HÍREK
A Rovatból

Százmilliárdos is lehet a megyei jogú városok vesztesége

Az iparűzési adóbevételek csökkenése mellett az is megterheli az önkormányzatok költségvetését, hogy az energiaárak megugrása miatt ki kell gazdálkodniuk a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékait is.


Több tíz milliárd forinttal lesz szűkebb a 23 magyar megyei jogú városnak a kasszája tavalyhoz képest - írja a Népszava.

Konkrét számokat egyelőre nem lehet tudni, mert a települések nem azonos szempontrendszer alapján számolták ki a veszteségeket - mondta el a lapnak a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke, Szita Károly. Az viszont tény, hogy a megszokott iparűzési bevételeik feléhez ebben az évben sem jutnak hozzá, mert a kis és közepes vállalkozások ilyen jellegű befizetéseit a korábbi 2 százalék helyett továbbra is 1 százalékban maximalizálta az állam. Kaposvár fideszes polgármestere elismerte, hogy ez az elvonás jelentős bevételkiesést okozott az önkormányzatoknál.

Ráadásul az is megterheli a költségvetésüket, hogy az energiaárak megugrása miatt ki kell gazdálkodniuk a garantált bérminimum és a minimálbér megemelkedett összegének járulékait is.

Az állam tavaly az iparűzési adóbevételek csökkenése miatt ugyan kompenzálta az önkormányzatokat, de eltérő mértékben. A 25 ezer fő alatti településeknek ugyanis teljes mértékben járt a kompenzáció, míg az efölötti lakosú városok az adóerő-képességük alapján kaptak. Vagyis a jelentős adóbevételekkel rendelkező „erős városok” egyáltalán nem kaptak kompenzációt, míg a közepesek 75, a gyengék pedig 100 százalékban hozzájuthattak az így kiesett bevételekhez.

Szita Károly elmondta, hogy kedden találkoznak Banai Péterrel, a Pénzügyminisztérium illetékes államtitkárával, és remélik, hogy pozitív választ kapnak a kéréseikre. Három területen bíznak a tárgyalások sikerében:

- iparűzési adóbevételek csökkenéséért járó kompenzáció,

- a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése miatti önkormányzati terhek,

- és az energia áremelkedése miatt megnövekedett kiadások csökkentése.

A Népszava megkérdezett jó néhány megyei jogú várost a kieső bevételekről, de jellemzően csak a baloldali vezetésű önkormányzatok reagáltak.

Miskolc vezetése úgy számolt, hogy 3,2 milliárd forinttal csökkennek a forrásaik az elvonások miatt, és majdnem ugyanennyivel nő a kiadásuk az emelkedő energiaárak következtében. Vagyis a város több mint 6 milliárd forintos hiánnyal vág neki a 2022-es esztendőnek.

Szombathely 3,41 milliárd forintnyi állami kompenzációt remél 2022-re a bevételkiesései miatt: az előzetes számítások alapján az iparűzési adó elvonása egymilliárd, a gazdasági visszaesésből adódó iparűzésiadó-csökkenés 1,5 milliárd lesz 2022-ben.

Salgótarjánban mintegy 470 milliós helyi iparűzési adóbevétel-kieséssel számolnak a jövő évi költségvetésben az ideihez képest. Az áremelkedések hatása 450-500 milliós többletkiadást jelent, ebből csak az áramdíj növekedése 68 millió.

Eger még korábban meghosszabbította az energiaellátásról szóló szerződését, így itt az áremelkedés „csak” 70 milliós többletet jelent ebben az évben, de az adóbevételek elmaradása és az egyéb kiesés a hevesi megyeszékhelynek is több mint kétmilliárdos hiányt jelent, mivel a város adózóinak több mint 90 százaléka a turisztikából, vendéglátásból élő kis és közepes vállalkozás.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Újabb két ember jelezte, hogy le sem töltötték a Tisza Párt applikációját, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és Vörös Szabolcs, a Válasz Online újságírója is közölte, hogy nem Tisza Világ-felhasználók.


Újabb két ember jelezte, hogy soha nem töltötte le a Tisza Párt Tisza Világ alkalmazását, ezért az adataik sem szivároghattak ki onnan.

A Mandiner korábban arról írt, hogy ellenzéki közszereplők és újságírók neve is szerepel a kiszivárgott adatcsomagban, amelynek forrása valószínűleg az app.

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója egy posztban cáfolta, hogy ő is érintett lenne.

„Ma tudtam meg a kormányoldali szennylapok kiváló tényfeltárásából, hogy Tisza-app felhasználó vagyok. Lássuk be: ha valóban az lennék, akár állampolgárként, akár politikai elemzőként, abban sem lenne semmi különös. Csakhogy én soha életemben nem töltöttem le az említett alkalmazást. Jó lenne, ha a propagandamédia nem terhelné az olvasóit ismételten unalmas, kitalált történetekkel”

- fogalmazott hozzátéve:

„úgy tűnik, itt nem csak adatszivárgási/adatlopási és személyes adatokkal való visszaélési botrányról van szó (biztos csak véletlen, de én eddig kizárólag a kormányoldali »médiában« láttam neveket), hanem vegytiszta dezinformációról is”.

A Válasz Online cikket is írt az ügyről, melyben jelezték, hogy a Mandiner újságírói a cikkük megjelenése előtt megkeresték őket, és többek között Vörös Szabolcs újságírótól is megkérdezték, hogyan lehetnek ott az adatai a kiszivárgott információk között.

„Természetesen nem szerencsés, ha felhasználók bizalmas adatai nyilvánosságra kerülnek. A Mandinerhez eljutott információk azonban lehet, hogy felülvizsgálatra szorulnak, ugyanis nem vagyok Tisza Világ-felhasználó. Így aztán bizalmas adatom sem szivároghatott ki. A párt kizárólag a munkahelyi elérhetőségeimet ismeri — de ebben, újságíróként, talán ön sem talál kivetnivalót”

- írta a Mandinernek küldött válaszában az újságíró.

Mint arról mi is beszámoltunk: Alföldi Róbert neve is felmerült, de ő is közölte, hogy nem töltötte le az appot. Ugyanakkor kiemelte, hogy a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi kategória, ezért „az adataimat jogosulatlanul kezelő sajtóorgánum(ok) ellen a szükséges jogi lépéseket megtesszük”.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat
A TISZA Párt elnöke szerint „Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket”.


„A rendszerváltás óta most először történt olyan, hogy egy magyar kormány nyíltan fenyegeti és listázza a honfitársait. Orbánék már nyilvánosan listáznak és fenyegetnek bírókat, művészeket, újságírókat és civileket” - írta Magyar Péter szerda délelőtti Facebook-posztjában.

„Orbán Viktor janicsárjai telefonon és személyesen is zaklatják a magyarokat. Már a Fidesz-frakció szóvivője is nyíltan fenyegeti a korrupt hatalommal egyet nem értőket”

- fogalmazott a TISZA Párt elnöke, aki szerint „a rettegő hatalom minden erkölcsi és jogi határt átlépett”.

„Ez az a pont, amikor a magyar nemzetnek pártállásra tekintet nélkül össze kell fognia és megálljt kell parancsolnia Orbán Viktornak”

- írta Magyar.

Szerinte már mindenki érezi, hogy „nincs jobb, nincs bal, csak magyar” .

„158 nap múlva nemcsak arról szavazunk, hogy működő és emberséges országban fogunk élni, hanem arról is, hogy olyan hazát szeretnénk-e, ahol a kormány nyíltan a saját honfitársaira támad és képes több százezer ember életét tönkretenni besúgóhálózattal, listázással és nyílt fenyegetéssekkel a hatalma megtartása érekében. Áprilisban senki nem maradhat csendben! Senki nem maradhat otthon! A választáson a szabad Magyarország a tét” - zárta posztját.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Évekig nem temethetik el a kenyai tragédia magyar áldozatait, ha nem sikerül azonosítani őket
A becsapódás után kigyulladt repülőgépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A hatóságok most a gyászoló családtagoktól kérnek személyes tárgyakat, hogy DNS-mintát nyerjenek.


A kenyai repülőgép-baleset áldozatainak azonosítása a tragédia utáni napokban is komoly kihívás elé állítja a hatóságokat, mivel a becsapódás után kigyulladt gépen utazók a felismerhetetlenségig összeégtek. A szakemberek DNS-minták alapján próbálják megállapítani az elhunytak személyazonosságát, ehhez pedig a gyászoló, életben maradt családtagoktól kértek személyes tárgyakat, amelyeken megtalálható a korábbi használó DNS-e – írja a Blikk.

Dr. Borbély Zoltán közlekedési szakjogász a lapnak elmondta:

ha a hatóságok nem tudják egyértelműen azonosítani az áldozatokat, a jogszabályok szerint eltűntnek kell nyilvánítani az érintetteket. Ebben az esetben viszont nem lehet őket eltemetni, csak bizonyos idő eltelte után.

A jogszabályok szerint az eltűnés megállapításától számítva öt évnek kell eltelnie, mire a hozzátartozók kezdeményezhetik a holttá nyilvánítást, és

csak a bírósági határozat megszületése után tartható meg a temetés.

A szakértő hozzátette, hogy a tapasztalatok szerint az azonosítási folyamat általában gyors, a 2017-es veronai buszbalesetnél például napok alatt lezárult ez a szakasz.

Mint az már ismert, a tragikus repülőbaleset magyar áldozatai Süllős Gyula, a Vasas ökölvívó-szakosztályának egykori vezetője és családja. A gyászoló családtagoknak kell intézkednie a földi maradványok Magyarországra szállításáról, amelyben a kenyai magyar konzulátus munkatársai segítenek. Ez a lelki teher mellett jelentős anyagi költséggel is jár. A magyar áldozatokon kívül két német turista és a kenyai pilóta vesztette életét a szerencsétlenségben.

A kenyai közlekedési minisztérium 30 napos vizsgálatot ígért a baleset okainak feltárására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Meghalt Tardos Anna
Pikler Emmi nemzetközi hírű gyermekorvos lánya, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője kedden hunyt el.


Kedden elhunyt Tardos Anna gyermekpszichológus – közölte a Magyarországi Pikler-Lóczy Társaság a Pikler Műhely Facebook-oldalán.

„Mély szomorúsággal tudatjuk mindazokkal, akik szerették, tisztelték, barátai, tanítványai, munkatársai voltak, hogy Tardos Anna gyermekpszichológus, a Pikler pedagógia leghitelesebb képviselője, a mai napon elhunyt. Gondolatai, tanításai tovább élnek bennünk, hiánya fájó, személye pótolhatatlan”

– olvasható a bejegyzésben.

Tardos Anna 1931-ben született Budapesten. Pszichológusi-pedagógiai diplomáját 1953-ban, pedagógiai-szakpszichológusi képesítését 1983-ban szerezte meg. Pályáját az ELTE Pedagógiai Tanszékén kezdte tanársegédként, ahonnan 1956 után politikai okokból kellett távoznia, ezt követően középiskolában tanított orosz nyelvet és pszichológiát.

Édesanyja a nemzetközi hírű gyermekorvos, Pikler Emmi volt, aki 1946-ban a II. kerületi Lóczy utcában alapította meg a később róla elnevezett csecsemőotthont. Tardos Anna édesanyja munkatársa lett, majd az ő kutatásait folytatta. 1998. június 22-én, amikor az intézmény közalapítvánnyá vált, nevezték ki a Pikler Intézet igazgatójává.

Évtizedeken át tanulmányozta a csecsemők saját kezdeményezésére történő szabad mozgás- és játéktevékenységét, munkásságáról magyar és idegen nyelven közel száz tudományos publikációja jelent meg.

Tevékenységében kiemelt szerepet kapott a csecsemőkkel és kisgyermekekkel foglalkozó szakemberek képzése és továbbképzése. Társszerzője volt az Anyák Könyvének, és szakértőként közreműködött a Rádió Tipegő, valamint a TV Szülők Iskolája című sorozataiban.

A nemzetközi hírű Pikler Intézetet a Nemzetközi Pikler Emmi Közalapítvány megszüntetésével 2011-ben zárták be. A kormány a döntést azzal indokolta, hogy a közfeladat más szervezeti keretek között hatékonyabban ellátható, a feladatok egy részét a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézethez rendelték. A bezárás ellen akkoriban szakmai körökben többen tiltakoztak, az intézmény sorsa miatt európai parlamenti képviselői felszólalás is elhangzott. A Pikler-szemléletet és a szakmai munkát ma a Lóczy utcában működő Pikler Ház, valamint több nemzetközi szervezet viszi tovább.


Link másolása
KÖVESS MINKET: