Az üvegházhatású gázok 13%-a és a szennyvíz 70%-a közvetlenül a mezőgazdaságból származik. Mit csinálhatnánk másképp? Az éghajlatváltozás mindent átír. Hogyan alkalmazkodhatunk? Íme 2 fantasztikus magyar ötlet.

Growberry

A világ élelmezése a 21. század talán legégetőbb problémája. A növénynek nem magára a földre van szüksége, hanem a benne lévő tápanyagokra. A hidroponikus termesztéssel a magyar start-up szép eredményeket ért el csilipaprikával, paradicsommal és szamócával. De hogy mivel is foglalkozik ez a start up, és honnan jött a név ötlete, az alapítót Hudecz Attiát kérdeztük.

- Másfél-két évvel ezelőtt volt egy elképzelésünk, hogy elsősorban otthoni felhasználóknak szóló gépet építsünk, amellyel egész évben lehetne epret, azaz kertészeti nyelven szamócát termeszteni. Így lett egy angol szójátékkal a „strawberry-ből” „growberry” (to grow = növeszteni, termelni).

Legelőször egy termesztő konténerben gondolkodtunk. 2016 végén volt egy Fiatal Gazda pályázat, 40 ezer eurós támogatással, amelynek az volt a célja, hogy minél több fiatalt tereljen a növénytermesztés felé. Azt gondoltuk, hogy ez a beltéri, kontrollált növénytermesztés sok fiatalt izgat és ezt az igényt akartuk kihasználni. Azt tapasztaltuk ugyanis, hogy a külföldi konténerek nagyon drágák, a hazai építéshez pedig a jó minőségű alkatrészek ára szintén elérhetetlen. Ekkor tértünk át a technológiai fejlesztésre. A pályázat sajnos közben lefutott, de a konténerünk építése közben számos új technológiai lehetőségre találtunk rá. Ezeket összegyűjtöttük, és megkerestük a start-upokat támogató Hiventures-t egy részletes üzleti tervvel. A tőlük kapott 9 millió forinttal indultunk el. Aztán a különböző fogyasztói visszajelzések nyomán jutottunk el tavaly a kisebb méretű kamrák megvalósításához. Ekkor mentünk ki Párizsba a Viva Technology fesztiválra, ahol sok látogató és üzleti felhasználó is érdeklődött.

Rájöttünk, hogy a vállalkozói szférát célzó megoldások sokkal jobban kivitelezhetők, jobban szeretik ezeket a kockázati befektetők is, ezáltal ebből az irányból van esélyünk egy nagyobb tőkebefektetésre, mert a fejlesztés még korántsem fejeződött be. Másfelől egyre több üzleti felhasználótól láttuk, hogy ezzel a technológiával számos problémát meg lehet oldani. Így 2019 nyarától egyértelműen ezt a vevőkört céloztuk meg.

Jelenleg termesztő kamrákban kontrollált körülmények között számos növénytermesztési kísérleteket folytatunk, amelyek különböző mezőgazdasági problémákra adnak választ. Például megtudhatjuk, melyik az a palánta, amelyik bizonyos klímáknak a legjobban megfelel, vagy hogy milyen tápoldatot használjunk, hogy a legjobbak legyenek a hozamok. Hosszú távú víziónk, hogy nagyobb, ipari mértékben is tudjunk növényeket termeszteni, köztük az üvegházak továbbfejlesztett verziójával, felhasználva a mesterséges intelligenciát és a robottechnológiát a növénydiagnosztikától az emberi beavatkozás nélküli szüretelésig.

A teljes interjút ezen a linken tudod elolvasni!

bedrock.farm

Városi gazda, belvárosi termelőház – olyan fogalmak, amelyekhez még akár 10 évvel ezelőtt is megszállott idealistákat, „szent őrülteket” társítottak. Pedig egy világszerte terjedő irányzatot jeleznek, amelyen a mezőgazdaság megújulása múlhat.

Ennek az irányzatnak a képviselője a Szűcs Endre és Balázs Bence által létrehozott bedrock.farm start-up, amely néhány év alatt komoly bázist épített ki. Műhelytitkaikról, terveikről, hitvallásukról Endre számolt be nekünk.

- Budapest közel háromezer étteremnek ad otthont, melyből a top 300 éves szinten közel 4 milliárd forintot fordít növényi eredetű alapanyagok beszerzésére. Mindegyik minőségi étterem sikere és fennmaradása egy perfekcionista, kreatív, ambiciózus séf döntéseitől és kemény munkájától függ. Mi a bedrocknál nekik biztosítunk tápláló leveles zöldeket, fűszernövényeket és mikrozöldeket az év minden napján, szezontól és időjárástól függetlenül. Tesszük mindezt az éttermektől pár utcára lévő, belvárosi lakás méretű pincékben kialakított kontrollált környezetű termesztőházainkban. A bedrock.farm név metaforikusan kapcsolódik a misszónkhoz. Célunk, hogy letegyük azt az alapkövet amire mások is építkezhetnek és így erőinket egyesítve közösen találjunk megoldást a mezőgazdaság kihívásaira.

- Napjaink és a következő évtizedek legfőbb és egymástól elválaszthatatlan kérdései a klímaváltozás és az egyre növekvő lélekszámú emberiség élelmezése. Ugyanakkor tudjuk, az Önök honlapján is olvasható, hogy az üvegház-hatású gázok 13, a szennyvíz 70%-a a mezőgazdaságból ered. Van-e erre megoldás?

- A legfőbb kihívást nem az egyes szeparált problémák megoldása jelenti, hanem az egymással kapcsolatban lévő összetett hatásuk ami az esetek többségében lokálisan is érezteti hatását, de csak globális mértékben oldható meg. A skála mindkét végének nehézségei egyszerre jelentkeznek a világunk különböző pontjain. Erre sok közül egy példa, hogy hasonló kaliberű bajt jelent az elhízással járó túlzott fogyasztás, mint maga az éhezés és ezeknek eredője nem az, hogy a mezőgazdaság nem tud kellő mennyiségű és kiváló minőségű élelmiszert előállítani, hanem, hogy az számos tényező végett csupán nem megfelelően oszlik el. Hónapokig gyűrtük ezt a témakört és egy amerikai inspiráció hozta el számunkra a megoldást. Ez azt mondja, hogy úgy oldhatjuk meg a világ kihívásainak nagy mértékben növekvő összetettségét, ha a megoldásukra fordított emberi kreativitást, mentális kapacitást legalább ugyanakkora mértékben növeljük.

Tehát nem kell mást tennünk, mint, hogy társadalmilag hasznos, környezetileg fenntartható és üzletileg profitábilisan skálázható vállalkozásokat építsünk a különböző problémák megoldására úgy, hogy közben bátorítunk és támogatunk másokat is, hogy hasonlóan tegyenek.

A teljes interjút ezen a linken tudod elolvasni!