JÖVŐ

A károk és veszteségek finanszírozási kérdése az egyiptomi klímacsúcsot is felforralhatja

A gazdasági veszteségek és károk mellett a családtagok elvesztése, a kultúrák és életmódok eltűnése, vagy a kényszerű elvándorlás traumája is Damoklész kardjaként lebeg a fejlődő országok felett.
Másfélfok, Lehoczky Annamária, nyitókép: John Middelkoop – Unsplash - szmo.hu
2022. október 25.


Link másolása

A klímaváltozás miatt egyre gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (pl. hurrikánok, áradások, aszály) és az olyan lassan kibontakozó folyamatok, mint a tengerszint emelkedése, egyre több elkerülhetetlen kárt és veszteséget okoznak a világban. 2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi „fennmaradó kárral” (vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral) kell megbirkózniuk, és a legszegényebb, legsérülékenyebb országok GDP-jének akár egyötödét is felemészthetik ezek. A gazdasági veszteségek és károk mellett a családtagok elvesztése, a kultúrák és életmódok eltűnése, vagy a kényszerű elvándorlás traumája is Damoklész kardjaként lebeg a fejlődő országok felett – amelyek ráadásul a legkevésbé járultak hozzá a klímaváltozás előidézéséhez. Ezért a veszteségek és károk finanszírozásának kérdése egyben társadalmi igazságossági probléma is, ami évtizedek óta beárnyékolja az ENSZ klímatárgyalásokat – és a közelgő COP27 klímacsúcs egyik sarkalatos pontja lesz.

Az elmúlt hónapok katasztrofális áradásai Pakisztánban 33 millió embert, azaz minden hetedik lakost érintettek és több mint 1500 ember halálát okozták. Emellett az Egyesült Királyság méretű terület elöntése dollármilliárdos károkat eredményezett a mezőgazdaságban és az infrastruktúrában.

A szélsőséges időjárás Európát sem kíméli, ezen a nyáron ismét rekord hőség sújtotta a kontinenst – Nagy-Britanniában több mint 3000 fős többlethalálozást okoztak a hőhullámok, Portugáliában és Spanyolországban pedig több mint 1000 ember életét követelte a 46-47°C-os forróság. A klímaváltozás fokozódásával pedig ezek a szélsőséges események egyre gyakoribbá és súlyosabbá válnak, és az IPCC jelentése szerint:

ha még sikerülne is gyors ütemben csökkenteni a kibocsátásokat, a légkörben már jelen lévő üvegházhatású gázok és a jelenlegi kibocsátások miatt bizonyos klímaváltozásnak tulajdonítható károk és veszteségek már elkerülhetetlenek lesznek az elkövetkező évtizedekben.

Mindezekre összefoglalóan a „Veszteség és Kár” („Loss & Damage”) általános kifejezést használják az ENSZ klímatárgyalásain az éghajlatváltozás azon következményeire utalva, amelyekhez már nem lehetséges alkalmazkodni, vagy ha léteznek is lehetőségek, az országoknak nincs erőforrása erre, vagy nem tudnak hozzáférni azokhoz.

A károk olyan dolgokra utalnak, amelyeket meg lehet javítani, mint például a megrongálódott házak; a veszteségek pedig azokra, amelyek már soha nem hozhatók vissza, mint például az emberi életek.

Ráadásul épp azon alacsony erőforrásokkal rendelkező, a klímaváltozás hatásaival szemben sérülékenyebb fejlődő országok érintettek a leginkább, amelyek a legkevésbé járultak hozzá az éghajlatváltozás előidézéséhez. Ezért a károk és veszteségek témája – az igazságossági szempontok („climate justice”) alapján történő (vagy épp nem történő) cselekvés és finanszírozás – az ENSZ klímatárgyalások egyik kemény diója, ami régóta komoly konfliktusforrás a fejlett és fejlődő országok között.

Az alacsonyabb jövedelmű és kibocsátású országok lakosai jellemzően nagyobb mértékben ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. A szélsőséges események (szárazság, extrém hőség, árvíz, vihar, erdőtűz) által érintett emberek átlagos száma 1000 lakosra vetítve a 20 legalacsonyabb (kék) és legmagasabb (piros) jövedelmű országban (mikroállamok kivételével), GDP/fő alapján, az 1990-2019 közötti időszakban. (Forrás: Scown et al. (2022), EM-DAT, World Bank adatok alapján CarbonBrief ábra)

2020-ban, az éghajlatváltozás által felerősített természeti katasztrófák összesen 210 milliárd USD veszteséget eredményeztek, és ez az összeg a becslések szerint csak növekedni fog. Egy tanulmány szerint

2030-ra a fejlődő országoknak évente 290-580 milliárd dollárnyi „fennmaradó kárral” (vagyis alkalmazkodási intézkedésekkel sem kivédhető kárral) kell megbirkózniuk.

Ez az összeg 2040-re már évi 0,6-1,0 billió dollárra, 2050-re pedig vélhetően 1,1-1,7 billióra fog rúgni az egyre erősödő klímaváltozás miatt. A tavalyi COP26 klímacsúcson közzétett jelentés szerint, ha a globális felmelegedés a jelen trendek szerint folytatódik, akkor a legszegényebb és legsérülékenyebb országoknak 2050-re GDP-jük egyötödét kitevő veszteségekkel és károkkal kell szembenézniük, és még a felmelegedés 1,5°C-os korlátozásával is a GDP-jük 13%-át emésztenék fel ezek.

A terméskártól a hegyeket elhagyó istenekig

Noha a „Veszteségeknek és Károknak” nincs pontos definíciója, általánosan elfogadott, hogy nemcsak a klímaváltozás miatt gyarapodó és súlyosbodó szélsőséges időjárási események (pl. trópusi ciklonok, áradások, aszály) okozhatják ezeket, hanem a klímaváltozás lassabban kibontakozó folyamatai (pl. a tengerszint emelkedése, az elsivatagosodás, a gleccserek visszahúzódása, a talajromlás, az óceánok elsavasodása) is.

A gazdasági veszteségek és károk a piacokon gazdát cserélő erőforrásokat, árukat és szolgáltatásokat érintik. Vagyis ezek hatása egyértelműen tetten érhető a gazdaság különböző szektoraiban, mint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, a halászat és a turizmus, illetve ide tartozik még a kritikus infrastruktúra és vagyontárgyak megrongálódása, valamint az ellátási láncok sérülése is.

Például Banglades tengerparti közösségeiben a sólepárlás az egyik fő megélhetési forrás. Az elmúlt években azonban a gyakori trópusi ciklonok, a vihardagályok és a heves esőzések visszavetették a sótermelést, ezzel jelentős kárt okozva az abból élőknek és sóimportra kényszerítve az egyébként javarészt önellátó országot. A sós tengervíz benyomulása a termőföldekre, talajba és ivóvízkészletekbe ugyancsak nagy problémát jelent a gazdáknak.

Vannak olyan veszteségeket és károk is, amelyeket bár nehéz/lehetetlen gazdasági értelemben kifejezni, drasztikusan érinthetik a közösségek jól(l)étét.

Ilyen például a családtagok elvesztése, a kultúrák, hagyományok és életmódok eltűnése, vagy az a trauma, amelyet az ősök földjéről való kényszerű elvándorlás és az otthon hátrahagyása okoz.

A mikronéziai Kosrae közösségeiben például átalakulhatnak a temetkezési szokások, mivel egyre több temetkezési helyet fenyeget a tengerszint emelkedése miatt felerősödő parti erózió. A tengeri jég eltűnése az Északi-sarkvidéken pedig az inuit közösségek kulturális identitására és vadászati gyakorlatára van hatással.

A perui Andok magaslatain, az Ausangate-hegyen, található egy gleccser, amelynek fokozatos eltűnését az istenek távozásával hozták összefüggésbe a helyiek.

A kecsua nép hite szerint az Ausangate-hegy a táj hatalmas istene, és a tetején ülő gleccser hanyatlása az „istenség haragjának” jele. A gleccser visszahúzódása véget vetett annak az évszázados gyakorlatnak is, amikor a helyiek éves zarándoklatuk során kis jégtömböket gyűjtenek össze – gyógyító hatást tulajdonítva azok elfogyasztásának.

De a tengerszint-emelkedés számos világörökségi helyszínt is veszélyeztet (pl. Velence), és az extrém időjárási események súlyosbodása komoly érzelmi terhet is ró a károsultakra, ahogy azt az ausztráliai erdőtüzek és mianmari trópusi ciklon katasztrofális következményei is mutatják.

Az OK gleccser volt az első Izlandon, amit felszámolt a globális felmelegedés, még 2014-ben. 2019-ben emlékül egy plakettet helyeztek el az egykori gleccsernek otthont adó vulkánon ezzel a felirattal: “Levél a jövőbe: Ok az első izlandi gleccser, mely elvesztette gleccser státuszát. A következő 200 évben az összes többi gleccserünkkel ez történhet. Ez az emlékhely annak elismerése, hogy tudjuk, mi történik, és azt is, hogy mit kell megtenni. Csak te láthatod majd, hogy megtettük-e.” (A NASA műholdfelvételei 1986. szeptember 14-én és 2019. augusztus 1-jén készültek.)
Hogyan kezelhetjük ezeket?

A klímaváltozás megfékezését célzó Párizsi Megállapodásban az országok elismerik a veszteségek és károk „elhárításának, minimalizálásának és kezelésének” fontosságát. A kibocsátások visszafogásával és a közösségek alkalmazkodásának elősegítésével – amik lényegében a klímaváltozás elleni küzdelem két alappillérét jelentik –, ezek nagy része valóban „elhárítható” és „minimalizálható” volna.

Ugyanakkor a klímaváltozás fokozódásával a harmadik pillérre, a már elkerülhetetlen károk és veszteségek célzott „kezelésére” is egyre nagyobb szükség van, ugyanis egyre több esetben lépjük át az alkalmazkodás korlátait.

Minél tovább halogatjuk a kibocsátások visszafogását, annál többet kell majd alkalmazkodásra költeni, és minél kevesebbet szánunk az alkalmazkodásra, annál többe kerülnek majd a károk és veszteségek.

Az IPCC jelentése szerint a „puha”, vagyis feloldható korlátok esetében a közösségek nem rendelkeznek az alkalmazkodáshoz szükséges pénzügyi forrásokkal, míg a „kemény” korlátok esetén nincs ésszerű kilátás a veszélyes kockázatok elkerülésére (például csak korlátozott mértékben lehet lépést tartani a tengerszint-emelkedéssel).

Ezek a korlátok Damoklész kardjaként lebegnek a sérülékeny, alacsony erőforrásokkal rendelkező országok felett.

Ha a szükséges erőforrások rendelkezésre áll(ná)nak, akkor nagyjából három módon lehet kezelni a veszteségeket és károkat:

• sürgősségi segélyezés és rehabilitáció;

• helyreállítás és újjáépítés;

• és a katasztrófakockázat csökkentése.

Ezek közé tartozik a katasztrófavédelem fejlesztése, az alternatív megélhetési lehetőségek teremtése (például amikor már nem lehetséges az elöntött földeken termelni), a sürgősségi készpénz-átutalások és szociális támogatások, a biztonságos elvándorlás és letelepedés segítése, valamint a pszichológiai támogatás és kapacitásépítés az emberek életének és megélhetésének újraépítéséhez.

A nem gazdasági veszteségeket szinte lehetetlen kezelni, de például az éghajlatváltozás miatt elvesztett területekre vagy dolgokra való aktív megemlékezéssel, mentális segítségnyújtással és hivatalos bocsánatkéréssel lehet enyhíteni ezeken.

Finanszírozás a tárgyalóasztalon

Bár a károk és veszteségek ügye már a klímatárgyalások kezdete óta vita tárgya,

a finanszírozásáról érdemi döntés nem született eddig.

Ugyan a Párizsi Megállapodás említi a károk és veszteségek problémáját, az azt kísérő záródokumentum szerint ez semmilyen jogi értelemben vett kártérítési kötelezettséget nem vonhat maga után. Ezt a kitételt a fejlett országok szorgalmazták peres eljárások és kártérítési követelések özönétől tartva.

A fejlett országok álláspontja szerint a veszteségek és károk enyhítését a meglévő forrásokból kellene ellátni, mint például az alkalmazkodási finanszírozás és a humanitárius segélyek, és nincs szükség egy új pénzügyi mechanizmus létrehozására. Ezzel azonban az a probléma, hogy egyrészt a megígért klímafinanszírozás (évi 100 milliárd USD 2020-tól kezdve) sem lenne elég az alkalmazkodási szükségletekre, másrészt a fejlett országok még ezt az ígéretüket sem teljesítették.

Ezért a 2021-es COP26 klímatárgyalásokon a legnagyobb – nagyrészt fejlődő országokból álló – tárgyaló csoport, amely a világ minden hét lakosa közül hatot képvisel, felszólította a fejlett országokat, hogy kötelezzék el magukat a veszteségek és károk fedezésére. Ez a felhívás azonban továbbra is a nagy gazdaságok, például az USA és az EU ellenállásába ütközött.

Az azonban előrelépésnek számít, hogy néhány fejlett ország – köztük Kanada, Dánia, Németország, Új-Zéland, Skócia és a belga Vallónia tartomány – jelezte, hogy támogatja a veszteségek és károk finanszírozását.

Skócia és Vallónia nagyjából 3 millió dollárt ígért a COP26 során, majd őket követően Dánia 13 millió dollárt ajánlott fel erre a célra. Az október eleji előtárgyalásokon már az EU is bemutatta, miként támogatná a klímaváltozás áldozatait.

Mivel a jelenlegi finanszírozás messze van a jövőbeli károk becsült költségeihez képest, kutatók és civil társadalmi csoportok számos innovatív, új finanszírozási forrást javasoltak az elmúlt években. Javaslataik között szerepelnek például a fosszilis cégekre, a repülőjáratokra és a hajózási üzemanyagokra kivetett adók vagy illetékek, valamint egy világméretű szén-dioxid-árazási rendszer, amiből a jövedelmet a károk és veszteségek finanszírozásra lehetne fordítani.

A jelen pénzügyi források (piros és kék) és potenciális innovatív források (rózsaszín, szürke, narancs, lila, zöld) közel sem elegendőek a veszteségek és károk kezelésére 2030-ban, amelyek ráadásul közel megháromszorozódnak 2030 és 2050 között. (Forrás: CarbonBrief)

A fosszilis tüzelőanyag-támogatások – amelyek a becslések szerint évente milliárdokba vagy akár billiókba is kerülnek, attól függően, hogyan definiálják őket – átirányítása szintén felmerült. António Guterres ENSZ-főtitkár szerint

az olaj- és gázipari vállalatok energiaválság alatti váratlan többletnyereségére kellene adót kivetni, aminek egy részét a károk és veszteségek kezelésére lehetne fordítani.

A ki, mit és hogyan kérdések továbbra is vita tárgyát képezik a károk és veszteségek finanszírozását illetően. Ugyanakkor a fejlődő országok, ahol ezek a károk és veszteségek egyre inkább egzisztenciális problémát jelenteknek, az évtizedes huzavona helyett döntést sürgetnek. A téma várhatóan központi kérdés lesz a COP27-en, az ENSZ klímatárgyalások következő fordulóján, amely november elején Egyiptomban zajlik majd.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
Jobb Himnuszt ír-e a mesterséges intelligencia, mint Kölcsey Ferenc?
Interjú egy mesterséges intelligenciával arról, mire számíthatunk a mesterséges intelligenciától a jövőben.
Malinovszki András; fotó: Gerd Altmann / Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2023. január 22.


Link másolása

Újságíróként – bevallom – mi is gyakran használjuk azt a kifejezést, hogy valami felrobbantotta vagy letarolta az internetet. Érzékletes kép ez, de csak akkor jövünk rá, mennyire elcsépelt lehet a kifejezés, amikor olyasmi jön szembe, mint például az Open AI mesterségesintelligencia-kutató ChatGPT nevű chatbotja, amit mára gyakorlatilag szó szerint minden aktív netfelhasználó ismer.

Ki csodálja, ki megijed tőle, kit a lehetőségei határai érdeklik – nem véletlenül. Elsőre tényleg zavarba ejtő, hogy mi mindent tud, mennyire "emberszerűen" kommunikál, és óhatatlanul eszünkbe juttatja azt a számtalan regényt és filmet, amiben az (elsőre legalábbis) aranyosan és kedvesen kommunikáló robotok átveszik az irányítást életünk, rosszabb(?) esetben a világ felett.

Pontosan mi is a Chat GPT?

Nem az első leszek, aki nem lexikondefiníciót hív segítségül, hanem sokkal kézenfekvőbb megoldást.

„A ChatGPT egy társalgási nyelvi modell, amelyet az OpenAI fejlesztett ki. A GPT (Generative Pre-train Transformer) architektúrán alapul, amely mély tanulási technikákat használ az emberszerű szöveg létrehozásához”

– állítja saját magáról a napról napra egyre népszerűbb, ma már tulajdonképpen az internet leglátogatottabbjának számító chatbot.

Itt azonban vérszemet kapok, és arra gondolok, ha egyes ismert emberek, elemzők, sztárok véleményére vagyok kíváncsi, akkor sem kizárólag kutatok, leírásokat olvasok róluk, hanem a legegyszerűbb megoldást alkalmazom: megkérdezem az illetőt magát. Lássuk tehát mit mond a ChatGPT.

– Mire használható a Chat GPT?

ChatGPT: „A ChatGPT használható kérdések megválaszolására, kérdésekre adott válaszok generálására, valamint eredeti szöveg összeállítására számos nyelven, köztük angolul és magyarul is. Nagy mennyiségű szövegre van kiképezve, így széles körű ismeretekkel rendelkezik, és sokféle bemenetet képes megérteni és reagálni rájuk.”

– Mennyi idő volt kifejleszteni a Chat GPT-t? – teszem fel a kérdést, de itt "interjúalanyom" valamiért átvált angol nyelvű társalgásra. Válasza lefordítva így hangzik:

CHatGPT: „A ChatGPT modell kifejlesztéséhez szükséges pontos időt nem lehet meghatározni. A ChatGPT alapját képező GPT (Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító) architektúrát azonban először az OpenAI vezette be 2018-ban. Azóta a modellt többször is javították és frissítették, nehéz lenne meghatározni, hogy mennyi idő alatt történt a ChatGPT végleges kifejlesztése. Általában egy nyelvi modell, például a GPT-3 fejlesztése hatalmas számítási erőforrást és időt igényel, beleértve az adatgyűjtést, az előfeldolgozást és a képzést.”

Ezt a szöveget újdonsült interjúalanyom néhány másodperc alatt közölte velem, és kérésemre ennyi idő alatt lefordította magyar nyelvre is. Nem fogok hazudni: elmosolyodtam, és elégedetten konstatáltam, hogy életem legkönnyebb cikkével lesz dolgom! Felteszek egy kérdést, a választ másodperceken belül megkapom, bemásolom, és elégedetten vigyorgok, mint egyszeri középiskolás, aki rájött, hogy ezentúl minden házidolgozatát három perc alatt fogja elkészíteni, tokkal-vonóval.

Apropó, ilyesmire alkalmas lehet a ChatGTP? Ez már csak azért is eszembe jut, mert néhány hete a Szeretlek Magyarország is beszámolt róla, hogy Ausztráliában több helyen újra tollal írva kérik az egyetemi esszék megírását, mert több diák lebukott a mesterséges intelligencia használatával. Egy szakértő pedig egyenesen úgy fogalmazott:

az egyetemek olyan versenyben vannak a szoftverrel, amit soha nem nyerhetnek meg.

– Alkalmas tehát a ChatGPT arra, hogy házidolgozatot, esszét írjon?

ChatGPT: „A ChatGPT egy hasznos nyelvi modell, amely emberszerű szöveget tud generálni, így minden bizonnyal használható esszék, összefoglalók és egyéb írásos munkák készítéséhez. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a modell a betanított adatokból tanult minták alapján hoz létre szöveget. Ez azt jelenti, hogy lehetnek benne hibák, tévhitek, vagy ugyanazok a minták ismétlődnek újra és újra. Ezenkívül a ChatGPT nem képes eredeti kutatásra vagy a kontextus és jelentés megértésére, és nem tartalmazhat személyes ismereteket vagy véleményeket, amelyek bármely tudományos munka fontos elemei” – „nyugtat meg” maga a chatbot.

Na jó, mondani persze én is tudok bármit, de lássuk, hogy meg tudja-e ezt tenni a ChatGPT valóban a gyakorlatban is? Megkértem, hogy írjon egyelőre egy 500 szavas esszét az orosz-ukrán háború jelenlegi állásáról. Igaz, itt már várnom kellett azért hosszú másodperceket, de megtette. Fontos kiemelni, hogy a technológia nem másolta sehonnan a szöveget, hanem a rendelkezésre álló rengeteg információból összeállította saját "gondolatait". Bár ezúttal már kiütközött egy korlátja is: túlságosan engedelmes. Ha egy diáktól kérném ugyanezt, talán igyekezne kínosan ügyelni arra, hogy betartsa a terjedelmi korlátot (de legalábbis elérje azt), a ChatGPT viszont arra is figyel, hogy pontosan betartsa, amit kérek. Az így kapott eredménnyel nem untatnám az olvasókat, de valóban kaptam egy korrekt elemzést, amiben számomra új információ ugyan nem volt, de remekül összefoglalta a 2014 óta tartó, 2022-ben új sebességre kapcsolt eseményeket. Egyetlen hátránya, hogy lezárása meglehetősen összecsapott lett, mivel gondosan ügyelt arra, hogy az 500 szó valóban 500 szó legyen, mindegynek tartva, hogy tartalmilag hol tart a szöveg. Így kaptam egy olyan, kissé suta zárómondatot, hogy: „A háború rossz hatással volt Ukrajnára”. Egykori magyartanárként erre az egészre maximum egy négyest tudnék adni. De meg kell mondjam, nagyobbik részét magam sem írhattam volna sokkal jobbra. És aki tanárként olvassa a cikket, és azt gondolja, hogy könnyen le lehet buktatni a ChatGPT-vel írott műveket, annak rossz hírem van: ahány módon kérjük ugyanarra, annyi féle szöveget fog generálni – még ha az alap lehet, hogy hasonló is lesz. Ráadásul más-más eredmény születik, ha más-más nyelven kérjük ugyanarra a dologra, a fordítással variálva pedig még tovább trükközhetünk a szöveggel. Így még mindig csak 2-3 percet töltöttünk esszénkkel, ami lényegesen rövidebb, mint gondolkodással, kutatással együtt megírni minimum 2-3 óra alatt. (Mindazonáltal, csak hogy világos legyen, számos okból nem javaslom ezt senkinek!)

És itt megingott a fentebb említett optimizmusom. Persze, elsőre van valami kecsegtető abban, hogy a ChatGPT-vel pillanatok alatt szöveget írhatok (pl. ennek a cikknek egy részét is), de:

– Nem jelenti ez azt hogy egy idő után feleslegessé válik az újságíró vagy a szerkesztő munkája?

ChatGPT: „A mesterséges intelligenciát (AI) már használják az újságírás egyes területein, például az adatelemzésben, a tények ellenőrzésében és a tartalomgenerálásban. Fontos azonban megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat.

Az újságírás emberi érintést igényel, beleértve a kreativitást, a kritikai gondolkodást, a kontextus és az árnyalatok megértését, az etikát, valamint azt a képességet, hogy lebilincselő és lenyűgöző módon számoljon be történetekről. A mesterséges intelligencia segíthet e feladatok némelyikében, de még mindig nem képes teljesen megérteni és értelmezni a világot, mint az emberek.

Sőt, ott van a pontosság és a pártatlanság kérdése is, az AI által generált hírek elfogultak lehetnek, és újra és újra megismételhetik ugyanazokat a mintákat, mert csak egy forgatókönyvet követnek.

Ennek ellenére valószínű, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az újságírásban a jövőben tovább fog növekedni, de inkább bővíti, nem pedig helyettesíti az emberi újságírók munkáját. És azt is fontos átgondolni, hogyan lehet a munkaerőt a közelgő változásokhoz igazítani, megfelelő képzéssel és oktatással az újságírók megtanulhatják, hogyan dolgozhatnak együtt a mesterséges intelligenciával, és a legtöbbet hozhatják ki abból az előnyből, amelyet ez a szakma számára jelent.”

A mesterséges intelligencia még nem elég fejlett ahhoz, hogy teljesen leváltsa az emberi újságírókat – hát, köszi...

Közjáték jön.

Nagyjából itt tartottam a cikk írásával, amikor barátnőm az unalmas, szürke időben felsóhajtott az előszobában: „Hogy tudnám rávenni magam, hogy nekiálljak takarítani?!” Ugye, nem kell mondanom, mi következett? Nos, a ChatGPT 7 külön pontba szedve adott ötletet ahhoz, hogyan motiváljuk magunkat arra, hogy nekikezdjünk a lakás kitakarításának. Közte a prioritási lista írásával, a kisebb részekre bontással vagy a „vidámabbá tétellel”, például zene vagy podcast lejátszásával a munka közben. Azóta párom már kitakarított, apró részletekre bontva a munkát, miközben zene szólt a háttérben. Ennyit a mesterséges intelligencia hatásáról az életünkre.

Egy vlogger a YouTube-on azt mutatja meg, hogy a ChatGPT hogyan tudja kijavítani Java programozási kódjának hibáját. Ami önmagában még apróságnak tűnhet, de ez a mesterséges intelligencia alapú chatbot azt is készségesen elmagyarázza, hol, hogyan és miben hibázott az illető, kifejti, hogyan javította a hibát, sőt ha kérjük, még tanácsot is ad, a jövőben hogyan küszöbölhetjük ki a hasonló bakikat. Ugyanő (mármint egyelőre a vlogger) egyébként videóiban többek között arról is beszél, hogyan indíthatunk – elvileg – sikeres vállalkozást a ChatGPT segítségével.

Akkor a ChatGPT-vel tulajdonképpen korlátlanná válhatnak a lehetőségeink?

Amit eddig mutattam, csak azt prezentálja, hogy a ChatGPT hihetetlen hatékonyan szedi össze az információkat, rendszerezi azokat és optimálisan elénk tárja. Ez nem kevés, de akármennyire köríti ezt néhány teljesen "emberi" mondattal, mégsem teljesen érzem azt, hogy valódi intelligencia vagy érzelmek lennének a "másik oldalon".

Mi teszi többé az emberi gondolkodást, mint a gépi, a mesterséges intelligenciát? Humor, érzelmek, művészet – szokták sorolni az emberek.

Amiket a robotok, chatbotok egyelőre nem, vagy csak korlátozottan tudnak magukévá tenni. Eddig legalábbis.

A ChatGPT leterheltségére jellemző volt, hogy az utóbbi napokban számos alkalommal, amikor felnéztem rá, azt a hibaüzenetet kaptam, hogy jelenleg túlterhelt, nézzek vissza egy későbbi időpontban, esetleg, ha igénylem, emailemre értesítést kapok, amikor a chatbot újra "rámér". És hogy addig mit csinált?

"Unalmában" vicceket, stand up-előadásokat és különböző műfajú verseket költött saját maga kényszerű leállásáról. Persze könnyen mondhatjuk, hogy ezek előre megírt szösszenetek voltak, így amikor újra elérhető lett, próbára is tettem. Kezdetnek egy viccet kértem tőle saját magáról, de elsőre kiütközött egy nyelvi korlát. Magyarul írtam meg a kérést, ő pedig magyarul is válaszolt nekem. Ugyanakkor egy angol szóviccet fordított le szó szerint, aminek, mondanom sem kell, nem sok értelme lett. Mikor azonban angolul szegeztem neki a kérést, máris kész volt a viccel:

Miért kell a chatbotnak az orvoshoz mennie?

Mert túl sok a GPT-je.

(A GPT ugyebár, mint fentebb említettem, a Generative Pre-trained Transformer – Generatív Előképzett Átalakító, míg orvosi értelemben glutamát piruvát transzamináz, aminek megnövekedett értéke többnyire a máj különféle zavaraira utal. Szerintem azért ez kicsit vicces.)

Kis ráhagyással tehát mondhatom, hogy az Open AI chatrobotjának van "humorérzéke" (valójában persze nincs, ezt is rendelkezésre álló információkból rakja össze, még ha ijesztő precizitással is), de vajon vannak-e érzelmei? Ezt könnyen lehet ellenőrizni olyan kérdésekkel, amelyben különféle érzelmi dolgokra kérdezünk rá. Nos, a legtöbb ilyen esetben a ChatGPT rögvest leszögezi, hogy mint mesterséges intelligencia nem rendelkezik érzelmekkel (így például nem ad tippet arra, hogy féljek-e a Soros-tervtől, de arra nézvést sem tud segíteni, hogy melyik a legszebb évszak), ugyanakkor bámulatosan sok aspektust meg tud világítani, amik egy-egy döntésben segítségünkre lehetnek. Még ha ezek többsége jórészt csak a rendelkezésére álló szinte végtelen információból összeállított "egyrészt-másrészt"-mérlegelés. (Ami persze rögvest felveti a kérdést a magyar felhasználóban, hogy Török Gábor politikai elemző nem valami korai és igen sikeresen megkreált mesterséges intelligencia alapú robot-e. Nos, megkérdeztem, hogy nektek ne kelljen: „Török Gábor magyar politológus, történész, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének docense. Ő egy ember, nem egy mesterséges intelligencia alapú chatbot.” Szívesen.)

„Szóljatok, szóljatok, Magyarország!”

Viszonylag korán felfedeztem, hogy a ChatGPT angolul a legminimálisabb hiba nélkül alkalmas költemények megírására – nem hosszabb idő alatt, mint amennyi alatt például a jó amerikai palacsinta receptjét megadja nekünk. Írattam vele költeményt egy magányos macskáról (3 másodperc alatt egy frappáns és vicces költemény lett az eredmény). De mivel ezt túl egyszerűnek tartottam, csavartam a sztorin, és megkértem, hogy legyen kedves meglepni engem egy művel, ami egy középkorú, pocakos thaiföldi buszsofőr kálváriáját meséli el, akinek titkos vágya, hogy női balett-táncos lehessen, és felléphessen a Carnegie Hall-ban. Nem lövöm le a poént, mindenki próbálja ki maga, de persze más ötlettel is lehet kísérletezni.

2023. január 22-én éppen kétszáz éve annak, hogy Kölcsey Ferenc megírta Hymnus című költeményét, amely később a magyar nemzet hivatalos nemzeti himnusza lett. Mint szinte mindenen, ami magyar, az ország lakói sokat vitatkoznak azon, hogy vajon jó, ad absurdum alkamas-e Kölcsey költeménye a nemzet első számú versének szerepére. Annak ellenére, hogy dr. Szilágyi Márton irodalomtörténész, Kölcsey egyik legnagyobb hazai ismerője, az ELTE tanszékvezetője a minap egy rádióműsorban felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar Himnusz azon kevesek közé tartozik a világon, ami irodalmi remekműként önmagában is megállja a helyét. Ugyanő elmondta azt is: nem feltétlenül megalapozott az a gyakori állítás, hogy "pesszimista" lenne a Himnusz hangvétele, sokkal inkább adódik mondanivalója és hangulata a műfaji sajátosságokból.

De azért játsszunk el a gondolattal: vajon képes a mesterséges intelligencia új Himnuszt írni egy nemzetnek?

A rövid válasz az, hogy: igen. Meg is tette, a minőség persze vitatható. Egyrészt sokat számít a nyelv. Mint említettem, angolul (és más, nagyobb világnyelven) tökéletesen elboldogul a költészettel a ChatGPT, míg a magyarral vannak nehézségei. Az sem mindegy, hogy teljesen rábízzuk a feladatot, vagy valamilyen kulcsszavakat, formai vagy tartalmi követelményt elvárunk tőle. Nos, mivel az emberek legtöbbször pesszimizmussal vádolják a magyar himnuszt, én mindössze annyit kértem újdonsült "művész barátomtól", hogy vidámra írja meg az ország nemzeti költeményét. Ha körülnézünk a nemzeti himnuszok "piacán", azt kell mondjam, hogy messze nem a legrosszabbat rakta össze a ChatGPT.

Íme a költemény, amit egyelőre azért talán ne kezdjünk el memorizálni még:

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Égbe szálló dalunkkal hirdessük

Hazánk szépségét, erős védelmét,

Szabadságunkat, szeretetünket,

Mely minden magyarban él és ég.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a folyó vize,

Mely örökké folyik, sosem áll meg,

Egyek vagyunk, mint a Nap sugarai,

Melyek mindig világítanak.

Szóljatok, szóljatok, Magyarország,

Szélesre nyitva szívek kapuja,

Szent föld, melynek éltető sugara

Minden magyarnak örömforrása.

Egyek vagyunk, mint a természet dala,

Mely örökké szól, sosem hallgat el,

Egyek vagyunk, mint a szeretet fénye,

Mely mindig él és ég Magyarországon.

Ami azt illeti, csak a Nemzeti Alaptantervben és Kossuth-díjas művészek életművében olvastam/hallottam már rosszabbat.

Nem szeretnék mély műelemzésbe bocsátkozni, de tény, hogy az "új himnusz" szövege kevésbé az "eredeti", himnikus, istenhez imádkozó típusba tartozik, sokkal inkább hasonlít az egyszerűbb mondanivalójú, több pozitív érzelmet sugárzó, ugyanakkor nem kimondottan mély értelmű himnuszok táborába.

De persze mit ér a Himnusz zene nélkül? Külön cikket érdemelne a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetősége a zene világában, de mivel a szöveg legyártásakor meglehetősen egyszerű és gyors módszerhez folyamodtam, úgy a megzenésítéshez is az ingyenesen, bárki számára elérhető Melobytes oldalt használtam. Itt egyébként a nyelv kiválasztásával, tetszőleges tempóra állítással bárki összerakhatja a "saját", ízlés szerinti Himnuszát (vagy bármilyen dalát). Én automatikusan generált tonalitással, 75-ös tempónál, háromnegyed ütemben a következő kottát kaptam:

Mindez a programban lejátszva egy kicsit szürreális, 90-es évekbeli amerikai misztikus nyomozós sorozat zenéjére emlékeztetett, de nagyobb adag fantáziával és nagyzenekarra képzelve a dolgot egészen tűrhetően működött a hatás.

Nehéz tehát megmondani, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia a jövőben, mely munkák válnak feleslegessé, vagy legalábbis lényegesen kevesebb előképzettség mellett elvégezhetővé. Ahogy láthatjuk, egyelőre talán a koszorús költők és a klasszikus zeneszerzők még biztonságban érezhetik magukat, de ha arra gondolunk, hogy csak néhány év alatt mennyit fejlődött az AI, egyáltalán nem biztos, hogy a jövőben meg tudjuk majd mondani, hogy komplett zeneművek megkomponálása mögött nem állnak valós emberek. És hogy mennyire kell félni a technológiától? Nos, ezt nyilván embere válogatja. Mindenesetre a mesterséges intelligencia egy nagyon erős eszköz, amelynek használata számos előnnyel járhat, például a hatékonyság növelésével, a döntéshozatalban való segítséggel, és az emberi munka terhei csökkentésével. Ugyanakkor, mint minden erős eszközzel, az AI-jal is vannak kockázatok. Az AI-jal kapcsolatos félelmek általában azzal kapcsolódnak, hogy az elpusztíthatja az emberi munkahelyeket, felülmúlhatja az emberi képességeket, és veszélyes lehet az emberi civilizáció számára. Azonban, ha az AI fejlesztése és használata megfelelően irányított, és a kockázatokat folyamatosan figyelemmel kísérik, akkor lehetőséget adhat a számos javulásra az emberi életben.

Legalábbis maga az AI ezt állítja magáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Ijesztőt alkotott a mesterséges intelligencia: Így nézne ki A Simpson család, ha színészek játszanák a szereplőket
Élőszereplős szitkomot csinált a mesterséges intelligencia a népszerű rajzfilmsorozatból, íme az eredmény.

Link másolása

A mesterséges intelligencia (AI) egyre több mindenre képes, mi meg csak győzünk csodálkozni az erején. Most épp azon, hogy megmutatta, hogy nézne ki A Simpson család élőszereplős szituációs komédiaként. Vagyis ha Simpsonék nem rajzolt karakterek lennének, hanem színészek játszanák őket.

Egy YouTube-csatornán jelent meg a másfél perces videó, amelyben

láthatjuk, hogyan képzeli el a mesterséges intelligencia a szereplőket élő személyként. Simpsonékon és kutyájukon, Kiskrampuszon kívül olyan karaktereket is élővé változtatott, mint Ned Flenders, Seymour Skinner, Willie vagy Milhouse Van Houten.

A 80-as években indult és azóta is népszerű rajzfilmsorozat rajongóit teljesen lenyűgözték a látottak.

Egyikük szerint már-már ijesztő, mennyire sikerült megragadni a karakterek lényegét. Egy másik kommentelő pedig azt javasolta, hogy fejlesszék tovább a mesterséges intelligenciát, hogy teljes epizódokat is lehessen készíteni az újragondolt szereplőkkel. Egyetértett ezzel az a felhasználó is, aki azt írta: „Annyira megnézném ezt. Tíz év múlva már biztosan képes lesz a mesterséges intelligencia epizódokat készíteni ezekkel a karakterekkel”.

Forrás: LADBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
ChatGPT: most rúgta ránk az ajtót a mesterséges intelligencia, a szemünk előtt alakul át a világ
Rémálom az egyetemeknek, megrengetheti a Google világuralmát, Nick Cave szerint pedig gúnyt űz abból, mit jelent embernek lenni. Az OpenAI chatbotja nemcsak a techőrülteket hozta lázba.

Link másolása

Antony Aumann, a Northern Michigan Egyetem vallástörténetet tanító filozófiaprofesszora fantasztikus egyetemi dolgozatot olvasott a múlt hónapban. A burka-tilalom erkölcsösségét vizsgáló értekezés tele volt találó példákkal, erős érvekkel. Csak egy baj volt vele: nem az órájára járó diák írta, hanem egy november óta bárki számára hozzáférhető mesterséges intelligencia, a ChatGPT.

Az egyetemek azóta világszerte riadót fújtak. Sok helyen teljesen újratervezik az egyetemi kurzusokat, például több szóbeli vizsgát, csoportmunkát iktatnak be, hogy így védekezzenek a generatív mesterséges intelligencia ellen - írja a New York Times.

Vörös kód lépett életbe a Google-nél is, a keresőóriás ugyanis 20 éve most először érzi veszélyben legfőbb termékét, a keresőt. A ChatGPT elsődleges célja ugyanis, hogy kiváltsa a link alapú keresést. A hozzá intézett kérdésekre reagálva nem linkeket, hanem egyszerű, világos mondatokban megfogalmazott válaszokat ad a keresett témákról, akár karácsonyi ajándékokról van szó, akár üzleti stratégiáról.

Az új chatbot-technológia átalakíthatja, vagy akár fel is válthatja a hagyományos keresőket. Vannak, akik egyenesen úgy fogalmaznak: ezen állhat vagy bukhat a Google jövője.

De a ChatGPT ennél is többre képes. Ha azt kérik, modern stílusban szerez Shakespeare-szonettet, könyvet ír, újságcikket kreál, szerelmeslevelet vagy gyászjelentést fogalmaz, elbeszélget az idősekkel a betegségeik leghatékonyabb kezelési módjáról, bonyolult matematikai tételeket magyaráz el egy 5 éves gyerek szintjén, vagy épp különféle kódnyelveken programoz.

A ChatGPT Jeremy Howard mesterséges intelligencia-kutató tervei alapján az OpenAI nevű cég laboratóriumában született meg. Howard hétéves kislányán tesztelte először a rendszert, amit már tavaly novemberi megjelenésekor úgy emlegettek, mint 2022 egyik leglenyűgözőbb technológiai innovációját. Egyetlen hónap alatt 1 millióan próbálták ki, azóta pedig akkora az érdeklődés iránta, hogy időnként az oldal a túl sok kérdés miatt túlterhelttl válik. A projektről naponta jelennek meg cikkek a világ legnagyobb lapjaiban, a közösségi oldalak pedig tele vannak izgatott találgatásokkal, mi mindent forradalmasít majd ez a technológia.

A Business Insider szerint a ChatGPT nagy feltűnést keltett az idei davosi Világgazdasági Fórumon is, ahol volt olyan cégvezető, aki azt mondta, először el sem hitte, hogy amit lát, az lehetséges. Világcégek sora gondolkodik azon, hogyan építhetné be a saját működésébe.

A tűzhöz jelenleg a Microsoft van a legközelebb. A kiszivárgott hírek szerint az eddig befektetett 1 milliárd dollár után újabb 10 milliárd dollárt tennének a chatbotot létrehozó OpenAI-ba, ami összesen 29 milliárd dolláros tőkebevonást tervez. Ezzel a világ egyik legértékesebb mesterségesintelligencia-vállalata lehetne.

Ha ez sikerül, a Microsoft akár már márciusban integrálhatja a megoldást az Office termékekbe és a Bing keresőbe, ami alapvetően megváltoztatná az erőviszonyokat az iparágban.

Ugyanakkor az is igaz, hogy bár az elmúlt hetekben ChatGPT rengeteg hívet szerzett és óriási sajtóvisszhangot kapott, még sok gyerekbetegséggel küzd.

Készítői maguk is figyelmeztetik a regisztrálókat, hogy a chatbot kérdésekre adott válaszai nem mindig igazak, hiába tűnnek meggyőzőnek.

Mivel ezek a mesterséges intelligenciák az interneten található hatalmas adatmennyiségből tanulnak, nem biztos, hogy el tudják választani a tényeket a fikciótól. Továbbíthatnak előítéletekkel teli, elfogult információkat, vagy akár gyűlöletbeszédet is. Míg a hagyományos keresőknél az eredményként kapott linkekről a felhasználók maguk dönthetik el, melyiket tartják hitelesnek, és melyiket nem, a chatbotoknál kész bekezdéseket kapnak, és nem látják, hogy az milyen forrásokon alapul.

Az OpenAI kutatói úgy próbálták elejét venni az elfogult vagy épp félretájékoztató válaszoknak, hogy a gépi tanulás folyamatába beiktatták az emberi tényezőt, vagyis a kiképzés során emberek is értékelték a program internetes források alapján összeállított válaszait, és az általuk megadott szempontokat a ChatGPT beépítette a tudástárába. Emellett a Time szerint feltúrták az internet legsötétebb bugyrait, és az ott talált szövegrészletek alapján megcímkézték azokat a kifejezéseket, amelyek problémásak lehetnek, olyan érzékeny témák kapcsán, mint például a gyermekek szexuális zaklatása, az állatkínzás, vagy az öncsonkítás. Mindezt egy Sama nevű cégre bízták, amely Kenyában, Ugandában és Indiában munkások tízezreit alkalmazza minimális órabérért, hogy segítsenek létrehozni az „etikus mesterséges intelligenciát.”

A Google eddig épp a társadalmi kockázatokra hivatkozva nem tette a széles nyilvánosság számára is hozzáférhetővé saját hasonló chatbot-fejlesztését. Most viszont lépéskényszerbe került. Leányvállalata, a DeepMind közölte, hogy a Sparrow névre keresztelt rendszerük már idén elindul.

Azt ígérik, a Sparrow erkölcsi intelligenciával és forráshivatkozási képességgel is rendelkezik majd, és akár meg is tagadja a válaszadást, ha nem helyénvaló kérdéseket tesznek fel neki.

Ugyanakkor a Google-nek valahogy kezelnie kellene azt a problémát is, hogy a chatbotoknál nincs bevált recept a digitális reklámok beépítésére, márpedig tavaly ezek adták az óriásvállalat bevételeinek több mint 80%-át.

A generatív mesterséges intelligenciát elterjesztő cégeknek szembe kell nézniük azoknak a kritikáival is, akiknek a munkáját veszélyeztetik a technológiai újítások. A művészek máris hangosan tiltakoznak. Legutóbb Nick Cave kelt ki egy "Nick Cave-stílusú" dalszöveggel szemben, amit a ChatGPT írt.

„Jó úton haladunk az apokalipszis felé. Ez a dal szar. A világ minden szeretete és tisztelete mellett, ez egy baromság, groteszk kigúnyolása annak, hogy mit jelent embernek lenni" - írta a világhírű dalszerző és énekes.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Diákok bocsátották fel Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját
A rakéta repülés közben két tudományos kísérletet is végzett.

Link másolása

Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team által megépített megépített, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakéta csütörtökön - közölte az MTI-vel pénteken a projekt főtámogatója, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).

A rakéta repülés közben két tudományos kísérletet végzett: egy élő csontsejtekkel végzett orvosbiológiai, valamit egy, a Föld mágnesességét mérő légkörfizikai kísérlet kapott helyet az eszközön.

A BME Aerospace csapata 2021 szeptemberében azért alakult, hogy egyetemi hallgatók és a legnevesebb magyar szakemberek tudását ötvözve szuperszonikus, szuborbitális, azaz a hangsebességnél több mint kétszer gyorsabban repülő, Föld körüli pályára nem kerülő rakétát tervezzenek és szereljenek össze - emlékeztet a közlemény.

Az Aether-S nevű, oktatási célú kutatórakéta tesztfelbocsátása - a szükséges engedélyek megléte és az óvintézkedések betartása mellett - csütörtökön 16:05 perckor a Magyar Honvédség Böszörményi Géza Csapatgyakorlótér Parancsnokság 0-ponti lőterén történt. A rakétát saját fejlesztésű számítógépes és kommunikációs rendszer működtette, a tartalékrendszert pedig kereskedelemben kapható eszközökből állította össze a csapat.

Az NMHH tájékoztatása szerint a csapattagok a megalakulástól a versenyig 16 ezer munkaórát töltöttek a projekt megvalósításával. 2022 augusztus közepéig a fejlesztés és a laboratóriumi tesztek zajlottak, majd ősszel az összeszerelés követte ezeket.

A mostanra már csaknem 30 fős hallgatói csapat tagjai között egyaránt szerepel villamosmérnök, mérnökinformatikus, jármű-, gépész- és mechatronikai mérnök, orvos, csillagász, geofizikus, közgazdász, jogász és grafikus.

Az egy héttel korábban, a BME Q-épületének aulájában megtartott projektbemutató rendezvény díszvendége Farkas Bertalan kutatóűrhajós volt, Besenyei Péter műrepülő világbajnok pedig személyesen tekintette meg a sikeres tesztfelbocsátást.

A projekt megvalósítását a hazai légi- és űripar képviselői - egyetemek, kutatóintézetek, cégek és állami szereplők - széles körűen segítették. A BME Aerospace Team fő támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a KÉSZ Csoport, a Valkyr Informatikai Kft., a Lufthansa Systems Hungária Kft., az Aviation Business Solutions Broker Services AG, Szűcs József egyéni vállalkozó, a GépForg 2000 Kft., a Varinex Informatikai Zrt., valamint a Macher Gépészeti és Elektronikai Zrt. voltak - áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET: