KULT
A Rovatból

10 kihagyhatatlan magyar metál zenekar

Az angolszász metál kedvencek után a hazaiakkal folytatjuk a felsorolást. Büszkék lehetünk rájuk, vannak olyan jók, mint a külföldiek!


A közösségi oldalak és videómegosztók előtt szájhagyomány útján, az egyetlen metálos újságból, agyonmásolt és egymásnak kölcsönadott demó kazettákból vagy éppen Nagy Feró 1988 és 1992 között futó rádióműsorából (Garázs) tájékozódtunk a hazai zenekarokról. Meggazdagodni vagy szimplán megélni viszont nem mindig lehetett a heavy metalból, akit ugyanis a nyolcvanas években nem tartott figyelemre méltónak Erdős Péter, az lemezt sem adhatott ki.

Az első áttörést a kilencvenes évek hozták, amikor a Music Television-ben éppen az őszinte, kőkemény zenének adtak nagyobb játszóteret, így itthon is megfelelő figyelmet kaptak a súlyosabb kategóriájú együttesek. A kétezres években pedig az online felületek elszaporodása és a nagy kiadók hazai jelenléte hozott változást.

A különböző tartalommegosztó platformoknak köszönhetően egy-egy zenekar kiemelkedhet az imeretlenek közül és nagy rajongótábort építhet ki, viszon ezzel együtt a médiazaj is nagyobb lett, erősebb a konkurencia.

Tíz olyan zenekart választottunk ki és mutatunk be, akik ma is aktívak, vagy ma is megdobogtatják a magyar rockerek szívét. Természetesen minden válogatás és kiemelés szubjektív és önkényes. Ez is.

Ilyen volt a Garázs 1989-ben:

1. Pokolgép

Kikkel is kezdhetnénk, ha nem azzal a zenekarral, akik megírták a nyolcvanas évek metál himnuszát. Ugye ismerős a szöveg? "A ruhám bőr és nem ballon/Az arcszeszem is csak Pitralon/De jegyezd meg jól míg a Föld kerek/Mindig lesznek Rockerek!" Kukovecz Gábor, Paksi Endre és Varga Tibor alapították, hamarosan csatlakozott Németh László és Kalapács József (örök móka tárgya volt, hogy a Pokolgépben van egy Kalapács, hahaha), aztán Neográdhy Dezső. Az 1983-as Ki mit tud? tehetségkutatón mutatkoztak be, egyből népszerűek lettek közönség körében, és az antiklerikális szövegeiről ismert zenekar 1984-ben elkészíthette a Magyar Rádióban első felvételét. Lemezt először 1986-ban adhattak ki Totális metál címmel, innen megállíthatatlan volt a siker 1990-ig. A pokoli színjáték, az Éjszakai bevetés és a Metál az ész hazai alapvetések lettek. Közben távozott Paksi Endre és saját zenekart hozott létre (Ossian), aztán '90-ben Kalapács hagyta ott a Pokolgépet, hogy megalapítsa az Oment. Többször újjászületett és újraindult, ám a kezdeti sikereket már nem tudták megismételni. Még aktívnak mondhatók, júniusban adnak jubileumi koncertet.

2. Moby Dick

Itthon az egyik legrégebbi metálzenekar. Ki tudja, hányadik felállásban léteznek, és az emlékezetes, 1998-as búcsúkoncertet követően még mindig rendszeresen fellépnek (például ma, április 5-én a Club 202-ben). Utolsó albumuk pár éve jelent meg. A Moby Dicket 1980-ban alapította Mentes Norbert és Schmiedl Tamás, de igazán népszerűvé és ismertté csak a nyolcvanas évek utolsó éveiben váltak, részben Nagy Feró műsorának, a Garázsnak köszönhetően. A kilencvenes évek elején megjelent három albumuk után (Ugass kutya!, Kegyetlen évek, Körhinta) már nem szóltak akkorát, ám a koncertjeikre érdemes elmenni. Különösebb manírok nélkül zúznak, helyén van a gitár, a dob, az ének, jó őket hallgatni, na.

3. Tormentor

1985-ben alakult black metal/doom metal zenekar alapító tagjai közül Csihar Attila éneksről hallhattunk a legtöbbet, miután sok helyen, többféle zenei formációban megfordult már. Az első két év fellépései és tagcseréi, valamint az első album (7th Day Of The Doom) megjelenése után már a klasszikus felállással zenéltek tovább: Csihar Attila – ének, Szigeti Attila – gitár, Farkas György – basszusgitár, Machát Zsolt – dobok. A csapat második albuma 1988-ban jelent meg, az Anno Domini, ami igazán népszerűvé tette őket, néhény évig koncerteztek itthon és külföldön, aztán ’91-ben elbúcsúztak egymástól. Az időközben a Mayhemhez igazolt Csihar Attila és a tetoválóművészként dolgozó Machát Zsolt 2000 körül újraindította a Tormentort, de 2 album után 2005-ben csak az Anno Domini újramasterelt változatát adták ki.

4. Nevergreen

Száz hang közül felismerni azokét, akik a Vajdaságban nőttek fel, a kiejtésről és az intonációról. Nem volt ez másként 1994-ben, amikor a Nevergreen Ámok című dalát először hallottuk. A leginkább gót metált játszó (itthon a kilencvenes és kétezres években népszerű) zenekar tagjai szabadkai és magyarországi kötődésűek, rajongóik egy része pedig szegedi és Szegedhez köti. Jelenleg a következő felállásban dolgoznak: Slobodan Macura (ének) Matláry Miklós, Kovács Tamás, Simon Valentina, a tiszteletbeli tagok között van Erős Szabolcs, Ispán András, Mića Kovacević, Vladimir Rusic és Simon Zoltán. Fennállásuk húsz éve alatt kiadtak egy rakás lemezt, és olyan külföldi bandákkal játszottak együtt, mint az Apocalyptica, a Within Temptation, a Paradise Lost,vagy a Sepultura. Új albummal idén jelentkeznek, jövő hónapba jelenik meg a Vendetta. A szép, nehéz, mi több súlyos alapok miatt szeretjük őket.

5. Sear Bliss

A szombathelyi együttes alapítása (1993) óta folyamatosan jöttek-mentek a zenekari tagok, tegye fel a kezét, aki még soha nem játszott a Sear Blissben! Az alapítókkal és a vendégzenekarokkal együtt 26 név szerepel a listán, olyan arcokkal, mint a billentyűs és trombitás Szűcs Gergely, a zenei tartalmak menedzselésével foglalkozó Kovács Attila (Superbutt, Watch My Dying), vagy a Tormentorból már ismert Csihar Attila (2004, ének, Glory and Perdition album). Az alapítók közül Barbarics János és Nagy András tagja még ma is a zenekarnak. A Sear Blissnek sok szép pillanata volt eddig, az egyik egy 2000-es nyári fellépés a szombathelyi Isis szentély romjainál. Tizenhárom albumuk van , ezek egy része újrakiadás. Legközelebb április 20-án, Münchenben, egy fesztiválon lépnek fel.

6. Ossian

Amikor ’86-ban Paksi Endre kilépett a Pokolgépből, nem sokat tétlenkedett, Ossian néven folytatta, új tagokkal. Paksi és Maróthy Zoltán egy rakás nagyszerű dalt írt. 1988-ban jelent meg első nagylemezük, az Acélszív. (Ejnye, mi ez az Accept utánérzés?) Egészen a kilencvenes évek közepéig jól ment a zenekar dolga, aztán a tagok úgy döntöttek, külön folytatják. Addig 7 stúdióalbumot adtak ki, és olyan rockslágereik voltak, mint A rock katonái, az Ítéletnap, a Sörivók vagy az Éjféli lány.

Egy 1998-as igen sikeres tribute fellépés után Paksi Endre újjászervezte az Ossiánt, ismét új csapattal. Bár történtek tagcserék, a zenekar ma is dolgozik, legutóbb 2013-ban jelent meg lemezük, a közösségi oldalon több mint 60.000 rajongójuk van.

7. Ektomorf

A mezőkovácsházi zenekar alapítói Farkas Csaba, Farkas Zoltán és Ternován Csaba húsz éve kezdett el együtt zenélni. Két korai demó és két év gyakorlás után nyertek egy tehetségkutató versenyen, így elkészülhetett az első album, a Hangok, amelyet 1998-ban az Ektomorf című lemez követett. A harmadik album, a Kaly Jag 2000-ben jelent meg, amelyre az alapító Farkas testvérek származása és a cigány dallamok miatt a rajongók egy része kulturálatlan módon reagált. A zenekar viszont külföldön is ismert lett, először Németországban próbáltak szerencsét, aztán 2004-ben Dániában vették fel a Destroy című lemezt. Karrierjük beindult, a 2014-es koncertnaptáruk tele van lekötött fellépésekkel, itthon alig láthatjuk őket. A tagcsere őket sem kerülte el, az alapítók közül ma már csak Farkas Zoltán maradt az együttesben. Vigyázat, szanaszét zúznak maguk körül mindent! A mi legnagyobb örömünkre.

8. Carmen

Nem tudjuk, ki hogy van vele, nekünk néha a Guns 'N' Roses ugrik be a Carmenről. Kellemes, pihentető dallamú, énekelhető számaik vannak. Egy olyan feldolgozást készítettek a kilencvenes években, amit csak azért nem említünk meg, mert a karrierjüknek nem tett jót (szerintünk), hogy sokan csak ezt az egy nótát fújják tőlük. Hogyan indultak? "Balassa Zoltán és Pintér "Pinyő" Csaba barátságával kezdődött... Zoli akkoriban hagyta el a Dance zenekart, éppen a lemezük megjelenése előtt és úgy döntöttek, hogy csinálnak egy glam rock zenekart. Kellett egy énekes...Pinyő még az általános iskolából ismerte Szilágyi "Szizsó" Zsoltot, aki azonnal igent mondott a megkeresésre. Kellett egy gitáros... Szizsó javaslatára került a képbe és a zenekarba Weisz "Kicsi" László" olvashatjuk a honlapjukon. Sajnos mostanra a Carmen eléggé eltűnt. Tudomásunk szerint ma már nem aktívak.

9. Cadaveres de Tortugas

Igen, magyarok, spanyol névvel, magyar, angol és spanyol nyelvű szövegekkel. Néhány nagylemezük megjelent, egész szép rajongótábort tudhattak maguk mögött, üdítő színfolt voltak a hazai metálzenei palettán, ha szabad ilyen nagyszerű közhelyekkel élnünk. Körmöczi Péter, Viniczai Szabolcs, Persoczki Gábor, Kecskés Péter és ifj. Zsombok Tibor sajnos csak 1993 és 2005 között zenélt együtt ebben a felállásban, Körmöczi Péter Cadaveres néven viszi tovább a hagyományt.

10. Leander Rising

Sok hazai zenekarhoz képest meglehetősen gyorsan építették fel magukat és jutottak el a lemezszerződésig. Ez különösen annak fényében kiemelkedő teljesítmény, hogy Köteles Leander néhány éve még szólóban nyomta, aztán bemutatkozó klipje (Csak Te) után csatlakozott hozzá Vörös Attila (Nevermore), majd a duó pár világsláger feldolgozását (Szomorú vasárnap, Only Gilrl, Bad Romance) és egy sikeres koncertet követően csatlakozott Takács József és Maczák Márk, hogy Leander néven folytassák a zenélést. Maczákot aztán 2011-ben Budai Béla váltotta a doboknál. A tehetség és a szorgalom egy dolog, a fiúk azért szerencsésebb korszakban élnek, mint húsz-harminc éve elődeik, ugyanis felfedezte őket egy nagy kiadó, akikkel a hátuk mögött könnyebb külföldi és hazai fellépéseket szervezni, és lemezeket dobni a piacra.

Ha szereted a metált, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
175 éve halt meg Mary Shelley, aki 18 évesen megírta a világ legfontosabb technofóbiás rémálmát, a Frankensteint
Mary Shelley 1816-ban, egy svájci villában írta meg a Frankenstein alapötletét. Az írónő halálának 175. évfordulóján Guillermo del Toro adaptációja uralja a díjszezont.


1851. február 1-jén pontosan 175 éve, hogy elhunyt Mary Wollstonecraft Shelley, de az általa 18 évesen papírra vetett rémálom ma elevenebb, mint valaha. Könyvéről generációk gondolták, hogy férfi találta ki, miközben az igazság az, hogy a Frankenstein egy érzékeny, bátor, nagyon fiatal lány fejéből pattant ki – egy svájci villa padlásán, egy esős nyáron, társasági játéknak indulva.

Míg a világ Guillermo del Toro friss Frankenstein-adaptációját ünnepli, amely a velencei filmfesztiválon 13 perces álló ovációt kapott és Jacob Elordit a csúcsra repítette, kevesen tudják, hogy

a kultikus szörnyeteg születése nem irodalmi csendélet, hanem egy valóságos, filmszerű nyitójelenet volt.

Egy jelenet, amely 210 évvel ezelőtt játszódott: vihar, kényszerű bezártság, a korszak legmenőbb és legbotrányosabb arcai, egy ártatlannak induló játék, és a végén két, máig uralkodó műfaj, a modern sci-fi horror és a vámpírmítosz startpisztolya dördül el.

Mary Shelley 1797-ben született Londonban. Anyja, Mary Wollstonecraft az egyik első komoly feminista gondolkodó volt (A nők jogainak védelme, 1792), de 11 nappal Mary születése után meghalt gyermekágyi lázban. Apja, William Godwin radikális filozófus és író volt. Mary így már kicsi korától intellektuális közegben élt, ahol gondolkodni, írni, vitázni lehetett – de a társadalom ezt nőként még mindig gyanúsnak találta.

Amikor Mary 16 évesen megszökött a már házas Shelley költővel (igen, botrány), a társadalom egy része végképp leírta őt.

Mégis: két év múlva már ott volt a kezében az első Frankenstein-vázlat. 1818-ban jelent meg a könyv – anonim módon. Nem véletlenül: női névvel senki nem vette volna komolyan.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Frankenstein Film (@frankensteingdt) által megosztott bejegyzés

Minden egy természeti katasztrófával kezdődött. 1816-ot a „nyár nélküli évként” jegyzi a történelem, miután az előző évi indonéziai Tambora vulkán kitörése hamuval és aeroszolokkal terítette be a Föld légkörét, drámai lehűlést okozva. Európában a nyár szokatlanul hideg, esős és viharos volt, Svájcban, a Genfi-tó partján hetekig szinte megállás nélkül zuhogott az eső. Ez a könyörtelen időjárás zárta össze a Villa Diodati falai közé a korszak egyik legfényesebb, legtehetségesebb és leginkább megvetett társaságát.

A központban a szupersztár költő, Lord Byron állt, körülötte a 18 éves Mary Wollstonecraft Godwin, későbbi férje, a szintén költő Percy Bysshe Shelley, Mary mostohatestvére, Claire Clairmont, valamint Byron személyes orvosa és útitársa, John William Polidori.

A napokig tartó bezártságban a társaság német kísértettörténetek francia fordításait, a Fantasmagorianát olvasta, amikor Byron egy este kihívást intézett hozzájuk. Mary Shelley a regény 1831-es kiadásának előszavában, amely a történet elsődleges forrása, így emlékezett vissza:

„»Mindegyikünk írjon egy kísértettörténetet« – javasolta Lord Byron.”

Mary napokig képtelen volt kitalálni bármit is, mígnem egy késő éjszakai beszélgetés után, amely az „élet elvének” természetéről és a kor tudományos szenzációjáról, a galvanizmusról folyt, egyfajta éber álomba merült.

„Villámként csapott belém a gondolat… Megvan! Ami engem megrémített, másokat is meg fog.”

A szemei előtt megjelent a „tiltott tudományok sápadt diákja”, amint térdel a maga alkotta, kiterített lény mellett, amely egy erőteljes gépezet hatására megmozdul, és „kínlódva, fél-élet jeleit” mutatja.

Polidori naplója megerősíti a verseny tényét: 1816. június 17-én azt jegyezte fel, hogy „a kísértettörténetek írását mindenki elkezdte, kivéve engem.” Azon az estén azonban nemcsak a Frankenstein, hanem egy másik modern szörnyeteg is megszületett. Byron egy töredéket írt egy arisztokrata vámpírról, de hamar elvesztette az érdeklődését. Az ötletet Polidori vitte tovább, és ebből a vázlatból alkotta meg 1819-ben A vámpír című novelláját, amelynek főhőse, Lord Ruthven lett

a modern, szalonképes, csábító vérszívó archetípusa, Drakula gróf közvetlen elődje.

Polidori később egy nyílt levélben volt kénytelen tisztázni a szerzőséget: „noha az alapötlet kétségkívül Byroné, a kidolgozás az enyém.”

Mary fantáziáját a tudomány is táplálta. A társaság hevesen vitázott arról, lehetséges-e holt anyagot újraéleszteni, a korban pedig szenzációnak számítottak Luigi Galvani és Giovanni Aldini kísérletei, akik nyilvános bemutatókon elektromos árammal rángattak meg frissen kivégzett bűnözők holttesteit.

A regényben Victor Frankenstein egy fiatal, megszállott tudós, aki életet teremt – de aztán megijed tőle, és magára hagyja. A teremtmény nem gonosz, csak elhagyott, egyedül van, és választ vár arra: miért hozták létre, ha nem kell senkinek.

Ez a kérdés ma is kísért: mikor nyúlunk bele életbe, génbe, gépbe úgy, hogy nem tudjuk, mit vállalunk vele?

Mary Shelley kérdése megelőzi korát, és minden korszak megtalálja benne a saját félelmeit:

a nácizmus eugenetikáját,

az atombomba hatalmát,

a robotok és mesterséges intelligenciák felelősségét,

a génmódosított gyerekek bioetikai dilemmáit.

A regény végül 1818. január 1-jén jelent meg Londonban, mindössze 500 példányban, a szerző nevének feltüntetése nélkül.

Bár a fogadtatás vegyes volt, a kor egyik legbefolyásosabb kritikusa, Sir Walter Scott „eredeti zsenialitásról” írt.

A történet ma ismét világsikert aratott. Guillermo del Toro 120 millió dolláros (kb. 38,6 milliárd forintos) költségvetésből készült filmje a velencei bemutató után a díjszezon egyik favoritjává vált.

„Ez az a film, amire 30 éve készülök” – mondta a rendező.

A teremtményt Jacob Elordi játssza, Victor Frankensteint pedig Oscar Isaac – már ez elég lenne, hogy megnézzük, de a film stílusa, mélysége, és a Shelley-szöveghez való visszatérése miatt is érdemes. Jacob Elordi olyan hús-vér szörnyet hoz, akitől nem félünk, inkább sajnáljuk. Mary Shelley regénye tehát újra él. Mert minden korszakban visszatér az a pillanat, amikor valami újat teremtünk – és csak később jövünk rá, hogy mit is csináltunk.

A főszereplő, Oscar Isaac arra kérte a nézőket, hogy a Netflix-premier ellenére próbálják meg nagyvásznon átélni a történetet: „Jó lenne közösségi élményként átélni… ideális lenne moziban megnézni.” A Teremtményt alakító Jacob Elordi, akit a kritikusok sorra díjaznak, egy díjátadón csak ennyit tudott mondani: „A pokolba. Erre tényleg nem számítottam”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
„ICE, takarodj!” – Bad Bunny történelmet írt a Grammy-gálán, majd elküldte a francba a bevándorlási hivatalt
A 68. Grammy-díjátadón Bad Bunny lett az első, aki spanyol nyelvű lemezzel nyerte el az év albuma díjat. Az estét azonban a bevándorlási hivatal elleni éles kritikák határozták meg, több sztár is felszólalt, köztük Billie Eilish, és az év felfedezettje, Olivia Dean.


Nemcsak a zenéről, hanem a politikáról is szólt a február 1-jei Grammy-díjátadó, ahol Bad Bunny történelmet írt, miközben több sztár is éles politikai üzenetet fogalmazott meg a színpadon.

Az est legfontosabb díjait, vagyis a „Nagy Négyest” Bad Bunny (Az év albuma), Kendrick Lamar és SZA (Az év felvétele), Billie Eilish (Az év dala) és Olivia Dean (Az év felfedezettje) vihette haza.

Bad Bunny Debí Tirar Más Fotos című lemeze lett az első, túlnyomórészt spanyol nyelvű album, amely elnyerte a fődíjat.

A díjak átvételekor azonban a beszédek gyakran politikai üzeneteket hordoztak, amelyek elsősorban az amerikai bevándorlási és vámügyi ügynökség ellen irányultak.

„Mielőtt megköszönném Istennek, azt mondom: ICE, kifelé! Nem vagyunk vadak, nem vagyunk állatok, nem vagyunk idegenek – emberek vagyunk, és amerikaiak vagyunk”

– mondta Bad Bunny egyik köszönőbeszédében. Hozzá csatlakozott Billie Eilish is, aki az év dala díjának átvételekor fogalmazott meg kemény kritikát.

„Senki sem illegális egy ellopott földön… A francba az ICE-szel”

– mondta.

Az év felfedezettje, Olivia Dean szintén a bevándorlók mellett állt ki.

„Bevándorló unokájaként állok itt... a bátorság terméke vagyok”

– jelentette ki.

A politikai állásfoglalások mellett a díjátadó zenetörténeti mérföldköveket is hozott. Először nyert k-pop dal a Grammyn: a KPop Demon Hunters Golden című szerzeménye kapta a vizuális médiához írt legjobb dal díját. Steven Spielberg pedig elérte az EGOT-státuszt, miután a Music by John Williams című filmjéért megkapta a legjobb zenei filmnek járó elismerést. „Ez az elismerés igazolja azt, amit ötven éve tudok: John Williams hatása felmérhetetlen, művészete páratlan” – nyilatkozta. Kendrick Lamar eközben a Grammyk történetének legtöbbet díjazott rap előadójává vált.

A további kategóriákban Lady Gaga Mayhem című albuma lett a legjobb pop vokális album, a rock mezőnyében pedig a Turnstile (legjobb rockalbum), a Nine Inch Nails (legjobb rockdal) és Yungblud (legjobb rockelőadás) diadalmaskodott. A country zene területén új kategóriákat vezettek be, a kortárs country album díját Jelly Roll vihette haza, aki rendkívül érzelmes beszédben köszönte meg feleségének a támogatást. „Megöltem volna magam, ha te és Jézus nem vagytok” – mondta a színpadról.

via BBC


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A fogalmatlan Bridgerton fiú esete Hamupipőkével - megnéztük a Bridgerton család 4. évadának első részeit
Lilaakác, fánktornyok, színkavalkád, ármánykodás, szerelem és főszerepben egy bamba férfi, aki keresi az ő Hamupipőkéjét. Ilyen volt a Bridgerton család negyedik évadának első etapja.


2020 óta követhetik a Netflix nézői a Bridgerton család tagjainak történeteit, amelyek Julia Quinn írónő azonos című regényfolyamának főszereplői. A nyolc évad a család nyolc gyermekének szentel egy-egy felvonást. A sorozat egybefüggő, aki még nem találkozott vele, feltétlenül az első évadtól nézze. (Némi spoiler olvasható az írásban.)

Amikor 2024 tavaszán a Netflix leadta a Bridgerton család harmadik évadát, rajongók milliói kaptak a szívükhöz, atyaég, egészen 2026-ig kell várni az újabb évadig? Vágnánk már a centit, de ekkora mérőszalag nincs is!

Aztán eljött 2026, amikor végre nézhető a sorozat negyedik évada - annak is a fele. A Netflix nem tanul a rajongók panaszáradatából, ez az évad is két részletben érkezik. Az első négy epizód január 29-én került fel a streamingre, míg a többi február 26-tól látható. Ekkora mérőszalag pedig már létezik, úgyhogy lehet nyiszálni!

Minden évad előtt őrült találgatások folynak, a nyolc gyermekes Bridgerton család melyik tagja kerül a következő évadban rivaldafénybe. Talán az a Francesca, aki legutóbb férjhez ment? Julia Quinn eredeti könyvsorozatában pont Francesca alakja és története a leginkább megkapó és megható, sokan várták, hogy ő lesz fókuszban a 2026-os epizódokban.

Abban viszont nagy az egyetértés, hogy Francesca és férje között a sorozatban körülbelül annyi a kémia, mintha két plüssmackó ülne egy-egy fotelben. Nulla.

Eloise neve is előkerült, mint a negyedik évad főszereplője. A különc lány, aki nem kapkod férjet találni és sokkal inkább bújik könyvei mögé, sokak kedvence.

A negyedik évad befutója viszont Benedict Bridgerton lett, a család második fiúgyermeke.

Nagyvilági fazon, habzsolja az életet, buja estéken, orgiákon, alkoholmámorban úszó közegben érzi jól magát, és esze ágában sincs megnősülni. Ám édesanyja folyamatosan dünnyög a fülébe, és sóhajtozik, nem lesz ennek jó vége. Így esik, hogy Benedict úrfi végül megjelenik egy maszkabálon, ahol megakad a szeme egy igéző szépségű, ezüstruhás leányzón, akinek csodálatos a mosolya, kecses a járása, bár táncolni nem tud. És, aki akkor, amikor éjfélt üt az óra, hirtelen elszalad, a döbbent uraság kezében hagyva kesztyűjét.

Ismerős a történet? Persze, hogy az. Tökéletes Hamupipőke történet cipellő helyett kesztyűvel.

Sophie Baek, a nemesi születésű, ám gonosz mostohája által cselédsorba űzött (ugye, hogy Hamupipőke?) ifjú hölgy és a bosszantóan vaksi, bamba és teljesen fogalmatlan Bridgerton fiú később újra találkozik, ám szerelmük kibogozására még várni kell.

A Grimm testvérek mesebeli hercege hasonlóan béna volt: meg tudja vajon magyarázni bárki is, miért bajlódott a herceg egy fél pár cipővel, amikor csak a hölgy arcát kellett volna megnéznie, akivel egész este táncolt?

Nos, Sophie Baek legalább álarcot visel, ráadásul Benedict Bridgerton egyértelműen képtelen meglátni a cselédlányban az ezüstruhás kisasszonyt, így talán a történet jobban hihető a Netflix sorozatában.

Ez az első négy epizód egyébként egyértelműen rászegezi a fókuszt magára a családra, a többi mellékszereplő kevesebb hangsúlyt kap. Lady Danbury például a királynőt unja, a királynő pedig leginkább mindent. Lady Whistledown, azaz Penelope görcsösen igyekszik pletykatémákat találni, míg teljesen zsákutca azt a sztori is, amelyben a királynő új udvarhölgyét keresik. Már senki nem is emlékszik, kik voltak Mondrichék, értelmetlen a házaspárt a negyedik évadban is mellékszálakkal szerepeltetni.

Maga a Bridgerton család viszont, miután már szinte minden gyermek nagykorúvá cseperedett, szerencsére bőven elég izgalmat tud nyújtani.

Lady Violet és Lord Marcus szerelme meghatóan szép, a család legfiatalabb gyermeke, Hyacinth nem fér a bőrébe, annyira szeretne végre már felnőni. És Eloise... Nos, ő még mindig ugyanaz az Eloise, akinek vág az esze, mint a beretva és fütyül a társadalmi konvenciókra.

Meg kell említeni azt is, hogy a Shonda Rhimes producerhez oly jellemző woke-irányzatok ismét nagyon erősen képviseltetik magukat a negyedik évadban is. Julia Quinnek, a Bridgerton-könyvek szerzőjének teljes támogatásával egy laza nemváltás is megtörténik, miután a regénybeli Michael a sorozatban már Michaela lesz. És a negyedik évad főhőse, Benedict úr sem különösebben válogatós az első epizódban, amikor eltakarja őt a vastag dohányfüst.

Hogy mi a titka a Bridgerton családnak?

Sokan igyekeznek megfejteni ezt, pedig a válasz roppant egyszerű. Színes, szagos, romantikus álomvilág ez, békaszínű uszályos ruhákkal, lilaakáccal, méteres macaron- és fánktornyokkal, piruló orcával, estélyekkel, bálokkal, egyszerre mozduló párok keringőivel és sok-sok titokkal, pletykával és szerelemmel. Egy mese, ahová jó elbújni a hétköznapok elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„Homer Simpson figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” - egy 26 éves rajzfilmepizód hirtelen egészen más értelmet nyert
A Simpsons alkotóját, Matt Groeninget Epstein egyik áldozata nevezte meg a bírósági iratokban. Ami kiderült, teljesen új megvilágításba helyezi a sorozatot.


Újra forr az internet egy 26 éves Simpson család-epizód miatt, a rajongók szerint ugyanis a rajzfilm egy hátborzongatóan pontos jóslatot tett Jeffrey Epstein pedofil-szigetéről – írta a New York Post. A vita most azért lángolt fel ismét, mert a kérdéses jelenet újra virálissá vált a közösségi médiában. A „The Computer Wore Menace Shoes” című,

2000-ben bemutatott részben Homer Simpson Mr. X álnéven pletykablogot indít, amivel felfedi Springfield sötét titkait.

Amikor azonban egy kitalált sztorija véletlenül igaznak bizonyul, elrabolják és egy titokzatos szigetre viszik, ahol azokat tartják fogva, akik túl sokat tudnak.

A rész végén Homer oldalán egy üzenet jelenik meg, ami „egy szigeten lévő őrült alakokról” szól, akik „titokban irányítják a világot”.

A rajongók azonnal párhuzamot vontak a jelenet és a néhai Jeffrey Epstein botránya között, aki a vádak szerint éveken át kiskorú lányokkal szembeni szexuális visszaéléseket és emberkereskedelmet folytatott a Karib-tengeri magánszigetein, Little Saint James-en és Great Saint James-en. „A Simpson család figyelmeztette a világot az orgiákra Epstein szigetén” – írta egy kommentelő az X-en.

Egy másik felhasználó szerint „a Simpson család beszélt el nekünk először az Epstein-aktákról”. A valóságban az epizód harmadik felvonása az 1967-es brit kultsorozat, a The Prisoner (A fogoly) paródiájaként adták el, amely szintén egy férfiról szól, akit egy elzárt szigeten tartanak fogva, miután túl sokat tudott. A részben még a sorozat eredeti főszereplője, Patrick McGoohan is vendégszerepelt.

Az összeesküvés-elméleteket tovább fűti a sorozat alkotóját, Matt Groeninget érintő állítás.

Epstein egyik legismertebb áldozata, Virginia Giuffre – aki 2025-ben öngyilkosságot követett el – egy 2019-ben nyilvánosságra hozott bírósági iratban azt állította, hogy Epstein arra kényszerítette, hogy masszírozza meg Groening lábát a milliárdos magángépén.

Giuffre arról írt, hogy undorodott a férfi „kérges lábkörmeitől”.

A kommentelők ezt bizonyítéknak tekintik. „Matt Groening beletette Epsteint a 'The Simpsons'-ba. Virginia Giuffre arról írt, hogy Epstein gépén volt Groeninggel, és masszíroznia kellett az izzadt lábát!!” – írta egy felhasználó. Fontos kiemelni, hogy Groening ellen soha nem emeltek vádat az üggyel kapcsolatban.

A sorozat készítői többször is reagáltak a „Simpsons-jóslatokra”. Matt Selman showrunner szerint a sorozat nem jósol, csupán a történelem ismétlődő mintázatait dolgozza fel, és a több száz epizód miatt statisztikailag elkerülhetetlen, hogy néha egybeessenek a valós eseményekkel.

Viszont, ha számításba vesszük, hogy a sorozat egyik agya rendszeresen összejárt a világ szexfüggő hatalmasságaival, a rajzfilm meghökkentő jóslatai talán nem is jóslatok voltak, csak bennfentes információk a jövővel kapcsolatban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk