HÍREK
A Rovatból

Zsiday Viktor a 3%-os otthonteremtési hitelről: A fiataloknak, alacsonyabb jövedelműeknek ez borzasztó csapás

A szakértő szerint hiába ömlik a pénz a lakáspiacra, az árak csak száguldanak felfelé. Az új otthonokból továbbra is alig van kínálat, a fiatalok pedig egyre messzebbre kerülnek egy saját lakástól.
Szerző: GJ - szmo.hu
2025. augusztus 04.



Zsiday Viktor, a Citadella befektetési alap portfóliómenedzsere blogbejegyzésben magyarázta el, hogy milyen káros hatásai lesznek a hamarosan elérhető 3 százalékos otthonteremtési hitelnek. A szakértő az Alapismeretek gazdaságpolitikusoknak című cikkében külön is jelzi, hogy a döntéshozók egyfajta bevezető tanfolyamként foghatják fel a sorait, mert nagyon egyszerűen bemutatja, miért jön rosszul az intézkedés éppen annak a társadalmi rétegnek, ami az otthonteremtési hitelnek pont a célcsoportja kellene, hogy legyen.

A szakértő hangsúlyozza: a közgazdaságtanban gyakran használnak keresleti és kínálati görbéket a piaci jelenségek bemutatására, ezért egy ilyen elnagyolt, leegyszerűsített modellel próbálja elmagyarázni, mi is a baj a 3%-os otthonteremtési hitellel, ami nemhogy előnyhöz nem juttatja a fiatalokat és az alacsonyabb jövedelműeket, de még távolabb is löki őket a saját ingatlan megszerzésének lehetőségétől.

Zsiday ábrák segítségével világít rá, hogy bizonyos ár mellett mennyi lakásra van kereslet. Mivel mindenkinek valahol laknia kell, a kereslet az árak emelkedése ellenére is nagy marad, ezért a keresleti görbe meredek:

még nagyobb áremelkedés esetén sem változik jelentősen a lakásigény.

A portfóliómenedzser azzal folytatja, hogy a kínálati oldalon bizonyos ár alatt nem lehet új lakást építeni, sőt, „ha a használt lakások ára jelentősen az új lakások ára alatt van, nem épül semmi”. Ilyenkor a lakásállomány, vagyis a kínálat fix marad. Magasabb árak mellett viszont elindul az új építés, és nő a lakásállomány.

Zsiday a cikkben megállapítja: Magyarországon egyértelműen kínálati probléma van, vagyis nagyon kevés lakás épül.

Az új lakásépítések aránya az OECD-országok között 2011 és 2022 között nagyon alacsony volt. Ez akkor is így van, ha közben jelentős áremelkedés történt. Pedig ilyen nagy áremelkedés után több lakásnak kellene épülnie, nőnie kellene a kínálatnak.

Annak, hogy ez elmaradt, a portfóliómenedzser szerint több oka is van, köztük a szabályozás, az állami beavatkozások, a szakemberek elvándorlása és más tényezők.

A piaci mennyiségi és árjelzések alapján feltételezhető, hogy a magyar lakáspiac kínálati nehézségekkel küzd, nem keresletivel. Ha egy ilyen, kínálatilag szűkös piacra még több keresletet engedünk rá, az árak tovább nőnek – figyelmeztet Zsiday, megjegyezve, hogy ez azoknak jó, akik már rendelkeznek lakással, vagy több lakást is tartanak befektetésként. Magyarán:

az otthonteremtési hitel bevezetése a kevésbé tehetőseknek, például a fiataloknak vagy alacsonyabb jövedelműeknek kifejezetten rossz. Ha rajtuk akarunk segíteni, akkor nem a keresletet, hanem a kínálatot kell ösztönözni, hiszen ebben az esetben a lakásállomány úgy nő, hogy közben az árak csökkennek – mutat rá a szakértő.

Az elemzés arra jut, hogy a lakáspiacon az elmúlt években végrehajtott kormányzati beavatkozások szinte kizárólag a keresleti oldalon történtek, és az új, 3 százalékos hitel is ilyen.

Ezek a jómódúaknak kedveznek, a szegényebbeknek pedig kedvezőtlenek. Legfőbb hatásuk az árak felhajtása.

Ehelyett kínálatoldali beavatkozásra lenne szükség, ha valóban változtatni akarunk a lakáspiacon. A kínálat növelésére többféle eszköz is létezik. Például nagyobb lakássűrűség és magasabb házak engedélyezése, állami infrastruktúrafejlesztés a lakóövezetekben, az engedélyezések gyorsítása a fejlesztőknek, szakemberképzések, egyenlő piaci esélyek biztosítása, korrupció megszüntetése, állami bérlakásépítési program vagy a piaci projektek egy részének állami felajánlása bérlakás céljára, illetve innovatív építési technikák támogatása – sorolja az opciókat Zsiday Viktor.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Lázár János szerint aki a vásárhelyi rendőrkapitány halála miatt lincshangulatot kelt, az gazember
A részvétet nyilvánító miniszter azt írta a Facebookon, hogy nem volt személyes vagy szakmai kapcsolata Szabó Zsolttal. Az eset miatt bírálta azokat, akik politikai magyarázatot adnak a tragédiának. Lázár korlátozta, hogy ki szólhat hozzá a bejegyzéséhez.


Lázár János Facebook-bejegyzésben reagált a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halálhírére. Azt írta, csak ritkán találkozott Szabó Zsolttal, és nem volt köztük kapcsolat vagy viszály:

„Szabó Zsolt rendőrkapitánnyal csupán néhány alkalommal találkoztunk. Nem ismertem jól, nem volt vele sem személyes, sem szakmai kapcsolatom. Így konfliktusom sem”

Bejegyzésében hosszabban is reagált a történtek politikai értelmezésére.

„A tragikus halálát politikusi számításból magyarázókat viszont jól ismerem: gyenge és silány emberek. Aki veszi a bátorságot, hogy egy öngyilkosságról megfellebezhetetlen ítéletet mondjon, ráadásul valakit bűnbakként is megnevezzen és ellene lincshangulatot keltsen, az gazember. Ez az a vérvörös határvonal, aminek az átlépését még a Lázár-mániás hódmezővásárhelyi polgármesterről sem feltételeztem. Tegnapig.”

A miniszter azt is írta, hogy megrendítette és felkavarta a halálhír.

„Az ebből politikát csinálók megvetésétől; korábban merényletekről ábrándozók, most pedig öngyilkossággal kufárkodók iránt érzett dühömtől is erősebb a részvétem. Nyugodjon békében kapitány úr!”

Lázár a Facebookon korlátozta, hogy ki szólhat hozzá a bejegyzéséhez, gyakorlatilag nem látható egy hozzászólés sem. Szemben két korábbi posztjával, amelyek más témában születtek, de alattuk a kommentelők ezrei nyilvánítottak a miniszterről lesújtó véleményt az üggyel kapcsolatban.

A Lázár Jánoshoz közeli Promenád24 múlt vasárnap cikket közölt Szabó Zsoltról. A szöveg az alezredes szerelmi életéről is írt, és azt állította, hogy a romantikus kapcsolata miatt lett élhetetlen a város. Néhány nappal a cikk megjelenése után Szabó öngyilkos lett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter a vásárhelyi rendőrkaptányról: Ha valakit a Promenád24 megtámad, azt Lázár János támadja meg
Egy helyi lap cikke után Szabó Zsolt felajánlotta lemondását. A polgármester szerint a támadás mögött Lázár János állhat. Péntek este több százan gyűltek össze Hódmezővásárhelyen, a rendőrkapitányság előtt. Gyertyákkal emlékeztek Szabó Zsoltra.


Valamivel több mint egy héttel ezelőtt tüntetést tartottak Hódmezővásárhely határában, a Lázár Jánoshoz köthető batidai kastélyhoz vezető úton. Bár a demonstráción kevesen vettek részt, a figyelem középpontjába két felirat került, amelyeket az úttesten találtak: az egyik az volt, hogy „Könyörgöm, akasszuk fel!”, a másik pedig „L.J.=C.Kirk”.

A megmozdulás néhány nappal azután történt, hogy egy merénylő megölte Charlie Kirk amerikai konzervatív aktivistát, és a kormánypárti sajtó értelmezése szerint a graffitik ezzel állhattak összefüggésben.

Nem sokkal a tüntetés után cikk jelent meg a Lázár Jánoshoz köthető Promenád24 nevű helyi portálon. A szerzők szerint Hódmezővásárhelyen erőszakosabbá vált a közélet, és ennek példájaként említették a batidai tüntetést is, emlékeztet rá cikkében a 24.hu.

A cikkben a helyi rendőrkapitányt, Szabó Zsoltot nevezték meg felelősként, és azt írták, a városlakók bizalma megrendülhetett benne. Emellett a lap részletesen foglalkozott azzal, hogy szerintük Szabó Zsolt viszonyt folytat az önkormányzat egyik irodavezetőjével,

akit Márki-Zay Péter fontos emberének neveztek. A nőt név szerint is említették, noha nem közszereplő.

A cikk megjelenése után Szabó Zsolt felajánlotta lemondását, de azt felettesei nem fogadták el.

Márki-Zay Péter polgármester szerint a történtek mögött politikai üzenet állhatott. Úgy fogalmazott:

„Ha valakit a Promenád24 megtámad, azt Lázár János támadja meg. Miért ajánlja fel valaki a lemondását azért, mert egy helyi lap kritikusan ír róla? Azért, mert ennek az üzenete az, hogy Lázár János akarja, hogy ő mondjon le.

És miért akarná ezt Lázár János, mint azért, mert volt egy tüntetés a kastélya előtt, amit a rendőrség nem akadályozott meg.”

A polgármester szerint a rendőrségnek nem is volt lehetősége fellépni a demonstrációval szemben, mivel Lázár János kastélya nem minősül hivatalos lakcímnek. Hozzátette, hogy a tüntetéssel kapcsolatban két elvárás fogalmazódott meg: ne legyen ilyen megmozdulás, ha mégis van, a feliratokat távolítsák el minél előbb. Egyik sem történt meg.

Márki-Zay a cikkben megjelent többi kritikára is reagált. Szerinte a vihar utáni takarítást valóban nehezen tudták megoldani, de mára Hódmezővásárhely rendezett és tiszta. Hozzátette, hogy a város évek óta a legbiztonságosabb megyei jogú városok közé tartozik. Úgy véli, a cikkben megjelent állítások megviselték Szabó Zsoltot.

A cikkre másnap reagált Angyal Zsolt jegyző is, aki közleményt adott ki. Ebben arra kérte a sajtó és a közvélemény szereplőit, hogy

tartsák tiszteletben a köztisztviselők magánélethez való jogát, és ne használják fel őket politikai célokra.

Kiemelte, hogy a köztisztviselők nem számítanak közszereplőnek a magánéletükben.

Márki-Zay ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: „És tényleg, hátha lesz ezentúl az újságírókban egy gátlás”, valamint hozzátette: „hátha most visszaszorulnak majd a gyűlölködő, lejárató cikkek”.

Pár nappal a Promenád24 cikkének megjelenése után Márki-Zay Péter jelentette be, hogy Szabó Zsolt öngyilkos lett. A portál ezután eltávolította a cikket, kegyeleti okokra hivatkozva, ugyanakkor annak tartalma több más helyen továbbra is elérhető maradt.

Ahogy már beszámoltunk róla, Szabó Zsolt halála után több közéleti szereplő is megszólalt. Bódis Kriszta, a Tisza párt szakpolitikusa azt írta: akit nem lehet megvenni, azt megtörik. Pottyondy Edina humorista szerint aljas, romlott propagandisták terrorizálják az országot. Magyar Péter pedig úgy fogalmazott: Hódmezővásárhelyen kiderült, hogy a gyűlöletpolitika emberéletekbe kerülhet.

A helyi Fidesz közleményben nyilvánított részvétet, és azt írta:

„Aki a mostani helyzetet is sárdobálásra, politikai lejárató akcióra használja fel, az mélységesen szégyellje magát.”

Péntek este több százan gyűltek össze Hódmezővásárhelyen, a rendőrkapitányság előtt. Gyertyákkal emlékeztek Szabó Zsoltra.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Paks II. beruházás: 11 év után sincs építkezés, de már 700 milliárd forintba került, az oroszokat pedig nem sürgeti semmi
Az Országos Atomenergia Hivatal még nem adott ki építési engedélyt. Közben a projekt uniós jogi háttere is bizonytalanná vált. A Roszatom pedig tovább számláz, és ők még nem vonultak ki önként egy projektből sem.


A Paks II. atomerőmű építésének előkészítése több mint 11 éve tart, de az építkezés valójában még nem indult el, írta elemzésében a hvg.hu. Az Országos Atomenergia Hivatal 2025 elején engedélyezte a korábban leállított munkák folytatását, de a tényleges építéshez szükséges engedélyt továbbra sem adta ki.

A tereprendezésre és a kiszolgáló létesítményekre eddig mintegy 700 milliárd forintot költöttek.

Szeptember 11-én

az Európai Bíróság megsemmisítette az Európai Bizottság 2017-es döntését, amely engedélyt adott a beruházás elindítására.

Az ítélet indoklása szerint a Bizottság nem vizsgálta kellően, hogy a közvetlen szerződéskötés összhangban áll-e az uniós közbeszerzési szabályokkal. A testület indoklása nem bizonyult elégségesnek, mivel nem magyarázta meg, hogy a megállapodás miért nem ütközik az uniós versenyjogba.

A kormány szerint az ítélet nem akadályozza a beruházást.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, hogy az ítélet „semmilyen mértékben nem korlátozza vagy lassítja a Paks II.-beruházást”.

Bóka János unióügyi miniszter hozzátette, a bíróság nem mondta ki, hogy a projekt ne felelne meg a szabályoknak. Jávor Benedek volt európai parlamenti képviselő ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy a bíróság ugyanarra a következtetésre jutott, amelyet ő már 2015-ben is jelezett panaszában. Tordai Bence ellenzéki politikus szerint új eljárásra van szükség, és hangsúlyozta: „a bírósági döntésből az következik, hogy amíg nincs új engedély, addig nincs építkezés”.

Aszódi Attila, a projekt korábbi kormánybiztosa szerint az eljárásban szinte minden rendben volt, mert a bíróság csak egy ponton talált problémát. Ugyanakkor elismerte, hogy

2025. szeptember 11. óta a projekt nem rendelkezik uniós versenyjogi jóváhagyással, így az állami támogatás jogsértőnek számít mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem ad ki új határozatot.

Az Energiaklub szakértője, Perger András szerint a Bizottságnak gyorsan kellene lépnie, mert jelenleg sem a magyar kormány, sem az EB nem tudja megmondani, hogy a projektben szerepel-e tiltott állami támogatás. Tordai arra számít, hogy a vizsgálat során több ország és szervezet is panaszt nyújt majd be, és úgy véli, a folyamat idejére az építkezést fel kell függeszteni.

A nemzetközi helyzet is változott az elmúlt években.

Brüsszel döntése értelmében 2027-ben véget ér az orosz nukleáris üzemanyag exportja az Európai Unióba.

A Roszatom több országban is akadályokba ütközött, például Finnországban, Csehországban és Lengyelországban. Más térségekben ugyanakkor továbbra is épít erőműveket, többek között Törökországban, Egyiptomban és Indiában.

Az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, Chris Wright felszólította Magyarországot és Szlovákiát, hogy csökkentsék az orosz energiától való függőségüket, és keressenek más megoldásokat.

Szlovákia már francia és brit cégekkel kötött szerződést az üzemanyag-ellátásra, és a jövőbeli új blokkok építésében sem számol orosz részvétellel.

A magyar kormány tavaly novemberben megemelte a projekt költségkeretét, így a 2014-ben még 12,5 milliárd euróra tervezett összeg akár a kétszeresére is nőhet, az orosz állami vállalat ugyanis minden hatályban lévő szerződés esetén folytatja a munkát és számláz. A lap szerint a Paks II.-beruházásnak van olyan olvasata is, hogy az oroszoknak már nem annyira sürgős a magyar atomerőmű megépítése. Valószínű, hogy a beruházást nem ők fogják felmondani, mert az orosz állami óriás még egyetlen projektről sem vonult le önként.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Rétvári Bence is reagált a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány halálhírére
Az államtitkár részvétet nyilvánított, majd bírálta a tragédiával kapcsolatos politizálást. Szerinte egyesek politikai hasznot akarnak húzni a vásárhelyi rendőrkapitány halálából.


Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közösségi oldalán azt írta, hogy mély megrendüléssel értesültek a hódmezővásárhelyi rendőrkapitány tragikus haláláról, és együttérzését fejezte ki a családnak, szeretteknek és munkatársaknak.

„Visszataszító, hogy egyesek politikai hasznot akarnak húzni egy személyes tragédiából. Egy tragédia kapcsán a kegyeletet, emberi méltóságot és a gyászt kell mindenkinek szem előtt tartania, és nem a politika részévé tenni azt.”

A Lázár Jánoshoz közeli Promenád24 múlt vasárnap cikket közölt Szabó Zsoltról, amelyben az alezredes szerelmi életéről is írtak, és azt állították, hogy a romantikus kapcsolata miatt lett élhetetlen a város. Néhány nappal a cikk után a rendőrfőkapitány öngyilkos lett.

Márki-Zay Péter polgármester úgy fogalmazott: ha valakit a Promenád24 megtámad, azt Lázár János támadja meg. Magyar Péter szerint tegnap minden megváltozott.

Péntek este sokan gyűltek össze a hódmezővásárhelyi rendőrség előtt, és a rendőrkapitányra emlékeztek. A Promenád24 ma azt írta, megrendülten értesültek a rendőr alezredes haláláról.


Link másolása
KÖVESS MINKET: