A szuperlégy, amely táplál, megemészti a hulladékot, kiváltja a műanyagot, és jót tesz a dízelmotoroknak
Legyek ezrének zümmögése sokakat őrületbe kergethet, de a londoni Keiran Whitaker számára ez a fenntartható jövő zenéje. Whitaker Entocycle nevű cége fekete katonalegyeket tenyészt egy különleges laboratóriumban.
Ezek nem közönséges rovarok. Nagyobbak az átlagos házilégynél, de sokkal lustábbak. Csípni sem tudnak, és nem hordoznak betegségeket. Nem is röpködnek állandóan, könnyű elkapni őket. És hogy mire jók?
A lárváikat megszárítva odaadhatják a házi- és tenyészállatoknak.
Nemrég bejárta a világot a Sciencmag videója , amiben egy halom bogár felfal egy pizzát. Ezek is fekete katonalégy-lárvák voltak. Falánkságukat az indokolja, hogy felnőtt állapotukban már nem esznek, ezért fel kell halmozniuk elegendő táplálékot magukban, mielőtt bebábozódnak. Minden lárva két hét habzsolás után 2,5 cm-re nő és több mint 200 milligrammra hízik. Ennek közel egyharmada zsír, és több mint 40%-a protein.
A globális protein-igény 2050-re a jelenleginek a kétszeresére nőhet. És ennek nagy részét a tenyészállatok falják fel. A tengerekből és óceánokból kihalászott halak egynegyedéből halliszt lesz, a szója 80%-át szintén az állatok eszik meg.
Az állateledelnek szánt protein többségét a legolcsóbb szállítóktól szerzik be: ez azt jelenti, hogy az amerikai szupermarketekben árusított, tenyésztett lazacot valószínűleg a brazil esőerdőkben nőtt szójával etették, míg a csirkék perui vizekből halászott szardellákat kaptak.
A fekete katonalegyek lárvái helyettesíthetik az állatoknak szánt halhúst, és ezzel megvédhetik az óceánokat a túlhalászattól. Ugyancsak helyettesíthetik az állatok táplálásában nagy mennyiségben használt szóját, ami az esőerdők számára lehet jó hír.
Nagy-Britanniában a háziállattartók idén januárban próbálhatták ki először azt a kutyatápot, amihez fekete katonalégy-lárvákat kevertek. Erre azért volt mód, mert a háziállateledel-szabályozás eléggé laza.
Az emberi fogyasztásra szánt állatoknál azonban más a helyzet. Európában az 1980-as években a kergemarha-kór miatt betiltották a rovarprotein felhasználását az állati tápokban. 2017-ben ugyanakkor az Európai Unió a haltenyésztőkkel kivételt tett, és 2020-ra várhatóan feloldják a tilalmat a baromfi- és sertéstenyésztésben is.
Emiatt egyre több országban indulnak be a rovartenyészetek. Az amerikai Enviroflight tavaly novemberben nyitotta meg fekete katonalégy-nagyüzemét. Franciaország nemcsak a fekete katonalégyre épít: az Ynsect Amiensben épít gyárat, amely lisztbogarakból termel majd évi 20 ezer tonna lárvaproteint.
A rovaroknak az élelmiszerhulladék megsemmisítésében is kiemelt szerep juthat. Mindenféle emberi hulladék megemésztésére képesek anélkül, hogy sok üvegház-hatású gázt termelnének.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
