A földgáz egy ideig még velünk marad, a napenergia azonban egyre nagyobb szerephez jut
A Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) legújabb jelentése szerint még mindig rengeteg pénzt költ a világ a gázinfrastruktúra fejlesztésére, miközben ezek nincsenek összhangban a párizsi megállapodással, ráadásul a megújuló energiaforrások már olcsóbbak, mint a gáz, vagy várhatóan olcsóbbá válnak 2030-ig.
Azt írják, a globális gázfogyasztásnak 55%-kal, a gázenergia-termelésnek 87%-kal kellene csökkennie 2020 és 2050 között. Az egyik legnagyobb probléma a gázinfrastruktúrából származó metánszivárgás. A metán ugyanis 20 éves távlatban 86-szor erősebb üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid.
- reagált a megállapításokra Baranyák Zoltán energetikus, energiagazdálkodási szakmérnök, a Wattmanager Kft. szakembere.
A földgázt várhatóan majd az úgynevezett zöld hidrogén válthatja ki, ami átalakítható mesterséges fölgázzá, szintetikus metánná. Ez ipari alapanyagként alkalmas műtrágya előállítására, acélipari felhasználásra, valamint szintetikus kerozin, vagyis repülőgép-üzemanyag előállításra is.
"A fölgáz szerepe azonban még egy ideig sajnos fent kell, hogy maradjon, mert most még az úgynevezett túltermeléses időszakokban gazdaságos csak előállítani zöld hidrogént. A meglévő földgázhálózatok ráadásul komoly kincsnek tekinthetők, mind tárolóként, mind infrastruktúraként, ugyanakkor hatalmas korszerűsítésre szorulnak. Az új földgáz-beruházásokra tekinthetünk átmeneti megoldásként, illetve a fejlesztések után a hálózatok remélhetőleg már hidrogén tárolására és szállítására is alkalmasak lesznek. Ezekre rá lehet majd építeni egy jobb szerkezetet" - magyarázza Baranyák Zoltán.
"Az üvegházhatás nemcsak azért gond, mert melegebb lesz, hanem mert van egy pont, ami után megszaladhat a rendszer, ami azt jelenti, hogy az emberiség többé nem tudja befolyásolni a folyamatot. Ez a legoptimistább becslések szerint is 10-20 éven belül bekövetkezhet."
A megújuló energiaforrásokat tekintve a szél és a napenergia meghatározó. Magyarországon valószínűleg a napenergia lesz a domináns.
"A napenergia azért nagyon jó választás, mert nagyon sok helyre beilleszthető Magyarországon. Gondolok az épületek homlokzatára, tetőzetére, a mezőgazdaság és a napenergia ötvözetére. Egy termelő barátomtól hallottam, hogy azért nem lesz már az idén eper, mert megég a napsütésben."
A mezőgazdasággal vegyített naperőművek sok esetben költséghatékonyabbak lennének. Ezenkívül több más terület is van, amelyeket ki lehetne használni e célból. Ilyenek a bányatavak, hulladéklerakók, felhagyott ipari területek, az autópályák melletti zajvédő falak, a repülőterek.
Baranyák Zoltán szerint Magyarország energiaellátását akár teljes egészében le lehetne fedni megújuló energiaforrásokkal, de ennek még nem jött el az ideje, mert a téli hideg-ködös időben, amikor nem mozog a levegő, nem süt a nap, nem lehet kizárólag a megújuló energiaforrásokra támaszkodni. Az onnan nyert áram általában a tavaszi időszaktól olcsóbb.
"A mi égövünkön - vagyis a 45. szélességi fok tengelyén - a téli időszakban annyira visszaesik a napenergia-hozam, hogy összességében ilyenkor a megújulók a drágábbak. Ez alól leginkább Izland kivétel, ahol a geotermikus energia nyújtja a döntő többséget" - mondja a szakértő.
"A legújabb napelemeket 95%-99%-ban újra lehet hasznosítani az élettartam végén. Magyarországon a naperőmű-kapacitás 2030-ra 18 GW körül lenne ideális. Ez azt jelenti, hogy a szélenergia és a napenergia körülbelül kétharmad-egyharmad arányban tudná támogatni az ország energiaellátását."
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
