Vörös vonal: Pokorni Zoltán is reagált arra, hogy 150 ezres tandíjat kérnének a szülőktől a kerület egyik iskolájában
Botrány és tiltakozás kíséri a XII. kerületi Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium fenntartócseréjét. Miután a Gábor Dénes Főiskola átvenné az intézményt, tandíjat kérnének, ami akár havi 150 ezer forintos plusz terhet is róhatna a családokra.
„Kiráz a hideg az egésztől” – mondta el egy szülő a fenntartóváltásról, miután hétfőn aláírásgyűjtésbe kezdtek a szülők annak érdekében, hogy az iskola ne kerüljön az egyetemhez. A megszólaltatott édesanya gyerekei, bár szeretik az iskolájukat, kénytelenek lesznek váltani, ha fizetőssé teszik az intézményt.
– mondta el a Blikknek egy apuka.
Az Élhető Hegyvidékért Egyesület elnöke, Balla Judit szerint nem azzal van a baj, hogy magániskola nyílna a kerületben, hanem azzal, hogy emiatt megszűnne egy jól működő, mindenki által szeretett ingyenes intézmény.
„Ahhoz képest, hogy egy iskola átvételéről van szó, az az anyag, amit letettek, semmi. Ha ezt valaki komolyan gondolná, egy nagyon komoly anyag kellene, amiben igenis vannak ígéretek és igenis vannak vállalások” – mondta el az ügyről Novák István, az egyesület elnökségi tagja.
Az ügyben megszólalt Pokorni Zoltán is. A XII. kerület távozó polgármestere elmondta a Blikk kérdéseire küldött válaszában az alábbiakat közölte:
Egyetértek Fonti Krisztina alpolgármesterrel abban, hogy a Tamási jövőjével kapcsolatban az önkormányzat számára a szülők és a pedagógusok véleménye a döntő. De az biztos, hogy a most odajárók, a kerületi családok, a német nemzetiségi tanulók és a Hegyvidéken élők a jövőben sem fizethetnek tandíjat a Tamásiban.
Elvi és gyakorlati problémákat látok az ügyben. Az első és legfontosabb a tandíj kérdése. A másik, hogy egy területi feladatokat ellátó iskola profilját meg lehet-e ennyire szűken határozni. Kétségtelen, hogy ma a műszaki és IT-végzettség jelenti a legmagasabb várható kezdő és életjövedelmet. Az is kétségtelen, hogy a magyar iskolarendszer gyengén teljesít műszaki, természettudományos képzés tekintetében, jó lenne ezen erősíteni. De az ellenkező véglet, a nyelvi és humán kompetenciák sem válhatnak másodlagossá.
Persze, vannak gyakorlati, sőt, stílusbeli kifogásaim is. Hiba volt, hogy a KLIK [helyesen: Klebelsberg Központ – a szerk.] és az egyetem csak a gimnáziumi jelentkezések lezárását követő napokban jelezte az érintettek felé az igényt a fenntartóváltásra, amikor már a miniszter döntés határideje szorítja az egyeztetéseket. Az időprés, az ultimátum nem az érdemi párbeszédnek, hanem az indulatoknak kedvez. Ez pedig nem jó tanácsadó.
Amikor a mostani tamásis gyerekek szülei még a felsőoktatásban tanultak, akkor a Gábor Dénes Főiskola nem a felsőoktatási intézményi rangsor elején foglalt helyet. Azóta egyetemmé vált, de nem mutatta be a szülőknek az elmúlt 20-30 év előrelépéseit. Ennek pótlása is talán megnyugtató lehetne.
A Hegyvidéken élők sokféle középiskolákból válogathatnak. Talán az országban itt a legnagyobb és legszínesebb a kínálat. Ez egyszerűtől az elit állami középiskolákig, az egyházi iskoláktól a Lauderen és a Waldorfon keresztül az angol, osztrák, japán nyelvű iskoláig. Megszoktuk a színes kínálatot, ez így jó, sokat dolgoztunk ezért. Az országos kompetenciaméréseken a Hegyvidék mindig az élbolyban van, az itteni családok gyermekei jó színvonalú képzést kapnak.
– fogalmazott a kerületvezető.
