Vitézy Dávid: Lázár János utolsó döntéseivel 280 milliárd forint uniós forrást kockáztat
Vitézy Dávid, a leendő közlekedési miniszter szerint Lázár János leköszönő tárcavezető az utolsó napjaiban visszavonta két kulcsfontosságú vasúti beruházás kivitelezési tenderét. A politikus szombati bejegyzésében állítja, hogy ezzel a lépéssel a távozó kormány egy újabb, mintegy 280 milliárd forintos uniós forrásvesztés kockázatát hagyja az új kabinetre.
Vitézy rámutatott a projektek szűkös határidejére. „Ezeket, a már korábban elnyert uniós forrásokkal bíró beruházásokat a következő 3 évben kellene megvalósítani, ami egy visszavont építési tender után nulláról kezdve finoman szólva sem egyszerű kihívás ekkora volumenű és ilyen komplex építkezések esetén.”
A leendő miniszter úgy véli, a döntés hivatalos indoklása ködösít, miközben szerinte a valós ok az, hogy a közbeszerzések nem voltak megfelelően előkészítve. Úgy fogalmazott, a kiírások minősége egyszerűen gyenge volt, így végül ajánlatot sem lehetett rájuk adni.
Vitézy párhuzamot vont a HÉV-járműbeszerzés ügyével, amely szerinte szintén egy rosszul előkészített eljárás miatt hiúsult meg. Azt írta, a HÉV esetében is az történt, hogy évekig nem csináltak semmit, majd egy alkalmatlan tendert írtak ki, amivel veszélybe sodorták a már elnyert uniós támogatást.
A leendő miniszter hozzátette, mindkét, most visszavont vasútfejlesztés esetében már 2022 óta készen állnak a tervek, így a tenderek visszavonása jelentős csúszást okoz. Állítása szerint a leköszönő kormány már eddig is 800 milliárd forintos kárt okozott az országnak a szabálytalanságok miatt visszatartott uniós forrásokkal.
Úgy látja, rengeteg kiváló szakembert üldöztek el, az egyetlen cél pedig a politikai érdekek érvényesítése volt. Emiatt jutottunk el odáig – állítja –, hogy a minisztérium már egy szabályos közbeszerzés kiírására is alkalmatlanná vált.
Posztját azzal zárta, hogy bár a „vasútrombolás korszakának vége, de nagy munka áll előttünk”. Feladatként jelölte meg az uniós források hazahozatalát, a már megítélt, de fel nem használt pénzek megmentését és az állam beruházási képességének újjáépítését.
