„A borotva élén táncolunk” – dr. Jordán Ferenc hálózatkutató biológus a klímaválságról
Ezzel együtt megszólalhatnak olyanok a témában, akik egy gyógyszerlobbit vagy más gazdasági érdeket szolgálnak, de ha az ember odafigyel arra, hogy egy hír honnan jön, hogyan adják elő, mennyire van tudományosan alátámasztva, akkor ezek kiszűrhetőek. A tudományos kommunikációnak óriási a felelőssége. Az interneten, a közösségi médiában árad az információ, ennek nagy része megbízhatatlan.
Meg kell tanítani a fiatalokat arra, hogyan fogyasszák a híreket, és hogy kritikusan olvassanak.
Az idősebb generáció számára amit „bemondott a tévé” az szent, és ezen már nehéz változtatni.
-Nemcsak egyre sűrűbben laknak az emberek, hanem egyre többen is vagyunk. A Föld lakossága 100 év alatt gyakorlatilag megnégyszereződött. És ennek a közel nyolcmilliárd embernek élnie kell.
- Szerintem a legtöbb globális probléma a túlnépesedésre vezethető vissza. Az is, hogy egészségtelen junk foodot eszünk, hogy Bangladesben gyártják az ingeinket... Én azt látom a legnagyobb gondnak, hogy az a kérdés, hogy nekem legyen-e gyerekem, több szinten válaszolható meg: először az egyén szintjén. Én akarok, vagy nem, senki ne szóljon bele. Utána jön egy nemzeti szint – fogy a magyar, tessék szülni, kedves magyar nők. És aztán van a globális szint: óriási túlnépesedés van, ha lehet, egy nemzet se szaporodjon. Tehát különböző szinteken egészen más az üzenet.
A politikusoknak éppen ez lenne a dolguk, hogy a globális, nemzeti és egyéni érdekeket valahogy illesszék egymáshoz. Én sem tudom a megoldást, de ezeket a kérdéseket meg kellene beszélni, és nem kampánytémát csinálni belőlük. Minden értelmes kérdést kilúgozunk és fekete-fehér választás elé állítjuk a szavazókat.
- És közben egyre nagyobb területek válnak a Földön lakhatatlanná a hőség, az aszály, a tengerszintek emelkedése miatt.
- Bizonyos területeken és kultúrkörökben az emberek inkább a minőségre mennek – inkább egy gyerek legyen, de őt biztonságban felnevelik – máshol meg nemzenek tízet és talán három megmarad. Tehát ezeket a szemléleteket is közelíteni kellene egymáshoz. Ideális esetben elképzelhetünk egy olyan globális szervezetet, ami politikai és gazdasági lobbik felett állva kultúrákat, gazdasági érdekeket, szinteket fog össze, és koordinálja azokat az ötleteket, amelyek a túlnépesedés megfékezésére születnek. Olyan megoldások kellenek, amelyekben az egyes nemzetek is jól érzik magukat, és a Föld is jól jön ki belőlük. Ettől ma nagyon messze vagyunk.
A Balatoni Limnológiai Intézet 1927 óta működik. A hagyományos kutatási témáuk mellett tavaly építettek egy mezokozmosz kísérleti rendszert. Ez 12 darab 5000 literes tartályból áll, melyekben 12 mesterséges ökoszisztémát tudnak létrehozni. Így megvizsgálhatják, mi történik például akkor, ha emelkedik a víz hőmérséklete, ha több tápanyag kerül bele vagy ha megjelenik egy új, invazív faj. 10 millió erurós pályázatot nyertek a projekthez.
Kiemelten foglalkoznak a környezeti DNS-alapú kutatássokkal is. "Ennek a lényege, hogy a különböző élőlények nyomokat hagynak maguk után a természetben, vízben, levegőben, földön. Ma már a módszertan úgy fejlődik, hogy ha veszünk egy vödör vizet, abból megtudjuk, hogy fajspecifikusan milyen élőlények úsztak el néhány nappal azelőtt, és lassan az egyedek mennyiségét is meg lehet állapítani." - mondja róla dr. Jordán Ferenc.
"A harmadik, az én specialitásom: nagyon szeretnénk az integratív kutatásokat megerősíteni, a különböző szakemberek tudását összehozni és olyan rendszer-modelleket építeni, amelyekben benne vannak a halak, az algák, a kémia, a nádas, az időjárás, az ember, a gazdaság. Erre szükség van ahhoz, hogy egy tavat a maga összetettségében megérthessünk."
- Hisz Ön abban, hogy környezettudatos neveléssel lehet hosszú távon eredményeket elérni?
- Alapvetően két stratégia van: az egyik, hogy neveljük a gyerekeket, elmondjuk nekik, hogy miként kell élniük, és bízunk abban, hogy elfogadják. A másik, a felülről jövő, kevésbé elegáns módszer: hozunk törvényeket, és ha holnaptól nem tartod be, megnézheted magad.
Szívem szerint az mondanám, hogy a nevelés a jobb, az agyam pedig azt mondja, hogy gyors és nagyon kemény törvények kellenek.
A nevelés nem annyira hatékony – ha 100 gyerekből 95 környezettudatos lesz, még mindig marad öt, akik elrontanak mindent – nincs is rá idő és minden generációnál újra kell kezdeni. Én nagyon örültem annak idején, hogy a kétütemű Trabantokat gyorsan és hatékonyan kitiltották. Nem kell, hogy nyolcmilliárd ember megértse, hogy miért kellenek ezek a törvények, de be kell tartatni velük. Legyen szó műanyag-használatról, szemetelésről, erdők felgyújtásáról. Sokszor a legnagyobb környezetszennyező felelős emberekről derül ki, hogy a magánéletben szeretik a természetet, kirándulnak, bicikliznek, de amikor dolgoznak, csak az számít, hogy a cégük sikeres legyen.
A piacgazdaság sosem lesz természetbarát.
A természetvédelemnek profitot kell hoznia, különben piaci alapon nem lehet sikeres.
- Ha a gyors intézkedések szóba kerültek, azt se feledjük, hogy a világ hihetetlenül felgyorsult, és annak változásait a természet már képtelen követni.
-Valóban egyre jobban igényeljük a gyors fejlődést, főleg technikai téren - manapság már félévente kijön egy új operációs rendszer – de miközben milliók halnak éhen, nem biztos, hogy engem az érdekel, hogy elavult a telefonom. Ez teljesen hamis fejlődésképet ad az embereknek, és közben a természet is tud nagyon gyors lenni: a vírusok, baktériumok nagyon gyorsan tudnak alkalmazkodni az antibiotikumokhoz. Megint arról van szó, hogy az esztelen rohanás helyett inkább le kellene nyugodni és gondolkodni. Ehhez kellene a globális bölcsek közössége.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!
