A Facebooktól nyugodtan hazudhatnak a politikusok: a politikai reklámok valóságtartalmát nem ellenőrzik
Fura hirdetés jelent meg a Facebookon október végén. Ebben egy republikánus szenátor, Lindsey Graham népszerűsítette a klímaváltozás ellen harcot hirdető Green New Deal nevű törvényjavaslatot. Csakhogy Lindsey Graham soha nem mondott ilyet, sőt, kimondottan ellenzi a tervet.
Az egész egy teszt volt, hogy kiderüljön, hogyan reagál a Facebook a kamu politikai hirdetésekre.
Néhány nappal korábban ugyanis kongresszusi meghallgatásán Mark Zuckerberg lényegében azt mondta, nem ellenőrzik a politikai hirdetések valóságtartalmát, megerősítve azt, hogy ezekre a hirdetésekre nem vonatkozik a "megtévesztés vagy félrevezetés tilalma".
Alexandria Ocasio-Cortez demokrata képviselő azt kérdezte tőle, feltehetne-e a Facebookra egy olyan, republikánusokat célzó hirdetést az előválasztások idején, hogy ők a Green New Dealt támogatják? Zuckerberg azt válaszolta, erre nem tudja a választ, de valószínűleg igen.
VIDEÓ: Mark Zuckergerg válaszai a kongresszusi meghallgatáson
A kijelentés óriási hullámokat vert az amerikai sajtóban, és nemsokkal ezután megjelent a Graham szenátort szerepeltető álreklám. Ezt egyébként három nappal később eltávolította a közösségi oldal, mert arra jutottak, hogy nem politikai hirdetés, hanem egy politikai aktivista akciója. Vagyis ebben az esetben a saját belső szabályaik szerint joguk van ellenőrizni, igaz-e, ami benne van.
VIDEÓ: így nézett ki a politikai álreklám
Jack Dorsey, a Twitter vezérigazgatója két hete bejelentette, hogy a jövőben nem adnak teret a politikai hirdetéseknek. A Facebook azonban nem akar kivonulni a politikai hirdetések piacáról, ami hatalmas bevételt jelent a cégnek. És kitartanak amellett is, hogy nem az ő dolguk a politikai reklámok tényszerűségét ellenőrizni.
„Nem hiszem, hogy egy demokráciában a magáncégeknek joguk lenne cenzúrázni a politikusokat” – mondta Zuckerberg.
A cég szóvivője ehhez hozzátette, nem hiszik, hogy nekik kellene elbírálniuk a politikai vitákat. A Facebook szerint "nem akadályozhatják meg, hogy egy politikus szavai elérjék a közönséget, és nyilvános vitát generáljanak, amely során aztán leellenőrizhetik az elhangzottak valóságtartalmát".
Ezt erősíti meg a Facebook ide vonatkozó szabályzata is, ami kerek-perec kivonja a tényellenőrzés hatálya alól a politikai hirdetéseket, valamint a politikai pártok, pártvezetők, választásokon induló vagy megválasztott politikusok bejegyzéseit. Egyedül azt tiltják, hogy egy politikus ráhirdessen egy korábban már hamisnak minősített hírre, videóra vagy cikkre. Viszont ő maga azt mondhat és írhat, amit akar. Mindezt a szólásszabadsággal, a demokratikus folyamatok tiszteletben tartásával indokolják.
"Különösen a szabad sajtóval rendelkező, érett demokráciákban a politikai beszéd az, amit leginkább tüzetes vizsgálat alá vesznek." - írják. "Úgy gondoljuk, hogy a politikai beszéd korlátozásával az emberek kevésbé lennének tájékozottak arról, hogy mit mondanak választott tisztviselőik, így a politikusok végső soron kevésbé lennének számon kérhetők a szavaikért."
A tényekkel nagyvonalúan bánó politikusok pedig világszerte ki is használják az új felület nyújtotta lehetőségeket.
A Guardian egyenesen úgy fogalmaz, hogy a Facebook plaftormját a választások tisztaságának aláásására használták fel az elmúlt években az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és sok más országban világszerte. Donald Trump már 2016-ban 70 millió dollárt költött el a Facebookon, és legalább ilyen fontos volt a platform a brit kilépés mellett kampányoló politikusoknak is.
Nincs semmi ok azt feltételezni, hogy a jövőben ez másképp lenne.
