HÍREK
A Rovatból

A fizikai Nobel-díjakkal a klímaválságra is reflektáltak

A komplex fizikai rendszerek kutatásáért hárman kapják meg idén a fizikai Nobel-díjat.

Link másolása

A kedden, pár perccel dél előtt a Svéd Királyi Tudományos Akadémia és az akadémia Nobel-bizottságának képviselői bejelentették, hogy 2021-ben kinek ítélték meg a fizikai Nobel-díjat – írja a telex.hu. Ezúttal három tudós megosztva kapta a díjat: az egyik felén a japán születésű, amerikai Syukoro Manabe és német Klaus Hasselman osztozhat, a másik felét az olasz Giorgio Parisi kapta. A döntést azzal indokolták, hogy mindhárman hozzájárultak a komplex fizikai rendszerek működésének megértéséhez.

A díjazottak kutatása

A kutatók kaotikus és látszólag véletlenszerű jelenségek tanulmányozásáért részesülnek az elismerésben – írta indoklásban az illetékes bizottság. De ez közel sem így van, a három tudós kutatási ugyanis nagyon is összefüggnek. Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann alapozta meg ismereteinket a Föld éghajlatáról és arról, hogy az emberi tevékenység milyen hatással van rá, Parisi pedig forradalmasította a rendezetlen anyagokról és a véletlenszerű folyamatokról szóló elméletet. A komplex rendszereket véletlenszerűség és rendezetlenség jellemzi, nehéz őket megérteni. A három tudós új módszereket dolgozott ki e rendszerek leírására és hosszú távú viselkedésének kiszámítására – írja az MTI.

Az egyik ilyen, az emberiség számára létfontosságú komplex rendszer a Föld éghajlata – mutattak rá. Syukuro Manabe kimutatta, hogy a légköri szén-dioxid megnövekedett mennyisége miként növeli a hőmérsékletet a Föld felszínén. Az 1960-as években az ő vezetésével dolgozták ki a Föld éghajlatának fizikai modelljeit, és ő volt az első, aki kutatta a sugárzásegyenleg és a légtömegek függőleges mozgása közötti kölcsönhatást.

Munkássága megalapozta a jelenlegi éghajlati modellek kifejlesztését

– hangsúlyozták.

Mintegy tíz évvel később Klauss Hasselmann kidolgozott egy modellt, amely összekapcsolta az időjárást és az éghajlatot, ezzel megválaszolta a kérdést, hogy miért lehetnek megbízhatók az éghajlati modellek annak ellenére, hogy az időjárás változékony és kaotikus. Módszereket fejlesztett ki arra is, hogy miként lehet megkülönböztetni a természetes jelenségek és az emberi tevékenység hatásait az éghajlatra. Ezeket a módszereket alkalmazták annak bizonyítására, hogy a megnövekedett légköri hőmérséklet az emberi tevékenység által kibocsátott szén-dioxid következménye.

1980 körül Giorgio Parisi rejtett mintákat azonosított rendezetlen komplex anyagokban. Felfedezései a legjelentősebb hozzájárulást jelentették a komplex rendszerekről szóló elméletben, és lehetővé tették sok különböző és látszólag teljesen véletlenszerű anyag és jelenség megértését és leírását nemcsak a fizikában, hanem más területeken, így a matematikában, a biológiában és az idegtudományban is – emelték ki.

„Az idén elismert felfedezések alátámasztják, hogy az éghajlatról szóló ismereteink szilárd - alapos elemzéseken és megfigyeléseken nyugvó - tudományos alapokon állnak” – fogalmazott Thors Hans Hansson, az illetékes bizottság elnöke.

A díj

A kitüntetettek 10 millió svéd koronán (352,1 millió forintos összegen) osztoznak, a pénz egyik felét Syukuro Manabe és Klaus Hasselmann, a másikat Giorgio Parisi kapja. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át, a koronavírus-világjárvány miatt idén is a megszokottnál jóval szerényebb körülmények között.

Magyar esélyes

Az idei Nobel-díjakat bejelentése egyébként hétfőn kezdődött az orvostudományi díjazottak közzétételével. Ezt az amerikai David Juliusnak és a libanoni születésű, szintén amerikai Ardem Patapoutiannek ítélték meg, a hőmérséklet és az érintés érzékeléséért felelős receptorok felfedezéséért. Jó eséllyel indult a díjért Karikó Katalin is, ahogyan arról itt is írtunk. És bár végül nem ő nyert, van még egy kategória, amiben a magyar biokémikus sikert arathat: a szerdán bejelentésre kerülő kémiai Nobel-díj.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter képet posztolt a vasúti kocsiból, amiben Debrecenbe utazott: „62 TEK-es sem vigyáz rám évi 1 milliárd forintért”
A Tisza Párt vezetője nem állta meg, hogy hétfő esti posztjában ne szúrjon oda megint a kormánypárti politikusoknak és a kormányközeli médiának.

Link másolása

Ahogy arról vasárnap beszámoltunk, Magyar Péter menetrendszerinti vonaton érkezett meg Debrecenbe, a Tisza Párt első vidéki nagygyűlésére.

Hétfő este ezzel kapcsolatban tett közzé képet és egy posztot a Facebookon. Mint mondja, ezúttal utazásának módján próbált fogást találni a kormányzati sajtó és a Fidesz közeli influenszerek.

„Szinte az egész intetcity a TISZA Párt rendezvényére tartott. A rogáni propaganda (beleértve a köztelevíziót is) elfelejtett beszámolni arról, hogy a valaha volt legnagyobb vidéki politikai demonstrációt tartottuk, azt viszont nagy elánnal hazudozza, hogy a munkatársaim lezárták azt a vasúti kocsit, amiben én utaztam.”

„Ebből természetesen egy szó sem igaz. Az úton a beszédemet írtam és legalább 100 utas jött oda beszélgetni, vagy közös fényképet készíteni”

– írta a NER-t az év elején elhagyó politikus.

Hozzátette: „Arról is ír a Pravda, hogy engem egy magánhadsereg kísért a rendezvényen. Természetesen ebből sem igaz egy szó sem. A 20 ezres rendezvényt nagyjából 10 biztonsági ember biztosította,

én pedig ellentétben a fideszes politikusokkal, nem félek az emberek közé menni, nem magtárban és lezárt utcákon kampányolok és még csak 62 TEK-es sem vigyáz rám évi 1 milliárd forintért, mint Szijjártó elvtársra.”

A már-már szokásos „További jó vergődést” fordulat után még kommentben is odaszúrt a kormány egyik legerősebb emberének, mikor azt írta: „Hajrá, Toni!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: kevés dolog van, aminek lehet hinni, de a Mediánnak be szoktak jönni a becslései
A közvélemény-kutatásokról is kérdezték Magyar Pétert, aki a baloldal házi mérőintézetének tekinti a legtöbb ezzel foglalkozó céget. A TISZA Párt elnöke a taktikai szavazásról is elmondta a véleményét.

Link másolása

“Szerintem Magyarországon nagyon kevés dolog van, aminek lehet hinni, de a Mediánnak be szoktak jönni a becslések” – nyilatkozta vasárnapi, debreceni tüntetése után Magyar Péter a hvg.hu-nak. Magyar szerint ők nem rendelnek felméréseket a közvélemény-kutatóktól, a legtöbb ilyen céget pedig a baloldal házi mérőintézetének tekinti. Itt példaként hozta azt a Publicus Intézetet is, amelynek hétfőn megjelent kutatása szerint egyébként szintén a TISZA Párt a legerősebb ellenzéki párt.

Magyart az önkormányzati választásról is kérdezte a lap. A politikus az előválasztásokra utalva ezt mondta:

Nem úgy csinálják, mint az ellenzék eddig, „hogy a meg nem lévő pozíciókat már elosztjuk, és akkor ilyen taktikai szavazásokat csinálunk, hogy most valaki szavazzon itt ide”.

Magyar azt mondja, további kerületekben nem állítanak jelöltet, az eddigieket is nagyon gyorsan kellett megszervezni. Állítása szerint olyan kerületeket kerestek, ahol a helyiek azt mondták, érdemes lenne váltani, mert nem elégedettek a polgármesterrel vagy a képviselőkkel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Orbán Ráhel és Tiborcz István ebbe a patinás svábhegyi villába költözhet – sok fát vágtak ki a környéken
Egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” is épül a területen, de a HVG és a Kutyapárt információi szerint a területet fekvő Dreher-villába költözne a miniszterelnök lánya, veje és családjuk.

Link másolása

A XII. kerületi volt svábhegyi gyermekkórház területének nagyobbik felén Tiborcz István cége, a BDPST Group közlése szerint egy „fenntartható, energiahatékony irodaház” épül, ám ez sok fa kivágásával jár együtt, és más környezetvédelmi aggályokat is felvet – írta meg a hvg360.

Miközben még a 2000-es évek elején is ősparkok, kúriák, villaépületekben megbújó szanatóriumok jellemezzék a budai Svábhegy arculatát, mára jelentősen változott a terület összképe. A lap szerint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2019-ben két csomagban értékesítette a svábhegyi egészségügyi intézmények épületeit és telkeit, összekötve más vidéki és fővárosi ingatlanokkal.

Többek között a Béla király úti gyermek-tüdőszanatóriumot is tartalmazó együttes így került a Central European Ingatlanalapba (CEI), amelynek az Equilor-csoport a kezelője. Ez utóbbi Szécsényi Bálint érdekeltsége, aki sűrűn üzletel Tiborczcal.

Az egykori svábhegyi gyermekkórház csomagja pedig a Middle-Europe Convergence Ingatlanalapba érkezett, amelyet Jellinek Dániel Indotek Groupja irányít. Jellinek aztán 2023-ban eladta a volt gyermekkórházat és az Eötvös úti létesítményeket a CEI-nek. Később, szövevényes adásvételek után az idén a Mártonhegyi úti ingatlan hivatalosan is Tiborcz kezébe került.

A Mártonhegyi úton álló 2,6 hektáros, korábban gyerekkórházként hivatkozott telken áll az ún. Dreher-villa (címlapképünkön), amit szinte ingyen adott Dreher Jenő az 1930-as években az akkor nyíló úgynevezett Iskolaszanatóriumnak, ami később Svábhegyi Gyemekkórházként működött – utóbbiról már az ügyet szintén ismertető Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) ír.

A hvg.hu információ szerint az impozáns épületbe Tiborcz István és Orbán Ráhel tervez beköltözni.

Az épület telepítési tanulmánytervét eredetileg a XII. kerületi önkormányzat honlapján is közzétették, amire a Kutyapárt kerületi szervezete hívta fel a figyelmet. Ezután az oldalt azonban az önkormányzat váratlanul jelszóval védte le. A lap szerint a telken álló fák harmadától megválnának, másik harmaduk is csak „lehetőség szerint megtartandó” besorolást kapott. Védelmet elsősorban a két telekrész közötti fasor élvez, ezek pont eltakarják a villát az iroda dolgozói elől.

A Kutyapárt ismertetője szerint az ingatlan értékét bizonyára megnövelte, mikor a Hegyvidéki Önkormányzat 2020. november 30-án úgy változtatta meg az Észak-Hegyvidéki építési szabályzatot, hogy ezen, a 9596-os helyrajzi számú telken lehessenek lakások is, korábban erre nem volt lehetőség. Ezekről részletesebben ITT lehet információt szerezni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Megvan a nem hivatalos megoldókulcs a magyarérettségihez
Az érettségi második részének feladatai közül túlnyomó részben a novellaelemzést választották a diákok a szaktanárok szerint.

Link másolása

Korábban már írtunk róla, hogy Karinthy Frigyes egy novellájának elemzését vagy Babits Mihály költészetének általános bemutatása között választhattak az érettségizők a hétfői vizsga második, hosszabb szövegalkotás részében.

Az Eduline oktatási portál szerint az érettségizők nagy vágya volt, hogy a feladatok között legyen novellaelemzés, amit alapvetően könnyebnek tartanak – a szakértőkkel együtt – mint a nagyobb horderejű témakifejtő esszét.

A portál megfogalmazása szerint feltehetőleg több tízezren fogják a novellaelemzést választani az általános témakifejtő esszé helyett, ami a szaktanárok szerint egyébként is nehezebb vállalkozás, mivel könnyű úgy megírni, hogy csak féligazságokat tartalmazzom és „az irodalomhoz ne legyen sok köze”.

Az idei érettségi változásai közé tartozik többek között, hogy középszinten a vizsga I. részéből kikerült a gyakorlati szövegalkotás, a helyére pedig egy irodalmi műveltségi tesztet raktak. A II. részben pedig kétféle szövegalkotás, egy műértelmezés és egy általános témakifejtő esszé közül lehet választani.

Az érettségi II. részének megoldására mindkét szinten 150 percet kapnak a vizsgázók. A középszintesek itt egy 500-800 szavas műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak, amivel maximum 60 pontot szerezhetnek. Az emelt szinten vizsgázóknak pedig 40+20 pontot érő szövegalkotási feladatokat kell megoldaniuk: egy műértelmező szöveget és egy reflektáló szöveget kell írniuk. A műértelmezés elvárt terjedelme ebben az esetben 600-800 szó, a reflektáló szövegé 250-450 szó – írja az Eduline.

A portál egyébként közölte az érettségi első és második felének nem hivatalos megoldását is, ami ITT olvasható el. Hivatalos megoldókulcs kedden várható.

Link másolása
KÖVESS MINKET: