prcikk: A szeptember egy az egyben a nyár része lesz - ez a fura ősz nem egyszeri alkalom, mondja Szabó Péter éghajlatkutató | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

A szeptember egy az egyben a nyár része lesz - ez a fura ősz nem egyszeri alkalom, mondja Szabó Péter éghajlatkutató

Korábban kezdődik, forróbb lesz és tovább tart a nyár, rövidül az ősz, eltűnik a téli hó - sorolja az éghajlatkutató a változásokat. Ahhoz, hogy kevésbé durvák legyenek a következmények, az életszínvonalból kellene feladni, de erre kevesen hajlandóak.


Pénteken Tiszaalpáron 30,3 Celsius-fokot mértek. Az OMSZ szerint a mérések kezdete óta soha nem fordult még elő, hogy október 6-a után 30 fok feletti meleg lett volna valahol Magyarországon. Jócskán megdőlt a korábbi, október 20-i melegrekord, amit eddig Adony tartott 26,9 Celsius-fokkal. Ráadásul

idén szeptemberben olyan meleg volt az egész bolygón, mint korábban egyszer sem ebben a hónapban.

Mindez nem egyszeri alkalom volt, gyorsan változik a klíma és jelenleg a pesszimista forgatókönyv megvalósulásának van a legnagyobb esélye, mondja Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, a Másfélfok.hu szerzője, aki korábban az Országos Meteorológiai Szolgálatnál és a Nemzeti Alkalmazkodási Központnál dolgozott szakértőként.

- Mi okozta a pénteki rekordmeleget?

– Egy erőteljes nyugat-európai ciklon délies áramlással egyszerűen Közép-Európába hozta ezt a nagyon meleg levegőt, ami az ilyenkor megszokott átlagnál a 10-15 fokkal melegebbet eredményezte.

– Ez egy egyszeri időjárási anomália, ami ezekben a napokban történik Magyarországon, vagy esetleg lehet köze a klímaváltozáshoz is?

– Abból a szempontból egyszeri, hogy ezt egyetlen ciklon okozza most. Viszont ha nemcsak egyszer történik meg, hogy megdőlnek ezek a rekordok, hanem egyre gyakrabban és könnyebben, az egyértelmű jele az éghajlatváltozásnak. Globálisan az eddigi legmelegebb szeptemberen vagyunk túl. Nyári napokból 23-at mértünk országos átlagban az ősz első hónapjában, ami olyan magas szám, amire még korábban nem volt példa. Nyári napnak azt tekintjük, amikor 25 Celsius-fok felett van a maximumhőmérséklet.

– Ez azt jelenti, hogy innentől kezdve az ősz sokkal inkább a nyárhoz fog hasonlítani a jövőben?

– Így van. Amit a hetvenes, nyolcvanas években még ősznek neveztünk, az mostanra jelentősen lerövidült. Kiss Anna kollégám tanulmánya alapján akkoriban még az ősz augusztus 23. körül kezdődött és egészen november végéig tartott, vagyis bő három hónapos volt az évszak.

Mostanra azonban szeptemberben a nyár veszi át lassan az uralmat, és ez a hónap a jövőben egy az egyben a nyárhoz tartozik majd. Az indián nyár időszaka, vagyis azok a napok, amikor a lehűlés után néhány napos felmelegedés következik, októberre tolódik.

Az ősz rövidült le a legjobban a négy évszak közül, ami leginkább a nyár jelentős kitolódásának köszönhető. A 2020-as években közel 40 nappal hosszabb lett a hetvenes, nyolcvanas évek átlagához képest, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen most már három és fél hónapos ez az évszak, elsősorban az ősz rovására.

– A jövőben tovább gyorsulhat ez a folyamat? Lehet még ennél is hosszabb a nyár?

– Ha nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást, akkor a nyári napok száma a szeptember-októberi időszakban a mostani 10-15 nap helyett további 15-20 nappal emelkedhet. Vagyis gyakorlatilag megduplázódik az ilyen napok száma és szeptemberben tulajdonképpen végig nyári meleg lehet. Arra azért nem kell számítani, hogy idővel majd még novemberben is nyár lesz, a Napnak ugyanis nincs már akkora ereje abban az időszakban, így a ködhajlam is erősebb.

– Mikortól várható, hogy ennyire durván kitolódik a nyár?

– Alapvetően három forgatókönyvet elemzünk. Az első, és egyben nagyon optimista azonnali kibocsátás-csökkenéssel számol, amivel sikerül a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani. Ha már most eszerint élnénk, akkor ennek a hatásait is csak legkorábban 2040 körül érezhetnénk, de még ekkor sem feltétlenül csökkenést, hanem csak stagnálást tapasztalnánk. Bármit teszünk, a felmelegedés még nagyjából 15-20 éven keresztül tartani fog ugyanis. De ha most visszafogjuk a károsanyag kibocsátást, akkor az évszázad közepére elérhetjük, hogy a nyári napok száma ne nőjön jelentősen. Visszatérve a három forgatókönyvre: a közepesen optimista, második variáció szerint csak 2040-ben kezdjük meg a jelentős kibocsátás-csökkentést. A pesszimista forgatókönyv szerint pedig minden úgy megy tovább, ahogy most van.

– Melyik forgatókönyv bekövetkezése tűnik a legvalószínűbbnek, és milyen hatása lehet ennek?

– Jelenleg az utóbbi, vagyis a pesszimista forgatókönyv bekövetkezéséhez állunk a legközelebb, mert valójában globálisan nem történt még meg a nagy kibocsátás-csökkentés. Ha minden így marad, akkor

sokak számára pozitív lesz, hogy a nyári turizmus még szeptemberben is kitart majd, emiatt jobban el lehet osztani a szabadságokat, illetve a fűtést sem kell bekapcsolni október végéig.

Negatív hatása lesz azonban azok számára, akik például szeretik az őszi kirándulásokat, vagy a hegyekben túrázást, mert ennek az időszaka nagyon le fog rövidülni. De a fák is eltérően reagálnak a felmelegedésre, emiatt nem lesz olyan tarka a táj az őszi hónapokban, mint ahogy megszoktuk. Ám összességében a pesszimista forgatókönyv sokkal több negatívummal bír. Gondoljunk csak bele: a novemberi maximumhőmérséklet az elmúlt évtizedekben 3-4 fokot emelkedett, ami tényleg nagyon jelentős, de ez sokkal kevésbé van hatással az emberi szervezetre. De

ha 3-4 fokot emelkedik az átlaghőmérséklet júniusban, júliusban vagy augusztusban az már óriási extra növekedést jelent, és sokkal többen fognak meghalni.

Nem mindegy, hogy harminckét fokról növekszik a hőmérséklet harminchatra vagy tízről tizennégyre.

– A nyár után beszéljünk a télről: mi lehet a hó, a didergés és a fehér karácsonyok sorsa a jövőben?

– Az látszik, hogy a tél csapadékosabbá vált, ami elsőre jó hír lehetne a hó kedvelőinek. Ugyanakkor sajnos a hőmérséklet emelkedése nagyon jelentős volt például január közepén, emiatt nincs már meg az ezekre a napokra jellemző éves leghidegebb időszak. Az adatok alapján a december kevésbé melegedett, de

a január és a február egyértelműen jóval melegebb, mint 30-50 évvel ezelőtt. Ez azt eredményezi, hogy a hó vastagsága körülbelül csak a harmada annak, mint ami a hatvanas, hetvenes években volt jellemző.

Ezzel együtt a hulló hó mennyisége is enyhén csökkent. A tél felmelegedése miatt tehát a csapadék inkább eső formájában éri el a talajt, és a hegyekben is egyre kevesebb a megmaradó hó.

– Minek kellene történnie ahhoz, hogy a világ komolyan vegye a klímaváltozást és valamifajta elmozdulás történjen?

– A Covid esetében láttuk, hogy ha kell, az emberiség nagyon gyorsan tud reagálni problémákra. Elképzelhető, hogy mindenki jobban odafigyelne, ha a saját bőrén sokkal jobban érezné, hogy őt is érinti az éghajlatváltozás. Magyarországon sajnos mások a prioritások, itt nem annyira fontos az embereknek, hogy mi lesz húsz-negyven év múlva.

Mivel mi nem egy jóléti állam vagyunk, ezért másra helyezzük a fókuszt, mint a nyugati országok, ahol lényegesen magasabb a klímatudatosság és a klímaszorongás.

Mivel napjainkban mindent a fogyasztó határoz meg, ezért az a kérdés, hogyan tudjuk őket megszólítani ezekkel a klímaváltozáshoz kapcsolódó információkkal. Ha ez sikerülne valahogyan, akkor rajtuk keresztül meg tudnánk győzni a döntéshozókat és a cégeket is.

– Azonban a Coviddal kapcsolatos ajánlásokat senki sem vette addig komolyan, amíg rendeletek nem kezdték szabályozni az életet. Véleménye szerint a klímaváltozás kérdése megoldható az akkorihoz hasonló politikai döntések és rendeletek nélkül?

– Hiába sokkal egyszerűbb és olcsóbb a vegetáriánus ételt előállítani, mint a húst, ennek ellenére nem vásárolják tömegek. Ezen például lehetne különböző pozitív szabályozásokkal segíteni úgy, hogy valamilyen kompenzációt kapna a termék előállítója, aminek köszönhetően alacsonyan tudná tartani az árait. De a legnagyobb probléma az, hogy mindennek ára van:

csak úgy tudjuk a klímaváltozáshoz kapcsolódó célokat betartani, ha mindenki egy kicsit szenved. Azonban a Nyugat – beleértve Magyarországot is – olyan magas életszínvonalon él, hogy arról nagyon nehéz lemondani.

Ezt csak úgy lehetne megoldani, ha a Földön sokkal jobban közelednének egymáshoz az életszínvonalak. Ez azonban egy óriási társadalmi és gazdasági dilemma: hogyan várhatjuk el a most fejlődő Indiától vagy Brazíliától, hogy öt-tíz évig még fejlődjenek, aztán álljanak meg, mert bár csak fele olyan életszínvonalon lesznek akkori is, mint a nyugati országok, de már nem tesz jót a növekedésük a többieknek? Végeredményben a fogyasztóknak kell lemondani bizonyos javakról, ezt követik a döntéshozók lépései, különben a pesszimista forgatókönyvre kell készülnünk.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: