KULT
A Rovatból

Salma Hayek, Aaron Paul, vér és vígjáték a Fekete tükör hatodik évadában – Ez lett az eddigi legjobb?

A 2011-es formabontó antológia-sorozat végre folytatást kapott! Lehet ez jó hír is, és rossz is. Hiszen, ha megnézzük a nagyreményű antalógia széria múltját, érdekes dolgokra lehetünk figyelmesek.


Akik ismerik az Alkonyzóna, vagy a Végtelen határok című sorozatokat, azok tudják mire számíthatnak. Akik még egy részt se láttak ezekből, azoknak viszonylag nehéz leírni a Fekete tükröt, mert egy antológia-sorozatról beszélünk. Nincsenek összefüggő történetek, olykor nem is egy univerzumban játszódnak az események a többi résszel.

Minden epizód más sztorit dolgoz fel, különböző zsánerekben.

Az eddigi évadok folyamán a leggyakoribb a horror és a sci-fi volt, de előfordult dráma és vígjáték is. Két közös pont azonban van bennük: a keserédes végkifejlet és a szarkasztikus hangnem.

A Fekete tükör színvonala évről évre folyamatosan csökkent, amelyben az is közrejátszott, hogy a második évad után a Netflix megvette az angol Channel 4-től a szériát. Ez persze rögtön gyűlöletcunamit indított a „wokesággal” vádolt vállalattal szemben. Az utóbbi időben divat a Netflixet ezzel a jelzővel illetni, azért mert egyre nagyobb teret enged az LMBTQ mozgalomnak, és sokan úgy érzik, néha mintha direkt provokálnák az embereket. Az biztos, hogy ezzel a Fekete tükör költségvetése drasztikusan megugrott, és meg tudtak valósítani olyan történeteket, nagy nevű színészekkel, amelyeket addig nem engedhettek meg maguknak.

Ezzel persze megnőtt az amúgy kevésbé ismert Fekete tükör népszerűsége is és ezzel párhuzamosan a vele szembeni elvárások.

Sajnos a sorozat minősége nem tartotta ezt az ütemet úgy, mint a büdzséje. Érdekesség, hogy a Netflix megnövelte az epizódok számát is évadonként, a harmadik és a negyedik évad már fejenként hat-hat résszel jelent meg. 2019-ben jött az ötödik évad 3 történettel, majd úgy tűnt, nem lesz folytatás. Több mint 4 éves kihagyás után a Netflix, ígéretét betartva elhozta a nagyreményű hatodik szériát.

Az ötrészes hatodik évad elég kiegyensúlyozott lett. Kellően szórakoztató, elgondolkodtató, ugyanakkor erősen depresszív is. Itt sosem szabad pozitív végkifejletre számítani, próbálok nem spoilerezni. Az első rész egy pszichedelikus sci-fi, dráma, Salma Hayek és Annie Murphy főszereplésével, ami a legújabb AI és deepfake világát forgatja ki, nem kevés öniróniával a streamingóriás részéről.

Kicsit ugyan lassan indul, de a végére megéri a pénzét.

Nálam a második epizód telitalálat. Imádom a Netflix igaz bűnügyeken alapuló dokumentumfilmjeit, és a Loch Henry című rész pont ezeket figurázta ki. Mindezek mellett egy remek nyomozós szál is van benne, ami csak hab a tortán.

A harmadik részben elhozták nekünk talán a legnagyobb nevű színészeket Josh Hartnett és Aaron Paul személyében. Szintén kissé lassú a történet, de az erős befejezése miatt mindenképpen maradandó élményt nyújtott. Ez az epizód képviselte leginkább a sci-fi zsánert ebben az évadban. Ezt egy gyengébb rész követi, amelynek fordulata nem csak a történeten csavar egyet, de a rész végére a zsánere is teljesen megváltozik. Itt érezhető, hogy a büdzsét a Netflix visszábbvághatta, mert a Mazey Day című rész utolsó harmadában elvérzett a CGI.

A történet erős, a fordulat alapvetően váratlan, de valahogy nekem nem állt eléggé össze.

Az viszont vitathatatlan, hogy a legszórakoztatóbb epizódot a legvégére tartogatta a Fekete tükör. A hatodik évad zárórésze, a Demon 79 igazi mindenes: egy picit vígjáték, egy picit horror. A vér-mennyiségen talán kicsit spóroltak, de a szerethető főszereplők mindenről elterelik a figyelmet. Anjana Vasan és Paapa Essiedu kettőse megvett kilóra. Ezt a részt nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, és úgy gondolom, minden szemszögből remek évadzáró született.

A színészek terén tehát igazán erős a felhozatal. Nem csak a hollywoodi nevek kapcsán, hanem a karakterszínészek közül is igen ügyesen választották ki a főszereplőket. Sok ismerős színészt találunk a Trónok harcából vagy más ismert franchise-okból. A második részben Samuel Blenkin és Myha'la Herrold kettőse legalább annyira jó volt, mint az utolsó rész már említett Vasan-Essiedu duója. A forgatókönyvek is ügyesek voltak, mivel Fekete tükörről van szó,

mindig várjuk a csavart, és majdnem minden epizódban sikerült vagy meglepniük, vagy sokkolniuk a végkifejlettel.

Egytől egyig minden rész esetében szintén elmondható, hogy a rendezés is erős, nem kiemelkedő, de iparosmunka mindenki részéről.

Jobb, mint az utóbbi évadok? Ez a legjobb évad? Előbbi kérdésre a válasz egy erős igen. A legutóbbi három évad közül egyértelműen ez a legerősebb, legátgondoltabb és legszórakoztatóbb. Minden eddigi évadban láthattunk egy-egy kiemelkedő részt, viszont voltak kimondottan gyenge epizódok is, illetve a témák és tanulságok is gyakran ismétlődtek. Ez utóbbival nem lehet a legújabb évadot megvádolni,

kimondottan kreatív és egyedi történeteket kaptunk a Netflixtől.

A hatodik évad esetében mindössze egy kissé gyenge epizód van, cserébe a kiemelkedő részek sem ütnek akkorát, mint az első széria esetében. Lehet, hogy jót tett ez a 4 év kihagyás, volt idő egy kielégítő évadot összerakni.

Akik szeretik az antológiákat és nem kizáró ok a negédes befejezés hiánya, azok imádni fogják a Fekete tükör legújabb részeit. Akik azért nem biztosak még ezek után sem a dologban, azoknak inkább azt javasolnám, nézzék meg az első két-három epizódot a sorozat első évadából. Ha azután ráéreznek az ízére, akkor

nem lesz megállás, és pikk-pakk a hatodik évad végén találják majd magukat.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A romantikus komédia, ami se nem vicces, se nem romantikus, de épp ettől lesz jobb és több – Kritika a Többesélyes szerelemről
Mondd, te kit választanál? A dúsgazdag, magas, jóképű és sármos üzletembert, vagy a csóró, magas, jóképű, sikertelen színész exedet? Itt a szerelem ötven árnyalata!


Celine Song nevét 2023 januárjában kezdte hajtogatni szinte mindenki az amerikai filmes körökben, amikor első filmjét, az Előző életeket bemutatták a Sundance Filmfesztiválon. Nem véletlenül, hiszen egy csodás alkotásról volt/van szó, amelyben két dél-koreai gyerekkori jó barát (talán több is annál), a Föld két legtávolabbi pontjára kerül, majd felnőttként újra felveszik a kapcsolatot, és maguk sem gondolják, hogy ez milyen érzelmeket ébreszt bennük.

A film átfesztiválozta a világot, majd 2024 januárjában végül a magyar mozikba is befutott (igaz, 2023 szeptemberében már el lehetett csípni a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon), nem sokkal később pedig két Oscar-díjra is jelölték, a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriáiban.

S hogy mi volt az Előző életek titka? Minden bizonnyal a benne rejlő őszinteség, hitelesség és emberiesség. Egy apró és érzékeny, sokszor szavak nélkül is sokatmondó alkotásról van szó, amellyel a dél-koreai Celine Song számára megnyíltak Hollywood kapui. Ő pedig rendesen betrappolt rajtuk. A következő filmjéhez ugyanis már olyan álomgyári nagyágyúkat sikerült megnyerni, mint Anastasia Steele, A mandalóri és Amerika Kapitány, vagyis Dakota Johnson, Pedro Pascal és Chris Evans.

Ha pedig az Előző életek egyik fő erénye az őszinteség volt, akkor ezt Song a Többesélyes szerelemmel rendesen kimaxolta. Talán túl is tolta… De hogyan lehet túltolni az őszinteséget? Nos, a sztori szerint a sikertelen színésznőből sikeres házasságközvetítővé vált Lucy Mason (Dakota Johnson) „örök szingliként” azt állítja, hogy vagy egyedül fog meghalni, vagy egy gazdag férfihoz megy feleségül. A szakmai sikerei ellenére Lucyt azonban egyre inkább frusztrálják ügyfelei irreális elvárásai. Részt vesz egy korábbi kliense esküvőjén, ahol megismerkedik a tehetős befektetővel, Harryvel (Pedro Pascal), aki élénk érdeklődést mutat iránta, de Lucy elutasítja, s azt javasolja, inkább legyen a cége ügyfele, hiszen ő lenne a legkapósabb férfi.

Lucy az esküvőn ráadásul váratlanul találkozik az exével, Johnnal (Chris Evans) is, aki éppen felszolgál a násznépnek, és továbbra is várja, hogy befusson színészként. Felelevenítik a közös múltjukat, amely az anyagi nehézségeik miatt ért véget.

Hősnőnk tehát nehéz helyzetbe kerül: választania kell a jóképű, sármos és mocskosul gazdag Harry, vagy a szintén jóképű, de csóró John között.

A Többesélyes szerelem magyar címe nyilvánvalóan a sztori romkomos oldalára utal, s ezzel próbálja becsábítani a nézőket a mozikba. Az eredeti cím, a Materialists (Materialisták) azonban már jóval őszintébb, hiszen Celine Song filmje egyrészt nem vígjáték, másrészt, ha lehet ilyen jelzővel illetni, akkor inkább antiromantikus film. A főhősnő ugyanis meg van győződve róla, hogy a házasság egy kölcsönösen gyümölcsöző üzlet két fél között, és a boldogságot az anyagi biztonság hozza el (persze az sem baj, ha a férfi jól néz ki, magas, és korban is stimmel).

Mert passzolhat egymáshoz bármennyire két ember, ha nincs elég pénz a közös életükre, az csak vitákat, veszekedéseket generál, szóval a szerelem nem elég a teljes boldogsághoz.

Song filmje tehát minden, csak nem a klasszikus hollywoodi értelemben vett romantikus film. Inkább megöli a romantikát.

Aztán persze a két férfi közt tipródó Lucy is kezdi felfogni, hogy nem lehet mindent matekkal megoldani, de addira a Többesélyes szerelem már elvesztette a szimpla romkomra izguló közönsége érdeklődését. Épp ezért is számít bátor vállalkozásnak: nem azt kapjuk, amit várunk tőle, és nem biztos, hogy örülünk annak, amit kapunk, de az biztos, hogy el fogunk gondolkodni rajta.

A film első fele épp ezért erősebb is, mivel abban kapjuk az arcunkba ezt a hollywoodi csöpögős romantikát kíméletlenül ledózeroló őszinteséget, a második felére már inkább kezd a cselekmény olyan irányt venni, mint ami ellen korábban oly ékesen felszólalt.

Azért így is távol áll a giccstől, csupán Song megijedt kissé a saját felvetésétől és a nézők teljes elidegenítésétől. Persze ezzel sincs semmi baj, hiszen a Többesélyes szerelem így is emlékezetesebb, mint a műfajbeli átlagos limonádék, és savanyúbb azoknál, mivel jóval több citromot facsartak bele.

E film kapcsán azonban már nem lehet elmondani, hogy szavak nélkül is sokatmondó lenne, annyi benne a szövegelés, és bizony épp ennyivel marad el az Előző életektől. Song első rendezésében a karakterek minden gondolatával és érzelmi vívódásával tisztában voltunk az apró rezdüléseikből, az egymásra nézéseikből, a ki nem mondott szavaikból. A Többesélyes szerelem azonban mindent kimond, sokszor. A kevesebb több lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET: