HÍREK
A Rovatból

Cáfolja a polgármester, hogy csődbe ment volna a beköltözőket távol tartó nógrádi falu

A KDNP-s vezetésű Vizslás önkormányzata szombaton egy apróhirdetésben azt közölte, hogy csődeljárás alá kerültek. Sándor József vasárnapi közleményében viszont azt állítja, a község nincs csődben, az önkormányzat működése stabil.


Apróhirdetésben jelentett csődöt, majd órákkal később már cáfolt is a polgármester a szigorú beköltözési rendeletéről hírhedtté vált Vizsláson.

A Népszava írt arról, hogy a Nógrád megyei falu önkormányzata január 31-én a következő szikár közleményt adta fel:

„Vizslás község önkormányzata ezúton értesíti üzleti partnereit, hogy csődeljárás alá került”.

A lap hiába kereste Sándor József polgármestert, aki előbb a rossz vételre hivatkozva nem válaszolt, visszahívást kért, majd az írásban feltett kérdésekre sem reagált.

Nem sokkal a cikk megjelenése után Sándor József a Facebookon cáfolta, hogy a település csődben lenne.

„Vizslás Község nincs csődben. Az önkormányzat működése stabil, a kötelező közszolgáltatások zavartalanul működnek, a munkavállalók bérüket időben megkapják, sőt béremelés is volt nekik, a fejlesztések és közösségi programok folyamatosan zajlanak” – jelentette ki a polgármester. Közölte, hogy

„a nyilvánosságban megjelent félreértelmezések egy több éve fennálló, jogi elszámoláshoz kapcsolódó technikai eljárásból erednek, amely nem érinti az önkormányzat működőképességét és nem jelent fizetésképtelenséget.”

Sándor József közleménye szerint „Vizslás vezetése továbbra is elkötelezett a felelős gazdálkodás, az átláthatóság és a település fejlődése mellett. Vizslás működik. Vizslás fejlődik. Vizslás nincs csődben”.

Az Opten adatai szerint míg 2022-ben a vizslási önkormányzatnak 372 millió forint bevétele volt, amelyből 359 millió állami támogatás, addig tavaly ez a szám a felére zuhant: 195 milliós bevételre jutott 180 millió állami támogatás. A kiadások elvileg nem vihették volna mínuszba a kasszát, hiszen erre 99 milliós keretet irányoztak elő.

Vizslás tavaly ősszel azzal került be a hírekbe, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben megválasztott polgármester és a szintén KDNP-s tagokból álló testület a települési önazonossági rendeletben extra elvárásokat támasztott az ingatlanvásárlókkal szemben.

A vevőktől erkölcsi bizonyítványt, büntetlen előéletet, legalább középfokú végzettséget és folyamatos munkaviszonyt igazolását kérték volna. Emellett részt kellett volna venniük egy személyes meghallgatáson a képviselő-testület előtt, valamint betelepülési hozzájárulásként be kellett volna fizetniük az ingatlan bruttó vételárának tíz százalékát.

Egy kitétel szerint az ingatlan adásvételekor az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg. Sándor József korábban arról beszélt, hogy noha van elővásárlási joguk, pénzük nincs erre a célra, így ez a kitétel inkább egyfajta formalitás.

Jelenleg közel harminc olyan település van Magyarországon, ahol csődgondnok felügyeli az önkormányzat gazdálkodását.

„Egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az önkormányzatok, főleg azok a kisebb települések, amelyeknek nincsenek adóbevételeik. A működésükre biztosított kormányzati forrás ugyanis az elmúlt öt évben nem emelkedett, miközben az infláció igen” – mondta Dicső László, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke a Népszavának. Hozzátette, amikor egy önkormányzat csődöt jelent, csődgondnokot neveznek ki mellé, akinek feladata biztosítani az alapvető közszolgáltatások működését, és akár a képviselő-testület döntésével is szembemehet, ha egy kiadást túlzónak érez.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az elmúlt hetekben egyeztetéseket jelentett be a jelentősebb önkormányzati érdekképviseletekkel és a megyei jogú városok polgármestereivel az önkormányzatok költségvetésének átalakításáról, valamint a szolidaritási hozzájárulás mértékéről és arányairól. A tárca vezetője az érzékelhető változtatást a választások utánra ígérte, amennyiben a Fidesz-kormány marad hatalmon.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Deutsch: Zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek
A fideszes politikust a Patrióta stúdiója előtt csípte el a Telex. Arról próbálták kérdezni, hogy mit gondol Balásy Gyula interjújáról, de Deutsch válaszok helyett inkább a saját kérdéseit szajkózta.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Nehéz eldönteni, hogy végül a Telex készített interjút Deutsch Tamással, vagy a Fidesz EP-frakcióvezetője interjúvolta meg a lap riporterét. A Telex arról próbálta kérdezni a a Patrióta stúdiójából távozó politikust, hogy mit gondol az előző este a Kontrollon megjelent Balásy Gyula-interjúról és az abban elhangzottakról.

Deutsch azzal indított, hogy szerinte „jog fölötti zsarolással, nyomásgyakorlással olyan helyzetbe akarnak hozni embereket, hogy megtörjenek”. Úgy véli, hogy ami most zajlik, az „a hatalommal való visszaélésnek a tünete”. Amikor az újságíró erre szembesítette azzal, hogy a Tisza Párt még nem vette át a hatalmat az országban, a politikus azzal érvelt, hogy politikai értelemben már április 12., vagyis a választás estéje óta Magyar Péter pártja van hatalmon.

Amikor arról kérdezték, hogy mit gondol Balásy Gyula hétfői interjújáról, azt felelte:

„Semmit az égvilágon. Nem vagyok hajlandó erről bármit is gondolni.”

A lap ezután többször is nekifutott annak, hogy megkérdezzék Deutsch Tamást a Balásy cége által készített kormányzati plakátokról, de egyszer sem jártak sikerrel. A fideszes politikus egyfolytában visszakérdezett, és arról érdeklődött, hogy az újságíró szerint konkrétan melyik kormányzati plakátok mérgezték közhangulatot.

A Telex végül azzal próbálta szembesíteni a politikust, hogy Balásy cégeinél százmilliárdokat költött a kormányzat. Deutsch ezt elintézte annyival, hogy nyilvános közbeszerzésés. Majd hozzátette: „Semmifajta a politikai vád és a politikai állításon túl semmifajta ilyen jogi tény nem merült föl idáig”.

A politikust interjúvoló újságíró és az újságírót faggató politikus szürreális beszélgetését itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szerződést bontott a Kifli.hu és a Használtautó.hu Balásy Gyula államnak felajánlott reklámcégeivel
A Kifli.hu és a Használtautó.hu is szerződést bontott a Lounge csoporttal. A Kifli a politikai semlegességre hivatkozott, míg a másik cég egy korábbi döntéssel indokolta a lépést.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Két ismert e-kereskedelmi márka, a Kifli.hu és a Használtautó.hu is lezárja az együttműködést Balásy Gyula államnak felajánlott kommunikációs ügynökségeivel. Míg az egyik cég a politikai semlegességre hivatkozva lép, a másik egy már korábban eltervezett belső átszervezéssel indokolja a döntést.

A Kifli.hu magyarországi ügyvezetője, Szabó Dániel világossá tette, hogy a cég a jövőben csak politikailag független partnerrel dolgozik.

„Ennek megfelelően a Kifli Magyarországon olyan ügynökséggel folytatja PR- és kommunikációs munkáját, amely nem áll semmilyen kormányzati vagy állami tulajdonban” – jelentette ki a cégvezető.

Hozzátette, meggyőződésük, hogy csak így tudják megőrizni az értékeiket és az ügyfeleik bizalmát.

Ezzel szemben a Használtautó.hu esetében a váltás egy hosszabb folyamat része. Koralewsky Márk üzletágvezető elmondta, a Lounge Communicationnel kötött szerződést még a korábbi, norvég tulajdonostól örökölték meg, és már tavaly jelezték az ügynökségnek, hogy a kommunikációs feladatokat házon belülre szeretnék szervezni. Koralewsky szerint „így a folyamat független a közelmúlt eseményeitől vagy nyilatkozataitól”. A két cég döntéséről elsőként a Forbes.hu írt.

Nem mindenki lép azonban hátra: a kedden Siófokon elindult Digital-Media Hungary konferencia főszervezője, Csermely Ákos közölte, továbbra is terveznek a Lounge csoport előadóival, mivel a meghívások szakmai, nem pedig politikai alapon történnek.

A mostani ügyfélvesztések közvetlen előzménye, hogy Balásy Gyula hétfő este egy interjúban bejelentette: cégcsoportját – a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Mediában lévő tulajdonrészét, valamint a két utóbbi cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben meglévő üzletrészét –, továbbá magántőkealapokban lévő vagyonát is felajánlja a magyar államnak. A vállalkozó saját becslése szerint a cégek értéke mintegy 80 milliárd forint, emellett nagyjából 100 milliárd forintnyi élő szerződésük és 15 milliárd forint kintlévőségük van. Indoklása szerint a felajánlással az általa foglalkoztatott közel 500 ember egzisztenciáját szeretné biztosítani, miután állítása szerint az elmúlt hetekben több ügyfél is visszamondott megrendeléseket.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Fásy Zsüliett filmjére 101 millió, a városi karneválra 0 forint – kiakadt a szombathelyi polgármester
Dr. Nemény András, Szombathely a Facebookon bírálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatások elosztását. Szerinte 17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit.


Dr. Nemény András, Szombathely polgármestere nyíltan kritizálta a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által kiosztott támogatásokat egy Facebook-bejegyzésben. A városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik nagy helyi rendezvény egyáltalán nem kapott állami támogatást, míg Fásy Ádám lányának, Zsüliettnek a dokumentumfilmjére 101 millió forintot fizettek.

„25. jubileumi Savaria Történelmi Karnevál: négy nap, rengeteg helyszín, több száz program, ezer jelmezes felvonuló, százezer néző, Közép-Európa legnagyobb történelmi jelmezes felvonulása – NKA-támogatás: 0 forint. Fásy Zsülike dokumentumfilm – NKA-támogatás: 101 millió forint.”

A polgármester szerint ez az aránytalanság egy szélesebb körű problémát jelez.

„17 milliárd forint ment el a semmibe, miközben az igazi értékek nem kaptak semmit”

– jelentette ki.

Szerinte azonnal vissza kell vonni ezt a döntést, és újra ki kell írni a pályázatot, a felelősöket pedig meg kell büntetni. „Lesz dolga az új kormánynak” – jegyezte meg Nemény András.

Az elmúlt hetekben vita bontakozott ki a Nemzeti Kulturális Alap körül egy 17,088 milliárd forintos támogatási keret elosztása miatt. Bírálók szerint az eljárás során átláthatósági problémák és aránytalanságok merültek fel. Hankó Balázs a vádakra reagálva kultúráért és innovációért felelős miniszter szerint jogszerű döntések születtek, és nyilvános pályázatokról volt szó. Az NKA később időközi szakmai és pénzügyi részbeszámolók bekérését jelentette be.

Magyar Péter leendő miniszterelnök azt közölte, hogy egy esetleges kormányváltás után kivizsgálnák az NKA-kifizetéseket, és szükség esetén feljelentéseket is tennének.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést tettek a 17 milliárdos NKA-ügyben
A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettese jogi képviselője útján tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészségen. A beadvány szerint a támogatásokról szakmai kontroll nélkül, sürgetett eljárásban dönthettek.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 05.



Hűtlen kezelés és költségvetési csalás gyanújával feljelentést tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 17 milliárd forintos támogatási ügyében. A beadványt Laczó Adrienn ügyvéd nyújtotta be kedden Szántai Irén, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgató-helyettesének jogi képviseletében. A feljelentés szerint a hatalmas összegű támogatások odaítélése során rendszerszintű szabálytalanságok történhettek, a döntések a megfelelő szakmai kontroll nélkül, egyedi utasításokra születhettek.

A feljelentő állítása szerint a támogatási igények befogadását és előkészítését a főigazgató személyes utasítására, a szakterületi egyeztetések teljes kihagyásával végezték. A Dr. Horváth Lóránt Ügyvédi Iroda közleménye szerint a folyamat minden elemében eltért a megszokottól.

„A kérelmek kezelési rendje is eltért a szokásostól, egyedi utasításra, sürgetett eljárásban kellett minden érintett munkatársnak a támogatási jogviszonyok létesítéséről gondoskodni.”

A közlemény szerint az ügyek kezelésekor jellemzően sokkal rövidebb idő telt el egy-egy kérelem benyújtásától a támogatói okirat kiállításáig és a támogatás utalásáig, mint általában.

A beadvány szerint a pályázókkal sokszor telefonon tartották a kapcsolatot a hivatalos pályázatkezelő rendszer helyett, ami ellentétes a vonatkozó rendelettel. A feljelentő arról is beszámolt, hogy a támogatások igényléséhez minimális szakmai kritériumokat sem szabtak meg, így a pályázók köre és az elvárt szakmai tartalom sem volt egyértelmű.

A közlemény szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának támogatásainál a kabinetvezető és a főigazgató részéről egyértelmű nyomásgyakorlás történt.

A munkatársak elmondása szerint pedig többször elhangzottak az „elsimogatjuk, kiegyenesítjük” kifejezések is, amikor a beadványok még az alapvető feltételeknek sem feleltek meg.

A botrány április végén robbant ki, miután Molnár Áron színész-aktivista arról beszélt, hogy az NKA egyfajta állami kifizetőhelyként működve, titokban milliárdokat osztott szét Fideszhez köthető szervezetek és előadók között.

A hírek megjelenése után nyilvánosságra került Bús Balázs távozása az NKA alelnöki posztjáról, majd lemondott a szervezet bizottságából Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila is. Az NKA későbbi közlése szerint Bús már korábban jelezte lemondási szándékát.

A kormányzati álláspont szerint a támogatások nyílt pályázatokon, kulturális szempontok alapján dőltek el, és nem kampányfinanszírozásról volt szó. Hankó Balázs leköszönő kulturális miniszter szerint a pályázatok nyilvánosak voltak, a döntéseket pedig szakmai szempontok alapján hozták meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk