HÍREK
A Rovatból

WHO: tovább kell vizsgálni a koronavírus eredetét

A hétfőn kiszivárgott jelentés szerint a szerzők nagyon valószínűnek tartják, hogy a vírus köztes állat révén került át az emberre, míg a laboratóriumi incidens eshetőségét rendkívül valószínűtlennek minősítették.


További vizsgálatot szorgalmazott kedden Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója arról

az elméletről, amely szerint a koronavírus-világjárványt okozó vírus egy kínai laboratóriumból szabadult ki, és bírálta Kínát, amiért korlátozta a nemzetközi szakértők hozzáférését az elsődleges adatokhoz.

Az Egyesült Államok és tizenhárom szövetségese közös nyilatkozatban fejezte ki aggodalmait a WHO-jelentés kapcsán, teljes hozzáférést követelve Kínától az adatokhoz.

A vírus eredetét január 14. és február 9. között Kínában - az első Covid-19-fertőzötteket a közép-kínai Vuhanból jelentették 2019 végén - vizsgáló szakértők úgy vélték, hogy az a legkevésbé valószínű elmélet, hogy a vírus egy laboratóriumból szabadult ki. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azonban a hivatalosan kedden ismertetett jelentésükkel kapcsolatban kijelentette, hogy "ez (a feltevés) további vizsgálatot igényel, feltehetően újabb (különböző területekre) szakosodott szakértők küldöttségeivel, amelyeket kész elküldeni".

Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz azt is hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szakértők "beszámoltak az elsődleges adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségeikről". A főigazgató általában ritkán bírálta nyilvánosan, ahogyan Peking a közös vizsgálatot kezelte - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség.

Kína nem volt hajlandó átadni az első Covid-19-esetekről az adatokat a WHO helyszínen vizsgálódó szakértőinek

- amit a csoport egyik tagja is nehezményezett korábban -, potenciálisan megnehezítve így a járvány kitörési módjának megismerését.

"Teljességgel lehetséges, hogy már voltak Covid-19-fertőzöttek 2019 novemberében vagy októberében Vuhan körül" - közölte Peter Ben Embarek, a WHO-küldöttség vezetője keddi sajtótájékoztatóján, ami arra enged következtetni, hogy a betegség már terjedt azelőtt, hogy dokumentálni kezdték.

A hétfőn kiszivárgott jelentés szerint a szerzők "valószínűnek-nagyon valószínűnek" tartják a vírusnak köztes állat révén az emberre való átkerülését, míg a laboratóriumi incidens eshetőségét "rendkívül valószínűtlennek" minősítették.

A tanulmány elsődlegesként kezeli azt az általánosan elfogadott elméletet, hogy a SARS-CoV-2 nevű vírus az eredeti gazdaállatból (feltehetően denevérből) egy egyelőre még meg nem határozott köztes állat révén került az emberi szervezetbe. A szóba jöhető állatok között szerepel a házimacska, a nyúl, a nyérc, illetve a tobzoska és pézsma borznyest.

A szakértők a gazdaállatról közvetlenül az emberi szervezetbe kerülést "lehetséges-valószínű" kategóriába sorolták.

Azt a Peking által támogatott elméletet sem zárták ki, amely szerint a vírus fagyasztott hússal került Kínába, ezt is "lehetségesnek" nevezték.

A jelentés e három hipotézis alapján javasolja a kutatás folytatását, de nem tartja valószínűnek, hogy egy laboratóriumi baleset során fertőződött volna meg ember az új koronavírussal. Donald Trump volt amerikai elnök kormányzata ez utóbbi elmélethez ragaszkodott, Kína pedig vadul tagadta ez a lehetőséget.

Az Egyesült Államok és tizenhárom szövetséges ország kedden támogatásáról biztosította az ENSZ szakosított szervezetét, de aggodalmainak adott hangot a Kínában elvégzett WHO-vizsgálat kapcsán.

"Fontos kifejeznünk közös aggodalmainkat amiatt, hogy a SARS-CoV-2 vírus eredetét vizsgáló nemzetközi kutatócsoport munkáját jelentősen késleltették, és a kutatók nem jutottak hozzá kimerítő jelleggel az eredeti adatokhoz és mintákhoz" - közölte az amerikai kormányzat, valamint a többi ország, közöttük az Egyesült Királyság, Izrael, Kanada, Japán, Ausztrália, Dánia és Norvégia.

"Kulcsfontosságú, hogy független szakértők maradéktalanul hozzáférhessenek az összes lényeges humán, állati és környezeti adathoz, valamint a járvány első szakaszában érintett kutatásokhoz és személyzethez, amelyek hozzájárulhatnak annak meghatározásához, hogyan tört ki ez a világjárvány" - tették hozzá az országok, amelyek között ott van Csehország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia és Dél-Korea is.

A nyilatkozat szerint az aláíró országok nemcsak amiatt aggódnak, hogy megismerjék a világjárvány eredetét, hanem meg kívánják teremteni a kutatás következő szakaszához vezető gyors, átlátható és bizonyítékokon alapuló eljárás módját, a jövőbeli egészségügyi válságok érdekében is.

A világjárványnak eddig legkevesebb 2,79 millió halálos áldozata volt, amióta az első Covid-19-fertőzötteket 2019. december végén jelentették Vuhanból.

Az AFP hivatalos közléseken alapuló számításai szerint a világban eddig több mint 565 millió adag, Covid-19 elleni vakcinát adtak be 179 országban és területen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor katonai műveletnek nevezte az orosz-ukrán háborút, miközben Putyinnal tárgyalt
Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin Moszkvában tárgyalnak többek között az energiahordozók kérdéséről, valamint arról, hogy Magyarország nyitott helyszínt biztosítani az orosz-ukrán háború békekötésére.


Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre, ezért Moszkvában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron” – nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt.

A tárgyalás során Orbán úgy fogalmazott: „Ukrajna Magyarország szomszédja, ezért a háborúnak a hatása Magyarországra erőteljes. Jelentős gazdasági veszteségeket szenvedünk el, mert

a katonai műveletek blokkolják a gazdasági növekedést egész európában, így nálunk is.”

A magyar kormányfő hozzátette: Magyarország érdekelt a békében, és nagyon reméljük, hogy az asztalon fekvő békejavaslatok elvezetnek a fegyverszünethez és a békéhez.”

Orbán Viktor kiemelte azt is:

„A mai találkozónk, elnök úr, lehetőséget ad nekem, hogy megerősítsük, hogy magyarország készen áll a béketárgyalások helyszínéül szolgálni”

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Márki-Zay Péter börtönnel és teljes vagyonelkobzással büntetné kastélytolvajokat
Hódmezővásárhely polgármestere a szabadkígyósi kastély körüli milliárdos vitát emelte ki. A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.


„Akinek börtön és teljes vagyonelkobzás jár, annak ezt meg is kell kapnia” – írta májusban Márki-Zay Péter, hozzátéve, hogy a nemzettől elvett vagyont a „tolvajok magánszámláiról, szőlőbirtokaiból, földbirtokaiból és kastélyaiból is” vissza kell venni. A hódmezővásárhelyi polgármester egy Facebook-posztban tette közzé kemény hangvételű elszámoltatási ígéretét. A bejegyzésben Márki-Zay a békés eszközök fontosságát is kiemelte, mondván:

„a kirakatok maradnak, ezek betörése nem a mi eszközünk”.

A polgármester szavai a szabadkígyósi Wenckheim-kastély körüli konfliktus kontextusában nyertek különös jelentőséget. Az ügy februárban kezdődött, amikor Lázár János minisztériuma bejelentette: a kastély-örökbefogadási program első körében Hódmezővásárhely önkormányzata nyerte el a műemlék üzemeltetési jogát. A fordulat március 26-án következett be, amikor az Építési és Közlekedési Minisztérium a helyi Fidesz népszavazási kezdeményezésére hivatkozva a folyamat felfüggesztését kezdeményezte. A helyi Fidesz-KDNP frakcióvezetője, Markó Csaba egy áprilisi közgyűlésen azzal érvelt a városi átvétel ellen, hogy

„a kastélyban nincs kiszolgáló helyszín, nincsenek szállások… és nincsenek pontos tervek, számok az üzemeltetésre”.

A népszavazási kezdeményezést a bíróság végül májusban elutasította, de a kastély sorsa továbbra is a levegőben lógott. Szeptemberben Márki-Zay bejelentette, hogy a város újra pályázik, azzal a céllal, hogy „megóvják az ellopástól” az épületet.

A politikai szembenállás mögött pénzügyi nézeteltérések is állnak.

Márki-Zay tervei szerint a kastély jelenlegi, évi 150 millió forintos bevételét a gyulai Almásy-kastélyéhoz hasonló jegyárakkal és az esküvői díjak racionalizálásával jelentősen növelni lehetne, így a 250 milliós működési kiadás mellett az intézmény nyereségessé tehető.

A város a felújításra tíz év alatt egymilliárd forintot szánna. Ezzel szemben a kormányzati oldalról és a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Zrt. részéről elhangzott becslések szerint a kastély teljes körű fejlesztéséhez „legalább” hétmilliárd forintra lenne szükség, és a törvény az üzemeltetés mellett az elmaradt beruházások pótlását is az új gazda kötelességévé teszi.

Az ügy túlmutat Hódmezővásárhelyen: a kastélyprogram első körében nyolc műemlékre huszonkét pályázat érkezett. A Telex közadatigényléssel derítette ki, hogy erre a nyolc kastélyra korábban közel 22 milliárd forintnyi közpénzt, köztük uniós forrásokat is fordítottak felújításra. Az ügy miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is érdeklődni kezdett, nyáron pedig egy európai parlamenti küldöttség is vizsgálódott a kastélytörvény következményei miatt.

(via 24.hu)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Lavrov igazi jóbarátként fogadta Szijjártó Pétert a Kremlben
Orbán Viktor épp Vlagyimir Putyinnal tárgyalt az energiaellátásról. De egy folyosói jelenet most többet árul el a magyar-orosz viszonyról, mint bármelyik hivatalos közlemény.


Egy kézfogás, egy mosoly és egy baráti vállveregetés a Kreml folyosóján. Ennyi látszik csupán azon a videón, amelyen Szergej Lavrov orosz külügyminiszter fogadja Szijjártó Pétert, de a gesztusok beszédesebbek, mint bármilyen hivatalos közlemény – szúrta ki a hvg.hu. Az ukrajnai háború kezdete óta ritkán látni ennyire közvetlen, a diplomáciai protokollt messze meghaladó pillanatot egy uniós tagállam és Oroszország képviselői között.

A videó hátterében Orbán Viktor miniszterelnök november 28-i moszkvai tárgyalása áll Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar delegáció tagjaként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is az orosz fővárosba utazott, a megbeszélések középpontjában pedig Magyarország energiaellátásának biztosítása és az ukrajnai háborúval kapcsolatos békemisszió áll. Orbán Viktor az utazás előtt közölte: „Azért megyek Moszkvába, hogy biztosítsam Magyarország energiaellátását a télre és a jövő évre is.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Itt nézhető Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozója
Több dologról is szó esik: az energiahordozók kérdése, a béketárgyalások esetleges budapesti helyszíne és az orosz-ukrán háború egyaránt terítéken lesz.


Ahogy arról korábban írtunk, pénteken, valamivel dél után találkozik egymással Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő.

Orbán Viktor pénteken azzal a céllal utazott az orosz fővárosba, hogy bebiztosítsa az ország energiaellátását a télre és a következő évre.

„Azért utazok Moszkvába, hogy télre is, és a következő évre is biztosított legyen Magyarország energiaellátása, megfizethető áron”

– nyilatkozta a miniszterelnök az indulása előtt. A magyar kormányfő szerint a feladat a megfizethető árú orosz gáz- és olajszállításokról szóló szerződések véglegesítése.

Putyin a találkozó előtt jelezte, hogy bár vannak tisztázandó kérdések, Moszkva nyitott a helyzetre. „Mi ezt nem ellenezzük” – mondta a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, utalva arra, hogy Oroszország nem gördít akadályt az elé, ha Magyarország amerikai forrásból is szerez be fűtőanyagot a paksi blokkokhoz. A megbeszélések hátterét egy összetett diplomáciai és üzleti játszma adja, amelyben Washington is kulcsszerepet játszik.

A találkozót itt lehet követni:


Link másolása
KÖVESS MINKET: