SZEMPONT
A Rovatból

Volt NNI-s nyomozó: „Fuck Orbán, Fuck Putin” feliratok voltak a Kiberbűnözés Elleni Főosztály irodaajtóin

Egy volt NNI-s főhadnagy szerint a kiberbűnözési osztályon a kollégák nem árulónak, hanem hősnek tartják a kitálaló Szabó Bencét. Az állomány hangulatát szerinte jól jelzik a kormány- és Putyin-ellenes feliratok, amelyeket az irodák ajtajára ragasztottak ki.


Virág Norman Viktor nemrég főhadnagyként szerelt le a BRFK-tól, előtte a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) Kiberbűnözés Elleni Főosztályán dolgozott felderítő nyomozóként. A Partizánnak adott interjújában arról beszélt, hogy döntését, hogy a nyilvánosság elé álljon, a Szabó Bence-ügy váltotta ki. Állítása szerint, amikor megtudta, hogy volt kollégája ellen eljárást indítottak, úgy érezte, beszélnie kell. „Amikor megtudtam a Szabó Bencével kapcsolatos ügyet, hogy ellene kvázi koncepciós eljárást indítottak – szerintem a hivatali visszaélés nem áll meg –, akkor eldöntöttem, hogy bejövök és beszélek erről, a magyar társadalom és a jogrend miatt” – mondta.

Cáfolta Pintér Sándor belügyminiszter azon állítását, miszerint Szabó Bencét árulónak tartanák az állományban. Szerinte a vezetők talán ezt jelentették a minisztériumnak, de a valóság más. „Nem tartják árulónak. Lehet, hogy ezt így írták le a belügyminisztériumnak a vezetők, de személyesen ismerem a Kiberbűnözés Elleni Főosztály több munkatársát: hősnek tartják”

– jelentette ki.

Hozzátette, a főosztály egy fedett objektumában, az irodák ajtajára A4-es lapokon bináris kóddal írt üzenetek vannak kiragasztva, amelyek lefordítva azt jelentik: „Fuck Orbán, Fuck Putin.” Virág szerint ez is jelzi az állományon belüli elégedetlenséget és a rendszer és a magyar társadalom „eloroszosításával” szembeni ellenérzést.

A volt főhadnagy szerint a rendőrségen belüli elégedetlenség egyik fő oka az anyagi és erkölcsi megbecsülés hiánya, valamint a rossz munkakörülmények.

Elmondása szerint egy kezdő őrmester nettó 250 ezer forintot, egy kezdő hadnagy nyomozó pedig 350 ezret keres adókedvezmény nélkül. Neki magának két diplomával és felsőfokú nyelvvizsgával, vezetőként a BRFK-n 510 ezer forint volt az alap nettó fizetése, ami túlórákkal ritkán érte el a 700 ezer forintot.

Beszélt arról is, hogy az NNI-nél gyakran érezték úgy, mintha „VIP rendőrségként” működnének. Állítása szerint politikusok, állami vezetők és NER-közeli celebek ügyei kiemelt sürgősséget kaptak. „Gyakran éreztem, hogy »VIP rendőrségként« működünk: politikusok, állami vezetők, NER-közeli celebek ügyei kaptak sürgősséget” – fogalmazott.

Példaként említette Mága Zoltán hegedűművész Facebook-profiljának feltörését, ami szerinte egy „piti ügy”, mégis az NNI-nél kezelték. „Az osztályvezetőt rendszeresen hívogatta, engem utasítottak, hogy újra és újra írjak a Facebooknak profilvisszaállításért” – fogalmazott.

Ezzel szemben, mondta, az ellenzéki képviselők, például Hadházy Ákos vagy Tompos Márton feljelentései alapján indult nyomozások évekig elhúzódtak, sokszor gyanúsítás nélkül.

Elmesélt egy esetet, amikor egy államtitkár magánkártyájának adatait lopták el. Bár országos túlórastop volt, ebben az ügyben mégis elrendeltek túlórákat. „Közben olyan ügyekre, mint »derítsék fel, ki az a Henry« (aki a Tisza szervereire akart hozzáférést), nem jutott túlóra” – tette hozzá. Szóba került egy másik eset is, ahol egy főosztályvezető ismeretségi körébe tartozó hölgy ügyében úgy kellett megkeresést küldenie a Facebooknak, hogy nem is rendeltek el büntetőeljárást, ami szerinte a hivatali hatáskör túllépése.

Virág Norman Viktor szerint az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) is megpróbált beavatkozni nyomozati cselekményekbe. Volt olyan személyes tapasztalata a BRFK-n, amikor szóban arra utasították, hogy két AH-s munkatárs jelenlétében „színleljenek” házkutatást, amíg azok „dolgoznak”. Mivel erre írásbeli parancsot és jogalapot sem kaptak, végül levették őket az ügyről.

Az orosz szálakról szólva elmondta, hogy nemzetközi kapcsolattartóként több ilyen üggyel is találkozott. Az amerikai hatóságok kérésére házkutatást tartottak egy orosz fórum, az Antichat egyik, Magyarországon élt vezetőjének lakásán. Az amerikaiak elvitték az adatokról készült tükörmentést, de magyar részről nem indult nyomozás annak kiderítésére, hogy voltak-e magyar sértettjei a fórumnak. „Nekem az a kérdésem: miért nem rendeltünk el legalább ismeretlen tettes ellen eljárást itthon, hogy kiderüljön, vannak-e magyar sértettek?” – vetette fel.

Állítása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztériumot ért orosz hackertámadás ügyében sem indult tudomása szerint nyomozás az NNI-nél.

„Ha valahol nyomozni kellene, az pont az NNI lenne egy kiemelt állami infrastruktúrát ért kibertámadásnál”

– jegyezte meg.

A rendőri vezetők felkészültségével kapcsolatban azt mondta, sok a pozícióféltő, nyelveket nem beszélő vezető, akik mindenáron ki akarják szolgálni a hatalmat. Úgy látja, a politikai lojalitás ma már kapitányi szinttől felfelé elengedhetetlen a szakmai előmenetelhez.

„Nincs kimondva, de a viselkedésből »értik« a vezetők az elvárásokat: ha egy NER-közeli ügy »szépen« le van kezelve, az jó pont”

– állította.

Szerinte a kritikus hangokat elnyomják: egy kompetens osztályvezetőt, aki a túlórák hiányát szóvá tette, rövid időn belül leváltottak és sima nyomozónak helyezték át egy másik épületbe.

A III. kerületi kapitányságon szerzett tapasztalatai szerint politikai nyomásra is sor került. Egy rongálási ügy után, ahol kormánypárti plakátokat téptek le, civil ruhás nyomozóknak kellett éjszaka autóból őrizniük a plakátsort. Beszélt a hajléktalanokkal szembeni vegzálásról is, az úgynevezett „hajléktalan körről”, amikor a járőröknek fotókkal kell bizonyítaniuk, hogy bizonyos közterületek „tiszták”.

Megerősítette a „bírságkvóta” létezését is.„Informális elvárás van. Régen kettő, legutóbb három bírság/12 órás szolgálat hangzott el”

– mondta.

Az óbudai kapitányságon látott ranglista alapján a bírságolás nagyobb súllyal esett latba a teljesítményértékelésnél, mint például egy körözött személy elfogása.

A „fegyverpénz” kifizetése után elmondása szerint komoly felmondási hullám indult. Ő volt az első, aki a III. kerületben beadta a leszerelését, majd követte őt a kapitány és a rendészeti osztályvezető is. „Gyakorlatilag lefejeződött a III. kerület vezetése” – fogalmazott. A kerület feltöltöttsége szerinte már 60% alatt lehet.

Virág Norman Viktor úgy véli, a hatalom szintet lépett, és a propaganda mellett már koncepciós eljárásokat is indíthat politikai ellenfeleivel vagy a kellemetlenkedőkkel szemben. „Igen. A hatalom szerintem szintet lépett: a propagandán túl koncepciós eljárásokat is indíthatnak” – mondta, hozzátéve, hogy számít jogi következményekre a megszólalása miatt. Ugyanakkor bízik abban, hogy ez másokat is bátoríthat. „Ha egy kiálló embert meghurcolnak, az nem feltétlen félelmet, hanem ellenállást szülhet.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Jámbor András: Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában
A kommunikációs szakember nyíltan bírálta Hajdú Gábor kinevezését az M1 Híradó főszerkesztői pozíciójára. Szerinte elfogadhatatlan, hogy egy Mészáros Lőrinchez köthető szakember kapjon kulcspozíciót a köztévé új híradójában.
DKA - szmo.hu
2026. augusztus 04.



Jámbor András a Facebookon reagált arra a hírre, hogy Hajdú Gábor lesz a közmédia híradójának új főszerkesztője. Ahogy megírtuk, Hajdú korábban a Mészáros-csoporthoz tartozó Talentis Groupnál dolgozott kommunikációs szakemberként, és kommunikációs specialista is volt a Mészáros-csoportnál.

„Nincs szükség a Fidesz-oligarchák volt kommunikációsaira az új közmédiában!”

– jelentette ki a jelenleg Pikó András józsefvárosi polgármester tanácsadójaként dolgozó Jámbor.

Bár hozzáteszi, nem gondolja, hogy senki, aki valaha kapcsolatba került a Fidesszel, ne kaphatna fontos pozíciót, de szerinte „az talán egy kicsit erős”, hogy Mészáros Lőrinc cégének egy nemrég még aktív kommunikációs szakembere kerüljön a köztévé híradójának élére. A képviselő felidézi korábbi álláspontját, miszerint azok, akik például 2015-ben szálltak ki a Fidesz-propagandából és utána független sajtót csináltak, megérdemlik a megbocsátást. Hajdú Gáborral kapcsolatban azonban máshogy vélekedik:

„Nem hiszem, hogy egy olyan embernek kéne ezt a fontos posztot megkapnia, aki vígan keresett és jól élt a korrupt oligarchák kiszolgálásából, miközben a kollégáit támadta, megalázta és ellehetetleníteni akarta a rendszer. Nem láttunk ettől a Hajdútól egyetlen mondatot sem arról, mit gondol a közmédiát propagandaszócsőként használó előző rendszerről. Amely rendszerben az őt alkalmazó cégeket is kiszolgálta a közmédia.”

Megjegyzi, hogy nem véletlenül nem ír posztot minden fideszes kötődésű emberről, aki feltűnik az új rendszerben, de szerinte ez annyira kirívó eset, hogy meg kellett szólalnia. Szerinte lenne kikből válogatni, és több nevet is említ, akik megérdemelnék a feladatot: „Bakos Piroskától Krizsó Szilviáig számtalan olyan volt MTVA-s van, aki még baloldalinak sem mondható, mégis jól végezte anno a munkáját”. Hozzáteszi még Benyó Rita és Mészáros Antónia nevét is.

A kommunikációs szakember elismeri, hogy politikailag nehéz a helyzet, mivel „a Tisza nem szólhat bele ebbe a kinevezésbe, ha komolyan gondoljuk a független közmédiát”. Ennek ellenére úgy véli, jó lenne „egy erkölcsi határvonalat húzni, hogy legalább az előző rendszer legegyértelműbb kiszolgálói ne kerülhessenek pozícióba”.

Bejegyzése végén Jámbor megjegyezte, hogy „Magyar Péter a kinevezésről szóló Telex-cikk alatt azt kommentelte: »Nem hinném«”, amivel arra utalhatottt, hogy szerinte vissza fogják vonni a kinevezést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Panyi Szabolcs: A Külügyi Intézetnél súlyos nemzetbiztonsági aggályok merültek fel az Orbán-korszakban - döbbenetes dolgokat állít
Az újságíró szerint a Külügyi Intézet korábbi amerikai vezetőjének nemzetbiztonsági átvilágítását az Orbán-kormányból siettették. Azt is állítja, Orbán Balázs politikai felügyelete mellett orosz lehallgató-berendezések közelébe költöztették az Orbán Viktornak anyagokat készítő intézményt.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró annak kapcsán mesélte el korábbi értesüléseit, hogy új vezetők kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére. Szerinte a váltás komoly nemzetbiztonsági aggályok után történt.

Panyi Szabolcs szerint „kiváló magyar külpolitikai szakértők, Feledy Botond és András Rácz kerültek a Magyar Külügyi Intézet élére”.

Panyi azt írta,

„Mindegyik jelző fontos, ugyanis az intézet előző vezetője, Gladden Pappin se magyar nem volt, se külpolitikai szakértő – annál inkább JD Vance amerikai alelnök egyik közeli ismerőse, illetve Orbán Balázs bizalmasa.”

Szerinte Pappin irányítása alatt „az intézet vezetése – az orbáni propagandamédia saját állítása szerint – a korábbiaknál több minősített információhoz, vagyis magyar államtitokhoz férhetett hozzá.”

A posztban egy korábban nem publikált információt is közölt, miszerint „egy magas rangú magyar titkosszolga azt is elárulta nekem, hogy Pappin nemzetbiztonsági átvilágítása úgy zajlott, hogy az Orbán-kormányból letelefonáltak az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: gyorsan le kell zavarni az ellenőrzését és meg kell adni neki az engedélyt” - állítja.

Panyi megjegyezte, „Mindez azokban az években történt, amikor ugyanez az Orbán-kormány független újságírókat és civil szervezeteket amerikai ügynöközött.”

Az újságíró szerint más nemzetbiztonsági aggályok is felmerültek. Állítása szerint az intézet Orbán Balázs politikai felügyelete alatt a Bajza utcába költözött, az orosz nagykövetséggel szemközti épületbe. „Az orosz diplomáciai épületek pedig más orosz külképviseletekhez hasonlóan jelfelderítési (SIGINT) csomópontok is, tele megfigyelő- és lehallgató berendezésekkel.”

Mivel az intézet egyes munkatársai közvetlenül Orbán Viktornak készítettek anyagokat, ezért „ha valaki őket megfigyelte-lehallgatta, azzal közvetlen rálátásuk lehetett a legfelső döntéshozatalra.” A poszt szerint az orosz fenyegetés nem csak elméleti volt: Magyarország a választás után csendben kiutasította Artur Sushkovot, az orosz külső hírszerzés fedett tisztjét, aki állítása szerint információit részben a Külügyi Intézethez fűződő kapcsolatain keresztül szerezte.

„Egyik hírigénye például nem más volt, mint a Külügyi Intézet belső wifihálózatának jelszava, annak megszerzése.”

Az intézet az akkori cikkére annyit ismert el, hogy Sushkovról a jelenléti ívek alapján be tudták azonosítani, hogy részt vett két rendezvényükön. Panyi szerint az orosz és amerikai befolyás mellett „Kína irányába is komoly kitettsége lett az intézmények”. Úgy zárta bejegyzését:

„Feledy Botond és Rácz András előtt nagyon komoly kihívások állnak tehát”.

Szent-Iványi István volt külügyi államtitkár már pénteken arról beszélt, hogy menesztették Gladden Pappint az intézet éléről. A volt diplomata akkor súlyos vádakat fogalmazott meg, azt állítva, hogy Pappin és helyettese „rettegésben tartották” a munkatársakat. Szent-Iványi már ekkor megnevezte Feledy Botondot mint lehetséges új vezetőt, akivel szerinte „végre jó kezekbe kerül az Intézet”. A személyi döntés egy nagyobb szervezeti átalakítás része, miután Orbán Anita külügyminiszter május 11-én bejelentette, hogy a korábban a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó intézmény visszakerül a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk