prcikk: 10 város, ahol olyan fejlesztések vannak, mintha a jövőben járnál | szmo.hu
JÖVŐ
A Rovatból

10 város, ahol olyan fejlesztések vannak, mintha a jövőben járnál

Dubajban például már robotzsaruk is járják az utakat, Izlandon pedig drónok viszik ki a megrendelt csomagot.
Címkép: YouTube - szmo.hu
2017. szeptember 04.



Régen a különböző gyárak, vállalatok igyekeztek eltitkolni, min dolgoznak éppen laboratóriumaik zárt ajtói mögött. Ám az újfajta technikákat, például az önjáró autókat vagy a drónokkal történő szállítást a valós világban is le kell tesztelni, mielőtt szélesebb körben bevezetnék őket.

Szerte a világon számos város ad otthont a legelmésebb újításoknak, melyek egyszer talán a hétköznapi kultúra részévé válhatnak. Következzék tíz olyan város, melyek már ma a jövőt képviselik!

Pittsburgh

Az egykor acéliparáról ismert város napjainkra már az önjáró autók kutatásának központja. Az Uber, a Ford és az Aurora Pittsburghben helyi irodákkal rendelkezik, és az önkormányzat szerint további, önjáró autókat forgalmazó autógyárak is fontolgatják, hogy beköltöznek a városba.

Pittsburgh, változatos terepviszonyainak és a négy évszak váltakozásának köszönhetően ideális helyszín az önjáró járművek teszteléséhez. A város három folyóján több száz híd ível át, ami különösen nagy kihívás egy vezető nélküli autó számára. Az Uber már városszerte kínál önjáró autós próbautakat ügyfeleinek.

Pittsburghben található a Carnegie Mellon Egyetem, ahol már évtizedek óta úttörő munkát végeznek az önjáró autók kutatása terén. Hosszú ideje élen járnak a műszaki tudományok és a robotika területén is.

Red Whittakert, az egyetem Robotikai Intézetének professzorát gyakorta nevezik az önjáró autók atyjának. Korai projektjei közt szerepelt azoknak az önjáró robotoknak az építése is, melyeket az 1979-es Three Mile Island-i reaktorbaleset utáni romeltakarításhoz használtak.

Reykjavík

Az izlandi főváros ad otthont egy új, teljesen automatizált, drónokkal történő szállításra fókuszáló programnak. Valójában Reykjavík az egyetlen olyan hely a földön, ahol drónok segítségével kaphatjuk meg a nekünk szóló küldeményeket.

Egy izraeli vállalat, a FlyTrex társult az Aha elnevezésű online piactérrel, hogy székhelyükről drónt küldhessenek egy, onnan három kilométerre található leszállási zónába, ahol aztán az Aha egyik alkalmazottja majd felveszi a csomagot, és teljesíti a kézbesítést.

A FlyTrex azt tervezi, hogy a jövőben a drónok közvetlenül a címzett udvarában helyezik majd le a küldeményeket.

A drónok alkalmazása egyéb régiókban is egyre terjed. Az észak-afrikai Ruandában jelenleg drónokat használnak egészségügyi ellátmány kézbesítésére, a szomszédos Tanzániában pedig azt tervezik, hogy 2018 elején indítanak hasonló programot.

Időközben az Amazon már kézbesített csomagot Cambridge-ben, a Google pedig nemrég drónokkal küldött a Virginiai Műszaki Egyetem hallgatóinak Chipotle burritót.

Moszkva

Oroszország fővárosa 146 ezer térfigyelő kamerából álló hálózattal rendelkezik. A kamerák pásztázzák a város utcáit, és gondoskodnak a lakosok és az idelátogatók biztonságáról, illetve a vállalkozások megfelelő működéséről.

A kamerákat arra használják, hogy ellenőrizzék, vajon mindenki felszedi-e maga után szemetet, monitorozzák a hóeltakarítást, gondoskodnak az utcai hirdetések törvényes elhelyezéséről, illetve a gyorshajtás és a piros lámpán történő áthajtást ellenőrzik.

A kormány jelenleg a kamerák intelligenciájának korszerűsítésén dolgozik, melynek célja a felvételek jobb elemezhetősége. A kamerák egy napon például majd képesek lesznek azonosítani azt a személyt, aki nem szedte fel kutyája után az ürüléket. Ha egy kutya ürüléke ott marad az utcán, a gazda e-mailen keresztül kap majd büntetőcédulát.

Chicago

Chicago már szinte tökélyre fejlesztette a forgalmi viszonyok szenzoros nyomkövetését. A chicagói Array of Things projekt keretein belül érzékelőket helyeznek el a város útkereszteződéseiben, melyek segítségével figyelik a levegő minőségét és a forgalom alakulását.

A projekt korai példa arra, hogy a városok miként tudnának több adathoz jutni, hogy még jobban szolgálhassák a lakosságot.

chicago

Mindenközben Michigan állam kormánya a Detroitot is érintő Interstate 75-ös autópályán olyan okostáblákat és érzékelőket tesztel, melyek képesek önjáró autókkal kommunikálni. Ohio középső térségében a kormány tizenötmillió dollárt invesztál be hasonló technikákra.

San Francisco

A Szilícium-völgy a digitális forradalom epicentruma. Ezért is igaz a városra William Gibson mondása:

"
A jövő már itt van, csak még nincs egyenletesen elosztva.

A városban sétálva biztosan találkozunk villanyautókkal és küldeményeket kézbesítő, kerekes robotokkal. Városszerte láthatunk önjáró autókat is, többek közt a GM tesztautóit.

Ám a régió nem mindig volt a modern technika központja. Az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Minisztériuma támogatásának volt köszönhető, hogy az öböl menti települések a huszadik század folyamán technikai súlyponttá emelkedhettek. Például Hewlett-Packard is velük szerződött le a második világháborúban.

Egy bimbózó vállalkozás számára ma talán San Francisco a legideálisabb úti cél.

Szingapúr

Szingapúr az egyik olyan hely a világon, ahol az itt lakók már hívhatnak önjáró taxit. Jóllehet, egyelőre tesztsofőrrel, aki a biztonságot garantálja.

A törpe városállam, az új technológiákra való nyitottságának köszönhetően, vonzó célpont futurisztikus víziókat dédelgető vállalatok számára. A NuTonomy, egy önjáró autókat forgalmazó, bostoni autógyár 2016 augusztusában kezdett próbautakat kínálni. Pittsburgh-höz hasonlóan egyelőre Szingapúrban is korlátozott forgalmú területeken, korlátozott számú önjáró taxi elérhető.

A NuTonomy 2018-ban a kereskedelmi szolgáltatást is szeretné beindítani Szingapúrban.

Washington, D.C.

Az Egyesül Államok fővárosa a hatkerekű robotok fellegvára, melyeket városszerte alkalmaznak ételszállításra. A Starship Technologies és a Postmates futárszolgálat jóvoltából robotok teszik le a megrendelt ételeket az emberek ajtaja elé.

Az ügyfél kap egy üzenetet, amikor a robot odaér az ajtó elé, és csak kényelmesen kiveszi az ételt a robot csomagteréből.

Habár a robotok teljes automatizálása a cél, folyamatosan monitorozzák őket a közelből. Ez megakadályozza, hogy nagyobb baj legyen: nehogy a robot valaminek nekiütközzön, vagy belerohanjon egy járókelőbe. A kezelőszemélyzet ráadásul meg tudja válaszolni a kíváncsi járókelők kérdéseit is.

A kísérlet még gyerekcipőben jár, ám tervek vannak a végső bővítésre.

Seattle

Az Amazon városának lakói gyakorta elsőként tapasztalják meg a technika óriásának legfrissebb újítását.

Az AmazonFresh Pickup segítségével lehet online élelmiszert rendelni, majd az általuk küldött autóból kipakolni a rendelést. A sofőrnek ki sem kell szállni a járműből. Az Amazon a Gyakori Kérdések oldalán elárulja, hogy a program kameratechnológiát használ a megrendelő autója rendszámának azonosítására, hogy tudják, hova kell szállítani az árut.

Seattle-ben erőteljesen megnövekedett a közbringák száma is. Három vállalat, a Limebike, az Ofo és a Spin idén nyáron indította be gyűjtőállomás nélküli közbringa szolgáltatását. A modellnek a helyi lakosság körében már nagy sikere van. A kerékpárokkal bárhova le lehet parkolni, feltéve, hogy nem akadályozzák a gyalogos vagy a közúti közlekedést.

Dubaj

A dubaji rendőrség különleges munkaerőt vett állományba: egy robotot.

Arca egy emberére hasonlít, szemei helyén két kamerával. Fején rendőrsapkát visel, és két keze van. A mellkasára szerelt érintőképernyő segítségével a járókelők bejelenthetik, ha a környéken bűncselekményt észleltek, illetve kifizethetik a parkolás árát is.

A rendőrség azt reméli, hogy 2030-ra tisztjei huszonöt százaléka robotzsaru lesz.

A robot nem tart magánál fegyvert, és nem tartóztat le senkit.

Más városok is alkalmaznak biztonsági robotokat, de azok megjelenése nem annyira emberi, mint a dubaji robotoké.

A Knightscope, egy Szilícium-völgybeli vállalat már árusítja saját fejlesztésű biztonsági robotját, ami túlméretezett R2D2-nak látszik. A robot videofelvételt készít a környezetéről, és hőképet tud alkotni a potenciális bűnelkövetőről.

Oslo

Norvégia fővárosa a közlekedési újítások fellegvára. Oslo belvárosában már szinte egyáltalán nem parkolnak autók, így aztán virágzik a kerékpáros közlekedés.

2018-ban számos utcát terveznek gyalogosok számára kijelölt zónává átminősíteni, ahova csak korlátozott számú motoros járművet engednek majd be.

Állítólag 2019-ben még szigorúbb rendelkezéseket készülnek bevezetni: szinte az összes autót ki akarják tiltani a városközpontból.

Más városok, többek közt Mexikó City és Párizs is korlátozzák bizonyos napokon az autóhasználatot, hogy csökkentsék a légszennyezést és a forgalmat.

Forrás: CNN


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
ENSZ: Súlyosabb a baj, mint valaha, a Föld éghajlata kibillent az egyensúlyából, és jön az El Niño
Az óceánok soha nem látott mértékben melegszenek, a jégsapkák pedig olvadnak. Az ENSZ-főtitkár szerint azonnal le kell állni a fosszilis tüzelőanyagok használatával, miközben a politika más átmenetet gondol.


A Föld éghajlata minden eddiginél jobban kibillent az egyensúlyából, bolygónk ugyanis sokkal több hőenergiát nyel el, mint amennyit ki tud sugározni

– erre figyelmeztetett a Meteorológiai Világnapon (március 22.) az ENSZ meteorológiai szervezete, a Meteorológiai Világszervezet – írta a BBC. A káros folyamatot például az olyan melegítő gázok kibocsátása gyorsítja, mint a szén-dioxid.

A jelentésre reagálva António Guterres ENSZ-főtitkár egy videóüzenetben figyelmeztetett :

"A Föld bolygót a végsőkig feszítik. Minden kulcsfontosságú éghajlati mutató vörösen villog"

– mondta Guterres, aki szerint az országoknak át kellene térniük a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára, hogy „klímabiztonságot, energiabiztonságot és nemzetbiztonságot” teremtsenek.

A rekordmértékű „energia-egyensúlytalanság” 2025-ben új csúcsra melegítette az óceánokat, és tovább olvasztotta bolygónk jégsapkáját. A légköri szén-dioxid-szint legalább kétmillió éve nem volt ilyen magas.

Celeste Saulo, a WMO főtitkára szerint a folyamatoknak beláthatatlan következményei lesznek:

"Az emberi tevékenységek egyre inkább felborítják a természetes egyensúlyt, és ezekkel a következményekkel évszázadokig, sőt évezredekig együtt kell élnünk"

– mondta a professzor.

A globális jelenségeknek már ma is kézzelfogható hatásai vannak. Az Egyesült Államok délnyugati részén jelenleg rekorddöntő, korai hőhullám tombol, az elmúlt napokban helyenként 40 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet. A World Weather Attribution csoport tudósai pénteken végzett gyors elemzésükben arra jutottak, hogy mindez „gyakorlatilag lehetetlen” lett volna az ember okozta éghajlatváltozás nélkül.

A kutatók kiemelten figyelik a Csendes-óceánt is. A hosszú távú előrejelzések szerint ugyanis igen valószínű, hogy 2026 második felében kialakulhat egy melegedő El Niño-fázis. Ez a természetes melegedési jelenség a meglévő, az ember okozta hatásra ráerősítve újabb hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Ha El Niño-ba váltunk, ismét növekedni fog a globális hőmérséklet, és akár új rekordokat is dönthet

– mondta Dr. John Kennedy a WMO-tól.

A tudományos vélemények mellett élénk politikai vita zajlik arról, milyen ütemben és módon kellene reagálni a helyzetre. Míg az ENSZ és a WMO a fosszilis energiahordozókról a megújulókra történő gyors átállást sürgeti, több nemzetközi szervezet és energiaszektor-szereplő az ellátásbiztonság és a megfizethetőség miatt a fokozatosabb átmenetet tartaná indokoltnak.

Az elmúlt 11 év volt a Föld 11 legmelegebb éve az 1850-ig visszanyúló adatok szerint. Tavaly a globális átlagos léghőmérséklet mintegy 1,43 Celsius-fokkal haladta meg az „iparosodás előtti” idők szintjét. A La Niña nevű természetes időjárási hatás átmeneti lehűtő hatása miatt 2025 nem volt olyan forró, mint 2024, amelyet az ellentétes fázis, az El Niño felerősített, de így is a három legmelegebb év egyike volt a feljegyzések kezdete óta. A Föld gleccserei - a rendelkezésre álló előzetes adatok szerint - 2024/25-ben az öt legrosszabb év egyikét élték meg, miközben a tengeri jég mindkét sarkvidéken tavaly nagy részében rekordközeli vagy rekordszinten alacsony volt. A Föld többletenergiájának több mint 90 százaléka az óceánokat melegíti, ami árt a tengeri élővilágnak, erősebb viharokat okoz és hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is.


Link másolása
KÖVESS MINKET: