Márton András dömösi madármentő osztotta meg a hírt a 24.hu portállal: húsvétvasárnap megérkezett a madármentő szakember dömösi kertjében élő Macushoz Szofi, a tojó. Az itthon maradt állat 2016 áprilisában lőtt sebbel került Márton Andráshoz. Később kiderült, hogy maradandó a sérülése, és azóta sem tud repülni.
"A kertünkben maradt, itt talált otthonra, és azóta már-már igazi családtagnak számít. Szabadon mozoghat, bármikor elrepülhetne, de erre az említett ok miatt aligha kerül sor" – mondta a madármentő.
Bár minimális az esélye, hogy egy sérült gólya párt találjon, Márton András mégis úgy döntött, hogy készít Macusnak egy fészekállványt, hátha bekövetkezik a csoda. Végül úgy történt, ahogy remélte: Macus fészket épített, és megérkezett hozzá egy tojó is, Szofi.
Márton András bízott abban, hogy a tojó idén is visszatér, és így is lett: április 21-én, húsvétvasárnap kora délután landolt a dömösi kert fészkében Szofi.
Márton András dömösi madármentő osztotta meg a hírt a 24.hu portállal: húsvétvasárnap megérkezett a madármentő szakember dömösi kertjében élő Macushoz Szofi, a tojó. Az itthon maradt állat 2016 áprilisában lőtt sebbel került Márton Andráshoz. Később kiderült, hogy maradandó a sérülése, és azóta sem tud repülni.
"A kertünkben maradt, itt talált otthonra, és azóta már-már igazi családtagnak számít. Szabadon mozoghat, bármikor elrepülhetne, de erre az említett ok miatt aligha kerül sor" – mondta a madármentő.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„A Lánchíd oroszlánjai elutaztak a hosszú hétvégére, de a kőnyúl figyelme húsvétkor sem konyul” - írja Facebook-oldalán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A közlekedési vállalat szerint a kőnyúl éberen őrzi a pesti hídfőt és még egy találós kérdést is intézett az ünneplőkhöz:
„ha a kőoroszlánnak van nyelve, a kőnyúlnak vajon van foga?”
„A Lánchíd oroszlánjai elutaztak a hosszú hétvégére, de a kőnyúl figyelme húsvétkor sem konyul” - írja Facebook-oldalán a Budapesti Közlekedési Központ (BKK).
A közlekedési vállalat szerint a kőnyúl éberen őrzi a pesti hídfőt és még egy találós kérdést is intézett az ünneplőkhöz:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ideiglenesen nem fogad és nem indít vonatokat a budapesti Déli pályaudvar – közölte a Mávinform.
Mint írják: az érintett járatok jellemzően Kelenföldre érkeznek, és onnan is indulnak.
A győri fővonal elővárosi, a székesfehérvári, valamint a pusztaszabolcsi vonal járatai más budapesti állomásokról indulnak, és oda is érkeznek – erről pontosabb tájékoztatást egyelőre nem közöltek.
Hozzátették: a két állomás között a BKK 139, 140, 140A buszjárataival utazhatnak a Sasadi útig, ahonnan pár perces sétával érhető el a kelenföldi állomás. A felsorolt buszjáratokon, illetve az M2-es valamint az M4-es metró teljes hosszán elfogadják a vonatjegyeket.
Közölték azt is, hogy a forgalom átszervezése jelenleg is folyamatban van.
Ideiglenesen nem fogad és nem indít vonatokat a budapesti Déli pályaudvar – közölte a Mávinform.
Mint írják: az érintett járatok jellemzően Kelenföldre érkeznek, és onnan is indulnak.
A győri fővonal elővárosi, a székesfehérvári, valamint a pusztaszabolcsi vonal járatai más budapesti állomásokról indulnak, és oda is érkeznek – erről pontosabb tájékoztatást egyelőre nem közöltek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bűnözésről elhíresült magyar város egy gigantikus tojással üzent a világnak
Enying lakossága egy közösségi összefogás keretében egy hatalmas húsvéti installációt hozott létre a város főterén. A 304 centiméter magas tojással a helyiek célja a település negatív megítélésének megváltoztatása volt.
Sokan a bűnügyi hírekből ismerik a Balaton-közeli Enying nevét, és a várost néhány helyi törvényszegővel azonosítják. A helyiek azonban megelégelték a rossz hírnevet, és egy gigantikus húsvéti tojással döntöttek úgy, hogy újraírják a településről szóló történetet.
A városban új képviselő-testület dolgozik, akik a lakók bevonásával kezdték el újjáépíteni a helyi közösségi életet. Már az adventi időszakban olyan programsorozatot indítottak, amely generációkat kötött össze, és ennek a folyamatnak lesz a csúcspontja a húsvéti rekordkísérlet.
Szombaton délután
a város főterén leplezték le az ország legnagyobb kültéri húsvéti tojását, amivel hivatalos magyar rekordot is felállítanak
– írta az Index. A hatalmas installáció hetekig a helyén marad, így a húsvéti ünnepek után is sokan megcsodálhatják.
A látványosság központi eleme egy szalmabálákból épített, stilizált nyuszifészek. Ebben kapott helyet a rekordméretű óriástojás, valamint négy kisebb, egyenként 130 centiméteres tojás, amelyeket a helyi bölcsőde, az óvoda és a két iskola diákjai díszítettek fel. Az izgalmakat egy különleges tojásalagút is fokozta, amelyhez a város különböző pontjain több ezer tojást gyűjtöttek össze a helyiek.
A szegedi manufaktúrában, hungarocellből készült óriástojás 304 centiméter magas és 228 centiméter átmérőjű lett. A közösségi gyűjtés is minden várakozást felülmúlt: a tojásalagutat végül 3761 darab tojás díszíti.
„Ez sokkal többről szól, mint egy rekordkísérletről. Azt akartuk megmutatni magunknak és a világnak is, hogy Enying képes összefogni és valami maradandót, pozitívat alkotni” – mondta Vaszari Csaba képviselő.
A szervezők nem titkolt célja volt a városimázs javítása is.
„Azt szeretnénk, ha az átutazók nemcsak áthajtanának a városon, hanem megállnának, mert látják, hogy itt valami jó dolog történik. Szeretnénk, ha Enying neve egyet jelentsen a vendégszeretettel és a közösségi élményekkel is” – tette hozzá.
Sokan a várost a 2009-es veszprémi késelés miatt ismerték meg, mivel az elkövetői kör több tagja is a településről származott. A mostani közösségi összefogás éppen ezért bír kiemelt jelentőséggel: a helyiek egy pozitív történettel igyekeznek felülírni a negatív sztereotípiákat.
Sokan a bűnügyi hírekből ismerik a Balaton-közeli Enying nevét, és a várost néhány helyi törvényszegővel azonosítják. A helyiek azonban megelégelték a rossz hírnevet, és egy gigantikus húsvéti tojással döntöttek úgy, hogy újraírják a településről szóló történetet.
A városban új képviselő-testület dolgozik, akik a lakók bevonásával kezdték el újjáépíteni a helyi közösségi életet. Már az adventi időszakban olyan programsorozatot indítottak, amely generációkat kötött össze, és ennek a folyamatnak lesz a csúcspontja a húsvéti rekordkísérlet.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagypéntektől húsvéthétfőig sokféle programmal, többek között látványetetésekkel, állattréningekkel és -bemutatókkal, családi tojásvadászattal és kreatív kézműveskedéssel várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert – olvasható a városligeti intézmény szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A húsvéthoz kapcsolódó programok részeként a Varázshegyben például a kreatív kézműveskedésben próbálhatják ki ügyességüket a gyerekek, de lesz családi tojásvadászat is, amely a főbejáratnál lévő információs pavilontól indul. Ugyancsak a főbejáratnál közös fotót is lehet készíteni a Nyuszival és a Tavasztündérrel.
Naponta 23 különféle bemutatót, tréninget és látványetetést is tartanak. Lesz állati helyszínelés, denevéretetés, oroszlánfóka-tréning, pingvinetetés, elefánttréning, bemutató az Állatkert vadállatmentő munkájáról, elefánttréning és kea-látványetetés is. Meg lehet majd nézni a pingvinek, a sörényes hangyászok, a gorillák és a ragadozók etetését is, a Cápasuliban pedig a gondozók könnyűbúvár felszerelésben merülnek le a cápák közé.
Külön figyelmet szentelnek a felelős állattartásnak is, ebben a témában mind a négy napon lesz két-két előadás a Varázshegy Darwin-termében, 13 óra 30 perctől, majd 15 óra 30 perctől.
Az Állatkert háziállatokat bemutató zónájában, ahol az állatsimogató is található, több állat is született az elmúlt hetekben. A közönség már most megtekintheti Kucu, a Szabó Lőrinc-i ihletésű nevet viselő mangalica koca tíz kismalacát, valamint a törpekecskéknél növekedő tizenöt gidát. Húsvétra már a nemrégiben született gyimesi racka bárányokat is kiengedik a karámba.
A Budapesti Állatkert kezelésében működő Margitszigeti Kisállatkertben is lesznek programok, méghozzá mind a négy napon, a pónisétáltatástól a kézműves sátorig. Minden nap 13 órától a kisállatkert dolgozói egy külön program részeként mutatják be az itt lakó állatokat, köztük a mentett madarakat is.
Húsvétkor a családok gyakran vásárolnak élő nyulat házikedvencnek. E szokás kapcsán arra hívja fel a figyelmet a budapesti állatkert, hogy csak az tartson nyulat, aki hosszabb távon is felelősséggel gondját tudja viselni. Az Állatkert, amellett, hogy az állattartáshoz való felelős hozzáállásra buzdít, hivatalos honlapján a nyulak tartásával kapcsolatos tanácsokkal is segíti a kezdő nyúltartókat.
A városligeti intézmény 2008 óta már nem fogad be megunt nyulakat. A felelős állattartás mellett valójában nem is lenne szabad léteznie a megunt nyulak fogalmának, hiszen a házikedvenc iránti felelősség egy életre szól, ami egy nyúl esetében akár tíz esztendő is lehet.
Nagypéntektől húsvéthétfőig sokféle programmal, többek között látványetetésekkel, állattréningekkel és -bemutatókkal, családi tojásvadászattal és kreatív kézműveskedéssel várja a közönséget a Fővárosi Állat- és Növénykert – olvasható a városligeti intézmény szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A húsvéthoz kapcsolódó programok részeként a Varázshegyben például a kreatív kézműveskedésben próbálhatják ki ügyességüket a gyerekek, de lesz családi tojásvadászat is, amely a főbejáratnál lévő információs pavilontól indul. Ugyancsak a főbejáratnál közös fotót is lehet készíteni a Nyuszival és a Tavasztündérrel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!