Péhovárd okoskönyvbe bújva kacagtat tovább - derűs bemutató az Örkény István Könyvesboltban
Hetvenöt évvel azután, hogy az író áldozatul esett a magyar történelem legnagyobb gyalázatának, a „Halhatatlan Légiós” sok-sok viszontagság után immár elfoglalhatta méltó helyét az irodalomban, miután hosszú időn át „csak” olvasó generációk kedvence volt. Most a Kossuth és a Mojzer Kiadó munkájának eredményeképpen elindult a 20 kötetes Rejtő-hangoskönyv-sorozat, amelynek bemutatóját az Örkény István könyvesboltban tartották három nagyszerű művész, Benedek Tibor, Bodrogi Gyula és Gálvölgyi János közreműködésével.
Kissé furcsán éreztem magamat, amikor Kocsis András Sándor, a Kossuth elnök-vezérigazgatója „smartbookról”, „okoskönyvről” kezdett beszélni, hiszen egy könyv, ha jó, mindig „okos”. Aztán megmagyarázta: olyan könyv, amellyel „egyidejűleg az olvasó különböző érzékszerveire lehet hatni.” Ez a Rejtő-könyvek esetében azt jelenti, hogy meghallgatható CD-ről egy-egy könyv teljes szövege. Az első a Láthathatlan légió, amelynek előadója Reviczky Gábor, a Bujtor István rendezte Három testőr Afrikában című film emlékezetes Török Szultánja, ezt követi A tizennégy karátos autó Rudolf Péter hangján. Mindegyik kötetben olvasható egy-egy fejezet Matuscsák Tamás Rejtő Jenő elveszett naplója című életregényéből, valamint az adott könyv szereplőinek lexikona, és a hanganyag egy kód segítségével letölthető okostelefonra is. Mindazonáltal – ez e sorok írójának személyes véleménye – jobb hallgatni egy fix helyen, biztonságos körülmények között, mert a poénhalmazra való összpontosítás esetleg közterületen balesetveszélyes lehet röhögés fennforgása miatt…
A kiadványok címlapjai a korábbi generációkban másfajta nosztalgiát is elindítanak: a rajzok Korcsmáros Pál nevezetes képregényeiből valók, amelyek annak idején a Füles rejtvénymagazinban jelentek meg.
Földes László, a sorozat szerkesztője elmesélte, hogy annak idején apja könyvespolcán fedezte fel az Albatrosz-sorozatban megjelent P. Howard-könyveket, és az Elátkozott part ragadta meg először a fantáziáját, onnantól kezdve minden tevékenységét e könyvekkel a kezében végezte: így történt, hogy egy házi feladat írása közben ráöntötte a tintát az említett regény 147. oldalára, így sokáig nem tudta meg, hogyan jutott el Csülök és Senki Alfonz a temetőbe.
Matuscsák Tamás kapcsolata Rejtővel saját nagyanyjával kezdődött, aki a Dalszínház utca 10-ben lakott, ahol korábban az író. Életregényét, amelynek alapjai Rejtő összes könyvének „kritikai olvasata” és számos egyéb forrás (újságcikkek, levelek, feljegyzések, kortársak írásai) voltak, így jellemezte: „Amit ebben leírtam, nem biztos, hogy minden igaz, de nehezen lehetne megcáfolni”.
Benedek Miklós mesél - Fotó: Benke RitaBenedek Miklós, aki hozta magával az igazi Levin méltóságteljesen fanyar figuráját, felidézte a film forgatását, amelynek révén először járt Afrikában.
„Feltűnt nekem, hogy a sivatagban mennyi Marlboro-reklám látható a szállodákon. A bemutatón tudtam meg Bujtortól, hogy a szponzorok csak így adtak pénzt a filmhez. (Ugyanilyen okból kapott egy kis szerepet Princz Gábor, a Postabank főnöke is - GNL). De borzasztó nagy élmény volt a forróságban sétabottal és kalapban mászkálni Kállai Ferenc társaságában”. Benedek abban sem tagadta meg imázsát, hogy a „legrémesebb dolognak” nevezte a hangoskönyv felvételét. „Nekiülni egy szobában és 150 figurát két nap alatt rámondani egy magnótekercsre, aztán az ember másnap már elfelejti, hogy milyen volt a hang, amit előző nap kölcsönzött a szereplőnek.” Az életregényről, amelyből aztán több részletet is felolvasott, úgy vélekedett, hogy „benne van a teljes kor, és mindenki, aki a 20-as, 30-as, 40-es években a Körúton sétálgatott.” Ő egyébként a sorozatban a Vanek úr Párizsbant vállalta magára.
Bodrogi és az álomkóros Fülig Jimmy - Fotó: Benke RitaBodrogi Gyula a „pengős regényekre” emlékezett, és arra, amikor rájött, hogy akit ő „Péhovárdnak” hitt, az valaki más, de ma is rajong érte, mint „minden marhaságért”.
„Annyira szeretem ezeket a nem létező válaszokat a nemlétező kérdésekre, a lehetetlen természetes módon való megfogalmazását, mintha értelmes dolgokról lenne szó” – mondta Bodrogi, mielőtt a közönség harsány kacagása közepette felolvasta a Piszkos Fred, a kapitány ama híres jelenetét, amikor a magát egyszerre fűtőnek és hajópincérnek kiadó Fülig Jimmy álomkór tüneteivel jelentkezik a Honolulu Star orvosánál. Mostantól az ő utánozhatatlan rekedt hangján szólalhat bennünk a Kapitány, aki „mindég kavarja”.
Gálvölgyi és az Elátkozott part - Fotó: Benke RitaGálvölgyi János arról mesélt, hogy évtizedekkel ezelőtt Egri János, aki tv-ben többek között vetélkedőt is vezetett Lehet-e egy kérdéssel több? címen (és akiről a színész emlékezetes paródiát csinált), kitalálta, hogy ki kellene adni Rejtő-könyveket hangkazettán, és néhányat ő is felmondott belőlük. „Rejtőt azért nehéz megcsinálni, mert sokat tévedett. Tudjuk, hogy cetlikre írta a könyv részleteit, úgy küldte tovább a kiadónak. Egyik fejezetnek az volt a vége, hogy „átölelte a lány szép szőke haját”, a következő fejezet pedig úgy kezdődik, hogy „a lány barna haján megcsillant a napfény”. De milyen jogon javítsam én ki Rejtő Jenőt?
Egyébként nagyon szeretem őt: olyan abszurd, hogy ha nem itt él, máshol élt volna” – elmélkedett stílszerűen Gálvölgyi, majd azt a részletet olvasta fel Az elátkozott partból, amikor Csülök és társai felfedezik a sivatagban a Potemkin-falut és az „alkotmányos királyi részvénytársaságot, ahol osztalékot is fizetnek, de senki sem dolgozik.”
„S mikor kinevették, azt hitte, hogy kacagtatott. Most itt fekszik e nehéz temetői hant alatt. Zöld koponyáján kiüt a csíra, és azt álmodja, hogy él” – idézte Benedek Miklós Rejtő Jenő képzeletbeli sírfeliratát. Legyen az ő humora életmentő még sok nemzedék számára.
