Most nézd meg a Szabadság-tér gyönyörű épületeit, mert nem takarják őket lombok
„Télen nézd végig a Szabadság tér épületeit, amikor a fák lombja nem takarja el a homlokzatokat” ajánlotta nekem valaki, és én megfogadtam a tanácsot. Budapest egyik legszebb tere, gyönyörűen tervezett házakkal és középületekkel. És szinte mindnek megvan a maga izgalmas története, szinte mindről külön cikket lehetne írni.
Most csak arra vállalkozom, hogy általánosságban bemutassam nektek a Szabadság teret, és elmondjam, miért néz ki így, mikor nyerte el jelenlegi formáját, és mit láthatsz itt, ha körbesétálod.
Kizárólag a tér összképét meghatározó épületekre összepontosítok, a szobrokat és emlékműveket külön mutatom be.
Egykor itt állt az Újépület. Ugyanolyan gyűlölt intézmény volt a magyarok szemében, mint az 1848-48-es forradalom és szabadságharc után emelt Citadella a Gellért hegyen. Az Újépületet ugyanis a szabadságharc után börtönként használták, és 1849. október 6-án az udvarán végezték ki gróf Batthyány Lajost.
Pesten a XVIII. század végén rendelte el egy katonai létesítmény felépítését II. József az akkor még homokkal borított területen. 1786-ban kezdték el építeni, de csak az 1810-es években fejezték be. Az erődítményt a pestiek Újépületként, Neugebäudeként emlegették. A XIX. század elején az ötödik tüzérezred laktanyája lett.
Az Újépületet a kiegyezés után polgári célokra kívánták használni. Végül 1898-ban lebontották, és részben a helyén alakították ki a Szabadság teret. A területe ekkor már sokkal többet ért, mint az Újépület építésekor, mivel egyrészt már állt az Országház jelenlegi épülete, másrészt a század végén a millenniumi ünnepségeknek, a Nagykörút kialakításának és pesti népesség növekedésének, valamint a növekvő turizmusnak köszönhetően gyors ütemben folytak az építkezések Budapesten. Ide kattintva láthatod, milyen volt az Újépület.
A Szabadság teret részben az Újépület, részben az annak déli oldala mentén elterülő Széchenyi Sétatér helyén alakították ki Palóczy Antal tervei szerint.
"Ahogy az Andrássy út és a Nagykörút építésénél is a városkompozíció építtetői számára 30 éves ingatlanadó-mentességet adtak, ezt a Szabadság tér kompozíció építtetői számára az 1894. évi XX. tv. adta meg azzal a kikötéssel, hogy az újonnan épülő házaknak 1905. augusztus 1-jén lakhatási engedéllyel rendelkezve késznek kell lenniük, ha nem, elesnek az adómentességtől. Ez utóbbit senki sem kockáztatta meg. A térre néző kilenc különböző méretű és stílusválasztású épületen kívül további húsz telek húzódik meg a keretező és a térbe betorkolló utcákban, az egykori "Új Épület" területén" - írja a szecessziós magazin.
A Duna-parthoz közelebb eső oldalán áll az egykori Tőzsdepalota, a Magyar Televízió későbbi székháza. A historizáló, késő eklektikus stílusú épületet Alpár Ignác tervei alapján emelték 1902 és 1905 között. Egy régi Budapest útikönyv az Kapitalizmus korának jellegzetes építményeként, a pénz templomaként említi, és ebben, tényleg van valami: oszlopaival, díszeivel, monumentalitásával, szépségével valóban egyfajta templomra emlékeztet.
Vele szemben a pénz egy másik, kisebb temploma látható, a Magyar Nemzeti Bank székháza, ami a Tőzsdepalotával egy időben épült, szintén Alpár Ignác tervei alapján.
Gyönyörű és sokak kedvence az a szecessziós épületegyüttes, amely ma az Egyesült Államok Nagykövetségéhez tartozik. A Szabadság tér 10. és 11. szám alatti épületeket Kármán Géza Aladár és Ullmann Gyula tervezte, és teljes egységet alkot a tervezők harmadik, a 12-es szám alatt álló palotájával. Az építészek a bécsi szecessziót követték, ezért nem láthatunk a homlokzaton organikus, harsogó, szenvedélyes, szinte túlburjánzó növényi díszeket (mint például a csodaszép, szegedi Reök-palotán), hanem egyfajta finom eleganciát képviselnek.
A tér az Országház felé eső oldalon íves záródású, és négy palota adja aki a félkörívet – ez még szembetűnőbb volna, ha a figyelmet nem vonná el a szovjet hősi emlékmű, bár így is látszanak a szépen tervezett, egymáshoz és a térhez is illeszkedő, mégis, egymásról eltérő küllemű épületek.
Ezek egyike a ma üresen álló Adria Palota, a Magyar Királyi Tengerhajózási Rt. egykori székháza. A palota Meining Artúr tervei alapján épült 1900-ban. H esetleg elfelejtenénk, hogy tengerhajózáshoz kapcsolódik, akkor eszünkbe juttatják a homlokzaton a hajóorrok, a hajókötelek, a gyűrűk és a szobrok – bár utóbbiak közül többnek is egyre lehangolóbb az állapota, van, amelyiknek már a feje is hiányzik… Azért érdemes szemlélődni, figyelmi a homlokzatot, és keresni rajta az érdekességeket.
Mellette áll egy kifejezetten a nemzeti érzelmekre ható épület. A neoreneszánsz stílusú palota Schannen Ernő tervei alapján készült, és érdekessége a timpanon. Középen Kossuth Lajos áll, egyik oldalán Petőfi Sándort, a másik oldalán Eötvös Józsefet láthatjátok. A tudás és gyarapodás jelképei (család, méhkas, fogaskerék, dolgozó emberek, kovács üllővel stb.) mellett a hazafiságot Gábor Áron ágyúja erősíti. Ha van időtök, minden egyes figurát próbáljatok meg szemügyre venni.
„Meinig Artúr tervezte a két középső íves palota közül a jobb oldalit is neorokokó stílusban. Az 1899 és 1900 között épült középkupolás palota építtetője Dungyerszky Lázár volt. A kőburkolatos épület ép architektúrájából csak a középoszloppárok tetejéről egy-egy szoborpár tűnt el az idők folyamán” - írja a szecessziós magazin.
Nagyon szeretem a Sváb-házat a csipkés oromdíszekkel. A telket Sváb Imre nagybirtokos vette meg, Gyalus László építész pedig neoromán-eklektikus stílusú lakó- és üzletpalotát tervezett számára. 1900 és 1901 között épült fel. Az alsó szinten évtizedekig kávéház működött.
