Volt NATO-nagykövet: „A hidegháború vége óta nem volt ilyen egységes a NATO”
Gyarmati István volt NATO-nagykövet azt mondja, teljesen rendben van, hogy a szövetségen belül az orosz-ukrán háború miatt vannak viták, sőt, ez kifejezetten egészséges. Az viszont meglepő, hogy milyen gyorsan reagál a változó helyzetre a NATO.
- Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi rendelete alapján a NATO reagáló erők most már áthaladhatnak Magyarország területén mind szárazföldi, mind légi úton. Azért korábban ebben volt némi billegés, de azt látni, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének tagországai minden nézeteltérés ellenére egységesek az ukrán-orosz háborúval kapcsolatban.
- Putyinnak sikerült elérnie, amit sok mindenkinek nem sikerült az elmúlt évtizedekben.
Az teljesen természetes, hogy a NATO-n belül vannak viták, hiszen demokratikus országok demokratikus szövetsége. Nem az van, hogy valaki elköhinti magát, és mindenki beáll a sorba. Helyzetüknél fogva különböző az országok érdeke, meg sok minden más befolyásolja őket, tehát egyáltalán nem tragikus, sőt, azt gondolom, hogy kifejezetten egészséges, hogy viták vannak, és aztán elég gyorsan, meglepően gyorsan megoldást találnak ezekre a vitás kérdésekre. Ez Magyarországra is vonatkozik, és az összes többi országra is. Hazánk most éppen olyan szerepet játszik, amit a NATO-ban sok más ország. Vannak olyan nézetei, érdekei Magyarországnak, amik mások, de én ezt egy természetes dolognak tartom. Csak, hogy egyet említsek, Hollandiának nincsen százezres kisebbsége Ukrajnában, tehát nekik mondjuk erre a szempontra nem kell odafigyelni, de nekünk erre is oda kell figyelni. Ez a sokszínűség belefér a NATO stratégiájába.
- A kormány stratégiájában azért látszódik egyfajta "hintapolitika", akár a már előbb említett kárpátaljai magyarok miatt, akár az oroszokkal köttetett üzletek miatt, akár az energiapiaci helyzetünk miatt. Ön szerint az Orbán-kormány mennyire NATO-barát?
- Én nem szeretem ezeket a jelző-osztogatásokat, azt meghagyom az újságíróknak és a politikusoknak. Itt amúgy sem NATO-barátságról van szó. NATO-barát az lehetne, aki nem tagja a NATO-nak.
Ugye ez változás az előző állásponthoz képest, ami nagyon helyes, hiszen a helyzet is változik. Szoktam mondani, hogy csak az ökör következetes.
- Ön szerint hogyan alakul majd az egyes tagországok és a NATO-viszonya?
- Nem fognak egyetérteni a felek mindenben. Nagyon rossz is lenne, ha mindenki mindenben egyetértene. Különböző érdekek különböző politikát diktálnak. Az a lényeg, hogy a stratégia és a politika fő kérdéseiben egyetértsenek. Tessék megnézni például Németországot, olyan óriási fordulatokat vett pillanatok alatt a politikájában, ami nem egy egy éve, két éve vagy öt éve létező, hanem a II. világháború óta, a szövetségi köztársaság fennállása óta folyamatosan fennálló politika 180 fokos megváltozását jelenti. Ugyanis a fegyvereket, nagyon hatékony és modern fegyvereket szállítanak egy háborús övezetbe. Ezt a németek soha nem csinálták, és mindig kinyilvánított politikájuk volt, hogy ők ilyet nem is fognak csinálni. Hogyha maradunk a németeknél, akkor ha a NATO kéri, akkor felhúzza a katona költségvetését az ország két százalékkal, plusz 100 milliárd eurót költ a hadsereg modernizálására, ami nagyságrendileg kétszerese az orosz hadiköltségvetésnek.
- Kijevnél lelassultak a harcok, de azért érezhetően nyomulnak előre az oroszok, egyre közelebb és közelebb kerülve a határainkhoz, a NATO határához. Eljöhet-e az a pont, amikor beavatkozik a NATO?
- Nem tudok ilyet elképzelni. Joe Biden amerikai elnök, miután kitörtek a harcok, ezt ki is nyilvánította, és a legutóbbi NATO-ülésen döntést is hoztak erről. Szerintem nem kellett volna feltétlenül ezt még meghozni, de meghozták. Ez arról szól, hogy a NATO közvetlenül nem fog beavatkozni. Ha megnézzük, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sem azt mondja, hogy a NATO ezt vagy azt fogja csinálni, hanem, hogy a NATO-szövetségesek, a tagországok fogják ezt vagy azt csinálni. Ez azért nagy különbség. Persze, a lényeg az, hogy eljusson a fegyverutánpótlás Ukrajnába. Ez az, ami szükséges.
- Pár napja felröppent a hír, hogy a Pentagon forródrótot létesített Oroszországgal, hogy véletlenül se legyen atomháború. A NATO ennek a lehetőségét hogyan kezeli?
- Ugye az orosz atomfegyverek kerültek elő, ne essünk tévedésbe, hogy mindenki lóbálja a rakétáit. Nyilván, amikor egy ilyen feszültség van, akkor mindenki készül. Nem verték nagy dobra, de néhány héttel ezelőtt az amerikaiak is ezt a híres defense condition állapotot négyesről hármasra emelték. Nyilvánvalóan készülve arra, hogyha szükség lesz valamire. És ezeknek mindig van komoly következménye. Itt most például az, hogy az amerikaiak sok atomot hoznak át Európába. Egyre többet. Egyelőre nem olyan óriási nagy számban.
Már 40-50 évvel ezelőtt is képes volt a NATO erre, tehát nem kell attól tartani, hogy most nem tudna ugyanilyen erőket bevetni, de egyelőre nem tartja szükségesnek, és azt gondolom, hogy igaza is van.