"A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk.
Nyilvános istentiszteletek csak a hatósági kijárási és egyéb korlátozásokkal összhangban végezhetőek, az illetékes ordinárius rendelkezése szerint" - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteken.
Az Egyházi Törvénykönyv értelmében:
"a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól.
Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai újfent megadják további intézkedésig. - írták.
A húsvéti szertartásokról később döntenek.
"A koronavírus miatt meghirdetett veszélyhelyzetben a templomok mint a lelki feltöltődés és imádság helyei különösen is fontosak, ezért templomainkat továbbra is nyitva tartjuk.
Nyilvános istentiszteletek csak a hatósági kijárási és egyéb korlátozásokkal összhangban végezhetőek, az illetékes ordinárius rendelkezése szerint" - közölte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia pénteken.
Az Egyházi Törvénykönyv értelmében:
"a megyéspüspök, ha úgy ítéli meg, felmentést adhat a vasárnapi szentmisén való részvétel kötelezettsége alól.
Ezt a felmentést – a fertőzés elkerülése céljából – a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia ordináriusai újfent megadják további intézkedésig. - írták.
A húsvéti szertartásokról később döntenek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez példa nélküli megalázás” – Szijjártó és Lavrov telefonbeszélgetése Szlovákiában is botrányt okozott
A szlovák ellenzék a 2020-as választásba való orosz beavatkozás gyanúját veti fel a kiszivárgott telefonbeszélgetés miatt. A Slovensko nevű mozgalom szerint ez példa nélküli eset, a Kereszténydemokrata Mozgalom szerint pedig a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
A Slovensko nevű mozgalom szerint az eset példa nélküli.
„Ez Szlovákia példa nélküli megalázása. Soha nem fordult elő a történelemben, hogy a szlovák kormányfőnek más kormány közbenjárását kell kérnie egy moszkvai látogatáshoz”
– idéziGrendel Gábort, a párt képviselőjét a bumm.sk. A Szabadság és Szolidaritás elnöke, Branislav Gröhling már az ügyészséghez is fordult, hogy vizsgálják ki az ügyet.
„Ha valósak a Magyarországról származó információk, és Putyin Oroszországa valóban segített a választáson Pellegrininek, a Smernek és az SNS-nek, akkor ez óriási botrány, amire magyarázatot kell adniuk, és nemcsak a választóknak, hanem a bűnüldöző szerveknek is”
– fogalmazott.
A Kereszténydemokrata Mozgalom szerint a történtek magyarázatot adnak a jelenlegi szlovák kormány politikájára.
„Ma már teljesen érthető, hogy miért követ olyan politikát ez a kormány, amely Orbánnak és Putyinnak felel meg, és nem az ország állampolgárainak.
A régi adósságait törleszti a kampányokért, és újabb szívességeknek ágyaz meg” – mondta Milan Majerský, a párt elnöke. A legnagyobb ellenzéki erő, a Progresszív Szlovákia vezetője, Michal Šimečka pedig Robert Fico kormányfőt szólította fel, hogy nyilatkozzon, szolgáltatott-e információkat az uniós tárgyalásokról Lavrovnak.
Hétfőn az Európai Bizottság is magyarázatot kért Magyarországtól
a sajtóhírek miatt, melyek szerint a magyar kormány zárt uniós tanácskozásokról szivárogtatott információkat Oroszországnak. A Politico korábban arról írt, hogy egyre erősebb a bizalmatlanság Magyarországgal szemben, mert Szijjártó Péter akár a külügyminiszterek tanácsának szünetében is felhívja orosz kollégáját, és tájékoztatja a megbeszélések állásáról.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ennek kapcsán azt nyilatkozta, „természetes, hogy egy külföldi miniszter azt kéri tőle, hozza össze valakivel”. Peter Pellegrini hivatala közben igyekezett kisebbíteni a 2020-as moszkvai út jelentőségét, azt „szokványos tárgyalásnak” nevezte, és közölte, nem kívánnak a magyar belpolitikai kampány részévé válni.
Ahogy megírtuk, Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró hétfőn nyilvánosságra hozta egy telefonbeszélgetés leiratát, mely szerint Szijjártó Péter 2020 februárjában azt kérte Szergej Lavrov orosz külügyminisztertől, hogy hívják meg Moszkvába Peter Pellegrinit, hogy ezzel segítsék a szociáldemokrata-nacionalista koalíció győzelmét a szlovák választásokon. Ez nemcsak itthon, de Szlovákiában is nagy visszhangot váltott ki.
A szlovák ellenzéki pártok a 2020-as választásokba való lehetséges orosz beavatkozás miatt ügyészi vizsgálatot követelnek, miközben Brüsszel magyarázatot vár Budapesttől. Az érintett szlovák kormányoldal szerint viszont csupán „szokványos tárgyalásról” volt szó.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Rendkívüli ülést tart a Nemzetbiztonsági Bizottság, nem árulták el, hogy miért
Sas Zoltán jobbikos bizottsági elnök hívta össze a testületet „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. Az ülésen a külügyminiszter állítólagos lehallgatásának körülményeit és a Panyi Szabolcs újságíróval, és magával Szijjártó Péterrel szemben felmerült hazaárulás-állításokat is tárgyalhatják.
Ma soron kívül ülésezik a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. A hírt Sas Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke jelentette be kedden délelőtt.
A képviselő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosságra hozható részletekről tájékoztatni fognak az ülés után.
Sas Zoltán nem írta, hogy konkrétan milyen ügy miatt hívja össze a bizottságot. A kormánypárti Magyar Nemzet viszont a rendkívüli ülésről hírt adó cikkében valamiért mégis összekötötte a bejelentést azzal, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy 2020-ban rögzített telefonbeszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között – írta a 24.hu.
A kormányoldal szerint Panyi Szabolcs, a VSquare oknyomozó újságírója segédkezett Szijjártó állítólagos lehallgatásában azzal, hogy megadta a külügyminiszter telefonszámát külföldi titkosszolgálatoknak. Ezt az információt egy, a Mandiner által a hétvégén kihozott hangfelvételre alapozzák, melyen az újságíró beszél egy meg nem nevezett nővel az ügyről. Gulyás Gergely szerint Panyi büntetőjogilag is hazaárulást követett el, ezért távoznia kell a közéletből.
Viszont, ahogy arról korábban beszámoltunk, a Mandiner által közölt felvételen nem is teljesen az hangzik el, amit a kormányzati kommunikáció állít, vagyis, hogy Panyi megadta volna a tárcavezető számát.
Ráadásul nemcsak ez az egy olyan esemény volt az utóbbi napokban, ami a Nemzetbiztonsági Bizottságnak felkelthette az érdeklődését.
A Washington Post a hétvégén arról írt, hogy Szijjártó rendszeresen telefonon egyeztetett Szergej Lavrovval az EU-ülések szüneteiben, hogy jelentéseket adjon orosz kollégájának. Magyar Péter értelmezése szerint pedig ez minősül hazaárulásnak.
Panyi szerint a róla közölt felvétel egy megelőző csapás volt, mert a kormány tudta, hogy Szijjártó orosz kapcsolatait bolygatja. Véleménye szerint így akarták terelni a közbeszédet.
Az újságíró egyébként azt mondta, hogy a kiszivárgott felvételen csak próbálta magát befolyásosnak beállítani a nő előtt, hogy így szerezzen infókat Szijjártó orosz kapcsolatairól.
Ma soron kívül ülésezik a parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága „az elmúlt néhány nap eseményei miatt”. A hírt Sas Zoltán, a Jobbik frakcióvezető-helyettese, a bizottság elnöke jelentette be kedden délelőtt.
A képviselő ígéretet tett arra, hogy a nyilvánosságra hozható részletekről tájékoztatni fognak az ülés után.
Sas Zoltán nem írta, hogy konkrétan milyen ügy miatt hívja össze a bizottságot. A kormánypárti Magyar Nemzet viszont a rendkívüli ülésről hírt adó cikkében valamiért mégis összekötötte a bejelentést azzal, hogy hétfőn nyilvánosságra került egy 2020-ban rögzített telefonbeszélgetés Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és orosz kollégája, Szergej Lavrov között – írta a 24.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Húsvétkor érkezhet Magyarországra az amerikai alelnök
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró értesült erről a dátumról, de hangsúlyozza, hogy ezek csak a jelenlegi tervek. Emlékeztet: korábban is voltak már nagy tervek, amikből nem lett semmi.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt egy újabb értesüléséről. Mint fogalmazott:
„a látogatásról részleteket ismerő források szerint JD Vance amerikai alelnök a jelenlegi tervek szerint húsvétkor jönne Magyarországra, a programjai április 6-án kezdődnének.”
Az újságíró szerint a „jelenlegi tervek” egy elég fontos kifejezés, hiszen mint emlékeztetett,
korábban olyan tervek is voltak, hogy Donald Trump is eljön Magyarországra, illetve, hogy Vance és Benjamin Netanjahu is részt vesznek a CPAC Hungaryn. Panyi hozzáteszi, hogy ezek végül mégsem történtek meg.
A lehetséges látogatásról három nappal ezelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt, aki úgy nyilatkozott, hogy JD Vance „napokkal” az április 12-i országgyűlési választás előtt Budapestre látogat.
A CPAC Hungary erre jó alkalom lett volna, pláne, hogy Vance a nemzetközi jobboldal egyik legnépszerűbb kvázi ideológusa, és kampányfinisben nagyot lendíthetett volna a Fidesz-tábor lelkesedésén.
Habár a nemzetközi jobboldal a CPAC-en kiállt Orbán Viktor mellett, és aztán az Európai Patrióták egy külön eseményen is felvonultak a Millenárison, de a legnagyobb amerikai nevek személyes megjelenése idén végül elmaradt. Donald Trump is csak videóüzenetben jelentkezett be.
Háttérként talán érdemes megemlítenünk, hogy az amerikai kormányzat, főleg az Oroszország-ellenes republikánus körök nem nézik túl jó szemmel azt, hogy Magyarország továbbra is nagy mennyiségben vásárol orosz gázt és kőolajat.
Korábban kongresszusi jobboldal egy olyan törvényt készített elő, ami kifejezetten az orosz energiát használó országokat szankcionálta volna. Azonban mivel Trump erre még nem adott engedélyt, a törvényjavaslatot nem tűzték napirendre. Legalábbis egyelőre.
Az amerikai elnöknek gyakran kell egyensúlyoznia az Orbán Viktorral ápolt barátsága, és élesen oroszellenes belföldi támogatói között. Ez közrejátszhat abban, hogy másokat küld maga helyett Budapestre. Pláne most, hogy az iráni háborúja miatt amúgy is egyre forróbb a talaj alatta pártján belül.
Legutóbb a külügyminiszter, Marco Rubio járt nálunk, aki hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok aranykorszakba léptek, mióta a magyar miniszterelnök barátja a Fehér Ház lakója, de olyan igazán nagy, átütő együttműködést - melyet a vezetők személyes jó kapcsolata elvileg indokolna - nem jelentett be ő sem.
Hamarosan kiderül, hogy Vance - már, ha ellátogat - mivel készül.
Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a Facebookon írt egy újabb értesüléséről. Mint fogalmazott:
„a látogatásról részleteket ismerő források szerint JD Vance amerikai alelnök a jelenlegi tervek szerint húsvétkor jönne Magyarországra, a programjai április 6-án kezdődnének.”
