Woody Allen nagy évfordulón köszöntötte a magyar színészt: a nappalijából üzent Kern Andrásnak
Kern 523. alkalommal játszotta el Allan Felix szerepét a Játszd újra, Samben, amivel kapcsolatban egy interjúban elmondta, hogy erre az előadásra már nincs szüksége próbákra, ellenben 40 éve ugyanazt a ballonkabátot hordja, mint az első alkalommal.
Hatalmas elismerést kapott Kern András, aki negyven évvel ezelőtt, 1983. november 7-én kezdte el játszani a Vígszínházban a Játszd újra, Sam! című romantikus vígjáték főszerepét, amit Woody Allen 1972-es filmje után írták át színdarabra. A filmben egyébként Woody Allen mellett Diane Keaton látható a főszerepben.
A kerek évforduló kapcsán most
Woody Allen a nappalijából köszöntötte a 75 éves Kern Andrást,
aki megköszönte az elmúlt 40 év kitartó munkáját, és azt kívánta, hogy még 20, 40 vagy akár 60 éven át folytassa Kern ezt a kivételes munkát.
Kern András 523. alkalommal játszotta el Allan Felix szerepét, amivel kapcsolatban egy interjúban elmondta, hogy erre az előadásra már nincs szüksége próbákra, ellenben 40 éve ugyanazt a ballonkabátot hordja, mint az első alkalommal. Ahogy a színész elmondja, nem jó menet közben lecserélni a kellékeket, hiszen Darvas Ivántól megtanulta, hogy csak a régi tudja a szöveget. András körül már mindenki lecserélődött a színdarabban, az elején még Halász Judittal játszották a főszerepet, most már hosszú ideje azonban Hegyi Barbara oldalán látható.
Hatalmas elismerést kapott Kern András, aki negyven évvel ezelőtt, 1983. november 7-én kezdte el játszani a Vígszínházban a Játszd újra, Sam! című romantikus vígjáték főszerepét, amit Woody Allen 1972-es filmje után írták át színdarabra. A filmben egyébként Woody Allen mellett Diane Keaton látható a főszerepben.
A kerek évforduló kapcsán most
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy
több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.
„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.
Lázár János úgy reagált: nem tudja, kik vették el tőle az ajándékot, de úgy gondolja, azok az emberek nem hozzá köthetők, hanem valószínűleg helyi biztonsági őrök. Végül azt mondta: arra kéri a fiatalembert hogy várja meg a fórum végén, és szívesen átveszi tőle WC-kefés Lázár-fejet.
Váratlan kérdésre adott váratlan választ Lázár János a csütörtök esti váci Lázárinfón. A miniszternek egy 18 éves, saját állítása szerint roma fiatal arról beszélt, hogy
több biztonsági őr is ráugrott, és elvették tőle azt a WC-kefés Lázár-fejet, amit ajándékba hozott a fideszes politikusnak.
„Az ön humorát ismerve, mosolyogva vette volna át ezt” – fejezte be a fiatalember.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A bíróság után az ügyvédi kamara is szót emelt a szolidaritási hozzájárulás ügyében hozott rendelet miatt
A Fővárosi Törvényszék nem állítja le a főváros szolidaritási hozzájárulás miatti perét. A bíróság alkotmányossági normakontrollt kezdeményez, és március 16-ra új tárgyalási napot tűzött ki.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
A rendelet kihirdetése után több bíróság is jelezte, hogy nem állítja le a folyamatban lévő eljárásokat.
Egy Szigetszentmiklóst érintő perben a bíró a tárgyalás elhalasztásáról döntött, és március 19-re tűzött ki új időpontot. Csütörtökön a Főváros és a magyar állam perében eljáró Fővárosi Törvényszék is kiadott egy végzést, amelyben alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg. A bíróság szerint „a rendelet sérti a jogbiztonság elvét, a jogállamiság elvét, a jogorvoslathoz való jogot és a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát, így egyedi normakontroll eljárást fog kezdeményezni”. A törvényszék egyúttal jelezte, hogy a következő, március 16-i tárgyalást megtartják.
Az ügyben a Kúria is megszólalt a 24.hu megkeresésére. A legfelsőbb bírói fórum azt írta:
„A kérdésben érintett szolidaritási hozzájárulás ügyében indult perek alsóbb fokú bíróságok előtt jelenleg is folyamatban vannak.
E folyamatban lévő perekben az elbírálásukra kijelölt bíráknak kell döntést hozniuk.” Hozzátették, hogy „az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerint Magyarországon a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A mostani kormányrendelet előzménye, hogy a Kúria tavaly novemberben a fővárosnak adott igazat egy szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos felülvizsgálati perben, ami mozgásteret nyitott más önkormányzatok számára is a perindításhoz.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány ezzel kimondta, hogy bármilyen bírósági ügyet rendelettel eldönthet a saját javára.
A főpolgármester bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul. Ezzel szemben a kormány álláspontja szerint a rendeletre az Alkotmánybíróság korábbi döntései miatt volt szükség a fizetési kötelezettségek következetes érvényesítése érdekében.
A kormány február 3-án rendelettel tiltotta meg, hogy az önkormányzatok pert indíthassanak a tőlük beszedett szolidaritási hozzájárulás miatt, de a lépés a jogászszakma és a bíróságok heves ellenállásába ütközött. A rendelet kimondja, hogy a hozzájárulás megállapítása és beszedése nem minősül hatósági aktusnak, így nem lehet ellene közigazgatási pert indítani. A jogszabály szerint annak rendelkezéseit „a folyamatban lévő bírósági eljárásokban is alkalmazni kell”, ami a most zajló perek leállítását jelentené.
A Magyar Ügyvédi Kamara csütörtöki közleményében úgy fogalmazott, a rendelet „sérti a hatalmi ágak elválasztásának elvét, a jogbiztonság elvét, a joghoz való hozzáférés elvét, a jogorvoslathoz való jogot, a bírói függetlenség elvét, valamint a visszaható hatály tilalmát”
– írta a Telex. A kamara szerint a rendelet közvetlen beavatkozás „a bíróságok független ítélkezési tevékenységébe, hiszen folyamatban lévő ügyek érdemi elbírálására vonatkozó direkt utasítást tartalmaz.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Meghalt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója
A halálhírt egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte. Kontra György 2015 óta volt az MTVA munkatársa, ahol országos ismertségre tett szert.
Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.
Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,
2015-ben pedig az MTVA-hoz került, ahol az M1 Híradó bemondójaként vált országosan ismertté.
A közmédia egy 2020-as, az M1 megújult arculatáról szóló anyagában idézték fel egyik jellegzetes beköszönését: „Kontra György vagyok, jó reggelt kívánok.” Halálának körülményeiről egyelőre nem közöltek részleteket.
Elhunyt Kontra György, az M1 Híradó ismert bemondója. A halálhírt február 6-án egykori munkahelye, a kiskunfélegyházi Rádió Smile közölte a közösségi oldalán.
Pályafutása során dolgozott az egykori Sirius Rádiónál, valamint a Kiskun és a Trió TV-nél is. 2011 és 2014 között a kiskunfélegyházi Rádió Smile hírszerkesztője és hírolvasója volt,
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hadházy már azt is tudja, hogy hívják az „eltűnt” hatvanpusztai zebrákat
A politikus egy titkos dokumentumra hivatkozik, amiből a neveket tudja. Szerinte a bicskei rendőrök nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.
„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”
– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.
A politikus felidézi, hogy a bicskei rendőrök szerinte nem hajlandóak megkérdezni Mészáros Lőrincet az állatokról, annak ellenére, hogy szerinte többen is állították, hogy egy részüket levadászták.
Hadházy azt is írja, egy forrása azt javasolta neki, hogy a Nébih-nél érdeklődjön, a hatóság lóinformációs rendszere szerint megvannak-e még a "csíkos lovak".
„A zebrák ugyanis lovaknak számítanak, szerepelniük kell az adatbázisban. Az zavarba ejtő, hogy a lebutított, a Lótenyésztők Szövetsége honlapján elérhető nyilvános rendszerben nem szerepelnek, pedig néhány más zebra megtalálható ott” – fejti ki.
A képviselő állítja, az általa kapott, neveket tartalmazó dokumentum hiteles, és
szerinte az, hogy az állatok nem szerepelnek a nyilvános rendszerben, jelentheti azt, hogy „tényleg levadászták őket, de azt is, hogy csak valamiért nem kerültek át a Nébih adatbázisából.”
A politikus szerint lehetséges, hogy a hatóság nem fog válaszolni neki, és hozzáteszi, hogy az adatbázisban való szereplés sem jelenti azt, hogy az állatok biztosan élnek. Ő inkább abban bízik, hogy a helybéliek segítenek majd tisztázni az állatok sorsát. Azt írja, aki állítása szerint tudja, hová vitték a megmaradt állományt, nem meri elmondani.
A Mészáros-csoport korábban azt közölte, hogy az állatokat kedvtelésből tartják, nem vadásznak rájuk.
A Szeretlek Magyarország is beszámolt arról, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság – Hadházy január közepi feljelentése nyomán – elutasította a nyomozást állítkínzás ügyében. Hadházy megjegyezte, hogy a zebra nem szerepel a vadászható fajok listáján, így lelövése állatkínzásnak minősülhet.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban arról ír, hogy állítólag egy hozzá eljuttatott dokumentumból már a hatvanpusztai zebrák nevét is tudja.
„Csak azt nem tudjuk, hogy Szuszi (az egyetlen kanca) , Pizsi, Pulcsi, Lolka, Bolka, Pacsi, Bendegúz és Tihamér közül hányan vannak még életben, és a maradékukat melyik közeli állattartó telepre vitték”
– írja a képviselő, aki szerint az állatok „az eszement, abszurd rendszer szimbólumává váltak”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
