Nem kerülhetik meg a NATO-bővítéskor Magyarországot - mondja Szenes Zoltán volt vezérkari főnök
Tegnapi cikkünkben Lattmann Tamás nemzetközi jogász azt állította, a svéd NATO-csatlakozás kapcsán Orbán Viktor és Magyarország megkerülhető, a Washingtoni Szerződés alapján ugyanis nem szükséges a teljes tagállami konszenzus egy tagállam felvételéhez. Szerinte „el kell olvasni a Washingtoni Szerződést, ami nagyon világosan fogalmaz. Azt mondja, ha egy államot konszenzussal meghívnak a NATO-ba, akkor ez az állam egyoldalú csatlakozó aktusával a NATO része lesz”.
Utánanéztünk a Washingtoni Szerződésnek, ami nem más, mint a NATO szerződés hivatalos szövege, és csakugyan ezt találtuk benne:
A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatlakozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését, és hozzájáruljon az észak-atlanti térség biztonságához. Minden ekként meghívott állam részesévé válhat a Szerződésnek, ha csatlakozási okiratát az Amerikai Egyesült Államok kormányánál letétbe helyezi. E kormány a Felek mindegyikét értesíti az egyes csatlakozási okiratok letétbe helyezéséről.
11. cikk
Ezt a Szerződést a Feleknek saját alkotmányos előírásaiknak megfelelően meg kell erősíteniük és végrehajtaniuk. A megerősítő okiratokat, mihelyt lehetséges, az Amerikai Egyesült Államok kormányánál kell letétbe helyezni, amely minden egyes letételről értesíti a többi aláíró Felet. A Szerződés az azt megerősítő államok között életbe lép, mihelyt az aláíró államok többsége, közöttük Belgium, Kanada, Franciaország, Luxemburg, Hollandia, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok megerősítő okirataikat letétbe helyezték; a többi aláíró állammal a szerződés megerősítő okirataik letételének napján lép életbe.
Eszerint valóban elégséges a tagállamok több mint felének hozzájárulása ahhoz, hogy a szerződés életbe lépjen a csatlakozó új tagállam és a NATO között.
Ezzel szemben áll viszont az, hogy a NATO honlapján a bővítési folyamatról többek között így fogalmaznak:
Azaz a NATO jelenlegi értelmezése szerint az összes tagállam jóváhagyására szükség van egy új tag felvételéhez, függetlenül attól, hogy mi ír elő az alapító szerződés.
Megkérdeztük Szenes Zoltán volt vezérkari főnököt, nyugalmazott vezérezredest az ellentmondásról. Arra voltunk kíváncsiak, lehetséges-e, hogy a Washingtoni Szerződés 11. cikkelye alapján kinyilvánítsák, hogy mivel a tagállamoknak több mint a fele már ratifikálta Svédország taggá válását, így a szerződés életbe lépett.
A volt vezérkari főnök szerint erre nincs lehetőség. Ugyanis
A NATO létrehozásának igénye a Brüsszeli Szerződés országaitól jött, mert felismerték, hogy az erősödő szovjet fenyegetéstől az Egyesült Államok nélkül képtelenek lennének megvédeni magukat. Ekkor és emiatt viszonylag sürgős volt, hogy minél előbb életbe lépjen a szerződés, erre vonatkozott a 11. cikk.
Továbbá Szenes Zoltán szerint azt is könnyű belátni, hogy mivel a szervezet még nem létezett,
Így érthető, hogy a megalakulásra speciális szabályt alkottak.
Arra a kérdésünkre, hogy ezt a rendelkezést azóta hatályon kívül helyezték-e, Szenes Zoltán azt válaszolta, hogy formálisan nem, mert azzal az egész Washingtoni Szerződést újra kellett volna tárgyalni, de jelenleg a tagállamok felvételének feltétele az egyhangú ratifikáció. Úgy fogalmazott:
Mondanivalóját még azzal támasztotta alá, hogy amennyiben lehetőség lenne Magyarország kikerülésére a 11-es cikk leporolásával, akkor a NATO főtitkár nem hívná fel a magyar miniszterelnököt, hogy megsürgesse a magyar ratifikációt.