KULT
A Rovatból

10 kihagyhatatlan magyar metál zenekar

Az angolszász metál kedvencek után a hazaiakkal folytatjuk a felsorolást. Büszkék lehetünk rájuk, vannak olyan jók, mint a külföldiek!


A közösségi oldalak és videómegosztók előtt szájhagyomány útján, az egyetlen metálos újságból, agyonmásolt és egymásnak kölcsönadott demó kazettákból vagy éppen Nagy Feró 1988 és 1992 között futó rádióműsorából (Garázs) tájékozódtunk a hazai zenekarokról. Meggazdagodni vagy szimplán megélni viszont nem mindig lehetett a heavy metalból, akit ugyanis a nyolcvanas években nem tartott figyelemre méltónak Erdős Péter, az lemezt sem adhatott ki.

Az első áttörést a kilencvenes évek hozták, amikor a Music Television-ben éppen az őszinte, kőkemény zenének adtak nagyobb játszóteret, így itthon is megfelelő figyelmet kaptak a súlyosabb kategóriájú együttesek. A kétezres években pedig az online felületek elszaporodása és a nagy kiadók hazai jelenléte hozott változást.

A különböző tartalommegosztó platformoknak köszönhetően egy-egy zenekar kiemelkedhet az imeretlenek közül és nagy rajongótábort építhet ki, viszon ezzel együtt a médiazaj is nagyobb lett, erősebb a konkurencia.

Tíz olyan zenekart választottunk ki és mutatunk be, akik ma is aktívak, vagy ma is megdobogtatják a magyar rockerek szívét. Természetesen minden válogatás és kiemelés szubjektív és önkényes. Ez is.

Ilyen volt a Garázs 1989-ben:

1. Pokolgép

Kikkel is kezdhetnénk, ha nem azzal a zenekarral, akik megírták a nyolcvanas évek metál himnuszát. Ugye ismerős a szöveg? "A ruhám bőr és nem ballon/Az arcszeszem is csak Pitralon/De jegyezd meg jól míg a Föld kerek/Mindig lesznek Rockerek!" Kukovecz Gábor, Paksi Endre és Varga Tibor alapították, hamarosan csatlakozott Németh László és Kalapács József (örök móka tárgya volt, hogy a Pokolgépben van egy Kalapács, hahaha), aztán Neográdhy Dezső. Az 1983-as Ki mit tud? tehetségkutatón mutatkoztak be, egyből népszerűek lettek közönség körében, és az antiklerikális szövegeiről ismert zenekar 1984-ben elkészíthette a Magyar Rádióban első felvételét. Lemezt először 1986-ban adhattak ki Totális metál címmel, innen megállíthatatlan volt a siker 1990-ig. A pokoli színjáték, az Éjszakai bevetés és a Metál az ész hazai alapvetések lettek. Közben távozott Paksi Endre és saját zenekart hozott létre (Ossian), aztán '90-ben Kalapács hagyta ott a Pokolgépet, hogy megalapítsa az Oment. Többször újjászületett és újraindult, ám a kezdeti sikereket már nem tudták megismételni. Még aktívnak mondhatók, júniusban adnak jubileumi koncertet.

2. Moby Dick

Itthon az egyik legrégebbi metálzenekar. Ki tudja, hányadik felállásban léteznek, és az emlékezetes, 1998-as búcsúkoncertet követően még mindig rendszeresen fellépnek (például ma, április 5-én a Club 202-ben). Utolsó albumuk pár éve jelent meg. A Moby Dicket 1980-ban alapította Mentes Norbert és Schmiedl Tamás, de igazán népszerűvé és ismertté csak a nyolcvanas évek utolsó éveiben váltak, részben Nagy Feró műsorának, a Garázsnak köszönhetően. A kilencvenes évek elején megjelent három albumuk után (Ugass kutya!, Kegyetlen évek, Körhinta) már nem szóltak akkorát, ám a koncertjeikre érdemes elmenni. Különösebb manírok nélkül zúznak, helyén van a gitár, a dob, az ének, jó őket hallgatni, na.

3. Tormentor

1985-ben alakult black metal/doom metal zenekar alapító tagjai közül Csihar Attila éneksről hallhattunk a legtöbbet, miután sok helyen, többféle zenei formációban megfordult már. Az első két év fellépései és tagcseréi, valamint az első album (7th Day Of The Doom) megjelenése után már a klasszikus felállással zenéltek tovább: Csihar Attila – ének, Szigeti Attila – gitár, Farkas György – basszusgitár, Machát Zsolt – dobok. A csapat második albuma 1988-ban jelent meg, az Anno Domini, ami igazán népszerűvé tette őket, néhény évig koncerteztek itthon és külföldön, aztán ’91-ben elbúcsúztak egymástól. Az időközben a Mayhemhez igazolt Csihar Attila és a tetoválóművészként dolgozó Machát Zsolt 2000 körül újraindította a Tormentort, de 2 album után 2005-ben csak az Anno Domini újramasterelt változatát adták ki.

4. Nevergreen

Száz hang közül felismerni azokét, akik a Vajdaságban nőttek fel, a kiejtésről és az intonációról. Nem volt ez másként 1994-ben, amikor a Nevergreen Ámok című dalát először hallottuk. A leginkább gót metált játszó (itthon a kilencvenes és kétezres években népszerű) zenekar tagjai szabadkai és magyarországi kötődésűek, rajongóik egy része pedig szegedi és Szegedhez köti. Jelenleg a következő felállásban dolgoznak: Slobodan Macura (ének) Matláry Miklós, Kovács Tamás, Simon Valentina, a tiszteletbeli tagok között van Erős Szabolcs, Ispán András, Mića Kovacević, Vladimir Rusic és Simon Zoltán. Fennállásuk húsz éve alatt kiadtak egy rakás lemezt, és olyan külföldi bandákkal játszottak együtt, mint az Apocalyptica, a Within Temptation, a Paradise Lost,vagy a Sepultura. Új albummal idén jelentkeznek, jövő hónapba jelenik meg a Vendetta. A szép, nehéz, mi több súlyos alapok miatt szeretjük őket.

5. Sear Bliss

A szombathelyi együttes alapítása (1993) óta folyamatosan jöttek-mentek a zenekari tagok, tegye fel a kezét, aki még soha nem játszott a Sear Blissben! Az alapítókkal és a vendégzenekarokkal együtt 26 név szerepel a listán, olyan arcokkal, mint a billentyűs és trombitás Szűcs Gergely, a zenei tartalmak menedzselésével foglalkozó Kovács Attila (Superbutt, Watch My Dying), vagy a Tormentorból már ismert Csihar Attila (2004, ének, Glory and Perdition album). Az alapítók közül Barbarics János és Nagy András tagja még ma is a zenekarnak. A Sear Blissnek sok szép pillanata volt eddig, az egyik egy 2000-es nyári fellépés a szombathelyi Isis szentély romjainál. Tizenhárom albumuk van , ezek egy része újrakiadás. Legközelebb április 20-án, Münchenben, egy fesztiválon lépnek fel.

6. Ossian

Amikor ’86-ban Paksi Endre kilépett a Pokolgépből, nem sokat tétlenkedett, Ossian néven folytatta, új tagokkal. Paksi és Maróthy Zoltán egy rakás nagyszerű dalt írt. 1988-ban jelent meg első nagylemezük, az Acélszív. (Ejnye, mi ez az Accept utánérzés?) Egészen a kilencvenes évek közepéig jól ment a zenekar dolga, aztán a tagok úgy döntöttek, külön folytatják. Addig 7 stúdióalbumot adtak ki, és olyan rockslágereik voltak, mint A rock katonái, az Ítéletnap, a Sörivók vagy az Éjféli lány.

Egy 1998-as igen sikeres tribute fellépés után Paksi Endre újjászervezte az Ossiánt, ismét új csapattal. Bár történtek tagcserék, a zenekar ma is dolgozik, legutóbb 2013-ban jelent meg lemezük, a közösségi oldalon több mint 60.000 rajongójuk van.

7. Ektomorf

A mezőkovácsházi zenekar alapítói Farkas Csaba, Farkas Zoltán és Ternován Csaba húsz éve kezdett el együtt zenélni. Két korai demó és két év gyakorlás után nyertek egy tehetségkutató versenyen, így elkészülhetett az első album, a Hangok, amelyet 1998-ban az Ektomorf című lemez követett. A harmadik album, a Kaly Jag 2000-ben jelent meg, amelyre az alapító Farkas testvérek származása és a cigány dallamok miatt a rajongók egy része kulturálatlan módon reagált. A zenekar viszont külföldön is ismert lett, először Németországban próbáltak szerencsét, aztán 2004-ben Dániában vették fel a Destroy című lemezt. Karrierjük beindult, a 2014-es koncertnaptáruk tele van lekötött fellépésekkel, itthon alig láthatjuk őket. A tagcsere őket sem kerülte el, az alapítók közül ma már csak Farkas Zoltán maradt az együttesben. Vigyázat, szanaszét zúznak maguk körül mindent! A mi legnagyobb örömünkre.

8. Carmen

Nem tudjuk, ki hogy van vele, nekünk néha a Guns 'N' Roses ugrik be a Carmenről. Kellemes, pihentető dallamú, énekelhető számaik vannak. Egy olyan feldolgozást készítettek a kilencvenes években, amit csak azért nem említünk meg, mert a karrierjüknek nem tett jót (szerintünk), hogy sokan csak ezt az egy nótát fújják tőlük. Hogyan indultak? "Balassa Zoltán és Pintér "Pinyő" Csaba barátságával kezdődött... Zoli akkoriban hagyta el a Dance zenekart, éppen a lemezük megjelenése előtt és úgy döntöttek, hogy csinálnak egy glam rock zenekart. Kellett egy énekes...Pinyő még az általános iskolából ismerte Szilágyi "Szizsó" Zsoltot, aki azonnal igent mondott a megkeresésre. Kellett egy gitáros... Szizsó javaslatára került a képbe és a zenekarba Weisz "Kicsi" László" olvashatjuk a honlapjukon. Sajnos mostanra a Carmen eléggé eltűnt. Tudomásunk szerint ma már nem aktívak.

9. Cadaveres de Tortugas

Igen, magyarok, spanyol névvel, magyar, angol és spanyol nyelvű szövegekkel. Néhány nagylemezük megjelent, egész szép rajongótábort tudhattak maguk mögött, üdítő színfolt voltak a hazai metálzenei palettán, ha szabad ilyen nagyszerű közhelyekkel élnünk. Körmöczi Péter, Viniczai Szabolcs, Persoczki Gábor, Kecskés Péter és ifj. Zsombok Tibor sajnos csak 1993 és 2005 között zenélt együtt ebben a felállásban, Körmöczi Péter Cadaveres néven viszi tovább a hagyományt.

10. Leander Rising

Sok hazai zenekarhoz képest meglehetősen gyorsan építették fel magukat és jutottak el a lemezszerződésig. Ez különösen annak fényében kiemelkedő teljesítmény, hogy Köteles Leander néhány éve még szólóban nyomta, aztán bemutatkozó klipje (Csak Te) után csatlakozott hozzá Vörös Attila (Nevermore), majd a duó pár világsláger feldolgozását (Szomorú vasárnap, Only Gilrl, Bad Romance) és egy sikeres koncertet követően csatlakozott Takács József és Maczák Márk, hogy Leander néven folytassák a zenélést. Maczákot aztán 2011-ben Budai Béla váltotta a doboknál. A tehetség és a szorgalom egy dolog, a fiúk azért szerencsésebb korszakban élnek, mint húsz-harminc éve elődeik, ugyanis felfedezte őket egy nagy kiadó, akikkel a hátuk mögött könnyebb külföldi és hazai fellépéseket szervezni, és lemezeket dobni a piacra.

Ha szereted a metált, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk