statisztikák alapján.

A daganat azonban a betegség kifejlődése a testben, de nem az okozója, mert a rákos megbetegedések hátterében többnyire génhibák húzódnak meg.

"Minden betegben 3-4-5 génhiba kombinációja vezet a daganatos megbetegedéshez. Annak a vizsgálata, hogy egy adott génhibánál melyik a legjobb terápiás döntés, sokszor nagyon nehéz. Mivel sokféle ritka mutáció van, a legtöbb betegnek van ritka, szinte teljesen egyedi mutációja, ezért van szükség személyre szabott terépiára, amire keressük a módszereket.”

A DDA (digital drug-assignment) a lehetséges kezelési lehetőségeket rangsorolja. Gyógyszereket keres, amelyek olyan gyógyszercélpontra képesek hatni a sejtekben, amelyek több olyan génnel állnak kapcsolatban, amelyek a daganatot okozzák.

“A gépet mi tanítottuk, mert ha a kezdetekkor magától tanul, az lassabb lett volna. Több ezer tudományos közleményben elérhető összefüggés információját tápláltuk bele, majd leprogramoztuk az egészet egy szoftverbe, amit regisztráltunk az Unióban, mint orvosi eszközt."

A Nature-ben közölt – klinikai adatokon végzett – vizsgálat kimutatta, hogy azok a gyógyszerek, amelyeket a szoftver nagy valószínűséggel hatásosnak jelölt, a valóságban is nagyobb eséllyel bizonyultak hatásosnak. Ez azt igazolta, hogy a módszer jól működik, mivel javítja az eddig használt, manuális gyógyszerkiválasztáson alapuló döntéseket.

A tudományos közlemények figyelemfelkeltő hatását mérő Altmetric jelentése szerint az Oncompass kutatóinak tanulmánya pár nappal a Nature-ben közölt megjelenés után jelenleg a top 6% között van, a több mint 18 millió valaha mért tudományos közlemény hatásával összehasonlítva.

"Több mint öt évvel ezelőtt vágtunk neki a személyre szabott kezelést megtervező módszernek. Már nagyon régóta várta a világ, hogy mesterséges intelligenciát sikerüljön felhasználni orvosi terápiás döntések javításában. Már be kellett következnie az orvostudomány történetében, hogy belépjünk a digitális korba."

A szoftver az azonos mutáció mintázatokra ugyanazt a gyógyszert fogja javasolni. A DDA teljesen új típusú orvosi eszköznek számít a világon a daganatos megbetegedésben szenvedők kezelésére, ugyanis a páciens daganatában található egyedi génhibakombinációk alapján segít kiválasztani a legmegfelelőbb célzott gyógyszert.

“Az orvosoknak azért volt eddig nehéz dolguk, mert 600 gén 6 millió mutációja fordulhat elő, amely minden betegben egyedi molekuláris hátterű rákos megbetegedést okozhat. A kezelés kiválasztásában pedig egyre kevésbé az a kérdés, hogy milyen daganata van a betegnek, mint az, hogy melyik génhiba okozta.”

Statisztikák alapján nagyon nehéz megmondani, hogy az adott páciensnek melyik lenne a legmegfelelőbb a törzskönyvezett gyógyszerekből illetve a terápiás lehetőségek közül. A személyre szabott kezelésekhez szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatok ma már széles körben elérhetők.

A részletes molekuláris profilvizsgálatokat – ahol beazonosítják, hogy kinél pontosan mely gének meghibásodása okozta a daganatot –, már évek óta alkalmazza az onkológia. Ez alapján lehet egyes esetekben megjósolni, hogy egy adott betegnél hatásos lesz-e az adott terápia, vagy nem. Egyesével kutatni a mutációk lehetőségét azonban szinte lehetetlen, ezért volt szükség a világszinten is egyedülálló gépre.

“Az is felvetődhet, hogy a gép olyan gyógyszert javasol, ami nem a hibás génekre hat, hanem egy olyan génre, amelyik kapcsolatban áll egyszerre több hibás génnel, így egyetlen célpont gátlásával egyszerre több hibás gén kóros hatását tudjuk kikapcsolni."

Jelenleg több mint száz célzott gyógyszer van forgalomban rákos megbetegedések ellen, de a jövőben ez a szám csak nőni fog.

"Ez már nem science fiction, hanem a mindennnapi gyakorlat. A végső cél az, hogy a gépbe betáplált információk alapján a gép a százféle hatóanyagból összetegyen nekünk egy gyógyszert vagy kezelést, amire személyre szabottan nekünk szükségünk van. Ez persze még a jövő, hiszen a gyógyszerek alakalmazását a törzskönyvük szabályozza, illetve a kezelési protokolokat nemzetközi ajánlások mentén alakítják ki az orvosok. Azonban már most sok olyan helyzet van, amikor több törzskönyvezett terápiás lehetőség közűl választhat az orvos. Ilyenkor a döntésben már most is hasznos lehet az új módszer. A cél, hogy mindent megtegyünk azért, hogy minél előbb a megfelelő gyógyszert kapja a beteg, illetve, hogy a rengeteg mellékhatástól illetve szenvedéstől kíméljük meg a pácienst. Ez a biztosítók fölösleges költségeit is csökkentené, hiszen a célzott kezelések átlagos havi költsége betegenként 2-3 millió forintra rúg.”

A kutatásvezető Dr. Peták István szerint a következő tíz évben újabb legalább kétszáz gyógyszer fejlesztésére van lehetőség. Ez azt jelentené, hogy – akkor már háromszáz elérhető gyógyszerrel – a betegek 70-80%-ának hatásos kezelést lehetne biztosítani. A mesterséges intelligencia használatával azonban sosem lehet majd teljesen helyettesíteni az orvost.

"Az orvosok munkája nem fog csökkenni. A beteg komplex kezelését az orvos fogja végezni, de sokkal pontosabb diagnosztikai leletet fog kapni a páciens állapotáról, a daganat gyógyszerérzékenységéről valamint a terápiás válaszról, mint eddig. A visszajelzések pozitívak, ez általunk kifejlesztett módszer egy új eszköz az orvos számára, de a gép sosem fogja lecserélni az embert."

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk