KULT
A Rovatból

10 klip a nyolcvanas évekből, amelytől leesel a székről

Ibiza sztárja, álspanyolok, értelmezhetetlen hátterek, csúnya szalagok és kivillanó cicik. Kínzás, de azért mutatjuk!


A nyolcvanas években a videótechnika fejlődésével és a házi videólejátszók terjedésével egy időben vált követelménnyé, hogy a zenés produkciókhoz klipek készüljenek. Ekkorra ugyanis a rádió már gyakran nem volt elég a promócióhoz, egy idő után szinte semmit nem lehetett eladni mozgóképek nélkül. Az egyre szaporodó zenei csatornák is igényt támasztottak a klipekre.

E produkciók egy részének a minősége azonban hagyott némi kívánnivalót maga után. Hiányzott a pénz, a kreativitás, a rendezői koncepció vagy a megfelelő technika a forgatáshoz, és olyan producerek is akadtak a piacon, akik a mennyiségre mentek, a minőség már nem volt fontos. Tíz olyan "remekművet" választottunk ki, amely slágerlistás vagy igen népszerű dalhoz készült. Ti mivel bővítenétek a listát?

1. Moon Ray: Comanchero (1985)

Mandy Ligios brazil-görög származású énekesnő már tizenévesen olyan színpadi produkciókban lépett fel, mint az Evita, a Hair vagy a Jézus Krisztus Szupersztár, és a nyolcvanas években pedig a Mindhalálig zene musical változatában szerepelt. Olaszországban találkozott két producerrel, velük készítette el Raggio di Luna/Moon Ray művésznéven a Comanchero című számot. A dal 1985-ben felkerült néhány európai slágerlistára, sokat játszották a magyar rádiók is, és itt nagyjából vége is a történetnek.

2. OFF: Electrica Salsa (1986)

Kapaszkodjatok meg. Ez Sven Väth. A nyolcvanas években OFF néven kísérletezett az elektronikus zenével, ennek köszönhető az Electrica Salsa című single is, valamint a '88-as Organisation For Fun című album. Ahogy az egyik kommentelő a klip alatt megjegyzi, Sven Väth (aki ma már producerként is tevékenykedik) hosszú utat tett meg e régi darab óta...

3. Bruce&Bongo: Geil (1986)

Két srác (Bruce Hammond Earlam és Douglas Wilgrove) Nagy-Britanniából szerencsét próbált az akkori Nyugat-Németországban. Aztán egy albumos duó lett belőlük. A Geil című szám érdekessége, hogy a cím abban a kontextusban azt jelentette, hogy király, cool, ám mint ahogy a Wikipédia írja, megfelel a kanosnak is. 1:30-tól érdemes jobban figyelni, ki mindenki király. Vagy kanos.

4. Baltimora: Tarzan Boy (1985)

Újabb italodisco együttes, bár a Baltimora némileg túllépett az egy lemezes előadókon, kiadtak három lemezt a nyolcvanas években, majd a kétezres években a CD változathoz kicsit felturbózták őket. A formáció hivatalos arca a korán elhunyt Jimmy McShane volt, a nóták többségét pedig Maurizio Bassi és Naimy Hackett írta, illetve Maurizio énekelte fel. Nagy sikert kizárólag az 1984-es Tarzan Boy-jal értek el, amely 1985-ben lett világsláger.

5. Dead or Alive: You Spin Me Right Round (Like a Record) (1985)

A külsejében gótikus és zenéjében elektronikus elemekkel tűzdelt brit popzenét játszó együttes ásza az extravagáns külsejű és remek torkú énekes volt. Peter Burns korábban a Nightmares in Wax című gót punk zenekarral nyomult, sőt, Julian Cope-pal is zenélt együtt a hetvenes évek végén. A Dead or Alive szerzeményei közül a Something in My House versenyzett a másik nagy slágerrel, a You Spin Me Right Round-dal, végül utóbbi győzött a klip miatt. A DOA 2011-ben szűnt meg végleg, Peter Burns pedig az eltelt pár évtized alatt számos plasztikai műtétet végeztetett magán, külseje már csak halványan emlékeztet régi önmagára.

6. Tom Tom Club Wordy Rappinghood (1981)

Egy egészen jó újhullámos banda egészen borzasztó klipje. A Tom Tom Clubot a Talking Heads két tagja alapította 1981-ben, és már abban az évben sikeresek lettek. A Wordy Rappinghood két slágerlistán is első helyen végzett Belgiumban, sőt, az Egyesült Államokban a Hot Dance Club Play listán is első lett, pedig az európai popzene rendszerint hátránnyal indult az USA-ban.

7. Scotch: Disco Band (1984)

Tipikus italo disco banda volt a Scoth: kizárólag olasz tagokból állt, csupán 1982 és 1987 közt voltak aktívak, mindössze két albumot adtak ki. A Disco Band német nyelvterületen ért el nagyobb sikereket, Olaszországban csak a slágerlista 28. helyére futotta. A klip azoknak az "alkotásoknak" a szép példája, nem sok értelme van, azonkívül, hogy készült egy videós anyag az esetleges tévés szereplésekhez.

8. Men Without Hat: Pop Goes The World (1987)

Egészen Kanadáig kellett szaladni ezért az egyedülálló produkcióért. Cukinak és kedvesnek szánt, ám teljességgel értelmetlen klip. A Men Without Hatsről azt tartják, hogy újhullámos stílusban játszottak, de ezt mi az alábbi számot hallgatva nem hisszük el egy percig sem. Még 1977-ben alapították a formációt, többször újrakezdték és számos zenész fordult már meg a tagok között. Itthon kevesen ismerik a zenekart.

9. Righeira: Vamos A La Playa (1983)

Gyermekkorunkban azt hittük, a No Tengo Dinero és a Vamos A La Playa előadói spanyolok. Hatalmas tévedés. A Righeirát is az olasz poppiac termelte ki, villámgyorsan, kis költségvetésből. A két torinói srác elsősorban a kontinensen lett népszerű, brit területen mérsékeltebb érdeklődés övezte őket. Meglepő módon a kilencvenes és a kétezres években is adtak ki albumot - bár az eladásokról nincsenek adataink. Klip viszont csak 3 készült, az egyik a legelső slágerhez.

10. Sabrina: Boys (1987)

Már megint olaszok. Az első klipek egyike volt, amelyben mellbimbót villantottak. Slágernek szánták a Boys (Summertime Love) című dalt, hihetetlenül egyszerű videós produkciót forgattak hozzá, és a producer számítása bejött. Ha emlékeink nem csalnak, a Világ Ifjúsága magazinban is téma volt, hogy ki a jobb nő: Samantha Fox vagy Sabrina Salerno, mivel a számot eleinte azzal promotálták, hogy ez a kontinens válasza Samantha Foxra. Az olasz énekesnő állítólag kikérte magának az összehasonlítást. Énekesnőként később nem tudott érvényesülni, de ma zenei producerként sikeres, színészként pedig egy független filmben nyújtott alakításáért díjat nyert 2005-ben.

Ha tetszett a lista, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk