Az elnök azt javasolta, hogy az Ukrajnát támogató országok írásban vállalják, hogy a náluk lefoglalt orosz vagyont egy kártérítési alapba beteszik, majd ebből finanszírozzák a háború után az Ukrajnát ért károk helyreállítását.
Szerinte az oroszok így megéreznék minden kilőtt rakéta súlyát. Azt még nem tudni, hogy az országok hogyan reagálnak a felkérésre.
Ha a háborúnak vége lesz, akkor az ukrajnai károkat az oroszok lefoglalt vagyonából kellene helyreállítani, közölte az ukrán elnök
Az elnök azt javasolta, hogy az Ukrajnát támogató országok írásban vállalják, hogy a náluk lefoglalt orosz vagyont egy kártérítési alapba beteszik, majd ebből finanszírozzák a háború után az Ukrajnát ért károk helyreállítását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Közös közleményben közölt új információkat a budapesti tömeges ételmérgezésről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Mint írják, a hatóságok tudomására jutott, hogy a Budapest XIII. kerületében több nevelési és oktatási intézményt érintően halmozott, feltehetően az étkezéssel összefüggő enterális fertőzés kezdődött.
Mindegyik intézményt ugyanaz a közétkeztető vállalat látja el. Az ebéd elfogyasztását követően hányás és hasmenés miatt eddig összesen 470 fő jelentkezett panaszokkal. Közülük 47 gyermek szorult kórházi ápolásra.
A területi népegészségügyi hatóság, a Nébih és az NNGYK kiemelt ügyként kezeli az esetet, az NNGYK megkezdte a kivizsgálást. A vizsgálatokban Budapest Főváros Kormányhivatala illetékes népegészségügyi hatósága járványügyi vizsgálatot indított,
a Pest Vármegyei Kormányhivatal élelmiszerlánc biztonsági munkatársai pedig felfüggesztették az érintett főzőkonyha működését, majd a mintavételeket követően azonnali fertőtlenítőszeres nagytakarítást rendeltek el. A mintákat a Nébih laboratóriuma soron kívül vizsgálja.
A közlemény szerint a hatósági ellenőrzés kiterjed az ételkészítés technológiájára, a kész ételek tárolására és szállítására, továbbá a műszaki és személyi higiénia vizsgálatára. Azt ígérték, részletes információt a vizsgálat lezárása után adnak.
Az ételmérgezés több XIII. kerületi intézményt is érint. A 24.hu azt írja,
az egyik iskolában volt olyan osztály, ahol a sok megbetegedés miatt hazaengedték a diákokat ebéd után. A lap úgy tudja, pedagógus is van a megbetegedettek között.
Házlinger György, a Közép-Pesti Tankerületi Központ igazgatója azt közölte a lap megkeresésére, hogy a tankerületi központ által fenntartott XIII. Kerületi Eötvös József Általános Iskolából, a Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskolából és az Ady Endre Gimnáziumból jeleztek több megbetegedést. A tanulók étkeztetésében a tankerületi központ nem illetékes, de ettől függetlenül folyamatosan egyeztetnek a helyi önkormányzattal, akik megkezdték az ügy kivizsgálását.
Korábban megírtuk, hogy a XIII. kerületi önkormányzat azt közölte, az óvodákban péntekre önkormányzati beszerzésből biztosították a gyermekek étkezését, jövő héten pedig más forrásból kapják az ételt az intézmények. A csütörtöki ételek mintáit kivizsgálják.
A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet arra hívta fel a szülők figyelmét, hogy hányás, hasmenés esetén a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha a kiszáradás jelei – például kevesebb vizelet, száraz száj, aluszékonyság – mutatkoznak, a tünetek súlyosak, a gyermek nem tud inni, vagy véres székletet tapasztalnak. Hasznos, ha a szülők feljegyzik, mikor kezdődtek a panaszok, és milyen gyakori a hányás, illetve a hasmenés, mert ez segíti a diagnózist. A legtöbb esetben megfelelő folyadékpótlással, pihenéssel és kímélő étrenddel a gyermek néhány nap alatt teljesen felgyógyul.
Közös közleményben közölt új információkat a budapesti tömeges ételmérgezésről a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), Budapest Főváros Kormányhivatala és a Pest Vármegyei Kormányhivatal.
Mint írják, a hatóságok tudomására jutott, hogy a Budapest XIII. kerületében több nevelési és oktatási intézményt érintően halmozott, feltehetően az étkezéssel összefüggő enterális fertőzés kezdődött.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Péntek este magyar idő szerint fél 6-kor találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump. A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóján várhatóan több stratégiai kérdésről is megállapodás születik.
A Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.
Ezen kívül Orbán Viktor legfőbb célja az, hogy rábeszélje az amerikai elnököt, tegyen kivételt Magyarországgal az orosz olajiparra kivetett szankciók alól.
Napirenden van továbbá egy 600 millió dollár értékű, öt évre szóló szerződés is, amelynek keretében amerikai cseppfolyósított földgáz (LNG) érkezne Magyarországra.
A találkozó nyilvános részét, a sajtótájékoztatót és elemzéseket magyarul itt lehet nézni:
Aki angolul szeretné követni az eseményeket, az itt tudja:
Péntek este magyar idő szerint fél 6-kor találkozik egymással Orbán Viktor és Donald Trump. A magyar miniszterelnök és az amerikai elnök találkozóján várhatóan több stratégiai kérdésről is megállapodás születik.
A Bloomberg értesülései szerint a magyar kormány várhatóan 100 millió dollár értékű szerződést ír alá a Westinghouse Electric Co. vállalattal nukleáris fűtőanyag vásárlásáról, amivel az amerikai cég venné át a paksi atomerőmű eddig oroszoktól függő ellátását.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Mégis megoldható lehet részben az olajellátás az eddig szidott Adria-vezetéken keresztül – derült ki a MOL részvényesi tájékoztatójából
A cég negyedéves pénzügyi jelentésből derült ki, hogy ha nem jönne elég kőolaj a Barátság-vezetéken, akkor is tudná fedezni a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban – igaz, drágábban.
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
A MOL új álláspontja éles váltást jelent a korábbi hetek kommunikációjához képest, amikor intenzív vita zajlott a MOL-csoport és az Adria-vezetéket üzemeltető horvát Janaf között.
Szeptember végén Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt, hogy az Adria-vezetéken nem tudnak elegendő kőolajat szállítani, a MOL pedig csökkentett kapacitású szállításról számolt be. A Janaf erre úgy reagált, hogy a kapacitásteszten a MOL kérésére csökkentették az olajmennyiséget. A horvát cég szerint súrlódáscsökkentő adalékokkal az éves átfolyás akár 15 millió tonnára is növelhető, ami bőven ellátná a MOL magyarországi és szlovákiai finomítóit is, és jelezték, hogy nagy mennyiségű szállítás esetén kedvezőbb árat tudnának kínálni.
A vita októberben folytatódott, amikor a MOL-csoporthoz tartozó Slovnaft azzal vádolta meg a Janafot, hogy visszatartott 90 ezer tonna kőolajat. A horvát vállalat ezt valótlan és alaptalan állításnak nevezte, Szijjártó Péter pedig megbízhatatlan partnernek titulálta a Janafot.
A MOL bejelentésének időzítése azért is érdekes, mert egybeesik azzal, hogy Orbán Viktor és kormánydelegációja Washingtonban tárgyal. A látogatás egyik deklarált célja, hogy felmentést kérjenek az orosz olajcégekre, a Rosznyeftyre és a Lukoilra október 23-án kivetett amerikai szankciók alól.
A Horvátországon keresztül érkező olaj vélhetően többe kerülne a MOL-nak, mint az ársapkás orosz kőolaj. A magyar kormány azért is érdekelt az orosz szállítások fenntartásában, mert a MOL jelentős profitot realizál a nyugati és az orosz olaj közti árkülönbségen.
Miközben a legtöbb európai ország igyekszik leválni az orosz energiahordozókról, Magyarország 2021 és 2025 között 60-ról 92 százalékra emelte az orosz forrásból származó kőolajimport arányát.
Cikkünk megjelenése után a MOL a következő közleményt küldte szerkesztőségünknek:
Korábbi becsléseink és feltételezéseink alapján, ha a Janaf a szükséges mennyiséget le tudná szállítani a magyar határra, a finomítóink akkor is maximum 80 százalékos hatékonysággal tudnának működni, számolva azzal is, hogy bizonyos kőolajfajták esetében változik a termékkihozatal. De szeretnénk hangsúlyozni, hogy a Janaf kapacitása és szállítási képessége nem bizonyított, amit jól mutat az is, hogy a tegnapi napon a Janaf nem tudta leszállítani határidőre a megrendelt mennyiséget.
Ennek megfelelően cikkünk korábbi címét pontosítottuk.
A témában korábban Holoda Attila energetikai szakértővel készítettünk interjút, alább olvashatod el:
A MOL negyedéves pénzügyi jelentéséhez csatolt részvényesi tájékoztató szerint a cég növelni tudná az Adria-vezeték kihasználását, ha a Barátság-vezetéken szállított kőolaj mennyisége jelentősen visszaesne – írta meg a hvg.hu.
A dokumentum szerint a vállalat a szárazföldi finomítóinak beérkező mennyiségét körülbelül 80 százalékban így is fedezni tudná, bár ez magasabb műszaki kockázatokkal és logisztikai költségekkel járna. A közlemény nem teszi egyértelművé, hogy ez a képesség már most rendelkezésre áll-e, vagy csak a korábban bejelentett, 2026–2027-re tervezett finomítói átalakítások után.
Hernádi Zsolt MOL-vezér korábban arról beszélt, hogy a százhalombattai finomítót képessé kell tenni a nem orosz kőolaj feldolgozására. Ez szerinte 2027-re valósulhat meg, ehhez 200 milliárd forintos beruházás szükséges.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Trump egy vérbeli vezető, Orbán egy Temuról rendelt másolat
A TISZA Párt elnöke elmondta, szerinte mi a különbség Orbán Viktor és Donald Trump között. Úgy véli, a kormányfő csak utánozni próbálja az amerikai elnököt.
„Mi a különbség Donald Trump és Orbán Viktor között?” – tette fel a kérdést Facebook-oldalán Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke különböző szempontok alapján hasonlította össze a magyar miniszterelnököt és az amerikai elnököt.
Úgy véli, Trump „sosem félt nyílt, egyenes vitára kiállni a politikai ellenfeleivel”, Orbán viszont „20 éve nem meri ezt megtenni”. Szerinte az amerikai elnök „sosem képviselt idegen érdekeket”, míg a magyar kormányfő „nagyon rég ezt teszi”. Azt is állítja, hogy Trump „minden döntésével az amerikai vállalatok érdekét szolgálja”, Orbánnak viszont „csak az oligarchái számítanak”.
„Trump milliárdosként lett elnök. Orbán miniszterelnökből lett milliárdos. Trump elnök valóban naggyá tenné a hazáját. Orbán Viktor a saját birodalmát építi. Donald Trump láthatóan ténylegesen rá akarja szorítani Vlagyimir Putyint a békére. Orbán Viktor...”
– folytatta az összehasonlítást a politikus.
Magyar Péter végül úgy összegzett:
„Trumpot lehet szeretni vagy nem szeretni, de vérbeli vezető. Orbán Viktor egy Temuról rendelt másolat, aki utánozni próbálja az eredetit”.
A TISZA Párt vezetője a Trump-találkozó előtt üzent is a miniszterelnöknek. Többek közt azt kérte tőle, hogy kérdezze meg Trumptól, „lehet-e amerikai elnök valaki, aki gyáva kiállni egy elnökjelölti vitára”.
„Mi a különbség Donald Trump és Orbán Viktor között?” – tette fel a kérdést Facebook-oldalán Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke különböző szempontok alapján hasonlította össze a magyar miniszterelnököt és az amerikai elnököt.
Úgy véli, Trump „sosem félt nyílt, egyenes vitára kiállni a politikai ellenfeleivel”, Orbán viszont „20 éve nem meri ezt megtenni”. Szerinte az amerikai elnök „sosem képviselt idegen érdekeket”, míg a magyar kormányfő „nagyon rég ezt teszi”. Azt is állítja, hogy Trump „minden döntésével az amerikai vállalatok érdekét szolgálja”, Orbánnak viszont „csak az oligarchái számítanak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
