Korábban mi is írtunk Gulyás Gergely bejelentéséről, amit a csütörtöki kormányinfón tett. Eszerint minden olyan vakcina használható Magyarországon, amelyikkel már több mint egymillió embert beoltottak.
A délutáni Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet, amelyben engedélyezik
„Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában vagy legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban a betegek számára hozzáférhetővé tett, illetve alkalmazásra engedélyezett gyógyszer behozatalát, a betegek számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve alkalmazását, abban esetben kerülhet sor az engedély kiadására, ha a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. Ezen feltétel teljesülését a külpolitikáért felelős miniszter állapítja meg.”
Vagyis ezentúl - a korábbi értesüléseknek megfelelően - Szijjártó Péter az OGYÉI helyett is dönthet a Magyarországon használt vakcinákról. A kínai oltóanyag esetében az egymillió beoltott feltétele már tavaly teljesült, míg "uniós tagjelölt" országként Szerbiában már tömegesen használják a Sinopharm vakcináját - így úgy tűnik, hogy a rendeletet kifejezetten a kínai oltóanyagra szabták.
A hét elején az EuroNews írt arról, hogy Szerbia az első olyan európai ország, ahol tömegesen használják a kínai Sinopharm vakcináit. A hírcsatornának egy 78 éves asszony elégedetten nyilatkozott az ázsiai ország oltóanyagáról. Szerbia kormánya azt mondta, azért a kínai és az orosz oltóanyagot használják, mert Európából és az Egyesült Államokból alig kapnak.
„az aggodalmak ellenére Kínában már novemberben bejelentették, hogy túlvannak az egymillió oltáson a Sinopharm anyagával, és a 86 százalékos hatékonyság belengetése után sorra jelentkeztek be a vakcináért az ázsiai, arab és dél-amerikai országok. Mára több mint négymillió embert oltottak be a Sinopharm vakcinájával.”
Korábban mi is írtunk Gulyás Gergely bejelentéséről, amit a csütörtöki kormányinfón tett. Eszerint minden olyan vakcina használható Magyarországon, amelyikkel már több mint egymillió embert beoltottak.
A délutáni Magyar Közlönyben meg is jelent a rendelet, amelyben engedélyezik
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egyetlen szóval reagált Orbán Viktor a kiszivárgott Putyin-beszélgetésre
Orbán Viktor a Debrecen felé vezető úton, egy benzinkúton minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetésének kiszivárgását. A miniszterelnök szerint az ügy bűncselekmény, a beszélgetés leiratát a héten hozta nyilvánosságra a Bloomberg.
Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”
„Bűncselekmény.”
A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.
A 444 stábja ugyanitt arról kérdezte, csalódott-e, hogy Donald Trump végül nem jött el személyesen Budapestre, amire Orbán a szimbolikus jelenlétre utalva válaszolt.
A Bloomberg által a hét elején nyilvánosságra hozott leirat szerint Orbán Viktor egy tavaly őszi telefonhívás során egy magyar mesére hivatkozva, a kisegér és az oroszlán történetével biztosította támogatásáról Vlagyimir Putyin orosz elnököt. A beszélgetésben a magyar miniszterelnök felajánlotta, hogy Budapesten megszervezik az amerikai–orosz tárgyalásokat, és jelezte, hogy „bármiben” szívesen segít Putyinnak.
A telefonleirat nemzetközi vitát is kiváltott, Donald Tusk lengyel miniszterelnök az X-en vonta felelősségre Orbán Viktort, ami nyilvános szóváltáshoz vezetett.
Orbán Viktor egyetlen szóval minősítette a Vlagyimir Putyinnal folytatott, tavaly őszi telefonbeszélgetésének kiszivárgását, amikor csütörtök este a Debrecen felé vezető úton, a görbeházai pihenőnél a Telex kérdezte. A miniszterelnök ugyanitt a 444-nek Donald Trump távjelenlétéről annyit mondott: „De ott volt.”
„Bűncselekmény.”
A miniszterelnök a nyilvánosság előtt reagált arra a tavaly októberi telefonbeszélgetésre, amelynek leirata a héten került nyilvánosságra. A kormányfő Debrecenbe tartva, egy görbeházai pihenőnél állt meg, ahol a kiszivárogtatásról feltett kérdésre válaszolt a fent idézett módon – írta a Telex.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A DK által támogatott jelölt nehéznek és kényszerűnek nevezte a döntését. Nem nevezte meg, kit támogassanak a szavazói az egyéni körzetben, csak annyit kért tőlük, hogy a legjobb meggyőződésük szerint döntsenek.
Néhány perccel a határidő előtt visszalépett a jelöltségtől Czeglédy Csaba, aki a Demokratikus Koalíció támogatásával indult volna függetlenként Szombathelyen. Ezzel ő lett a hatodik politikus a DK-nál, aki visszalép az országgyűlési versenytől.
Czeglédy egy Facebook-videóban jelentette be a visszalépését. A döntését nehéznek és kényszerűnek nevezte.
„Meghoztam életem talán egyik legnehezebb döntését: városunk érdekében kiszállok az országgyűlési versengésből. Teszem ezt kényszerből, jobb meggyőződésem ellenére”
– jelentette be.
A Vas 1-es választókerületben induló politikus a lépését azzal indokolta, hogy „a Fidesz által teremtett, torz, a jogállamot csúfoló választási rendszer” miatt nem maradt más lehetősége. Hozzátette, a legfőbb oka a belső kényszer.
„Nem tudnék azzal a tudattal együtt élni, hogy fideszest segítek győzelemre. A Fidesz annyi mindent elvett tőlem az elmúlt tizenhat évben: a becsületemet nem tudta. A becsületemet nem adom”
– mondta.
Czeglédy közölte, hogy listán a Demokratikus Koalícióra fog szavazni, mert „nagy tragédiának tartaná, ha a baloldali és liberális értékeknek nem lenne a parlamentben képviselete”. Támogatóit ugyanakkor arra kérte, egyéniben a legjobb meggyőződésük szerint szavazzanak, tehát nem állt be a Tisza Párt jelöltje, Rápli Róbert mögé.
A politikus nem az első visszalépő a DK-nál. A sort Kopping Rita kezdte Kecskeméten, aki a Tisza Párt jelöltje javára lépett vissza, amiért kizárták a pártból. Ezt követően Dobrev Klára jelentette be három másik jelölt visszaléptetését: Komáromi Zoltánét (Budapest 6.), Ternyák Andrásét (Budapest 8.) és Godó Beatrixét (Nógrád 1.). Utánuk a dunaújvárosi jelölt, a korábbi párbeszédes Szabó Zsolt is visszalépett a tiszás Nagy Ervin javára.
Néhány perccel a határidő előtt visszalépett a jelöltségtől Czeglédy Csaba, aki a Demokratikus Koalíció támogatásával indult volna függetlenként Szombathelyen. Ezzel ő lett a hatodik politikus a DK-nál, aki visszalép az országgyűlési versenytől.
Czeglédy egy Facebook-videóban jelentette be a visszalépését. A döntését nehéznek és kényszerűnek nevezte.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Így közli az eredményeket a Nemzeti Választási Iroda: urnazárás után azonnal megkezdik a számolást
A Nemzeti Választási Iroda közzétette a szavazatszámlálás hivatalos menetrendjét. A külképviseleti és átjelentkezéssel leadott voksokat csak a választás utáni napokban számolják meg.
Szoros eredmény esetén senki ne várja a végeredményt vasárnap éjjel, az ugyanis csak a szavazást követő szombatra derülhet ki. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint
a szavazatok megszámlálása a legtöbb helyen este hét órakor megkezdődik, és az első előzetes eredmények este nyolc óra körül várhatók, a feldolgozottság folyamatos jelzése mellett.
Ezzel egy időben a Nemzeti Választási Iroda elkezdi a levélben beérkezett szavazatok számlálását is, és ezek eredményét is folyamatosan közzéteszi. A szavazás estéjén azonban a kép még messze nem lesz teljes.
Becslések szerint az országos listára leadott voksoknak csupán 92-95 százalékát, míg az egyéni választókerületi jelöltekre leadott szavazatoknak 94-97 százalékát fogják addigra megszámolni.
A hiányzó néhány százaléknyi szavazat – a külképviseleteken, illetve átjelentkezéssel leadott voksok – sorsa a következő napokban dől el, és éppen ezek dönthetnek a billegő körzetekben. A folyamat átláthatósága különösen fontos egy olyan közhangulatban, ahol egy friss felmérés szerint a magyarok közel fele tart a választási csalástól.
A külföldről érkező szavazatokkal kapcsolatos logisztikai nehézségekre pedig valós példák is akadnak, korábban előfordult, hogy az izlandi magyar szavazók a postai késések miatt nem kapták meg időben a csomagjukat.
A külképviseletekről és az átjelentkezésekből származó szavazatoknak legkésőbb a választást követő negyedik napig, azaz csütörtökig kell megérkezniük a Nemzeti Választási Irodához.
Az iroda pénteken válogatja szét ezeket országgyűlési egyéni választókerületek szerint, majd átadja azokat az illetékes helyi irodáknak. Ott a kijelölt szavazókörök pénteken vagy szombaton számolják meg ezeket a voksokat.
Ez a több napos folyamat magyarázza, hogy szoros verseny esetén miért módosulhat a választás eredménye a vasárnap éjjeli állapothoz képest. A 100 százalékos feldolgozottság elérése és a hivatalos végeredmény kihirdetése akár a következő hétvégéig is elhúzódhat.
Szoros eredmény esetén senki ne várja a végeredményt vasárnap éjjel, az ugyanis csak a szavazást követő szombatra derülhet ki. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) közlése szerint
a szavazatok megszámlálása a legtöbb helyen este hét órakor megkezdődik, és az első előzetes eredmények este nyolc óra körül várhatók, a feldolgozottság folyamatos jelzése mellett.
Ezzel egy időben a Nemzeti Választási Iroda elkezdi a levélben beérkezett szavazatok számlálását is, és ezek eredményét is folyamatosan közzéteszi. A szavazás estéjén azonban a kép még messze nem lesz teljes.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Árulással vádolta meg a francia külügyminiszter Magyarországot
Jean-Noël Barrot szerint Budapest elárulta az uniós szolidaritást, amiért orosz tisztviselőkkel egyeztetett a szankciókról. A Politico szerint a bizalomvesztés miatt az EU már korlátozza is a Magyarországnak szánt bizalmas információk körét.
„Az Európai Unió tagjai között megkövetelt szolidaritás elárulása” – ezzel a súlyos váddal illette a francia külügyminiszter Magyarországot, amiért Budapest orosz tisztviselőkkel egyeztetett a szankciókról. A diplomáciai feszültség napokkal a magyarországi parlamenti választás előtt éleződött ki, és már kézzelfogható következményei is vannak: az EU informálisan korlátozza a Budapestre küldött bizalmas információk körét.
„Ezek a kiszivárgások megkérdőjelezték tanácskozásaink tisztaságát” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy csütörtöki interjúban a Politico szerint. Hozzátette, hogy a szolidaritás elárulása mellett a legfontosabb, hogy „egységesnek kell maradnunk”. Bár hivatalos uniós döntés nem született, a lap információi szerint
a tagállamok vezetői a bizalomvesztés miatt egyre gyakrabban tartanak megbeszéléseket szűkebb körben, Magyarország kihagyásával.
A botrány azután robbant ki, hogy a VSquare és a The Insider által vezetett nemzetközi újságíró-konzorcium olyan hangfelvételeket tett közzé, amelyeken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter baráti hangnemben egyeztetett magas rangú orosz tisztségviselőkkel, köztük Szergej Lavrov külügyminiszterrel.
A magyar kormány a leleplezéseket a választási kampány részének tekinti. Szijjártó Péter szerint külföldi titkosszolgálatok avatkoznak be a magyar választásba, és hangsúlyozta, a telefonbeszélgetésekben ugyanazt a szankcióellenes álláspontot képviselte, amit a nyilvánosság előtt is. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a lehallgatások éppen azt bizonyítják, hogy a magyar diplomácia az ország érdekeit képviseli. Ezzel szemben az Európai Bizottság már korábban „rendkívül aggasztónak” nevezte a kiszivárgott információkat.
„Az Európai Unió tagjai között megkövetelt szolidaritás elárulása” – ezzel a súlyos váddal illette a francia külügyminiszter Magyarországot, amiért Budapest orosz tisztviselőkkel egyeztetett a szankciókról. A diplomáciai feszültség napokkal a magyarországi parlamenti választás előtt éleződött ki, és már kézzelfogható következményei is vannak: az EU informálisan korlátozza a Budapestre küldött bizalmas információk körét.
„Ezek a kiszivárgások megkérdőjelezték tanácskozásaink tisztaságát” – mondta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter egy csütörtöki interjúban a Politico szerint. Hozzátette, hogy a szolidaritás elárulása mellett a legfontosabb, hogy „egységesnek kell maradnunk”. Bár hivatalos uniós döntés nem született, a lap információi szerint
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
