Évente 15 900 amerikai haláláért felelős a mezőgazdasághoz köthető légszennyezés, közülük 12 700 ember pedig közvetlenül a nagyüzemi állattartás miatti légszennyezettség miatt hal meg, írja egy hétfőn publikált tanulmány alapján a CNN.
A tudósok már évek óta tudják, hogy a mezőgazdaság hozzájárul a légszennyezéshez, de ez a kutatás az első, mely párhuzamot von az állati eredetű élelmiszerek előállítása és szennyezés miatti halálozások között.
Problémát jelent az aratás és az üzemanyag-használat miatt a PM2,5 aeroszol, ami képes lerakódni a tüdőkben és a legutakban. Ez a részecske a vízben oldódó mérgező nehézfémek mellett olyan egészségkárosító összetevőket is tartalmazhat, melyek akár rákot is okozhatnak.
A legnagyobb gondot azonban mégis az ammónia-kibocsátás jelenti. Ez a vegyület elsősorban a valódi és a nitrogén alapú trágya használata során kerül a levegőbe, ahol már könnyen keveredik más részecskékkel.
A tanulmány szerint megoldás lehet a vörös húsok fogyasztásának csökkentése. Ha a jövőben a vásárlók inkább a baromfikat részesítenék előnyben a szarvasmarhákkal szemben, nagyjából a felére, vagyis mintegy 6300-zal csökkenne a nagyüzemi állattartáshoz köthető légszennyezettség miatt elhunytak száma. A vegetáriánus vagy vegán életmódra áttérés pedig évente mintegy 10 700-13 100 ember életét menthetné meg csak az Egyesült Államokban.
A kutatásban kitérnek arra is, hogy a jelenlegi körülmények között hogyan lehet csökkenteni a halálozások számát. A szakértők szerint a műtrágya helyett célszerű lenne inkább az állati eredetű trágyát visszaforgatni a termőföldekbe. A végeredmény hasonló lenne, ugyanakkor valamivel egészségesebb, ráadásul költséghatékonyabb is a módszer, mint a hagyományos műtrágyázás.
Évente 15 900 amerikai haláláért felelős a mezőgazdasághoz köthető légszennyezés, közülük 12 700 ember pedig közvetlenül a nagyüzemi állattartás miatti légszennyezettség miatt hal meg, írja egy hétfőn publikált tanulmány alapján a CNN.
A tudósok már évek óta tudják, hogy a mezőgazdaság hozzájárul a légszennyezéshez, de ez a kutatás az első, mely párhuzamot von az állati eredetű élelmiszerek előállítása és szennyezés miatti halálozások között.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyre több fiatalt támad meg a rák, és a tudósok sem értik, miért történik ez
Egy friss angliai kutatás szerint 11 daganattípus, köztük a mell- és a bélrák előfordulása is növekszik az 50 év alattiak körében. Bár a növekvő elhízás részben magyarázatot ad, a jelenség mögött álló okok nagy része továbbra is ismeretlen.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
A kutatók több ismert rizikófaktort is megvizsgáltak, de a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai inaktivitás és a táplálkozási szokások az elmúlt évtizedekben összességében nem romlottak olyan mértékben, ami indokolná a trendeket.
Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.
Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.
Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.
A téma a hazai közbeszédben is jelen van, gyakran ismert emberek személyes küzdelmén keresztül, mint például Rubint Réka harca a rákkal.
A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.
Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.
Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fordulat a foghúzás utáni diétában: ezt javasolja most a Semmelweis Egyetem
A Semmelweis Egyetem friss ajánlása szerint fogeltávolítás után már nem tilos tejterméket fogyasztani. A pépes, langyos ételek, például egy turmix vagy krémleves már nem tiltólistásak.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.
A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.
A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.
A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.
„A fogeltávolítást megelőző 2–3 órában még javasolt az étkezés és a vízfogyasztás, nagyon fontos azonban, hogy mielőtt a páciens megérkezik a rendelőbe, fordítson kiemelt figyelmet a szájhigiéniára, hiszen azzal nagyban csökkenthető a fertőzés kockázata és gyorsítható a gyógyulás folyamata. Közvetlenül a fogeltávolítás előtt már ne fogyasszunk ételt, és ha valaki dohányzik, ekkor már semmiképp ne gyújtson rá!”
– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.
A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.
A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.
Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.
A friss orvosi ajánlás szerint a beavatkozás után is ehetünk tejterméket tartalmazó, de langyos és pépes ételeket, például krémleveseket, püréket vagy turmixokat. A tiltólistán maradnak ugyanakkor az apró magvas gyümölcsök, a kemény ételek, a forró és a szénsavas italok, illetve a szívószál használatát is kerülni kell
A délutáni alvás akár betegségre is utalhat – kiderült, mire kell ügyelni
A délutáni szundikálás hatása szinte kizárólag annak időtartamától függ, ez választja el a jótékony pihenést a kockázattól. A rövid, 10-20 perces alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, míg a hosszú alvás már meglévő problémákat jelezhet.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.
Egy spanyol kutatás hasonló következtetésre jutott: akik fél óránál többet aludtak délután, azoknál 41 százalékkal nagyobb eséllyel alakult ki metabolikus szindróma, magas vérnyomás, magas vércukorszint.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.
Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.
James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.
„Tudjuk, hogy ez (a délutáni alvás) egy egyszerű és hasznos módja annak, hogy gyorsan fokozzuk az éberséget, a koncentrációt, a termelékenységet, a kreativitást és a hangulatot. Egy igazi kincsről van szó.”
Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.
Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.
Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.
Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Évekkel korábban kiderülhet a halálos rák egy rutin CT-vizsgálatból
Egy új AI képes lehet rutinszerű CT-felvételeken évekkel a diagnózis előtt kiszúrni a hasnyálmirigyrák korai jeleit. A kutatók szerint ez áttörést hozhat a betegség időben történő felismerésében.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
A REDMOD (radiomikai alapú korai detekciós modell) nem egy nyilvánvaló daganatot keres, hanem úgynevezett radiomikai mintázatokat: a szöveti textúrában és szerkezetben bekövetkező zavarokat, amelyek gyakran túl aprók ahhoz, hogy az emberi szem észrevegye őket.
Sok rákos megbetegedés úgy indul, hogy a sejtekben évekkel a daganat láthatóvá válása előtt DNS-mutációk halmozódnak fel, ezeknek a korai nyomait kutatja a rendszer.
A betanítást követően a REDMOD-ot egy olyan CT-készleten tesztelték, amely 63, később rákosnak diagnosztizált beteg diagnózis előtti, „negatívnak” minősített felvételét, valamint 430 egészséges kontrollszemély felvételét tartalmazta.
Az MI a 63 esetből 46-ot helyesen jelölt meg gyanúsként, ami 73 százalékos arány. Ugyanezeken a felvételeken két, a rendszertől függetlenül dolgozó radiológus csupán az esetek 38,9 százalékában azonosított korai jeleket.
A modellnek azonban vannak korlátai is: a 430 egészséges kontroll közül 81-et tévesen jelölt meg gyanúsként, vagyis ha az MI-t valós környezetben vetették volna be, ezek az emberek felesleges, további vizsgálatokon estek volna át, mielőtt megnyugtató eredményt kaptak volna.
A kutatók szerint a rendszer megbízhatóságát mutatja, hogy hasonló teljesítményt nyújtott különböző kórházakban, eltérő berendezésekkel készült felvételeken is. Goenka szerint az új technológia egy kulcsfontosságú problémára adhat választ.
„Ez az MI most már képes azonosítani a rák jellegzetes mintázatát egy normál megjelenésű hasnyálmirigyben, mégpedig megbízhatóan, időben és különféle klinikai környezetekben is”
– tette hozzá a szakember.
A kutatók következő lépésként nagyobb, sokszínűbb csoportokon szeretnék tesztelni az MI-t, és megvizsgálni, mennyire könnyen illeszthető be az orvosok meglévő folyamataiba. A végső cél az, hogy a más okból készült CT-felvételeken is lefuttassák a rendszert, így még abban a stádiumban kiszűrve a hasnyálmirigyrákot, amikor a gyógyító kezelés még lehetséges.
Egy rutinvizsgálatnak szánt hasüregi CT már ma is észreveheti azt, ami az orvosok szeme elől még rejtve marad: a Mayo Clinic és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontja által fejlesztett REDMOD nevű mesterséges intelligencia a vizsgálatok szerint átlagosan 16 hónappal a diagnózis előtt kiszúrta a hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusának korai, láthatatlan jeleit – írta a ScienceAlert. Ez közel kétszerese annak az észlelési aránynak, amit a szakemberek segítség nélkül elérnek.
„Az életek megmentésének legnagyobb akadálya a hasnyálmirigyrák esetében az volt, hogy nem tudtuk észrevenni a betegséget akkor, amikor még gyógyítható”
– mondja Ajit Goenka, a Mayo Clinic radiológusa és nukleáris medicina szakembere.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
