JÖVŐ
A Rovatból

A bolygón élő leggazdagabb 1% több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb 66%

A „szennyező elit” a pusztulásig fosztogatja a bolygót, mondja az Oxfam, miután átfogó tanulmányt készített az éghajlati egyenlőtlenségről.

Link másolása

A Guardian írt arról a jelentésről, mely szerint az emberiség leggazdagabb 1 százaléka több szén-dioxid-kibocsátásért felelős, mint a legszegényebb 66 százalék, ami súlyos következményekkel jár a kiszolgáltatott közösségekre és az éghajlati vészhelyzet kezelésére irányuló globális erőfeszítésekre nézve.

A globális éghajlati egyenlőtlenségről valaha készült legátfogóbb tanulmány azt mutatja, hogy ez az elit csoport, amely 77 millió emberből áll, beleértve a milliárdosokat, milliomosokat és azokat, akik évente több mint 140 000 dollárt (48,6 millió forint) költöttek, az összes CO2-kibocsátás 16%-át tette ki 2019-ben. Ez a mennyiség elég ahhoz, hogy

több mint egymillió többlethalálozást okozzon, csak a hőség miatt.

Az elmúlt hat hónapban a Guardian exkluzív alapon dolgozott együtt az Oxfammal, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézettel és más szakértőkkel egy különleges vizsgálaton, a The Great Carbon Divide-on. Feltárja a szén-dioxid-egyenlőtlenség okait és következményeit, valamint a szupergazdagok aránytalan hatását, akiket „szennyező elitnek” neveznek. Az éghajlati igazságosság kiemelt helyen szerepel majd az ENSZ e hónapban az Egyesült Arab Emírségekben megrendezésre kerülő Cop28 klímacsúcsán.

Az Oxfam jelentése azt mutatja, hogy míg

a leggazdagabb 1% hajlamos klímaszigetelt, légkondicionált életet élni, kibocsátásuk 5,9 milliárd tonna szén-dioxid volt 2019-ben, ezéltal mérhetetlen szenvedésért felelősek.

A „halálozási költség” képletét használva, amely szerint minden millió tonna szén-dioxidra 226 többlethalálozás jut világszerte, a jelentés kiszámítja, hogy az 1% -ból származó kibocsátás önmagában elegendő lenne ahhoz, hogy az elkövetkező évtizedekben 1,3 millió ember hőséggel kapcsolatos halálát okozza.

A kutatás szerint a szenvedés aránytalanul sújtja a szegénységben élőket, a marginalizált etnikai közösségeket, a migránsokat, valamint a nőket és lányokat, akik a szélsőséges időjárásnak kitett körülmények között élnek és dolgoznak. Ezek a csoportok kevésbé valószínű, hogy megtakarításokkal, biztosítással vagy szociális védelemmel rendelkeznek, ami gazdaságilag és fizikailag is veszélyezteti őket az árvizek, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek miatt. Az ENSZ szerint

a fejlődő országokban történik a szélsőséges időjárással összefüggő halálesetek 91 százaléka.

A jelentés megállapítja, hogy körülbelül 1,500 évbe telne, hogy valaki az alsó 99% -ban annyi szén-dioxidot termeljen, mint a leggazdagabb milliárdosok egy év alatt.

„A szupergazdagok a pusztulásig fosztogatják és szennyezik a bolygót, és azok, akik a legkevésbé engedhetik meg maguknak, fizetik a legnagyobb árat” - mondta Chiara Liguori, az Oxfam vezető éghajlat-igazságossági politikai tanácsadója. Az éghajlat és az egyenlőtlenség kettős válsága táplálja egymást - mondta.

A nemzetek közötti vagyoni különbség csak részben magyarázza az egyenlőtlenséget. A jelentés azt mutatja, hogy 2019-ben, a legutóbbi olyan évben, amelyről átfogó adatok állnak rendelkezésre, a magas jövedelmű országok (főként a világ északi részén) voltak felelősek a globális fogyasztáson alapuló szén-dioxid-kibocsátás 40%-áért, míg az alacsony jövedelmű országok (főként a globális délen) hozzájárulása elhanyagolható 0,4% volt.

Afrika, amely a világ népessége körülbelül egyhatodának ad otthont, a kibocsátások mindössze 4%-áért felelős.

Gyorsabban növekvő probléma az országokon belüli egyenlőtlenség. A milliárdosok még mindig túlnyomórészt fehérek, férfiak, az Egyesült Államokban vagy Európában élnek, de a szupergazdagok e befolyásos osztályának tagjai egyre inkább megtalálhatók a világ más részein.

A jelentés szerint ez több szinten is rossz hír az éghajlat számára. A 0,1% extravagáns szénlábnyoma – a szuperjachtoktól, magánrepülőgépektől és kastélyoktól az űrrepülésekig és az ítéletnapi bunkerekig

77-szer magasabb, mint a globális felmelegedés 1,5 °C-os tetőzéséhez szükséges felső szint.

Sok szupergazdag vállalati részvénye rendkívül szennyező. Ez az elit hatalmas és növekvő politikai hatalommal is rendelkezik azáltal, hogy médiaszervezeteket és közösségi hálózatokat birtokol, reklám- és PR-ügynökségeket és lobbistákat bérel fel, társadalmilag pedig összefonódik a vezető politikusokkal, akik szintén gyakran a leggazdagabb 1% tagjai.

Az Egyesült Államokban például a Kongresszus minden negyedik tagjának állítólag 33 és 93 millió dollár közötti értékű részvénye van fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokban. A jelentés szerint ez segít megmagyarázni, hogy miért emelkedik tovább a globális kibocsátás, és hogy a globális északi kormányok miért adtak 1,8 milliárd dollárt a fosszilis tüzelőanyag-ipar támogatására 2020-ban, a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos megszüntetésére vonatkozó nemzetközi ígéreteikkel szembe menve.

Az Oxfam súlyos vagyonadókat követel a szupergazdagok rovására, valamint különadókat a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatokra,

hogy támogatni lehessen a legsúlyosabban érintetteket, csökkenthetőek legyenek az egyenlőtlenségek és finanszírozható legyen a megújuló energiára való átállás. A leggazdagabb 1% jövedelmére kivetett 60%-os adó évente 6,4 milliárd dollárt hozna, és 695 millió tonnával csökkenthetné a kibocsátást,

ami több, mint az Egyesült Királyság 2019-es lábnyoma.

Az Oxfam International ideiglenes ügyvezető igazgatója, Amitabh Behar elmondta: „Ha nem adóztatjuk meg a vagyont, akkor a leggazdagabbak rabolhatnak tőlünk, tönkretehetik bolygónkat és megtagadhatják a demokráciát. A szélsőséges vagyon megadóztatása átalakítja esélyeinket mind az egyenlőtlenség, mind az éghajlati válság kezelésére. Több billió dollár forog kockán, hogy dinamikus, 21. századi zöld kormányokba fektessünk be, de azért is, hogy új életet leheljünk a demokráciáinkba.”


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Egy magyar tudós az űrbe kifeszített napernyővel mentené meg a Földet, mások az űrbe telepítenének naperőművet
Egy hatalmas napernyő, ami a Nap sugarainak kitakarásával megakadályozná a globális felmelegedést? Naperőmű, ami az űrből sugározná le a napenergiát? Két meghökkentő terv, de egyik sem lehetetlen.

Link másolása

Végzetünk, vagy megmentőnk? A Napnak hatalmában áll felperzselni vagy éltetni égitesteket, míg az energiája a modern megoldásainkkal egyre jobban kiaknázható és a saját céljainkra fordítható. Az utóbbi időben több olyan megoldás született, amivel csillagunk pusztító erejére adhatunk hatékony választ, vagy éppen kihasználhatjuk a belőle áradó végtelen energiát. Előbbi egy magyar professzor nevéhez kötődik, aki Teller Ede korszakalkotó ötletére alapozva eszelt ki megvalósítható tervet a napsugárzás mérséklésére.

Óriási napernyő az űrben

Szapudi István, a Hawaii Egyetem professzora hazalátogatóban adott interjút a Magyar Narancsnak arról a nagy figyelmet keltő tudományos tervéről, amely szerint egy többszáz kilométeres ernyővel eltakarható lenne a Földet érő napsugárzás 1,7 százaléka. Bár ez elsőre kevésnek – na meg persze lehetetlen küldetésnek – tűnik, igazából világmegmentő ötlet: ha sikerül megvalósítani, végre igazi esélyt kapnánk a globális felemelegedés elleni hatékony küzdelemre. Ennek a tudós szerint három lehetséges útja van:

  1. a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ami a legkézenfekvőbb és legalapvetőbb kellene, hogy legyen, de nem állunk vele túl jól,
  2. földi geomérnökség: a napsugárzás visszaverése, például sztratoszférába szórt porral vagy globálisan az összes ház tetejének kötelező fehérre festésével,
  3. az űr-geomérnökség, amely azzal számol, hogy az emberiség idővel képes lesz telepíteni a világűrbe egy óriási árnyékoló szerkezetet.

Utóbbi miatt vált világhírűvé Szapudi István tanulmánya, amiben a magyar tudós a napsugárzás kezelésének sajátos módját írja le: a közeli gravitációs pontban rögzített napellenzőt, amivel kitakarható a Földre eső napsugárzás 1-2 százaléka. A kérdéses terület, ahol az óriási, eddig főleg háromszög alakzatúként illusztrált ernyőt ki kellene kötni, az L1-es Lagrange-pont, ami – bár az ötből ez van hozzánk a legközelebb – éppen 1,5 millió kilométerre, vagyis 4-5-ször akkora távolságra van, mint a Hold. Ez az a pont, ahol a Föld és a Nap gravitációs ereje kiegyenlítődik, vagyis egyik égitest sem húzná vagy lökné el az óriási szerkezetet. A Szapudi tervei szerint könnyű, de iszonyatosan erős grafénból szőtt napvitorla egy kisbolygóhoz, vagy Holdról oda vitt kőtömeghez láncolva védené a Földet a túlmelegedéstől.

Vajon megvalósítható?

A magyar professzor által részletesen leírt elmélet egyhamar biztosan nem válik valósággá, viszont lehetetlen jelzővel annak ellenére sem lehet már illetni, hogy iszonyatos méretről és főleg tömegről van szó. A szerkezet összességében 3,5 millió tonnás lenne, ám ennek „csupán” egy százalékát, vagyis kb. 35 ezer tonnát kellene a Földről odavinni.

Itt a bökkenő: az űrmérnöki felső határt jelenleg a SpaceX tesztelés alatt álló szuperrakétája, a 100-150 tonnás kapacitású Starship jelenti. Ettől a hadrendbe még nem is állított óriástól kb. 300 küldetést igényelne Szapudi terve.

Az óriási számok és mennyiségek, illetve a jelenlegi technológiai fejlettségünk ismeretében nagyon távolinak tűnik, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni a konkrét tervezést. Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon nagy iramban fejlődnek azok a megoldások, amelyek egy nem is annyira távoli napon lehetségessé teszik a bolygómentő terv megvalósítását. Az L1-es pontot például meghódította az emberiség, sőt, messzebbre, az L2 pontra is sikeresen telepített már űreszközt, nevezetesen a 2022-ben célba ért James Webb űrtávcsövet. Ezt a bravúrt talán meg tudjuk ismételni egy még nagyobb szerkezettel, ám rengeteg idő és még több pénz kell majd hozzá. Szapudi úgy számol, legalább trillió dolláros beruházásra lenne szükség, ami kb. annyi, mint a Teslára eddig fordított összeg. Annak a cégnek „kellett húsz év;

jó volna ezt is megvalósítani harminc-negyven éven belül, amíg még tényleg kritikussá nem válik a földi felmelegedés, mielőtt valóban eltűnnek szigetek a tengerek szintemelkedése miatt, mielőtt százmilliók kelnek útra a lakhatatlanná váló területekről”.

Naperőmű az űrben

Bármilyen furcsán hangzik, valószínűleg hamarabb válik valósággá, hogy hazasugározzuk a napenergiát, mint az, hogy a sugárzás részleges kitakarításával megmentjük a saját irhánkat. A projektre már céget is alapítottak: a Space Solar azt állítja, a 2030-as évekre megvalósítja az akár több kilométer hosszú napelem- és tükörszerkezetből álló erőművet, ami 35 ezer kilométerre (kb. a Föld-Hold távolság egytizede) fog keringeni, és irdatlan mennyiségű energiát juttat vissza hozzánk.

A forradalmi elképzelés lényege egy – a kiterjedt napelemparkokkal szemben – környezeti hatás nélkül telepített és időjárástól függetlenül, folyamatosan maximális kapacitással üzemelő naperőmű, ami a Földtől való hatalmas távolság ellenére Földön hasznosított energiát termel. Műholdra telepített megoldásról van szó, egyrészt azért, mert így akadálytalanul hozzáférne a napfényhez és a legjobb földi erőmű energiafelvételének 13-szorosára lenne képes, másrészt pedig azért, mert a telepítése az űripar mai képességei mellett már messze nem lehetetlen. Olyannyira nem, hogy Martin Soltau társalapító a Sky Newsnak nyilatkozva elárulta:

már meg is kezdték a tárgyalásokat a SpaceX-szel, hogy annak Starship rakétájával milyen módon lehetséges a szerkezet elemeinek pályára állítása, majd összeszerelése.

A napenergia távoli megtermelése még csak fél siker. Az igazán forradalmi megoldás a Space Solar saját innovációja, a 360 fokos vezeték nélküli energiaátvitel, amivel képes megoldani az energia hazasugárzását egy földi fogadóállomásra – még egyszer: 35 ezer kilométeres távolságból. Ez a lehetőség, valamint az a tény, hogy ma már tizedannyiba kerül a hasznos teher Föld körüli pályára állítása, mint 10-20 évvel ezelőtt (NASA, korábban: 7,5 millió forint/kilogramm, SpaceX, ma: 750 ezer forint/kilogramm), a naperőmű projekt igenis lehetséges – vallja a vállalat.

A megvalósítás útján

A Space Solar jelenleg egy egykilométeres szatellit szerkezetben gondolkodik, ami könnyű napelemekből és óriási tükrökből fog állni. Az általa gigawattos nagyságrendben megtermelt napenergia nagyfrekvenciás rádióhullámokká alakítva utazik majd az űrön át a Földön rögzített vevőantennáig, ahol a hozzá kapcsolódó üzemben alakítanák vissza felhasználható vagy akkumulátorokban eltárolható villamosenergiává. Mindez már nem elmélet, hiszen a cég tudósai nemrég a belfasti Queen's Egyetemen működő HARRIER (lenti kép) kísérleti eszközzel bebizonyították, hogy lehetséges.

A magánűripar fejlődésének újabb fontos mérföldköve lehet a napenergia észszerűbb, hatékonyabb, fejlettebb, környezeti hatásoktól mentes és folyamatos termelése. Ez egy újabb megoldás, amiről a kizárólag állami űrkutatási intézmények érájában még álmodni sem mertek a tudósok, de ma kézzelfogható közelségbe került. Az immáron Földön kívül is zajló gazdasági verseny teljesen új távlatokat nyitott meg, és a világűr végre nem csak politikai alapon egymásnak feszülő hatalmak erőfitogtatásának terepe, hanem egy tér, amit okos megoldásokkal a távközlés, a kommunikáció vagy az energiaipar forradalmasításának szolgálatába lehet állítani.  A fegyverkezés és a hulladéktermelés helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk