A természet benyújtja a számlát: a koronavírus csak a kezdet?
Kate Jones, a londoni University College környezetvédelmi és biodiverzitás-tanszékének vezetője és kutatócsoportja 2008-ban 335 olyan betegséget azonosított, amelyek 1960 és 2004 között bukkantak fel, és ezek 60%-a állatoktól eredt. Jones megállapította, hogy e betegségek összefüggenek a környezetváltozással és az emberi viselkedéssel: azzal, hogy
megbontjuk az őserdőket fakitermeléssel, bányászattal, útépítéssel, miközben a gyors urbanizáció és a lakosság növekedése közelebb hozza az embereket olyan állatfajtokhoz, amelyekkel korábban soha nem álltak kapcsolatban.
„Összezsúfolt populációkban élünk, és ott vannak mellettünk a denevérek, rágcsálók, madarak, kis háziállatok. Ebből intenzív interakció következik és lehetőség a fajok közötti vándorlásra” – monja Eric Fevre, a liverpooli egyetem állati eredetű fertőzésekkel foglalkozó kutatója.
A gyorsan növekedő városi lakosságot friss hússal ellátó, hatósági ellenőrzés nélküli piacok is megkönnyítik a vírusok és más kórokozók állatról emberre való terjedését. Ilyen volt például a vuhani piac, amely a kínai kormány kezdeti, de egyelőre nem bizonyított feltételezései szerint a mostani covid-19 világjárvány kiinduló pontja lehetett. Itt számos vadállatot árusítottak: élő kutyákat, mókusokat, rókákat, de szalamandrákat, teknősöket, krokodilokat és skorpiókat is.
Hasonlóképpen a nyugat- és közép-afrikai piacokon is lehet majmokat, denevéreket, mindenféle madarakat, emlősöket, rágcsálókat vásárolni. Az árusítás nyitott szeméttelepek mellett folyik és nincs szennyvíz-elvezetés sem. A kutatók szerint ezek a piacok a fajok közötti kórokozó-átadás tökéletes melegágyai.
A vuhani és más kínai élőállat-piacot bezárták a hatóságok, februárban pedig Peking betiltotta a vadon élő állatok kereskedelmét és fogyasztását, a halak és a tengeri állatok kivételével. Egyes tudósok szerint azonban nem ez a megoldás. Bár Kate Jones szerint például a lagosi élő piac olyan, mint egy időzített bomba, nem lehet sem demonizálni, sem pedig megszüntetni e hagyományos piacokat, mert több száz millió szegény ember alapvető élelmiszerforrásait jelentik Afrikában és Ázsiában. Ráadásul egy ilyen tiltás csak az illegális kereskedelmet erősítené meg, és akkor még kevesebb figyelmet fordítanának a higiéniára.
Mit tehetünk akkor?
Jones szerint mind a gazdag, mind a szegény társadalmakban változásra van szükség.
Az észak fa-, ásvány- és energiaforrás-igénye vezet a természet letarolásához, az ökológiai egyensúly felborításához és a betegségekhez. ”El kell gondolkodnunk a globális biobiztonságon, és támogatnunk az egészségügyi ellátást a fejlődő országokban. Különben újabb, a koronavírushoz hasonló, halálos járványokra számíthatunk”.
„Krónikus vészhelyzet korát éljük" – mondja Brian Bird, a kaliforniai egyetem virológus kutatója is. "A betegségek messzebbre és gyorsabban utaznak, mint korábban, vagyis gyorsabban kell válaszolnunk is. Beruházásokra van szükség, és meg kell változtatni a viselkedésünket”.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