Az újságíró szerint a „jelenlegi tervek” egy elég fontos kifejezés, hiszen mint emlékeztetett,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A nyugdíjasok fele havi 220 ezernél kevesebből él, 69 ember viszont 2 milliónál is többet kap
A KSH friss adatai szerint a nyugdíjasok többsége nagyon kevés pénzt kap, míg kevesen nagyon sokat. Egy szakértő szerint a különbségeket növeli, hogy Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
A KSH által publikált adatsorban eredetileg csak az szerepelt, hányan kapnak 700 ezer forintnál nagyobb összeget, a pontosabb kép érdekében azonban a HVG elkérte a hivataltól a részletes bontást.
Ebből kiderül, hogy a nyugdíjasok mindössze 1 százaléka jut 700 ezer forintnál magasabb összeghez. Több mint 12 ezren vannak, akik 700 ezer és 1 millió forint közötti összeget kaptak 2025 elején, kétezer nyugdíjasnak járt 1–1,5 millió forint, 188-nak pedig 1,5–2 millió forint.
A csúcskategóriát az a 69 nyugdíjas képviseli, akiknél a havi ellátás átlépte a 2 millió forintot.
Farkas András nyugdíjszakértő szerint az ilyen magas ellátásokhoz rendkívüli pálya kell. „Hosszú szolgálati idő és tartósan magas kereset szükséges ahhoz, hogy valakinek havi 1–2 millió forint feletti nyugdíja legyen” – kommentálta az adatokat. Hozzátette, hogy akik ilyen magas ellátást kapnak, jellemzően hosszú időn keresztül kiemelkedően magas jövedelem után fizettek járulékot. Egyes szakmákban az utóbbi években 3–5 millió forintos havi fizetések is előfordulnak, és ezek után a teljes összegre megfizetik a nyugdíjjárulékot.
A helyzet egyik fő oka, hogy Magyarországon 2013 eleje óta nincs járulékplafon, vagyis a magas jövedelműek a teljes keresetük után fizetik a nyugdíjjárulékot. Ez magasabb nyugdíjalapot eredményez, ami nyugdíjasként magasabb ellátást jelent.
Mindeközben a nyugdíjasok mintegy harmada relatíve szegénynek számít, körülbelül hatoduk pedig mélyszegénységben él. Különösen nehéz helyzetben vannak az egyedül élő idősek, akiknél a jövedelmi szint sok esetben indokolná valamilyen célzott kiegészítő támogatás bevezetését.
A folyamat a teljes gazdaságra nézve is problémás. A jövőben egyre több magas nyugdíj jelenik majd meg a rendszerben, különösen azoknál, akik a következő években mennek nyugdíjba. Mivel a rendszerben nincs a nyugdíjnak felső korlátja, a nyugdíjkasszának a magas nyugdíjakat is teljes mértékben ki kell fizetnie. Farkas András szerint ha a szabályok változatlanok maradnak, a rendszer fenntarthatósága 2037–2040 körül kerülhet komolyabb nyomás alá.
A probléma elkerülése érdekében több európai ország vezetett be valamilyen korlátozást. Spanyolországban például 3–3,2 ezer euró körül maximálták a kifizethető nyugdíjat. Finnország kakukktojásnak számít, ahol szintén nem maximálták az állami ellátást, de ott sokkal kisebbek a bérkülönbségek, így a nyugdíjszakadék sem akkora, mint Magyarországon.
A legfrissebb, 2025. januári adatok alapján készült statisztika méretes szakadékot mutat a nyugdíjak eloszlásában. Az öregségi nyugdíj havi átlagösszege tavaly 242–252 ezer forint között mozgott, a mediánérték pedig a 214–221 ezer forintos sávban volt - utóbbi azt jelenti, hogy a juttatásban részesülők fele ennél kevesebbet, a másik fele pedig ennél többet kapott.
Összesen közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat. Az érintettek 8 százaléka kevesebb mint 100 ezer forintból gazdálkodik havonta. A nyugdíjasok 39 százaléka a 100–200 ezres sávban van, 31 százalékuk pedig a 200–300 ezres kategóriában szerepelt. Alig több mint 21 százalékuk kap 300 és 700 ezer forint közötti összeget.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
