KULT
A Rovatból

"Nem eljátsszuk, hogy zenészek vagyunk, hanem tényleges zenekarként akartunk színpadra állni!"

Zoltán Áronnal, A Pál utcai fiúk Barabásával és A GRUND zenekar tagjával beszélgettünk.


A GRUND Vígszínházi zenekar létrejötte szorosan kapcsolódik a Vígszínházban játszott A Pál utcai fiúk adaptációjához. A zenekar kapcsán beszélgettünk a Barabást alakító színész és egyben zenész Zoltán Áronnal a zenekar alakulásáról, a tagok zenei előéletéről, az újfajta, élőzenés produkciók megjelenéséről a Vígszínházban, illetve a közösségi összetartozás fontosságáról.

A zenekar

A GRUND – vígszínházi fiúzenekar 2017. május elsején alakult, a Vígszínház 121. születésnapján adta első koncertjét. A zenekar tagjai mindannyian a Dés-Geszti-Grecsó: A Pál utcai fiúk című nagy sikerű zenés játék vígszínházi előadásának szereplői: Wunderlich József, Ember Márk, Zoltán Áron, Medveczky Balázs és a zenekarvezető: Fesztbaum Béla. A zenekar egyre bővülő repertoárján helyet kap A Pál utcai fiúk számai mellett több, legendás vígszínházi sláger, jól ismert Presser-dal és természetesen néhány kedvenc a hazai és a külföldi klasszikus rock világából.

– A debütáló koncertetek szintén a Vígszínházhoz köthető, ahogy a legutóbbi fellépésetek is, a Színházak Éjszakáján. Hogyan fogadott titeket most a közönség?

– Nincs ahhoz fogható, hogy milyen érzés volt a színültig telt Vígszínház nagyszínpadán játszani. Maga az, hogy ott léphettünk fel, ahol nap mint nap próbálunk és játszunk, tulajdonképpen a második otthonunkban, nagyon felszabadító volt. Ehhez jött még a magas szintű fény-, video-, és hangtechnika, ami mind minket erősített a színpadon. És amit nem győzök ismételni, a hatalmas, de mégis egy emberként lélegző közönség.

Külön kiemelném a koncertnek azt a részletét, amikor Dés László (A Pál utcai fiúk zeneszerzője, szaxofonművész) csatlakozott hozzánk, és eljátszotta velünk az egyik kedvenc Dés-számunkat, a Nagy utazást. Annak ellenére, hogy náthájára panaszkodott, csodálatosan adta elő a dalt, és valósággal elszállt a színpad, amikor a szaxofonszólót játszotta. Ami számunkra is meglepetés volt, mert a próbákon előtte alig játszott pár kört, míg a koncerten (nem tudom pontosan mennyi lehetett, mert időből és térből kiszakítva hallgattam) egy önálló műsorszám alakult ki belőle.

Ez után a koncert után már tényleg hiszünk abban, hogy nem csak nekünk jó az, amit csinálunk, és hogy érdemes folytatnunk, úgyhogy lehet számítani további koncertekre is. Egyelőre pontos dátumot és helyszínt nem tudok mondani, de kövessétek!

– Milyen nagyobb fellépéseket tudhattok magatok mögött?

– Két koncertünk volt a Vígmajálison való debütálásunk után. Az egyik a Múzeumok Éjszakáján a Bajor Gizi Színészmúzeumban, majd július végén a balatonboglári Kultkikötőben léptünk fel. Meglepő volt számunkra, hogy annak ellenére is rekordot döntöttünk vendégeink számával Balatonbogláron, hogy bázisunktól, a Vígtől távol léptünk fel, és hogy pont a koncert ideje alatt zajlott a magyar-horvát vízilabdadöntő. Többen is írtak, hogy dilemmáznak, melyik programot válasszák. Erős konkurencia, de azt hiszem, végül sokan mellettünk döntöttek.

– Minek a hatására alapítottátok meg a zenekart?

– Amióta a Vígszínházban vagyunk, folyamatosan zenélgetünk ilyen-olyan felállásokban, hol alkalmilag, hol egy-egy előadás erejéig. Szeretünk együtt zenélni, és azt a másfajta világot, kifejezésmódot, amit a zene nyit meg előttünk…

Azt az örömöt, és hatalmas energiát szeretnénk visszaadni a közönségnek egy másik csatornán keresztül, amelyet tőlük kapunk egy-egy telt házas előadásunk után. Ugyanis hihetetlenül felemelő érzés ez számunkra, nagyon inspiráló.

csehtamásest20170115_041

Zoltán Áron - Fotó: Juhász Éva

– Mióta működik a zenekar? Van-e valamilyen zenei koncepció a dalokkal kapcsolatban?

– Hivatalosan 2017 februárjában alakultunk, és viszonylag hamar jött az első koncert, májusban. Egyelőre feldolgozásokat játszunk. Arra törekszünk, hogy szokjon össze a banda, találjuk meg a közös nyelvet, legyenek közös élményeink és majd erre alapozva tudjunk összerakni saját számokat is akár.

– Olyan dalokat játszunk, amiket mi is nagyon szeretünk. A Pál utcai fiúk zenés játék dalai alkotják koncertjeink gerincét, és azok mellé csemegézünk máshonnan is. A darab közben éreztük, hogy ezek a dalok kifejezetten úgy születtek, hogy jó legyen őket egy rockbandában játszani. Dés Lászlónak, a darab zeneszerzőjének koncepciója szerint a regénybeli két rivális csapat zeneileg is két bandára, zenekarra osztható. Ezek a dalok nem hagyományos értelemben vett musicalbetétek, hanem kifejezetten rockkoncertre való számok! Erre alapozva indult el A GRUND vígszínházi fiúzenekar. Ehhez jöttek aztán olyan dalok, amik a Vígszínházhoz köthetőek, Dés László vagy Presser Gábor dalai, többek között egy sokak által ismert, mindkettőjükhöz kötődő dal is: a Nagy utazás. Ez a repertoár kiegészül még olyan dalokkal, melyek hasonló indíttatásból születtek, vagy van bennük valami olyan, ami kapcsolódik A Pál utcai fiúkhoz, mint például Pink Floydtól az Another Brick In The Wall, vagy a Vissza a jövőbe filmből is jól ismert Chuck Berry Johnny B. Good című száma.

Ezek a dalok olyan kis blokkokat alkotnak, amelyek jól illenek egy fiatal fiúzenekar műsorába, ugyanakkor mégis sejtetik, hogy itt vígszínházi színészekről/zenészekről van szó.

– Milyen zenei múlttal rendelkeztek? Voltak vagy vannak esetleg más formációitok is?

– Mindenki úgy érkezett a színházba, hogy volt már valami zenés ügye korábban, ezért is volt a levegőben, hogy egy idő után a szövegkönyvek mellett a hangszerek is előkerülnek. Nem arról volt szó, hogy eljátsszuk, hogy mi zenészek vagyunk, hanem tényleges zenekarként akartunk színpadra állni.

Én gimiben vezettem a Kreatin zenekar nevű formációt, amivel végigbuliztuk magunkat az érettségiig. Illetve már a Vígben saját kezdeményezésre a Kelet-nyugati pályaudvar című előadást hívtuk életre Cseh Tamás – Bereményi Géza két albumából. Ebben Tóth Andris, Orosz Ákos és két zenészkollégánk működik közre a Házi színpadon. Legutóbb júliusban az Ördögkatlan Fesztiválon is megfordultunk. Andrissal egyébként régóta zenélünk már együtt, Miskolcon, a szakmai gyakorlatunk ideje alatt szintén egy Cseh – Bereményi előadást mutattunk be, a Frontátvonulást. Orosz Ákos Aszittem zenekarának tagjaként pedig Ákos saját dalait játsszuk.

A GRUND-ból Ember Márknak is volt saját zenekara, Wunderlich József a színművészeti előtt zenészként indult. Fesztbaum Béla korábban a KES-zenekarban tűnt fel, Medveczky Balázs pedig jóféle zenészcsaládból jött, és gyakorlatilag egyfolytában zenél, bármi akad a kezébe, az garantált, hogy ki fogja próbálni, milyen rajta dobolni.

grund2

– Mennyiben ad teret nektek a Vígszínház más színházi produkciókban való élőzenés közreműködésre?

Több előadásban is játszunk élőzenét. A Földrengés Londonban című előadással kezdődött, ahol Ember Márkkal, Wunderlich Jocóval és Medveczky Balázzsal először zenéltünk együtt színpadon. Azóta több produkcióban is hallhatott minket a közönség. Legközelebb október 1-jén mutatjuk be a Hamletet, abban is lesz élőzene.

- Időben mennyire tudjátok összeegyeztetni a zenekari próbákat, koncerteket a színházi szerepléseitekkel?

Nekünk a munkánk a hobbink, ezt nem lehet megunni, és nem illik benne elfáradni. Sok előadásunk van, de minél többet dolgozunk, annál több időnk lesz, ha az ember folyamatos pörgésben van, akkor a pihenőidejét is aktívan akarja eltölteni. A zenélés nekünk egyfajta pihenés is egyben.

– A színésztársaiddal, akik nagyrészt a zenésztársaid is a civil életben milyen a kapcsolatotok? A közös munka mennyire van hatással a barátságotokra?

Maga A Pál utcai próbafolyamata nagyon különleges volt. Rengeteg új közös élményt szereztünk. Az anyag sajátossága és maga a forma is különös összetartozást eredményezett az alkotók közt. Ez az erős összetartozás kiemeli ezt az előadást a többi közül. Persze vannak néha nézeteltéréseink, viták, kiabálások, de ezek mind előre visznek.

grund3

Néha volt olyan is a próbák ideje alatt, hogy valaki kis időre benne maradt a szerepében. Mi például Andrissal (Kolnay, a gittegylet régi-új elnöke) sokat veszekedtünk, voltak olyan időszakok, amikor mindenen összevesztünk, a legkisebb dolgokon, a büfében, az öltözőben, de az utcán is… És csak utólag jöttünk rá, hogy ez a darab miatt volt.

A Pál utcai fiúk az a regény, amit szinte a legtöbben olvastak, mondhatni része az életünknek. Mekkora felelősséget jelentett ez a játék során?

Éppen azért, mert egy ennyire ikonikus műről van szó, nagyok voltak az elvárások, de Marton tanár úr, a színpadi változat kidolgozói és Horváth Csaba mind remek munkát végzett. Azt hiszem, a regényhez méltó előadás született végül.

– Mit emel ki szerinted ez a darab a regényhez képest? Van-e valamilyen aktualitása? Te mire helyeznéd a hangsúlyt?

– Szerintem azért különösen szerencsés ez az adaptáció, mert pont azt emeli ki, ami a regénynek a legnagyobb erénye: a felelősségvállalást egymás iránt, az összetartozás felvállalását. A regény mindazon felül, hogy elég sokrétű jelentéstartammal rendelkezik, számomra ezt üzeni leginkább: merjünk bízni egymásban, és legyünk mi is olyan megbízhatóak, amilyennek társainkat szeretnénk látni. Valamint azt (és ez nagyon szépen ábrázolható színházban), hogy együtt tudunk erősek lenni, és megvédeni azokat az értékeket, amelyek fontosak számunkra.

Nagyon fontos üzenet ez ma. Tényleg érdemes odaadóan küzdeni egy közösségért, amiben együtt örülünk, együtt sírunk, és küzdünk egymásért is, ha kell. Károsnak tartom azt az elgondolást, miszerint nekünk, mint önálló individuumoknak mindig egyedül kell helytállnunk, hiszen az ember alapvetően társas lény. Fontos, hogy együtt tudjunk működni másokkal, és ha szükséges számíthassunk a többiek segítségére.

– Egy produkciónál hogyan jelenik meg ez a fajta összetartozás, amit képviseltek?

– Egy előadás akkor tud igazán katartikus lenni, ha lehet látni, hogy igazán szoros együttműködés van a színészek és a színházi dolgozók között. Ez az együttműködés adja azt a pluszt, ami megfoghatatlan különbség tud lenni két produkció (sőt egy produkció két különböző alkalma) között. Ez magának az előadó-művészetnek a sajátossága, hogy itt és most vagyunk a színpadon, szemben a telt házas nézőtérrel, és velük közösen valami olyan dolgot hozunk létre és élünk meg, amely egyszeri és megismételhetetlen.

És óvatosan megjegyzem, hogyha ez az, amit közvetíteni szeretnénk a nézők felé, és egy ilyen közösséget akarunk teremteni, akkor talán az is másodlagossá válik, hogy ezt egy előadás vagy egy koncert útján tesszük-e. De ez majd a koncerteken kiderül.

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
A Netflix nagy dobásnak szánta, de A csütörtöki nyomozóklub inkább csak remek altatónak bizonyult
Egy ígéretes alapötlet, remek szereplők és egy csipetnyi brit báj, mégis valami hiányzik. A csütörtöki nyomozóklub nem egészen azt nyújtja, amit elsőre várnánk.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2025. augusztus 31.



A csütörtöki nyomozóklub olyan film, amit az ember jó szívvel szeretne kedvelni, de végül úgy érzi magát, mintha langyos kamillateát itatnának vele két órán keresztül. Nem rossz, csak semmitmondó. Olyasmi, mint amikor a nagynénink meghív minket egy délutáni sütizésre, és végig arról beszél, hogy a szomszéd macskája mit csinált – aranyos, kedves, de semmi emlékezetes nincs benne.

Pedig itt tényleg ott volt a potenciál: Richard Osman 2020-as könyve alapvetően szellemes, a koncepció egy nyugdíjas-nyomozócsapatról kifejezetten hálás ötlet.

A szereplőgárda pedig Oscar-díjas színészekből álló csoda csapat. A képlet szerint ez egy telitalálat kellene, hogy legyen. Ehelyett kaptunk egy korrekt, de teljesen íztelen mozit.

A rendezői székben Chris Columbus ült, aki már bizonyított, ha családi filmről van szó: gondoljunk csak a Reszkessetek, betörőkre! vagy az első két Harry Potter-filmre. Ő képes arra, hogy a nézők szívét elvarázsolja, de most úgy tűnik, a varázspálcája lemerült. A végeredmény egy túl színpadias, furcsán darabos tempójú történet, ami nem tudja eldönteni, hogy most inkább krimi akar lenni, dráma vagy komédia, így egyikben sem állja meg a helyét. Színházi feldolgozásnak tűnik, annyira színpadias, pedig egy regényadaptáció. Pont ezen bukik el, amit a könyvben a képzelet és a humor könnyen elvisz a hátán, az filmen darabos és fárasztó. Kevés egyszerűen az idő, hogy megszeressük a szereplőgárdát.

A helyszín, a Coopers Chase nevű idősek otthona. De nem egy megszokott nyugdíjas intézmény, hanem inkább olyan, mint egy luxuskolesz: külön lakások, közös programok, teljes ellátás, ha kell.

Innen indul a csütörtöki nyomozóklub, egy aprócska csapat, amely hetente összeül, hogy régi bűnügyeket boncolgasson. A tagok: Elizabeth (Helen Mirren), Ron (Pierce Brosnan), Ibrahim (Ben Kingsley) és a friss belépő Joyce (Celia Imrie). Minden adott ahhoz, hogy a dolog működjön: szerethető karakterek, remek színészek, egy kis angolos életérzés. Majd persze történik egy friss gyilkosság, ami miatt végre igazi akcióba lendülhetnek az öregek.

Csakhogy a gyilkosság rejtélye egy délutáni Colombo-epizód szintjén marad: sok a félrevezetés, rengeteg a felesleges csavar, és a végén az ember úgy érzi, kár volt ennyit ülni érte. A történet ráadásul ide-oda kapkod. Olyan, mintha a készítők mindent bele akartak volna zsúfolni: gyilkosság, összeesküvés, lakók kilakoltatása, személyes drámák. De a sok elem nem összeadódik, hanem szétesik, és a film egyszerre válik túlzsúfolttá és unalmassá. Igen, ez a ritka kombináció, amikor állandóan történik valami, de közben a néző ásítozik.

A szereplőgárda láttán elsőre azt mondanánk: „Na, ezt nem lehet elrontani!” Helen Mirren, Pierce Brosnan, Ben Kingsley, Jonathan Pryce, David Tennant, Richard E. Grant…

Ez egy olyan lista, amire más produkciók vért izzadva vadásznának. Ehhez képest az alakítások csalódást keltőek. Mirren és Pryce között működik a kémia, de a többiek mintha nyári haknin lennének. Brosnan például annyira jellegtelen, hogy szinte el is felejtjük, hogy benne van. Pedig ő és Mirren idén a Gengsztervilágban még nagyot alakítottak együtt. Ben Kingsleyt mindig jó nézni, de itt ő sem kap elég teret. Az egész gárda úgy van jelen, mint amikor valakit meghívnak vacsorára, és az udvariasságból végig üli, de közben titokban már azon gondolkodik, mikor mehet haza. Ennek nem filmadaptáció, hanem sorozat adaptációnak kellett volna lennie. Egyértelmű.

A film hangnemével is komoly baj van. A humor erőtlen, a dráma viszont néha túl komolykodó – a kettő együtt pedig egy furcsa, zavaros elegyet eredményez. Egy nyomozós vígjátéktól az ember frappáns beszólásokat, könnyed szellemes párbeszédeket és csavaros ügyeket várna. Ehelyett a poénok inkább gyengébbek, a drámai pillanatok pedig hamisnak érződnek, mintha valaki túl nagyot akart volna markolni, de semmit sem tudott rendesen megfogni.

A látványvilág sem segít sokat. A Netflix-filmeknél lassan megszokhatjuk a túlszaturált színeket és a steril háttereket, de itt különösen szembetűnő, mennyire mű az egész.

Lehet, hogy tényleg forgattak valódi helyszíneken, de a képernyőn minden olyan, mintha digitálisan összerakták volna össze. Nem ronda, de semmitmondó, mint maga a film.

A legnagyobb baj azonban az, hogy hiába fut a film szünet nélkül, a néző figyelme nem marad rajta. Folyamatos kikérdezések, kisebb trükkök, ügyeskedések – papíron mindez mozgalmasnak tűnik, de a képernyőn monoton és fárasztó. Ez az a típusú krimi, ami sorozatként jobban megállná a helyét, úgy lene idő a karakterekre és a lassabb építkezésre. Egy kétórás filmben viszont mindenki csak kapkod, és a végén senkihez sem kötődünk igazán.

Az összkép tehát: nem katasztrófa, de nagyon messze van attól, amit egy ilyen regényből, egy ilyen rendezőtől és egy ilyen színészgárdától elvárnánk. A csütörtöki nyomozóklub nem több, mint egy középszerű, felejthető Netflix produkció. Olyan, amit az ember betesz egy vasárnap délután, majd fél óra múlva azon kapja magát, hogy inkább mosogat.

És ez a legnagyobb bűne: nem az, hogy rossz, hanem hogy unalmas.

Ha netán sikert arat, van tovabbi alapanyag, hiszen Osman már az első kötet óta négy újabbat is letett az asztalra, tehát van alapanyag egy esetleges folytatásra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
Meglőtte a menyasszonyát, állítása szerint 5000 nővel feküdt le, és volt egy Guinness-rekordja is – 30 érdekesség a 60 éves Charlie Sheenről
Hollywood hivatalos rosszfiúja, akinek szinte az egész élete botrányokból állt, és csak a 10 évvel ezelőtt bevallott súlyos betegsége után tért jó útra. Nem semmi élet, nem semmi karrier.


1. Carlos Irwin Estevez 1965. szeptember 3-án született a félig spanyol, félig ír származású színész, Martin Sheen (született Ramon Antonio Estevez), illetve az angol és skót származású Janet Templeton gyermekeként.

2. Kék baba szindrómával született. Irwinnek hívták az orvost, aki megmentette az életét, ezért a szülei úgy döntöttek, róla nevezik el, így kapta Carlos, azaz Charlie a második keresztnevét.

3. Jó tanuló volt az általános iskolában, a középsuliban aztán elkezdtek leromlani a jegyei, mivel egyre többet lógott az órákról, hogy baseballozzon.

4. Véletlenül meglőtte a menyasszonyát, Kelly Prestont a karján. Az eset után nem sokkal a színésznő elhagyta őt, és hozzáment korábbi plátói szerelméhez, John Travoltához, és vele maradt 2020-ban bekövetkezett haláláig.

5. Keith David színésznek köszönheti az életét. A szakasz (1986) felvételein egy nyitott ajtós Huey helikopterben forgattak egy csatajelenetet, amikor a pilóta túl erősen döntötte meg a gépet, Sheen pedig ajtó felé repült. David azonban megragadta, és visszahúzta őt az ülésre.

6. Egy drogos szerepet játszott a Meglógtam a Ferrarival (1986) című filmben. Annak ellenére, hogy a való életben még nem volt drogfüggő, Sheen egy magazinnak elmondta, hogy 48 órán át nem aludt, hogy hiteles legyen a szerepben.

7. 1990-ben a családja kénytelen volt beavatkozni az életébe, hogy rávegyék, kontrollálja drog- és alkoholfüggőségét, és hogy menjen rehabilitációra. Be is jelentkezett egy 30 napos elvonóra, ami után pontosan 366 napig maradt józan. A fő célja az volt, hogy egy évet kibírjon, s miután sikerült, másnap már Nicolas Cage otthonában ivott.

8. A családjában ő az egyetlen, aki hivatalosan is Sheenre változtatta a nevét, s ezt adta tovább a gyermekeinek. Az apja még mindig hivatalosan Ramon Estevez, csak művésznévként használja a Martin Sheent, a testvérei pedig továbbra is az Estevez nevet használják, még a szintén híres bátyja, Emilio Estevez is.

9. 1998. május 20-án egy kokaintúladagolás után agyvérzést kapott, és kórházba került. Sheent egy barátja találta meg a tengerparti otthonában, majd a mentősök életmentő beavatkozást hajtottak végre rajta. A gyomormosás után is súlyos állapotban volt. Két nappal később, a kórházból való kiengedése után bejelentkezett a Promises nevű rehabilitációs központba, ahol csak egy napot töltött. Nem sokkal később a rendőrök megállították az autóját, és letartóztatták alkoholfogyasztás miatt. Sheen orvosi utasításra újra bevonult a Promisesbe, a próbaidejét pedig egy évvel meghosszabbították. Egy 2004-es interjúban a színész elismerte, hogy a túladagolást a kokain injekciózása okozta.

10. 2015. november 17-én Matt Lauer interjújában a Today című műsorban elismerte, hogy HIV-pozitív, és elmondta, hogy négy évvel korábban diagnosztizálták nála a betegséget. Azért döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozza, hogy megakadályozza az embereket abban, hogy pénzért zsarolják. A bejelentése másnapján pedig felhagyott az alkoholfogyasztással.

11. Hatalmas baseballrajongó, és rendkívül jól ismeri ezt a sportot, a korábbi és jelenlegi játékosokat egyaránt. Anno annyira jól is játszott, hogy a Kansasi Egyetem ösztöndíjat ajánlott neki.

12. Az állán látható heg a Porschetolvajok (1987) forgatásán keletkezett. Egy kellék robbanószer véletlenül felrobbant, és megsebesítette az állát, amit nyolc öltéssel kellett összevarrni.

13. Fontolóra vették Maverick szerepére a Top Gun (1986) című filmben, de végül túl fiatalnak ítélték a szerephez, így a nála 3 évvel idősebb Tom Cruise kapta azt. Később Charlie azonban eljátszhatta a Top Gun paródiája, a Nagy durranás (1991) főszerepét.

14. Rebecca Gayheart és Eric Dane színészpáros 2006 májusában egy partin mutatták be neki a harmadik feleségét, Brooke Muellert. Charlie és Brooke Los Angelesben, egy zárt körű ceremónián kötöttek házasságot.

15. Gyermekei: az exbarátnőjétől, Paula Profittól Cassandra Jade Estevez (1984), Denise Richardstól Sami Sheen (2004) és Lola Rose Sheen (2005), Brooke Muellertől pedig az ikrek Bob Sheen és Max Sheen (2009).

16. Lemondott a lányairól, Samiről és Lola Rose-ról a volt neje, Denise Richards javára, aki a teljes felügyeleti jogot kérte, miután Sheent letartóztatták akkori felesége, Brooke Mueller bántalmazásáért 2009 karácsonyán.

17. Sheen mellkasán egy tetoválás látható, amely úgy néz ki, mint egy odatűzött cetli, amelyen az áll: „15 perc múlva visszajövök”.

18. A következő, neki felajánlott szerepeket utasította el többek között a karrierje során: Daniel LaRusso, Karate kölyök (1984); Henry Hill, Nagymenők (1990); Leonard Shelby, Mementó (2000); Negan, The Walking Dead; John Nash, Egy csodálatos elme (2001), Billy Hoyle, Zsákolj, ha tudsz! (1992); David Murphy, Tisztességtelen ajánlat (1993). Az utóbbi kettőt Woody Harrelson vállalta be helyette, az előbbieket pedig sorrendben Ralph Macchio, Ray Liotta, Guy Pearce, Jeffrey Dean Morgan és Russell Crowe.

19. 2019 júliusában tette le a cigit, korábban 33 évig masszívan dohányzott: 1986-ban kezdte A szakasz forgatása alatt, s később elismerte, hogy azóta óta kb. napi 40 cigarettát szívott.

20. Fontolóra vették Tom Cruise szerepére a Született július 4-én (1989) című filmben. Azt hitte, hogy a szerep már az övé, amíg Emilio Estevez be nem jelentette neki, hogy Cruise lett a befutó. Sheen annyira dühös volt, hogy évekig nem beszélt a rendező Oliver Stone-nal (vele forgatta korábban A szakaszt és a Tőzsdecápákat).

21. Ő és Denise Richards mindketten kaptak egy kis cameoszerepet a Haláli fegyver (1993) című filmben (nem közös jelenetben), évekkel azelőtt, hogy megismerkedtek és egymásba szerettek az Eltanácsolt tanácsadó (2001) forgatásán.

22. Határozottan ellenzi az oltásokat. Miután elvált Denise Richardstól, egy hivatalos értesítést küldött a lányaik orvosának, amelyben kijelentette, hogy nem járul hozzá az oltásukhoz. Úgy tűnik, hogy az ezzel kapcsolatos vita fontos szerepet játszott a házasságuk megromlásában. Richards egy 2008-as interjúban így nyilatkozott: „Amikor beoltattam Samet, azzal vádolt, hogy megmérgeztem. Amikor ezt mondta, tudtam, hogy a házasságunknak vége.”

23. 2009 decemberében letartóztatták a felesége, Brooke Mueller bántalmazásáért, amiből bírósági ügy lett. A június 7-i meghallgatásán nem vitatta a vétség vádját, ami után 30 napos börtönbüntetésre ítélték. A vádalkunak köszönhetően azonban elkerülte a próbaidőt, miután letöltötte a büntetését.

24. 2011-ben Guinness-világrekordot állított fel a Twitteren (azóta X-en) a „leggyorsabban elért 1 millió követő” kategóriában, 25 óra és 17 perc kellett neki ehhez. Azóta ketten is megelőzték már, az egyikük Barack Obama volt, jelenleg pedig Caitlyn Jenner tartja ezt a rekordot, akinek 2015-ben 4 órára és 3 percre volt szüksége ennek eléréséhez.

25. 1994. szeptember 23-án csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán, a 7021 Hollywood Boulevard címen.

26. Az 1990-es évek végén egy rövid ideig Charles Sheen néven szerepelt, ami egybeesett azzal, hogy komolyabb és drámaibb szerepeket próbált elvállalni. Amikor visszatért a komédiához, felhagyott ezzel a gyakorlattal.

27. 1997. május 21-én vádat emeltek ellene, mert bántalmazta a barátnőjét, Brittany Ashlandet. Sheen további kapcsolatai között egyébként számos hírességet találni: például Robin Wrightot, Winona Rydert, Kelly Prestont és Denise Richardsot, de előszeretettel randizott pornósztárokkal is, köztük pl. Ginger Lynnel, Capri Andersonnal, Bree Olsonnal, Melanie Riosszal, Kacey Jordannel, Georgia Jonesszal vagy Brett Rossival.

28. Egyszer a Maxim magazinnak adott interjújában a szexuális partnereiről, illetve azok számáról kérdezték. „Ha azt akarod, hogy találgassak, akkor azt mondom, hogy 5000.” Sheen szerint a fénykorában olyan sok szexuális kapcsolata volt, hogy senki sem tudta felülmúlni a rekordját.

29. Mielőtt kitették volna a Két pasi – meg egy kicsi című sorozatából a botrányai miatt, ő volt a televíziózás történetében a legjobban fizetett színész egy főműsoridős sorozatban. Abban az időben epizódonként 2 millió dollárt keresett.

30. A 60. szülinapja alkalmából, szeptember 10-től látható a Netflixen az életéről szóló alias Charlie Sheen című dokumentumfilm, amelyben hét évnyi teljes józanság után őszintén beszél hírnevének növekedéséről és nyilvános bukásáról, a családtagjai és barátai társaságában, akik eddig nem hallott történeteket osztanak meg róla, a sztárságáról, a küzdelmeiről és a megváltásáról.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt Muhammad Ali magyar származású ellenfele, több Bud Spencer-film rosszfiúja
Joe Bugner az 1970-es években a világ tíz legjobb nehézsúlyú ökölvívója közé tartozott, pályafutása során 83 mérkőzést vívott. Később filmekben és tévéműsorokban is feltűnt.


75 éves korában elhunyt Joe Bugner korábbi nehézsúlyú ökölvívó.

Bugner 1950. március 13-án született Szőregen Kreul József néven. Családja az 1956-os forradalom leverése után menekült el Magyarországról, és Angliában telepedett le. Gyerekként St Ives városában nőtt fel, ott kezdett sportolni és tinédzserként a boksz felé fordult.

Karrierje során kétszer nyerte meg a brit és a nemzetközösségi nehézsúlyú címet, és háromszor lett Európa-bajnok. 1973-ban egymás után bokszolt Muhammad Ali és Joe Frazier ellen, majd 1975-ben ismét Alival találkozott, akkor a világbajnoki címért.

„Mély szomorúsággal tudatjuk, hogy a korábbi brit, európai és nemzetközösségi nehézsúlyú bajnok, valamint világbajnoki címvárományos Joe Bugner elhunyt ausztráliai, brisbane-i gondozóotthonában” – közölte a Brit Ökölvívó Szövetség.

Bugner az 1970-es években folyamatosan a világ tíz legjobb nehézsúlyú ökölvívója között szerepelt. Sokan ismerték technikai tudásáról, keménységéről, állóképességéről és arról, hogy mindig bevállalta a legjobbakkal való küzdelmet.

Bugner nemcsak a ringben volt ismert: filmes karriert is épített magának. Szerepelt a Street Fighter című akciófilmben, és több Bud Spencer-filmben is feltűnt mint rosszfiú. Az Én a vízilovakkal vagyok című filmben például a negatív főhőst alakította. Részt vett a Celeb vagyok, ments ki innen! reality brit kiadásában.

Élete utolsó éveiben anyagi gondokkal küzdött, szőlőbirtokától is meg kellett válnia. Az ausztráliai Brisbane egy gondozóotthonában hunyt el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Ha Szergejnek ajándék kell, elviszi magángéppel” – Repülős Petiről szól a Bankrupt legújabb dala
A rendszerkritikus, közéleti punkrock slágereket futószalagon szállító zenekar ismét odaszúrt egyet a hatalomnak. Premier!


„Peti szeret repülni. De nem fapadoson nyomorogva, hanem privát luxus repcsivel. Peti szereti a medvét. De nem a rendes medvét, hanem a vodkaszagú, rosszarcú, részegen lövöldöző suttyó medvét. Peti nem szereti a Nyugatot. Mi meg nem szeretjük Petit, ezért írtunk róla egy számot.”

A fenti szavakkal jellemzi a Bankrupt frontembere, Sarkadi Balázs a most debütáló, Repülős Peti című dalukat. A zenekar legutóbbi slágere, a Zebra 3 hónap alatt 140 ezres nézettséget ért el „a Zebratagadó DPK legnagyobb bánatára, és a sugárhajtással közlekedő Repülős Petitől is hasonló teljesítményt várunk el, különben bekéretjük” – teszi hozzá.

A klip szokás szerint a szövegre asszociáló filmes montázs lett, és megint készült belőle angol változat Jet Set Pete címmel, ami nem egészen same in English.

Repülős Peti:

Jet Set Pete:

Repülős Peti szeptember 12-én landol majd Spotify-on és valamennyi streaming platformon. Élőben pedig a zenekar valamennyi őszi koncertjén felcsendül majd, Budapesten először szeptember 19-én, az Akváriumban. (A folyamatosan frissülő koncertlista a Bankrupt honlapján érhető el.) A borítógrafika Vass Richárd munkája, a hangfelvétel pedig a Grenma Stúdióban készült Botlik Matyival.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk