Volt NAV-nyomozó: Rogán Antal, Orbán Ráhel és Tiborcz István állíttatták le a Gattyán-ügyet
A Partizánnak adott újabb interjút Tiszolci Lajos, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) volt nyomozója, aki két évvel ezelőtt egy nagy port kavart interjúban beszélt először arról, hogy szerinte politikai befolyással tussolhatták el Gattyán György milliárdos vállalkozó adócsalási ügyét. A mostani beszélgetésben Tiszolci arról számolt be, hogy azóta gyakorlatilag feketelistára került, és a szakmájában nem tud elhelyezkedni.
Állítása szerint a kitálalása után nemcsak a hivatásos szerveknél, de a versenyszférában is ellehetetlenült. „Nem volt könnyű, pont úgy van, ahogy mondtad, és ez nem is változott. Tehát gyakorlatilag a hivatásos berekben nem tudtam elhelyezkedni, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentettem” – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy ideig kamionozásból és baráti kölcsönökből élt. Azt is elmondta, hogy az Integritás Hatóságnál, ahová sikeresen felvételizett, végül szóban közölték vele, hogy „fentről” érkezett jelzés miatt mégsem alkalmazhatják.
Tiszolci szerint a 2024-es interjú után nem sokkal titkosszolgálati megfigyelés alá került. „Jelzéseket kaptunk – én személy szerint is –, hogy titkosszolgálati leplezett eszközökkel hallgatnak és figyelnek bennünket” – mondta. Egy konkrét esetet is felidézett, amikor 2024 őszén két furgon állt meg a háza előtt, a bent ülők viselkedése pedig szerinte egyértelműen megfigyelésre utalt. Azt állítja, egy általa ismert, de nem részletezett módszerrel leplezte le őket, amire a járművek sietősen távoztak. Később, állítása szerint, egy újságíró mutatott neki egy dokumentumot, ami egy szolgálati jelentés lehetett, és amelyen a neve és telefonszáma mellett szereplő adatok egyeztek a saját üzeneteivel.
A volt nyomozó elmondta, hogy egy rövid ideig segítette a Tisza Párt munkáját, és szerinte a megfigyelése ekkor erősödött fel. Állítása szerint nemcsak őt, hanem más, a párthoz köthető személyeket is megfigyelhettek. „Egyik nagyon jó barátom, aki egyébként ügyvéd, ő abszolút tehát konkrétan exakt módon megtapasztalta ezt, hogy hallgatják” – mondta. Szerinte az ügyvéd barátjának a védencével folytatott kommunikációja leiratként bekerült egy büntetőügy iratai közé, noha annak semmi köze nem volt az adott eljáráshoz. Ezt egyértelműen az ellenzéki tevékenységük miatti titkosszolgálati akciónak tartja. „Ebből gondoljuk azt, sőt biztosak vagyunk abban, hogy a ellenzéki tevékenységével kapcsolatban hallgatták és figyelték meg” – jelentette ki.
Tiszolci egy eddig kevéssé ismert ügyről, a „baltás gyilkosként” elhíresült Ramil Safarov kiadatásának körülményeiről is beszélt. Állítása szerint 2017-ben egy újságcikk nyomán feljelentés érkezett az ügyészségre, mert a kiadatás idején egy azeri politikus fiának magyarországi számlájára 9 millió dollár érkezett. Az ügyészség utasította a NAV-ot titkos információgyűjtésre, de Tiszolci szerint a hatóság szándékosan nem tett semmit. „Legjobb tudomásom szerint ez iskola példája ez az ügy annak, hogy fektetnek el ügyeket, hogy jegelnek és gyakorlatilag a kisujjukat sem mozdítják” – fogalmazott. Szerinte a NAV kivárta a határidőket anélkül, hogy akár a banki megkereséseket kiküldte volna, majd az ügyet egyszerűen irattárba helyezték.
A volt nyomozó visszatért a Gattyán-ügyre is, és bár neveket továbbra sem mondott, egyértelműen körülírta, kik járhattak közben a milliárdos érdekében.
Hozzátette, úgy tudja, az érintett családtagok jelenleg Amerikában tartózkodnak. Szerinte az, amit ez a három személy tett, felveti a befolyással való üzérkedés megalapozott gyanúját. A riporter ezután közölte, hogy ezek szerint a volt nyomozó Rogán Antalra, Orbán Ráhelre és Tiborcz Istvánra gondol.
Tiszolci szerint a NAV akkori vezetésének 2021-es menesztése közvetlenül ehhez az ügyhöz köthető. Állítása szerint Sors Lászlónak, a NAV akkori elnökének és a bűnügyi főigazgatónak azért kellett távoznia, mert nem voltak hajlandók közreműködni az ügy eltussolásában.
Szerinte a vezetőknek megüzenték, hogy ha nem segítenek az ügy megszüntetésében, az az állásukba fog kerülni.
A volt nyomozó beszélt arról is, hogyan működött szerinte a NER-hez köthető ügyek eltussolása a NAV-nál. Három módszert vázolt fel: az ügyeket vagy visszakérték „betekintésre” a felső vezetéshez, ahonnan sosem kerültek vissza, vagy eleve olyan nyomozóra szignálták, akiről tudták, hogy a „kívánalmaknak” megfelelően fog eljárni. „Arra az osztályvezetőre szignálták, és arra a nyomozóra, vizsgálóra szignálták az ügyet, vagy arra a felderítőre, akiről tudták, hogy úgy fog eljárni, ami a kívánalom” – mondta. A harmadik módszer szerinte a minősítéssel való visszaélés volt, amivel megakadályozták, hogy az érzékeny információk kiszivárogjanak.
A vagyonvisszaszerzés esélyeivel kapcsolatban Tiszolci optimista. Szerinte a NAV-nak minden eszköze megvan a pénzmozgások követésére, és a nemzetközi együttműködés is hatékony lehet. „Akár több százmilliárd forintot is visszaszerezhet a magyar állam. Pontosan ezt állítom” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez csak politikai akarat és szakmai támogatás kell. „Ne az legyen, ahogy kézivezérléssel megmondja egy miniszter, vagy bárki, vagy egy államtitkár, hogy a NAV-nak mit kéne csinálnia.”
Nem sokkal cikkünk megjelenése után Tiborcz István cége, a BDPST Group az alábbi állásfoglalást jutatta el szerkesztőségünkhöz:
A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:
