„Brutális bűn” – Vitézy Dávid értékelte az Orbán-kormány uniós pénzekkel kapcsolatos politikáját
„Véget kell vetni a vasútrombolás korának” – jelentette ki Vitézy Dávid, a TISZA-kormány közlekedési és beruházási minisztere az Egyenes Beszéd stúdiójában, ahol első televíziós interjúját adta kormánytagként. A tárcavezető szerint az előző kormányzatot a semmittevés jellemezte, ezért a közlekedéspolitikában is az elszámoltatással kell kezdeni. Mint mondta, nagy álma vált valóra azzal, hogy tehet a magyar vasút ügyéért, és lezárhatja azt a korszakot, amit a vasútrombolás korának nevez.
Szerinte ez jellemezte az elmúlt néhány évet. „Gondoljunk csak bele abba, hogy Lázár János az elmúlt négy évben leállított minden vasúti járműbeszerzést, 40-50 éves intercity kocsik működnek ma is a magyar síneken, leállította a motorvonatok beszerzését és a hévek beszerzését, számos infrastrukturális beruházást” – fogalmazott.
A miniszter első útja Komlóra vezetett, ahol a helyiekkel együtt tiltakozott a vonalbezárás ellen, és jelezte, hogy az új kormány felülvizsgálja ezeket a döntéseket. „A pótlóbusz, ami ugye Lázár János miniszterségének valójában ha egy szimbólumot kéne keresni, az a pótlóbusz, akkor ugye az jóval lassabb, mint a vonat volt, a pályát ugyanúgy fenn kell tartani, mert járnak rajta tehervonatok. Ez tényleg a nettó rombolás, ami történt” – állította.
A tárca átvilágítását már megkezdték, mert rengeteg problémás ügyet örököltek. Ilyen szerinte az autópálya-koncesszió, amelyet teljes körűen át kell vizsgálni.
– jelentette ki. Emellett vizsgálják a Budapest-Belgrád vasútvonal és a mohácsi híd ügyét, valamint a bedőlt járműjavítók privatizációját is. „Most az idén nyáron, a balatoni szezonban kevesebb működőképes Intercity kocsink van, mint amennyi akár egy, akár öt évvel ezelőtt volt, azért, mert a MÁV nagy járműjavítóit kiprivatizálták, magánkézbe adták, bevitték őket ilyen orosz-egyiptomi bizniszekbe, azok csődbe mentek” – magyarázta a helyzetet.
A miniszter a minapi vonatbaleset kapcsán elmondta, más felfogást akart mutatni azzal, hogy azonnal a helyszínre ment. A baleset oka szerinte az volt, hogy egy 40 km/órás sebességre engedélyezett váltón az Intercity több mint kétszeres sebességgel, 110 km/órával haladt át. Bár a vizsgálat még tart, a miniszter a rendszerszintű problémákra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a pályaszakasz fel volt szerelve azzal a biztonsági rendszerrel, ami ilyen esetekben beavatkozna, de a mozdonyokból hiányoznak azok a fedélzeti számítógépek, amelyek kommunikálni tudnának a pályamenti berendezésekkel.
A miniszter éles kontrasztba állította a vasúti fejlesztések elmaradását a budai Várban folyó kormányzati építkezésekkel. Szerinte a magyar embereket soha nem kérdezték meg arról, hogy a kórházak és a pályaudvarok helyett százmilliárdokat költsenek egy új kormányzati központra. „Gyakorlatilag költségvetési korlát nélkül a létező legmagasabb kényelmi és esztétikai színvonalon, amit, hogy mondjam... a létező legdrágább és leghivalkodóbb módon berendezett minisztériumi épületeket hoztak létre a várban” – mondta. Hozzátette, a teljes beruházás-együttes költsége az 1000 milliárd forint felé közelít.
Az uniós források megmentése a kormány legfontosabb feladata, mondta.
– közölte, és megerősítette, hogy biztosan lesz HÉV-fejlesztés. Úgy látja, az előző kormány brutális bűnt követett el azzal, hogy hagyta elveszni a pénzeket, és az egész kérdést „folyamatos belpolitikai hergelésre” használta.
A titkosított szerződésekről, mint a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy a mohácsi híd, azt mondta, nyilvánosságra fogják hozni őket. A mohácsi híd esetében a kétszer kétsávosra bővítést a közérdekkel már nem indokolható pénzszórásnak nevezte. „Ez már tényleg a nettó pénzszórása a magyar adófizetők pénzének, a két kézzel való szórása volt. Valamiért roppant fontos volt” – jelentette ki.
Végezetül Vitézy Dávid beszélt a Magyar Pétertől kapott iránymutatásról is. A miniszterelnök három pontban kért gyökeres szakítást az eddigi kormányzati gyakorlattal. „Az egyik a korrupció kérdése, ahol nyilván zéró toleranciája van a miniszterei felé, ez természetes is, de azt kérte tőlünk, hogy mi is legyünk zéró toleranciával minden állami vezető, cégvezető és ezeknek az óriási rendszereknek a működése felé” – mondta. A második pont a hatalmi arrogancia felszámolása.
Harmadikként a „politikai kormányzásnak” nevezett működésmóddal való szakítást említette, ami szerinte azt jelentette, hogy a szakmai szempontok egyáltalán nem számítottak. „Nyilván vannak politikai szempontok egy kormányzásban, és ez természetes is, de az, hogy a döntéseinket szakmai alapon hozzuk, meghallgatva a szakembereket, számokat látva, az azért egy óriási változás az eddigi gyakorlathoz képest. Ezeket kérte, nekem ezeket kell teljesíteni” – zárta szavait.