HÍREK
A Rovatból

„Brutális bűn” – Vitézy Dávid értékelte az Orbán-kormány uniós pénzekkel kapcsolatos politikáját

Első televíziós miniszteri interjújában Vitézy Dávid a közlekedési tárca legsúlyosabb örökségeiről beszélt. A Mészáros Lőrinc nevéhez kötődő szerződések mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal ügyét is vizsgálni fogják.
F. O. - szmo.hu
2026. május 17.



„Véget kell vetni a vasútrombolás korának” – jelentette ki Vitézy Dávid, a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere az Egyenes Beszéd stúdiójában, ahol első televíziós interjúját adta kormánytagként. A tárcavezető szerint az előző kormányzatot a semmittevés jellemezte, ezért a közlekedéspolitikában is az elszámoltatással kell kezdeni. Mint mondta, nagy álma vált valóra azzal, hogy tehet a magyar vasút ügyéért, és lezárhatja azt a korszakot, amit a vasútrombolás korának nevez.

Szerinte ez jellemezte az elmúlt néhány évet. „Gondoljunk csak bele abba, hogy Lázár János az elmúlt négy évben leállított minden vasúti járműbeszerzést, 40-50 éves intercity kocsik működnek ma is a magyar síneken, leállította a motorvonatok beszerzését és a hévek beszerzését, számos infrastrukturális beruházást” – fogalmazott.

Felidézte, hogy először a budapesti beruházásokat állították le azzal, hogy „most a vidék jön”, majd a vidéki vasútvonalakat kezdték bezárni.

A miniszter első útja Komlóra vezetett, ahol a helyiekkel együtt tiltakozott a vonalbezárás ellen, és jelezte, hogy az új kormány felülvizsgálja ezeket a döntéseket. „A pótlóbusz, ami ugye Lázár János miniszterségének valójában ha egy szimbólumot kéne keresni, az a pótlóbusz, akkor ugye az jóval lassabb, mint a vonat volt, a pályát ugyanúgy fenn kell tartani, mert járnak rajta tehervonatok. Ez tényleg a nettó rombolás, ami történt” – állította.

Vitézy Dávid elmondta, Magyar Péter miniszterelnök arra kérte, hogy a minisztérium egy olyan munkát végezzen el, ami a magyar vasútnak egy új aranykorát hozhatja el.

A tárca átvilágítását már megkezdték, mert rengeteg problémás ügyet örököltek. Ilyen szerinte az autópálya-koncesszió, amelyet teljes körűen át kell vizsgálni.

„Szerintem ez a szerződés nem szolgálja, tehát szerintem ez egy rossz szerződés a magyar állam szempontjából, alaposan ki fogjuk vizsgálni azt, hogy milyen jogi mozgásterünk van”

– jelentette ki. Emellett vizsgálják a Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd ügyét, valamint a bedőlt járműjavítók privatizációját is. „Most az idén nyáron, a balatoni szezonban kevesebb működőképes Intercity kocsink van, mint amennyi akár egy, akár öt évvel ezelőtt volt, azért, mert a MÁV nagy járműjavítóit kiprivatizálták, magánkézbe adták, bevitték őket ilyen orosz-egyiptomi bizniszekbe, azok csődbe mentek” – magyarázta a helyzetet.

A MÁV vezérigazgatójának sorsáról azt mondta, az érintett ügyek átvizsgálása után hozzák meg a döntéseket a vállalat jövőbeli vezetői struktúrájáról.

A miniszter a minapi vonatbaleset kapcsán elmondta, más felfogást akart mutatni azzal, hogy azonnal a helyszínre ment. A baleset oka szerinte az volt, hogy egy 40 km/órás sebességre engedélyezett váltón az Intercity több mint kétszeres sebességgel, 110 km/órával haladt át. Bár a vizsgálat még tart, a miniszter a rendszerszintű problémákra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a pályaszakasz fel volt szerelve azzal a biztonsági rendszerrel, ami ilyen esetekben beavatkozna, de a mozdonyokból hiányoznak azok a fedélzeti számítógépek, amelyek kommunikálni tudnának a pályamenti berendezésekkel.

„Erre volt uniós pénz, addig, elnézést, hogy így fogalmazok, de nem tudok máshogy, tökölődött rajta a magyar kormányzat, hogy ezt hogy szerezze be” – fogalmazott Vitézy Dávid, hozzátéve, hogy a bürokratikus huzavona után végül a választások előtt két héttel Magyarország elvesztette az erre szánt uniós forrást.

A miniszter éles kontrasztba állította a vasúti fejlesztések elmaradását a budai Várban folyó kormányzati építkezésekkel. Szerinte a magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy a kórházak és a pályaudvarok helyett százmilliárdokat költsenek egy új kormányzati központra. „Gyakorlatilag költségvetési korlát nélkül a létező legmagasabb kényelmi és esztétikai színvonalon, amit, hogy mondjam... a létező legdrágább és leghivalkodóbb módon berendezett minisztériumi épületeket hoztak létre a várban” – mondta. Hozzátette, a teljes beruházás-együttes költsége az 1000 milliárd forint felé közelít.

Az uniós források megmentése a kormány legfontosabb feladata, mondta.

„Szerencsére a kötött pályás közlekedés az egy olyan prioritása az uniónak, hogy erre egyébként e tekintetben jó esélyeink is vannak”

– közölte, és megerősítette, hogy biztosan lesz HÉV-fejlesztés. Úgy látja, az előző kormány brutális bűnt követett el azzal, hogy hagyta elveszni a pénzeket, és az egész kérdést „folyamatos belpolitikai hergelésre” használta.

A titkosított szerződésekről, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a mohácsi híd, azt mondta, nyilvánosságra fogják hozni őket. A mohácsi híd esetében a kétszer kétsávosra bővítést a közérdekkel már nem indokolható pénzszórásnak nevezte. „Ez már tényleg a nettó pénzszórása a magyar adófizetők pénzének, a két kézzel való szórása volt. Valamiért roppant fontos volt” – jelentette ki.

Budapesttel kapcsolatban a miniszter együttműködést ígért. Konkrét lépésként említette a reklámszennyezés elleni fellépést, a budai fonódó villamoshálózat meghosszabbítását és a HÉV-ek fejlesztését. A Rákosrendező-projektet a fővárossal közösen kívánják folytatni, ahol az uniós pénzekből lakhatási fejlesztéseket is terveznek.

Végezetül Vitézy Dávid beszélt a Magyar Pétertől kapott iránymutatásról is. A miniszterelnök három pontban kért gyökeres szakítást az eddigi kormányzati gyakorlattal. „Az egyik a korrupció kérdése, ahol nyilván zéró toleranciája van a miniszterei felé, ez természetes is, de azt kérte tőlünk, hogy mi is legyünk zéró toleranciával minden állami vezető, cégvezető és ezeknek az óriási rendszereknek a működése felé” – mondta. A második pont a hatalmi arrogancia felszámolása.

„Azzal a típusú hatalmi arroganciával, ami talán egyetlen minisztériumra sem volt jobban jellemző, mint Lázár János minisztériumára, az állandó felülről lefelé beszélés, senkinek a véleményének a meg nem hallgatása, a szakemberek elnyomása, elüldözése” – részletezte.

Harmadikként a „politikai kormányzásnak” nevezett működésmóddal való szakítást említette, ami szerinte azt jelentette, hogy a szakmai szempontok egyáltalán nem számítottak. „Nyilván vannak politikai szempontok egy kormányzásban, és ez természetes is, de az, hogy a döntéseinket szakmai alapon hozzuk, meghallgatva a szakembereket, számokat látva, az azért egy óriási változás az eddigi gyakorlathoz képest. Ezeket kérte, nekem ezeket kell teljesíteni” – zárta szavait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk