hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

A káosz ügynökei - az HBO leleplezi, hogyan épültek be Putyin trolljai Amerikában

Egy akciófilm sem lehetne izgalmasabb annál, hogyan jött létre a szentpétervári titkos trollfarm, és hogyan segítettek Trump megválasztásában 2016-ban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 26.

hirdetés

Putyin ételeit rendszerint Jevgenyij Prigozsin szolgálja fel. De egyben ő Oroszország egyik legbefolyásosabb oligarchája is, aki cégeivel hatalmas állami közbeszerzéseket nyer el, és az így befolyó pénzből titkos trollfarmot működtet Szentpéterváron, valamint egy Wagner nevű katonai magánvállakozást, amely a legpiszkosabb akciókban vesz részt - derül ki az HBO legújabb dokumentumfilmjéből, a Káosz ügynökeiből.

Alex Gibney filmjében több olyan újságíró megszólal, aki Oroszországban szó szerint az életét kockáztatva nyomozott Prigozsin, valamint a cégei után.

Volt, amelyiküknek levágott kosfejet küldtek figyelmeztetésként, hogy hagyjon fel a kutatással.

Leültek a kamera elé olyanok is, akik maguk is dolgoztak a 2012-ben létrejött szentpétervári trollfarmon.

Az Internet Research Agency (IRA) fő feladata kezdetben az orosz közvélemény Putyin-mellé állítása volt, később pedig a Krím-félszigeti invázió támogatása, majd a 2016-os amerikai választások befolyásolása.

hirdetés

VIDEÓ: a Káosz ügynökei

De mit is takar a trollfarm kifejezés?

Minden abból az ötletből indult, hogy álkommentelőkkel befolyásolhatnák, ki mit gondol Oroszországban Putyinról. A neten toboroztak munkatársakat "digitális tartalomgyártásra", akiknek kezdetben az volt a dolguk, hogy Putyin védelmére keljenek a különböző fórumokon.

A közösségi média berobbanásával azonban minden megváltozott.

A trollok álnéven hamis profilok százait hozták létre, amelyekből hálózatokat alkottak. Ha valamelyikük megosztott egy tartalmat, a többiek rögtön továbbosztották, így rendkívül hatékonyan terjeszthették az üzeneteiket. Hogy legyen mit terjeszteni, külön részlegeket állítottak fel, amelyek a tartalmat gyártották. Voltak, akik blogbejegyzéseket, vagy twitter-posztokat írtak, mások hamis híroldalakat hoztak létre, amelyek már hírként tálalták a blogok infóit, megint mások vicces vagy éppen félelemkeltő mémeket gyártottak belőlük, amik futótűzként terjedhettek a közösségi médiában.

Miután Oroszország elfoglalta a Krím-félszigetet és háború tört ki a még vitatott területekért, a trollfarm azt a feladatot kapta, hogy keltsen minél nagyobb káoszt Ukrajnában. Nem az volt a céljuk, hogy kizárólag Putyin álláspontját népszerűsítsék, hanem az, hogy egymás ellen uszítsák az Ukrajnában élő oroszokat és ukránokat.

A trollfarm álvideókat gyártott például arról, hogy az ukránok oroszpártiakat kínoznak, vagy feszítenek keresztre, és álriportokat arról, hogy Kijevben éheznek a gyerekek az iskolában.

Alex Gibney dokumentumfilmje szerint ezután vetődött fel, hogy mindezt nagyban, Amerikában is alkalmazhatnák.

Aprólékosan felkutatták az amerikai társadalom töréspontjait. Rájöttek, hogy a migráció és a feketék helyzete az, ami a leginkább megosztja az amerikaiakat.

Akárcsak Ororszországban és Ukrajnában, a trollok Amerikában is felépítették az álprofilokból és áloldalakból álló hálózataikat. De itt az ügyek mindkét oldalán: létrehoztak migrációpárti és migráció-ellenes csoportokat is. Olyan nem létező aktivistákat, akik a feketék jogai mellett álltak ki, és olyanokat, akik a fehér felsőbbrendűséget hirdették.

Ezek után megpróbálták eszkalálni ezeket a konfliktusokat. Nemcsak a virtuális térben, hanem az utcán is. Tüntetéseket szerveztek, ahol a barikád mindkét oldalán ők vezették a tiltakozókat.

A cél az volt, hogy kihasználval Amerika sebezhetőségét minél nagyobb legyen a káosz, váljon lehetetlenné a párbeszéd, és az emberek veszítsék el a bizalmukat a demokratikus intézményekben. Arra számítottak, hogy a belső megosztottság gyengíti az Egyesült Államokat, és ezzel erősíti Oroszországot.

Az általuk létrehozott álprofilok némelyike annyira meggyőző volt, hogy a mainstream média is elhitte, igazi, hús-vér aktivistákról van szó. Volt, amelyiküktől a BBC idézett. A szentpétervári trollfarmon éveket szántak egy-egy ilyen profil felépítésére, és ügyeltek arra, hogy az egyre nagyobb követőtábornak izgalmas napi tartalmat kínáljanak. Az álszemélyiség nemcsak propagandát osztott meg, hanem vicces bejegyzéseket is, rengeteg poptörténeti utalással, amelyek miatt fel sem merült a követőkben, hogy nem egy amerikai honfitársuk posztjait olvassák, aki épp úgy gondolkozik, ahogy ők.

A Texas Szíve csoport például az elszakadáspártiak legnagyobb csoportja volt Amerikában, 300 ezer követővel. Csakhogy Szentpétervárról irányították. Akárcsak a "feketék jogaiért küzdő" BlackMattersUS.com weboldalt, amit félmillióan követtek. Vagy egy olyan Twitter-fiókot, ami a Tennessee-i republikánusok hivatalos oldalának tűnt.

A kialakított befolyását azután a film szerint az IRA arra használta, hogy a 2016-os választásokon növelje Trump esélyeit, és csökkentse Hillary Clintonét.

Elsősorban úgy, hogy csökkentik a szavazási hajlandóságot a Clintont támogatók körében. A látszólag feketék jogaiért harcoló közösségi oldalaik például olyan kampányokat indítottak, amikben a brutális rendőri erőszakra hivatkozva lebeszélték az amerikai feketéket a szavazásról. Azt üzenték: ne szavazz, inkább döntsd meg a rendszert. És mindez úgy tűnik, működött. Detroitban például 70 ezer olyan fekete szavazó maradt otthon, aki korábban Obamát támogatta.

A film azt állítja, hogy az orosz titkosszolgálat, az SVR áll az olyan összeesküvés-elméletek mögött is, mint ami például egy Seth Rich nevű férfi halálával kapcsolatban terjedt el. A Demokrata Pártnak dolgozó férfit egy balul sikerült rablás során ölték meg, a neten viszont futótűzként terjedt, hogy egy Hillary Clinton által fizetett bérgyilkos végzett vele, hogy ne juttathasson el újabb e-mail-eket a WikiLeaksnek. Minderre Julian Assange is rájátszott, amikor vérdíjat tűzött ki az ügyben. A "hírt" azután felkapta a jobboldali mainstream sajtó, sőt, készpénznek vette később a Trump-féle Fehér Ház is.

Összességében persze nehéz megmondani, hogy a ténylegesen mennyit tett hozzá az Internet Research Agency akciója Trump 2016-os győzelméhez, mert egyszerre sokféle hatás működött, sőt, az oroszok maguk is próbálkoztak más, keményebb módszerekkel is, amelyeket szintén bemutat az HBO filmje. Például bevetették az orosz katonai hírszerzésnek azt a Fancy Bearként emlegetett hacker-csapatát, amely korábban átvette az irányítást egy ukrán atomerőmű irányítódendszere fölött. Ők törték fel a Demokrata szervereit és ők lopták el Hillary Clinton e-mailjeit, majd továbították azokat a WikiLeaks-nek. Támadást indítottak a szavazási infrastuktúra ellen. És persze ott volt a Clinton e-mailek ügyében nyomozó FBI, meg maga Trump, a kiszámíthatatlanságával, egymásnak teljesen ellentmondó állításaival, zűrzavaros nézeteivel, Putyin-szimpátiájával és a stábjával, akik közt többen is gyanús kapcsolatba kerültek Oroszországgal.

De bármekkora volt is a trollfarm szerepe, az egyértelmű, hogy a közösségi oldalak sötét oldalát már 2016-ban is mesterien használta ki Oroszország.

Végül az történt, amire ők maguk sem számítottak: Trump nyert.

A filmben megszólaló egyik szakértő szerint amennyiben Clinton győz, valószínűleg meghamisították volna a gépi eredmények egy részét, hogy ezzel elültessék a kétely magvait, rombolják a demokráciába vetett hitet és gyengítsék az új elnök helyzetét. A választási infrastruktúrába behatoltak, de erre az akcióra végül akkor nem volt szükség. Csak hátra kellett dőlniük, és figyelniük a showt.

A Káosz ügynökei végkicsengése: Amerikát 2016-ban megtámadták. Egy külső állam súlyosan megsértette az ország szuveneritását. Nem tudták a támadást kivédeni, sőt, az igazi mélységére csak jóval később döbbentek rá.

A filmet megnézve lehetetlen szabadulni attól a gondolattól, hogy a mostani hírekben szereplő események mögött vajon hány esetben állhat Oroszország kifinomult befolyásolási taktikája? Ha ezt tudták négy éve, hol tarthatnak most, 2020-ban? És mennyivel felkészültebb ennek a kivédésre az Egyesült Államok négy évnyi Trump-kormányzás után?


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Először kereszteztek majmot emberrel laboratóriumi körülmények között

20 napig éltek Petri-csészében a kimérák, majd elpusztították a kísérleti organizmusokat a tudósok.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay/Michael Schwarzenberger - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

Emberi sejteket tartalmazó majomembriókat, úgynevezett kimérákat állítottak elő egy laboratóriumban, írja az esetet megerősítő tanulmány alapján a The Guardian.

A két vagy több faj - ebben az esetben az ember és a hosszúfarkú makákó - sejtjeiből előállított organizmusokat nevezik kimérának.

Az utóbbi években a kutatók már kísérleteztek az ember-juh és az ember-sertés kimérák létrehozásával is. A tudósok azzal indokolják a kísérletek szükségességét, hogy ezzel a módszerrel képesek lehetünk állatokban az emberi szervek növesztésére, amivel jelentősen csökkenhetne a szervátültetésre várakozás ideje. Ezzel párhuzamosan

a kísérlet segíthet megérteni az emberi öregedés folyamatát, vagy akár a betegségek kialakulására is választ kaphatunk.

A most elkészült majom-ember kimérákat 20 napig tanulmányozták az elpusztításuk előtt. A Cell (Sejt) folyóiratban publikált eredményekről a kutatás vezetője, Juan Carlos Izpisua Belmonte, az amerikai Salk Intézet professzora számolt be. A tudós négy évvel korábban részt vett az ember-sertés kiméra létrehozásában is.

A tudósok szerint minden etikai és jogi szabályt betartottak a kísérletek során. Mások szerint azonban aggasztó, hogy bár most elpusztították a kísérleti példányokat, de legközelebb mások talán ezt nem teszik meg. Éppen ezért a kimérák létrehozásával kapcsolatos szabályok bevezetését sürgetik.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Varró László: „Amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”

A Nemzetközi Energiaügynökség vezető közgazdásza szerint a klímacélok eléréséhez új hozzááláásra lesz szükség, és számolni kell az atomenergiával is.
Göbölyös N. László, címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

„Egy maratont nem lehet úgy megnyerni, hogy az ember csak a végén sprintel” – mondta Varró László a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza a Másfélfok legutóbbi sajtóklubján, ahol arról volt szó, mit kell tenni az energiaszektorban ahhoz, hogy elérjük a klímavédelmi célokat.

Varró László emlékeztetett rá, hogy az ipari forradalom óta, vagyis az elmúlt 200 évben több száz milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe. Tehát nem 10%-kal, hanem ennél sokkal radikálisabb kell csökkenteni a további kibocsátásokat ahhoz, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését másfél fok alatt tartsuk.

Ehhez 2050-re elé kell érnünk a zéró kibocsátást, de nemcsak Európában, hanem globálisan.

„Nem arról beszélek, hogy napelemek vannak a háztetőkön, hanem arról, hogy 2050-re a pakisztáni cementiparnak is karbonsemlegesnek kell lennie.”

Szerinte a kritikusan fontos technológiák elérték az érettségnek azt a szintjét, amikor nagyon nagy volumenben tudnak növekedni.

„Magyarországon például az elmúlt 2-3 évben több milliárd euró nagyságú beruházások zajlottak a napenergia terén. Emellett látunk egy sokkal intenzívebb társadalmi érdeklődést, és sokkal nagyobb tudatosságot a privát szféra részéről is. Ezzel együtt a nettó zéró kibocsátás megvalósítása a legtöbb országban a komfortzónán kívül eső kihívás.”

hirdetés

Varró László szerint a cél elérése érdekében mindenekelőtt annyi alacsony karbontartalmú energiát kell belepumpálni a villamos hálózatokba, amennyit csak lehet, az elmúlt 10 évinek legalább a háromszorosát. Szerinte a nap és a szél fogja igazán húzni a szekeret, de úgy gondolja, hogy az atomenergiának is kiemelt szerepe lesz.

„Ha tudományos alapú politikát folytatunk, akkor el kell fogadnunk, hogy az atomreaktorokban nem termelődik szén-dioxid.”

Ez azért nagyon fontos, mert egyrészt jelenleg az elektromos hálózatok feltöltése jelentős CO2-kibocsátással jár, másrészt pedig az elektromosság a jövőben egyre nagyobb szerepet kap a közlekedésben, az épületek energiahatékonyságában és más ipari alkalmazásokban.

Varró László szerint villamosítani kell mindent, amit lehet. Jelenleg az összes energia-felhasználásból mindössze 20%-os részt képvisel a villamosenegria, a szakértő szerint ezt a többszörösére kell növelni.

A közlekedésben az elektromos járművek, az épületfűtésben pedig a hőszivattyúk terjedésére számít.

A harmadik lépés pedig igen komoly innovációt követel az olyan területeken, amelyeket ma még nehéz lenne dekarbonizálni. Ilyen a repülés, a hosszú távú teherfuvarozás, az acél- és cementipar. Ezeken a területeken olyan technológiákra lesz szükség, amelyek ma még csak kísérleti stádiumban vannak.

Varró László szerint integrálni kell az európai villamosrendszereket, mert jelenleg országonként mások a keresleti és a kínálati viszonyok. Például Magyarországon nagyobb a napenergia-potenciál, Szlovákiában viszont a vízenergia.

Rugalmasítására is szükség lesz: például erős napsütésnél a fogyasztásnak is növekednie kell, ha viszont nem süt a nap, a fogyasztásnak is csökkennie kell.

Varró László úgy gondolja, a piacszabályozási reformoknak is gyorsulniuk kell. Új üzemeltetési szabályok és tarifarendszerek kellenek, amellyek kezelni tudják az új technológiákat.

„Például amikor az én napelemem termel, a szomszéd elektromos autója tölt”.

„Ahhoz, hogy elérjük az Európai Unió által 2030-ig vállalt 55%-os CO2-csökkenést, az elektromos hálózatokba való beruházásoknak el kell érniük az európai GDP 1%-át” – mondta a közgazdász, aki szerint, bár fontos kutatások folynak a fúziós reaktoroktól a nanotechnológián alapuló grafén akkumulátorokig, de naivitás lenne azt gondolni, hogy ezeknek nagyipari alkalmazására 10-20 éven belül sor kerülhet.

Varró László szerint még sokáig velünk lesznek a hagyományos erőműkapacitás legfőbb elemei, a gázturbinák is. Emlékeztetett arra, hogy az európai nap- és szélenergia-felfutás akkor kezdődött, amikor számos modern gázturbina kezdett működni, tehát az előbbiek kihasználtságában még csak az „ízelítőnél” tartunk.

Ami az atomenergia fontosságát illeti, Varró László egy példán keresztül mutatta be, miről is van szó.

A nemrég felavatott Somogy megyei, több száz hektáros napelem-park évente 60 GW/óra villanyáramot fog termelni. Ehhez képest Pakson évente 15 ezer GW/óra a termelés. Tehát a sűrűn lakott országokban, amelyekben intenzív mezőgazdasági termelés folyik, nagyon nehéz 100%-osan megújuló energiákra építeni.

Varró László a magyar napenergia-politikát sikertörténetnek nevezte. A szélenergiával kapcsolatban viszont megjegyezte, hogy bár Magyarországnak soha nem lesz e téren olyan potenciálja, mint Bretagne-nak vagy Írországnak, de az elmúlt 5 év egyik fontos technológiai innovációja volt az úgynevezett „alacsony sebességű szélturbina”, amelyet kifejezetten arra terveztek és optimalizáltak, hogy gyenge és változó széllel is működjön, és nőtt a kapacitásuk is. Tehát ezen a téren van hová tovább lépnünk.

A közgazdász szerint probléma, hogy gyakran elsőrangú mezőgazdasági területekre építik a turbinaparkokat, pedig erre semmi szükség. Az új, „tiszta erőművek” építésére mind Európában, mind Magyarországon vannak megfelelő területek, amelyek jelenleg kihasználatlanul állnak: ilyenek a bezárt bányák, meddőhányók, vagy például a volt szovjet laktanyák és a ledózerolt gyártelepek.

Varró László a Magyarország előtt álló kihívásokról elmondta, hogy 1960 és 1985 között 3 millió otthonba vezették be a földgáz-fűtést. Tehát volt már példa egy viszonylag gyors energiaváltásra, ennek ellenére ő egyelőre nem látja, hogy a 2050-es karbonsemlegességhez miként lehetne átalakítani évente egy Kecskemét méretű város fűtését. Márpedig a cél eléréséhez ilyen ütemű változásra lenne szükség.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

Milyen veszélyekkel járhat, ha az óceánba eresztik a fukusimai atomerőmű vizét?

Japán arra készül, hogy több mint egymillió tonna kezelt radioaktív vizet enged a Csendes-óceánba. A terv éles vitákat váltott ki világszerte.
Címlapkép: MTI/AP/Kyodo News/Ogata Juszuke - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A 2011. márciusi nukleáris katasztrófa óta a fukusimai erőműben hatalmas mennyiségű radioaktív víz halmozódott fel. A sérült reaktorok ugyanis olvadt tüzelőanyagot tartalmaznak, ezért állandó hűtést igényelnek. Ezt víz segítségével végzik. A reaktor hűtésére szolgáló víz, az eső és felszivárgott talajvíz keverékét egy nagy teljesítményű szűrőrendszer segítségével (ALPS – advanced liquid processing system) tisztítják meg a legerősebb radioaktív elemektől, majd speciális tartályokba szivattyúzzák át.

Az erőművet üzemeltető Tepco több mint 1000 tartályt épített az 1,25 millió tonna kezelt víz tárolására, de ezek 2022 második felére megtelnek.

Egy japán szakértői bizottság megvizsgálta, mit tehetnének. Felmerült, hogy a vizet hagyják elpárologni, de ezt a lehetőséget végül elvetették. Úgy döntöttek, hogy ehelyett a Csendes-óceánba eresztik. A műveletet a Tokyo Electric Power két év múlva kezdheti meg, és évtizedekig is eltarthat.

A Guardian szerint a szűrőrendszer segítségével megtisztított vízben a radioaktív izotópok többségének szintje a nemzetközi biztonsági előírásoknak megfelelő szint alá csökkenthető, de a hidrogén izotópja, a trícium kivétel ezalól.

A japánok a tríciumos vizet addig akarják hígítani, amíg sugárzása 1500 becquerel alá esik, ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet ivóvízre vonatkozó előírásának is csak a hetede.

A japán kormány szerint a sugárszennyezett víz óceánba engedése megfelel a nemzetközi normáknak, és az eljárást támogatja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség is. Rafael Mariano Grossi, a szervezet főtitkára szerint ezt a módszert szerte a világon alkalmazzák.

hirdetés

Dél-Korea viszont tiltakozik, és Nemzetközi Tengerjogi Bírósággal vizsgáltatná felül a döntést.

A környezetvédő csoportok, köztük az atomellenes Greenpeace szerint az olyan radioaktív anyagok, mint a szerves anyagok kormeghatározására is használt szénizotóp, a C14 a vízben maradva könnyedén koncentrálódhatnak a táplálékláncban. Úgy vélik, hogy ezek a felhalmozódott dózisok egy idő után károsíthatják az élőlények DNS-ét, ezért azt akarják, hogy a fukusimai szennyvízet mindaddig tárolják, amíg ki nem fejlesztenek egy alaposabb szűrő technológiát.

Aggódnak a helyi halászok is, akik attól tartanak, hogy semmibe vész éveken át tartó küzdelmük, hogy meggyőzzék a fogyasztókat: a fukusimai halak fogyasztása biztonságos. Egy szakszervezeti vezető szerint már a kereskedelmi partnereik is azzal fenyegetőznek, hogy nem veszik át áruikat.

A kormány azzal érvel, hogy a vízben lévő elemek radioaktivitása jóval a nemzetközi normák alatt van, és még ha az egész vízmennyiséget egy év alatt az ócenába öntenék, az is legfeljebb a Japánban mért természetes sugárzás alig több mint egy ezreléke lenne.

Kai Micsiaki, az Oita egyetem sugárzás-kockázati szakértője szerint egyetértés van a tudósok között abban, hogy a radioaktív víz kibocsátásnak kicsiny az egészségkárosító hatása, ugyanakkor a kockázatok nem zárhatók ki. Éppen ezért fontos ellenőrizni a víztisztítási folyamatot és a kibocsátott mennyiséget.

Geraldine Thomas, a londoni Imperial College tanszékvezetője a Guardiannek szintén azt mondta, hogy a trícium nem okoz semmilyen egészségügyi kockázatot, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy ez a mennyiség a Csendes-óceánban hígul fel. Thomas hasonlóan nyilatkozott a C14-ről is.

Szerinte a tengerbe került más szennyező vegyi anyagok, mint például a higany, sokkal nagyobb aggodalomra adnak okot, mint bármi, ami az atomerőműből jön.

„Habozás nélkül ennék fukusimai tengeri ételeket” – nyilatkozta a brit kutató.

A fukusimai reaktor környéke egyébként még mindig tiltott zóna, a bontási munkálatok befejezését 2050-re tervezik.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Az eddigi legfehérebb festék segítheti az épületek és a Föld hűtését

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is.
MTI, Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2021. április 16.

hirdetés

A valaha volt legfehérebb festéket állítottak elő amerikai kutatók azzal a céllal, hogy javítsák az épületek hűtését és hozzájáruljanak az éghajlatváltozás problémájának kezeléséhez.

Az új festék a napfény 98 százalékát veri vissza és a világűrbe sugározza ki az infravörös hőt. A teszteken a környező levegő hőmérsékletnél 4,5 Celsius-fokkal hidegebbre hűtötte le a felületeket még közvetlen, erős napsugárzás esetén is

- olvasható a The Guardian című brit napilap online kiadásában.

A szakemberek szerint a termék egy-két éven belül forgalomba kerülhet.

A tetők fehérre festése évszázadok óta bevett gyakorlat az épületek hűtésére.

A jelenleg elérhető fényvisszaverő fehér festékek ugyan jóval hatékonyabbak, mint a sötét színű tetőburkolatok, de a napfény csupán 80-90 százalékát verik vissza és elnyelik az ibolyántúli fényt, ami azt jelenti, hogy nem tudják a környezeti hőmérsékletnél hidegebbre lehűteni a felületeket.

hirdetés

Az új festék azonban képes erre, csökkentve a légkondicionálók szükségét és a működtetésükkel járó szén-dioxid-kibocsátást.

"A legfehérebb fehér azt jelenti, hogy a festék a lehető legnagyobb mennyiségű napfényt képes visszaverni az űrbe" - mondta Xiulin Ruan, az amerikai Purdue Egyetem munkatársa.

A festék három tényezőnek köszönheti hatékonyságát: a színezőanyagként használt bárium-szulfátnak, amely a hagyományosan alkalmazott titán-dioxiddal szemben nem nyeli el az UV-fényt, a magas - 60 százalékos - pigmentkoncentrációnak, valamint a különböző méretű pigmentrészecskék alkalmazásának.

A szakemberek szerint az ultrafehér festéket a hagyományos változatokhoz hasonlóan lehet legyártani és árban sem térnek el egymástól. A teszteken a festék kopásállónak bizonyult, de további vizsgálatokra lesz szükség annak megállapítására, hogy hosszú távon mennyire tartós.

Ruan elmondta, hogy a festék nem jelent kockázatot az emberek látására, a felületekről szétszórtan visszaverődő napfény nem erős.

A szakemberek az ACS Applied Materials & Interfaces című folyóiratban számoltak be az eredményeikről.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: