KULT
A Rovatból

Mintha a Hihetetlen családot látnánk, csak nindzsákkal – Megnéztük Az utolsó nindzsaklánt

Az utolsó nindzsaklán a Netflix legújabb keleti szerzeménye. Egy érdekes, már-már anime paródába illő élőszereplős családi akció-dráma. Úgy kell elképzelni, mintha a Hihetetlen családot animébe oltanánk.


A sorozat készítőjének Dave Boylenak érdekes koncepció jutott eszébe. Az utolsó nindzsaklán zsáner szempontból nagyon különleges. Nem lehet egyértelműen besorolni egyetlen típusba sem, mert egyben egy érdekes családi dráma, akciófilm, nyomozós történet, illetve vígjátéki elemekből is építkezik.

De a legkülönlegesebb az egészben a sorozat hangneme, amit legjobban a nyitány reprezentál:

látunk egy éjszakai nindzsaakciót, ahogy maszkos főhőseink küzdenek számtalan ellenséggel, miközben andalító, ’70-es évekbeli rockzene szól. A második jelenetben egy hatalmas, az egész évadot befolyásoló tragikus esemény történik, de a zene ezt nem követi le. Annyira abszurd az egész, hogy akarva-akaratlanul is mosolyog rajta az ember.

Történetük szerint van két rivális klán: az egyik Hattori Hanzotól származtatott, kormány által fizetett shinobi ügynökökből áll, a másik pedig a gonosz Fuma-klán, akik a civilizáció vesztét akarják. Rögtön az első jelenet után a Hattori-klán elveszti egyik fontos tagját, és kiszállnak az állami megbízásból. Nevet váltanak és megpróbálnak normális életet élni, de mint azt már sok filmből és sorozatból megtudtuk, ez nem olyan könnyű, mint ahogyan azt gondolták.

A szuperhősök élete bizony nem csak játék és mese – akarom mondani a nindzsáké.

A Hattori-klán ugyanis már csak egy családból áll, Souichi (Yôsuke Eguchi) a családfő, felesége Yoko (Tae Kimura), legidősebb gyermekük Gaku (Kengo Kôra) (akit leszúrnak az első rész első percében), fiatalabb fiúk Haru (Kento Kaku), aki képtelen embert ölni, lányuk Nagi (Aju Makita), legkisseb gyermekük Riku és a család legidősebb tagja, a bölcs nagyi Taki (Nobuko Miyamoto).

Ezt leírni is fárasztó volt, hát még, gondolom, olvasni.

Az utolsó nindzsaklán – előzetes

Természetesen minden családtag máshogy próbálja feldolgozni Gaku elvesztését. Apuka a munkába temetkezik, és a nindzsa (vagy ahogy ők mondják shinobi) fedőcégként működtetett Sake főzdét akarja életben tartani.

Haru — gyakorlatilag a főszereplőnk – nem akarja a legidősebb fiú feladatait betölteni, teljesen ledobja magáról a felelősséget.

Nagi igyekszik testvérének emlékét megtartani azzal, hogy gyakorolja a shinobi művészetét. Az anyuka pedig eltereli a figyelmét és piti bolti tolvajlásokkal szeretne egy kis izgalmat csempészni a mindennapokba. A legkisebb fiú nem tud az egész családi bizniszről, de érzi, hogy valami nem kóser, és nyomozgat odahaza saját bajszára.

Ekkor megjelenik egy nemzetbiztonsági kérdés, ami miatt az állami szerveknek szüksége lesz a Hattori-klánra. Minden jel arra mutat, hogy a Fuma-klán visszatért, és valamire készülnek. Emellé a globális fenyegetés mellé mindenkinek megvan a saját kis történetszála, ami miatt a sorozat hihetetlenül szerte ágazónak tűnik. Vannak jól működő és kevésbé izgalmas pillanatok egyaránt.

Az expozíció furcsasága mellé tesszük ezt a rengeteg karaktert és észrevehetjük, hogy az egész olyan, mintha egy animét néznénk.

Sőt, ha igazán pontos akarok lenni, egy animeparódiára hajaz Az utolsó nindzsaklán. Mintha a Hihetetlen családot néznénk nindzsákkal szuperhősök helyett. Sok a logikai ugrás, a történet se hibátlan, és a tempó sem mindig tökéletes. Rengeteg a pillanat, amikor csak bámulnak egymásra hőseink, ebből is látszik, hogy egyértelműen anime elemekből építkezik, de nem annyira populáris módon, mint azt például a szintén netflixes One Piece tette. Ezért európai szemmel nagyon furcsa, idegen lehet a stílusa és a hangneme. Ezen túl kell lépni: ha az első rész nem tetszett, akkor sanszos, hogy az egész sorozat sem fog.

A megvalósítás a költségvetéshez képest kimagaslóan ügyes, a színészek nagyon jók, de mindenképpen eredeti nyelven ajánlanám a megtekintését, valahogy az ilyen történeteket csak japán nyelven lehet autentikusan eladni.

Hangneméhez képest meglepően véres a sorozat, ugyanakkor mégsem „tocsogunk” benne, ahogy azt a téma megkívánná.

Egy nindzsákról (elnézést: shinobikról) szóló sorozatnál ennél sokkal bátrabb megvalósításra számítottam. Viszont ilyen, finomabb kivitelben sokkal többen férnek hozzá a tartalomhoz, nem kell aggódni, hogy a gyermek túl kemény dolgokat lát majd. Azért akad vér, de 12-es korhatárnál erősebb tartalom igencsak kevés van Az utolsó nindzsaklánban.

Én nagyon jól szórakoztam, de azt zárójelben hozzá kell tennem, hogy magam nagyon kedvelem a japán kultúrát és az aminéket, így nem állt messze tőlem ez a zsánerkavalkád.

Nem tudom egyértelműen ajánlani mindenkinek Az utolsó nindzsaklánt, de aki kicsit nyitott a keleti kultúrára, szereti ezt a stílust és a nindzsákat, azok tegyenek egy próbát vele, szerintem nem fogják megbánni.

Az biztos, hogy nem lesz akkora dobás, mint mondjuk a Squid Game volt, de már most bejelentették a második évadot.

Az utolsó nindzsaklán megtekinthető magyar szinkronnal a Netflix streaming szolgáltató kínálatában.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Tragédia a Netflix velencei forgatásán: a stáb szeme láttára meghalt a sikersorozat rendezőasszisztense
Diego Borella az Emily Párizsban ötödik évadának munkálatai közben esett össze. Az orvosok a Hotel Danieli épületébe siettek, de már nem tudták megmenteni a 47 éves rendezőasszisztenst.


Tragikus esemény árnyékolta be az Emily Párizsban forgatását Velencében: váratlanul elhunyt Diego Borella, a Netflix népszerű sorozatának rendezőasszisztense.

A Daily Mail beszámolója szerint az ötödik évad utolsó jeleneteinek felvétele zajlott a lagúnák városában, amikor Borella a stáb jelenlétében összeesett.

A La Repubblica információi szerint

az orvosok csütörtök este, 7 óra körül érkeztek a történelmi Hotel Danieli épületébe, de már nem tudták megmenteni az életét.

A rendezőasszisztens mindössze 47 éves volt. A hírek szerint halálát valószínűleg szívroham okozta.

A tragédia után a forgatást ideiglenesen felfüggesztették. Az ötödik évad velencei jeleneteit augusztus 15-én kezdték rögzíteni, és eredetileg hétfőn fejezték volna be a munkát.

Diego Borella 1978-ban született Velencében. Elismerést szerzett rendezőként és íróként, tanulmányait Rómában, Londonban és New Yorkban folytatta. Közösségi oldalain meséket, haikukat és színdarabokat is megosztott.

(via Femina)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tóth Gabi: kimegyek mindjárt, azt kint valakit agyonverek – A Megasztár előzetese szerint bőven lesz feszültség a tehetségkutatóban
Herceg Erika könnyeit törli, Curtis kiakad és káromkodik, Marics Peti pedig kiabálni kezd.


Hamarosan érkezik a Megasztár idei évada. A csatorna egy előzetest is megosztott, melyből kiderül, hogy bőven lesznek megint feszültségek, sértődések, könnyek.

A műsorban új mesterek is érkeznek. A zsűri tagjai: Tóth Gabi, Herceg Erika, Curtis és Marics Peti. Ördög Nóra pedig új társat kap a műsorvezetéshez, Till Attila helyett Szépréthy Roland lesz a partnere.

VIDEÓ: A Megasztár beharangozója


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Fotók: Káprázatos légi parádéval ünnepelte a honvédség augusztus 20-át
A bemutatón nemcsak a jól ismert régi helikopterek, hanem vadonatúj harci és szállító gépek is feltűntek, amelyek most először repültek a főváros felett.


Budapest felett idén is látványos légi parádéval ünnepelte Szent István napját a Magyar Honvédség. A programban minden olyan repülő eszköz bemutatkozott, amely a honvédség birtokában van, köztük vadonatúj harci és szállító gépek is, amelyek most először tűntek fel a főváros felett.

Az érdeklődők a bemutatón láthatták

a már jól ismert MI–17 és MI–24 helikoptereket, de a legújabb H145M és H225M típusok is feltűntek.

Az eseményen készült fotóinkat itt tudjátok megnézni (kattintás után galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
A romantikus komédia, ami se nem vicces, se nem romantikus, de épp ettől lesz jobb és több – Kritika a Többesélyes szerelemről
Mondd, te kit választanál? A dúsgazdag, magas, jóképű és sármos üzletembert, vagy a csóró, magas, jóképű, sikertelen színész exedet? Itt a szerelem ötven árnyalata!


Celine Song nevét 2023 januárjában kezdte hajtogatni szinte mindenki az amerikai filmes körökben, amikor első filmjét, az Előző életeket bemutatták a Sundance Filmfesztiválon. Nem véletlenül, hiszen egy csodás alkotásról volt/van szó, amelyben két dél-koreai gyerekkori jó barát (talán több is annál), a Föld két legtávolabbi pontjára kerül, majd felnőttként újra felveszik a kapcsolatot, és maguk sem gondolják, hogy ez milyen érzelmeket ébreszt bennük.

A film átfesztiválozta a világot, majd 2024 januárjában végül a magyar mozikba is befutott (igaz, 2023 szeptemberében már el lehetett csípni a CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon), nem sokkal később pedig két Oscar-díjra is jelölték, a legjobb film és a legjobb eredeti forgatókönyv kategóriáiban.

S hogy mi volt az Előző életek titka? Minden bizonnyal a benne rejlő őszinteség, hitelesség és emberiesség. Egy apró és érzékeny, sokszor szavak nélkül is sokatmondó alkotásról van szó, amellyel a dél-koreai Celine Song számára megnyíltak Hollywood kapui. Ő pedig rendesen betrappolt rajtuk. A következő filmjéhez ugyanis már olyan álomgyári nagyágyúkat sikerült megnyerni, mint Anastasia Steele, A mandalóri és Amerika Kapitány, vagyis Dakota Johnson, Pedro Pascal és Chris Evans.

Ha pedig az Előző életek egyik fő erénye az őszinteség volt, akkor ezt Song a Többesélyes szerelemmel rendesen kimaxolta. Talán túl is tolta… De hogyan lehet túltolni az őszinteséget? Nos, a sztori szerint a sikertelen színésznőből sikeres házasságközvetítővé vált Lucy Mason (Dakota Johnson) „örök szingliként” azt állítja, hogy vagy egyedül fog meghalni, vagy egy gazdag férfihoz megy feleségül. A szakmai sikerei ellenére Lucyt azonban egyre inkább frusztrálják ügyfelei irreális elvárásai. Részt vesz egy korábbi kliense esküvőjén, ahol megismerkedik a tehetős befektetővel, Harryvel (Pedro Pascal), aki élénk érdeklődést mutat iránta, de Lucy elutasítja, s azt javasolja, inkább legyen a cége ügyfele, hiszen ő lenne a legkapósabb férfi.

Lucy az esküvőn ráadásul váratlanul találkozik az exével, Johnnal (Chris Evans) is, aki éppen felszolgál a násznépnek, és továbbra is várja, hogy befusson színészként. Felelevenítik a közös múltjukat, amely az anyagi nehézségeik miatt ért véget.

Hősnőnk tehát nehéz helyzetbe kerül: választania kell a jóképű, sármos és mocskosul gazdag Harry, vagy a szintén jóképű, de csóró John között.

A Többesélyes szerelem magyar címe nyilvánvalóan a sztori romkomos oldalára utal, s ezzel próbálja becsábítani a nézőket a mozikba. Az eredeti cím, a Materialists (Materialisták) azonban már jóval őszintébb, hiszen Celine Song filmje egyrészt nem vígjáték, másrészt, ha lehet ilyen jelzővel illetni, akkor inkább antiromantikus film. A főhősnő ugyanis meg van győződve róla, hogy a házasság egy kölcsönösen gyümölcsöző üzlet két fél között, és a boldogságot az anyagi biztonság hozza el (persze az sem baj, ha a férfi jól néz ki, magas, és korban is stimmel).

Mert passzolhat egymáshoz bármennyire két ember, ha nincs elég pénz a közös életükre, az csak vitákat, veszekedéseket generál, szóval a szerelem nem elég a teljes boldogsághoz.

Song filmje tehát minden, csak nem a klasszikus hollywoodi értelemben vett romantikus film. Inkább megöli a romantikát.

Aztán persze a két férfi közt tipródó Lucy is kezdi felfogni, hogy nem lehet mindent matekkal megoldani, de addira a Többesélyes szerelem már elvesztette a szimpla romkomra izguló közönsége érdeklődését. Épp ezért is számít bátor vállalkozásnak: nem azt kapjuk, amit várunk tőle, és nem biztos, hogy örülünk annak, amit kapunk, de az biztos, hogy el fogunk gondolkodni rajta.

A film első fele épp ezért erősebb is, mivel abban kapjuk az arcunkba ezt a hollywoodi csöpögős romantikát kíméletlenül ledózeroló őszinteséget, a második felére már inkább kezd a cselekmény olyan irányt venni, mint ami ellen korábban oly ékesen felszólalt.

Azért így is távol áll a giccstől, csupán Song megijedt kissé a saját felvetésétől és a nézők teljes elidegenítésétől. Persze ezzel sincs semmi baj, hiszen a Többesélyes szerelem így is emlékezetesebb, mint a műfajbeli átlagos limonádék, és savanyúbb azoknál, mivel jóval több citromot facsartak bele.

E film kapcsán azonban már nem lehet elmondani, hogy szavak nélkül is sokatmondó lenne, annyi benne a szövegelés, és bizony épp ennyivel marad el az Előző életektől. Song első rendezésében a karakterek minden gondolatával és érzelmi vívódásával tisztában voltunk az apró rezdüléseikből, az egymásra nézéseikből, a ki nem mondott szavaikból. A Többesélyes szerelem azonban mindent kimond, sokszor. A kevesebb több lett volna.


Link másolása
KÖVESS MINKET: