News here
hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Mesterséges intelligenciával „tanított” művégtagoktól az intelligens városokig – Pécs a világ élvonalában

Az egészségügyi mérnöki tevékenység lehetőségei szinte korlátlanok.

Link másolása

hirdetés

Nemrég teli volt a hazai sajtó az "Ember Arm" hírével. A 3D nyomtató segítségével elkészített művégtag az emberi izmok által generált elektromos jelekkel működik, és nemcsak egy előre beprogramozott mozgássort reprodukál, hanem a mesterséges intelligencia segítségével képes megtanulni viselője gyakori mozdulatait és gesztusait is. Az élő emberi szervezettel szerves kapcsolatba lépő művégtag azonban csak egy a Pécsi Tudományegyetemen futó érdekes projektek közül. Medvegy Gabriella egyetemi tanárral, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának dekánjával beszélgettünk a közelmúltban beindult ’biomedical-engineering’ programról, ami olyan kérdésekkel is foglalkozik, hogyan lehet diagnosztizálni és gyógyítani mesterséges intelligenciák segítségével, vagy miképp nézzenek ki azok az intelligens városok, amelyek tervezésénél figyelembe veszik majd a lakosság egészségügyi szempontjait is.

- Ön építőművészetből doktorált, és találkozónkra meglepett egy könyvvel, amely a Pécsi Építész Iskoláról szól.

- Karunkon három szakmai intézet működik, nagyjából hasonló a léptékük és a hallgatói létszámuk is: az Informatika és Villamos intézet, az Építész Szakmai Intézet és a Mérnök és Smart Technológiák Intézet. Hogy az építészet hová tartozik ebben az egész rendszerben? Hol az építőművészet a háttér, máskor meg az építészmérnökségre kellene hivatkozni, ebben nem szoktunk igazságot tenni. A mi Építész Iskolánk a Research by Design (dizájn általi kutatás) vonalon mozog, szinte minden kollégánk gyakorló építész, és a szakmába forgatja vissza azt, ami az oktatás hozadéka, vagy éppen onnan jön az aktualitás az oktatásba.

Éppen az összetettsége miatt jó szakma, mert lehet azonosulni akár alkalmazott művészeti dizájn, akár mérnöki feladatokkal, ugyanakkor komplex szerep a környezetünk alakítása.

Az Építész Iskola az 1998-99-es tanévben indult. Ez országosan is jelentős pillanat volt, mert a korábban klasszikusan kiosztott feladatok elkezdtek összekeveredni. Addig Budapest vitte a műszaki egyetemi képzéseket, és a vidéknek jutottak a főiskolák. Az építész képzésben Pécs volt az első, amely egyetemi szintre tudott emelkedni. Az alapítók Bachman Zoltán és Kistelegdi István professzorok voltak. Tavaly ünnepeltük az Építész Iskola 20. évfordulóját, és 15 éves volt a Breuer Marcell Doktori Iskola. Rendeztünk egy nagy kiállítást, átadtuk a PTE Modern Városok Program keretében létesült építész műtermet, diáktalálkozót és tudományos konferenciát is szerveztünk. Most egy könyvet készítünk Pécs építészetének 100 évéről, amely az elmúlt évszázad építészettörténetén keresztül nekünk magunknak is tükröt tart, és segít megérteni, hogy honnan származtathatjuk magunkat és hová jutottunk el.

hirdetés

- Kérem, mutassa be az Önök egyetemén működő a Centre For Biomedical Engineering & Innovation-t (CBEI).

- A múlt évben a kormány által kiírt ’Tématerületi Kiválóság Program’ felhívásra az Egyetem a ’biomedical engineering’ (egészségügyi mérnöki tevékenység) témakörrel jelentkezett, és

mára a terület a Pécsi Tudományegyetem egyik zászlóshajójává nőtte ki magát.

A CBEI a projekt keretében zajló alkalmazott kutatásokat, produktum-orientált innovációkat tematizálja. Eredményeink természetesen a napi oktatásban is lecsapódnak, és ma már koncentráltabb módon is szeretnénk megjeleníteni - párhuzamosan benyújtottunk ugyanebben a témában az egészségügyi mérnök mesterképzés akkreditációját, amelyet eddig példátlan összefogással a PTE Műszaki és Informatikai Kar, az Általános Orvostudományi-, Egészségtudományi-, a Gyógyszertudományi Kar és a Klinikum oktatói állítottak össze. A képzésnek a mi karunk a gesztora, és a kurzusokhoz az előbb felsorolt karok delegáltak oktatókat.

Ugyanezen karok oktatóiból, kutatóiból áll össze az a 15 kutatócsoport, mely a Tématerületi Kiválóság Programon belül dolgozik a ’biomedical engineering’ tematikája körül. Az eredményeink egy irányba tartanak, ezért a CBEI-t, mint szervezetet is köré építünk saját szabályokkal, teljesítmény-értékelő rendszerrel, beszámolási, hálózatosodási igényekkel, tréningekkel - így egységesebben tudjuk láttatni, amit csinálunk. A CBEI jelenleg még csak virtuális platform, de már felelős azért, hogy életszerűen dolgozzanak és hálózatban működjenek a kutatócsoportok. Nemcsak tudományos szempontból, hanem működésében és az ambíciók terén is monitorozzuk a munkát.

Ki is valójában az egészség-mérnök? Olyan személy, aki tudja, mi az a probléma, amit meg akar oldani a gyógyítás, az egészségügy területén, és azt is, hogy milyen technikai segítséget kell neki igénybe venni vagy ő maga tud fejleszteni ezekhez szükséges technológiai eszközöket.

Klasszikus példa erre Wilhelm Conrad Röntgen, aki „roncsolásmentesen” akart belenézni az emberi szervezetbe, és feltalálta hozzá a megfelelő gépet, ami röntgensugárral dolgozik.

- Még laikus számára is lenyűgözőek azok a projektek, amelyek a maguk területén forradalmasíthatják a gyógyítást, mint például a mesterséges intelligenciával működő protézis, vagy a bioprinting.

- Amilyen tempóval az informatika, a technológia halad, ezek a projektek valóban a végtelen lehetőségek tárházai. Ha a például a mesterséges intelligenciát be akarjuk vonni a gyógyításba, az számunkra, mérnököknek azt jelenti, hogy gyakran ismétlődő helyzeteket high-tech adatbázisokból nyerünk ki, és ebből egy idő után eljutunk a biztonságosabban kiválasztható megoldásokig. Vagy amikor a gépi látással foglalkozunk, olyan eszközt fejlesztünk, amellyel különböző anyagszerkezeteket tudunk vizsgálni, hogy képet kaphassunk róluk.

Újabban a Wiegner Fizikai Kutatóintézet kutatóival neutronnal hatolunk át anyagokon. Olyan képekre van szükségünk, amelyeket intelligens képfelismerő rendszerekkel jól lehet analizálni, és amelyektől el lehet jutni diagnosztikai megoldásokig.

A mi bioengineering témánk a PTE-n alapvetően az egészségtudományból és az informatikából indult, de egyre többen kapcsolódnak be a mérnökség további területeiről. Ily módon belefér az adat alapú belsőépítészettel foglalkozó dizájn-csoport is, akik parametrizált tervezéssel foglalkoznak. Nyilvánvalóan itt is az ember van a középpontban és az egészség. Azt vizsgálják: hol a határa annak, hogy az emberre programozott módon hasson a környezete.

Ami a művégtag kísérleteket illeti, kezdetben volt egy a 3D nyomtatás alkalmazásokkal foglalkozó projektünk, innen léptük tovább a protetikai eszközök fejlesztése felé. Ennek következő szintje az Ember Arm termék.

Egy korszerű protézisben már mikroprocesszorok, jeleket érzékelő szenzorok is lehetnek, de a villamosmérnökeinket az is érdekli, hogy képes lehet-e kommunikálni az emberi szervezet elektromos ingerületeivel.

Az általunk tervezett protézis a 3D Központhoz és a biomed projekthez tartozó polimer anyagkísérletek eredményeit is felhasználja, hogy minél könnyebb, de ellenálló is legyen. A 3D nyomtatás, mint előzmény fontos mérföldkő, mert ez volt az egyik első olyan terület, ahol láttuk, hogy milyen sok irányból találkozhatnak a mérnökök, a műszaki informatikusok az orvos kollégákkal. Magam is tevékenykedem az egyik kutatócsoportban, amely a munkahelyi komfort-kísérletekkel, ahhoz tartozó belsőépítészeti dizájnnal foglalkozik, másrészt az én feladatom most a bioengineering projekt koordinálása.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Olyan pusztító szárazság vár ránk, hogy otthon is érdemes lehet gyűjteni az esővizet
Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

Link másolása

hirdetés

A klímakutató szerint a mostani pusztító aszály és a 20 tartósan meleg nap csak a kezdet, elképzelni is nehéz, mi vár majd ránk, amikor a következő években tovább emelkedik a hőmérséklet, márpedig minden előrejelzés szerint emelkedni fog. Fel kell készülnünk az extrém szárazságra, új kártevők megjelenésére, és arra is, hogy a hirtelen lezúduló zivatarokat, sőt az árvizeket is hasznosítanunk kell. A mezőgazdaságban pedig olyan új gabonafajtákat kell nemesíteni, amelyek jobban tűrik a szélsőséges időjárási körülményeket, különben Európa-szerte éhínség alakulhat ki hangzott el az RTL Klub Fókusz című műsorában.

Porzó termőföldek, elszáradt kukoricatáblák, szikes talaj, hulló falevelek és sárgaság. Kiszáradt folyómedrek, mozaikosra töredezett talaj és a baljósan zsugorodó Velencei-tó. A katasztrófafilmre emlékeztető képsorok mára valósággá váltak, a szemünk előtt zajlik a klímaváltozás.

A kánikula és a csapadékmentes időjárás rendkívüli aszályhelyzetet okozott Magyarországon. A növények elszáradnak, a rétek kisülnek, a fákon pedig sok helyen már alig maradtak levelek. Ebből a szempontból a nyár közepén máris itt a kora ősz.

Dr. Aponyi Lajos, a Nővényorvosi Kamara főtitkára elmondta, a gyümölcsfák elkezdték hullatni a lombjukat, de már a gyümölcshullás is nagyon jelentős. A fák részéről ez egy védekezési lehetőség, így próbálják menteni az életüket, hogy minél kisebb legyen a párologtató felület. De nem csak a gyümölcsfák, a bükkfák, a tölgyfák és több fenyőfa is nehezen viseli ezt az egyre inkább mediterrán klímát.

A szőlő és a kivi viszont kifejezetten élvezi a szélsőséges meleget.

Kovács Erik klímakutató szerint néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna, hogy Közép-Európában Magyarországon lesz a legnagyobb kiviültetvény, ma már csak Zala megyéig kell elmennünk érte.

A kukorica és a búza mostani típusai nem fognak egyszerűen megteremni, különösen az évszázad második felétől. Tehát olyan hibrideket, illetve olyan fajtákat kell kinemesíteni, amelyek hő- illetve aszálytűrő képességük sokkal jobbak a maiaknál

hirdetés

– fogalmazott a kutató.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
Az esővíz ma már a Föld minden pontján tele van súlyos betegségeket okozó „örök vegyi anyagokkal”
Egyelőre nagyon keveset tudunk tenni, hogy a határérték alá csökkentsük a PFAS-ok arányát a csapadékban. A tudósok szerint irtózatos összegbe kerülne akár csak a csökkenés elérése is, de a kármentést azonnal el kell kezdeni.

Link másolása

hirdetés

Még a világ legtávolabbi pontjain is olyan magasra emelkedett a légkörben az „örök vegyi anyagok” szintje, hogy sehol sem biztonságos az esővíz fogyasztása, írja az Independent.

A perfluor- és polifluor-tartalmú alkil anyagok (PFAS-ok), másnéven „örök vegyi anyagok” olyan mesterségesen előállított anyagok csoportját jelölik, melyek többek között egyes daganatos betegségek, máj- és tüdőkárosodás, pajzsmirigy rendellenességek, termékenységi problémák vagy a túlsúly kialakulásáért felelősek.

Ezek az ember által előállított vegyületek az elmúlt évtizedekben a talajban, vízfolyásokon és óceánokon keresztül az egész világon elterjedtek.

Kutatók szerint így ma már az Antarktisztól Tibetig bezárólag nincs olyan pontja a bolygónak, ahol ne fordulnának elő az esővízben vagy a hóban.

Ráadásul ahogy egyre jobban megértették a tudósok a PFAS-ok káros hatásait, úgy csökkentették az elfogadható mennyiségek arányát a talajban, felszíni vizekben és ivóvízben. Ennek eredményeképp ezeknek a vegyszereknek a szintje az esővízben „már mindenütt az irányadó szint felett van”.

hirdetés

A stockholmi és a zürich-i egyetem kutatói példának hozzák fel a perfluoroktánsav (PFOA) ivóvízben mért irányértékét, amit 37,5 milliószor alacsonyabbra csökkentettek az elmúlt időszakban az Egyesült Államokban. Ennek pedig az országban hulló csapadék már nem tud megfelelni. Bár a világ fejlett részein szinte alig isznak esővizet az emberek, világszerte milliók várják a csapadékból kinyerhető folyadékot, mint a egyetlen ivóvízforrást.

A két egyetem kutatói arra jutottak, hogy bár a PFAS-okat nagymértékben előállító 3M már két évtizeddel ezelőtt felfüggesztette a gyártást, a légkörben ennek ellenére nem csökkent a vegyi anyagok jelenléte számottevően. Mindez valószínűleg a szinte elpusztíthatatlan „örök vegyi anyagok” tulajdonságainak, illetve a természetes folyamatoknak köszönhető, ami mindig visszajuttatja a légkörbe a vegyszereket.

A körforgás megállítása ellen és a PFAS-szennyezettség csökkentése érdekében pedig jelenleg szinte tehetetlen az emberiség.

A tudósok szerint azt az irtózatos összeget, amibe a vegyi anyagok jelenlétének mérséklése kerül, egy az egyben a vegyszereket előállító iparágak szereplőire kellene terhelni. A kármentést pedig azonnal el kell kezdeni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
Ilyen lehet majd Ausztrália 2070-ben a mesterséges intelligencia szerint
Olyan vörös lesz a kontinens, mint a Mars. Az emelkedő tengerszint miatt pedig egyre beljebb kell költözni a szárazföldön.

Link másolása

hirdetés

A klímaváltozás, a világjárványok és a technológiai fejlődés miatt jó eséllyel egészen máshogy fog kinézni a Föld a jövőben, mint napjainkban. A mesterséges intelligencia segítségével pedig akár már ma megpróbálhatjuk kitalálni, milyen lesz a bolygó fél évszázad múlva, írja a LADbible.

Erre volt kíváncsi az a redditező is, aki a Midjourney mesterségesintelligencia-generátortól próbálta megtudni, hogyan fog kinézni Ausztrália 2070-ben. A végeredmény egyszerre lenyűgöző és félelmetes.

Az elkészült grafikák alapján úgy tűnik, hogy

az emelkedő tengerszint miatt a kontinens belseje felé költöznek majd az emberek.

Egyáltalán nem véletlen, hogy a képeken a táj kísértetiesen emlékeztet a Marsra: a Földön Ausztrália éghajlata áll legközelebb a szomszéd bolygóéhoz. Az ország kőzetei rengeteg oxidot tartalmaznak, ami a Mars vöröses színét is adja.

Kifejezetten ijesztő az egyik képen a várost bekebelező hatalmas porvihar. Azonban talán mégis ez az apokaliptikus vihar a legreálisabb a felvételeken szereplő valamennyi részlet közül.

hirdetés

A Midjourney az utóbbi időben az egyik kedvenc szórakozása lett az internetezőknek. Nemrég az egyik felhasználó azt kérdezte a mesterséges intelligenciától, hogyan ér véget majd az emberiség. A robot egy égből lecsapó sugárnyalábot rajzolt válaszként.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés
A „nettó zéró kibocsátás” sem szünteti meg a repülés klímakárosító hatását
A kondenzcsíkokról rendre megfeledkeznek a légiközlekedés zöldítésekor, pedig a kutatók szerint ezek adják a repülés klímaváltozást okozó hatásainak 90 százalékát.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2022. augusztus 03.


Link másolása

hirdetés

Amikor a koronavírus-járvány idején minimálisra csökkent a világban a polgári repülések száma, sokan hívták fel a figyelmet a légiközlekedéssel járó szén-dioxid kibocsátásra, és egyúttal nagyobb lendületet kaptak azok a törekvések, amelyek „zölddebbé” tennék a repülést.

Csakhogy kiderült, hogy a jövő „nettó zéró kibocsátást” célzó modelljeinek túlnyomó többsége csak az üzemanyag elégetéséből származó CO2-vel számol, és nem veszik figyelembe a repülőgépek kondenzcsíkjainak globális felmelegedésben játszott szerepét.

A zürichi ETH intézet Nicoletta Brazzola vezette kutatócsoportja alig néhány nappal azután tette közzé erről szóló kutatásának eredményeit, hogy a brit kormány bejelentette Jet Zero stratégiáját, amelynek célja 2050-ig nettó nullára csökkenteni a repülésből származó CO2-kibocsátást. A svájci kutatók megállapították: még akkor is, ha ez a célkitűzés sikerül, a repülési szektor 0,1 – 0,4 C fokkal fogja növelni a globális átlaghőmérsékletet. Mivel az ipari forradalom óta az átlaghőmérséklet már 1,1 C fokkal emelkedett, félő, hogy nem sikerül teljesíteni a párizsi megállapodásokban kitűzött legfeljebb másfél fokos emelkedést – írja a New Scientist.

A szén-dioxid mellett a repülés legfőbb hőmérséklet-emelő hatása a kondenzcsíkokból ered, amelyek a repülőgép-motorok által kibocsátott koromból, aeroszolból és vízpárából állnak. Azok a modellek, amelyek ezzel számolnak, gyakorlatilag nem vesznek tudomást a repülés klímaváltozás okozó hatásának 90%-áról

– állítják a kutatók.

Brazzoláék megállapították, hogy a jelenleginél sokkal nagyobb arányban lesz szükség CO2-kivonásra, amennyiben nem csökken nagyon jelentős mértékben a repülési igényünk, és nem következik be egy szinte elképzelhetetlenül gyors váltás a tiszta technológiákra. Ehhez olyan hajtóanyagokra kellene átállni, mint a hidrogén, és sokkal fejlettebb akkumulátoros rendszerek kellenének.

hirdetés

Brazzola és kollégái azt is kiszámították, hogy ha csak kis mértékben csökken a repülés iránti kereslet, és fenntartják a jelenleg használatos repülőgép-üzemanyagokat, minden évben legalább egy Németországnyi területet (357 ezer négyzetkilométert) kellene beültetni fákkal, hogy kompenzálják a repülőgépek kibocsátását. Ez gyakorlatilag kivihetetlen – mondta a kutatócsoport vezetője.

Egyetért ezzel a megközelítéssel Paul Williams, a reading-i egyetem professzora is, aki szerint a karbonsemlegesség elérése helyett már régóta a klímasemleges repülés elérésére kellene koncentrálni.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: