prcikk: Vitézy Dávid ízekre szedi Lázár János KRESZ-tervezetét, ami szerinte egy autóközpontú, városellenes nonszensz | szmo.hu
HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid ízekre szedi Lázár János KRESZ-tervezetét, ami szerinte egy autóközpontú, városellenes nonszensz

A közlekedési szakember szerint a tervezet a járdán parkolást tenné alapesetté. A gyalogosok és a rolleresek életét nehezítenék, miközben az autósoknak kedveznek.


Vitézy Dávid egy szerdai Facebook-posztban bírálta az új KRESZ-tervezetet, amely szerinte „sok sebből vérzik”, vagy Lázár János szavajárásával élve „legjobb esetben is félkész”. Bár elismeri, hogy vannak benne előremutató elemek, úgy véli, bőven akadnak átgondolatlan és káros változtatások is.

A sebességhatárokkal kapcsolatban azt írja, miközben a tervezet megnyitná a lehetőséget a 130 km/óránál magasabb sebesség engedélyezésére az autópályákon, addig a gyalogosok és kerékpárosok esetében értelmetlen korlátozásokat vezetne be. 

Példaként említi, hogy a kerékpárosoknak lakott területen, nem úttesten lévő kerékpáros létesítményen legfeljebb 20 km/órával lehetne közlekedni, ami szerinte egy elválasztott városi kerékpárúton teljesen értelmetlen. Emellett felhívja a figyelmet arra a szövegrészre, miszerint gyalogoslétesítményeken legfeljebb 10 km/órás sebességgel lehetne közlekedni. Vitézy reméli, hogy ez csak pongyola megfogalmazás, és nem jelenti a 6 perc/km-nél gyorsabb futás betiltását.

„Mindenesetre azért látszik Lázár János logikája: az autópályán 140-nel vagy akár 160-nal száguldozni nem annyira veszélyes, mint 13 km/órával futni egy járdán vagy 30 km/órával kerékpározni egy védett városi kerékpárúton” – fogalmazott.

A járdán parkolás és az úgynevezett egyperces szabály kapcsán Vitézy azt állítja, a tervezet „az eddiginél is megengedőbben és szélesebb körben legalizálná, sőt alapesetté tenné a járdán parkolást”. Szerinte ez visszalépés, és az ötven évvel ezelőtti szemléletet konzerválja.

Kifogásolja, hogy a járdán parkolás megengedett össztömegét 2000 kg-ról 3500 kg-ra emelnék a járdák műszaki állapotának ellenőrzése nélkül. Problémásnak tartja azt az új szabályt is, amely egy percre, utascsere céljából akkor is megengedné a járdán megállást, ahol az egyébként tilos.

Vitézy szerint ez aláássa a tilosban parkolás büntethetőségét, mert a hatóságnak bizonyítania kellene, hogy az autó egy percnél tovább állt ott. Ugyanezt az egyperces szabályt életszerűtlennek nevezi a buszöblökben és kerékpársávokon történő megállás esetében is. „Ez a javaslat teljesen autóközpontú, városellenes nonszensz, amely a szabálytalankodást ösztönzi, és tovább növeli a káoszt a városi közterületeinken” – írja.

A parkolóautomaták kérdésében úgy látja, a tervezet gyakorlatilag visszahozná ezek használatát azzal, hogy kötelezően előírná a parkolási jogosultság igazolását „a szélvédő mögött, a műszerfal bal oldalán elhelyezett bármilyen egyértelmű módon”. Ezt a budapesti gyakorlattal állítja szembe, ahol épp a digitális, rendszámalapú mobilparkolás felé mozdultak el.

Vitézy szerint az új KRESZ gyalogosellenes

A védtelen közlekedők helyzetét Vitézy szerint több ponton is nehezíti a javaslat. A bérelhető rollerek piacát szerinte ellehetetlenítené a kötelező fejvédő előírása, amit a „túlzottan beavatkozó, atyáskodó állam iskolapéldájának” . 

Abszurdnak tartja azt a követelményt is, hogy lakott területen kívül, korlátozott látási viszonyok között a gyalogosnak láthatósági ruházatot kellene viselnie, ha nem járdán halad. Úgy véli, ez csökkenti az autós felelősségét egy esetleges gázolásnál. Szintén abszurdnak és betarthatatlannak nevezi a gyalogosokra vonatkozó fülhallgató-tilalmat az úttesten való áthaladás során.

„Tehát a Blahán a zebrán zöldre tilos lesz úgy átmenni, hogy a fülemben van egy fülhallgató. Mennyire életszerű szabályozás ez? Főleg, hogy közben az autókban a tv méretű érintőképernyőkön matatni vagy üvöltve zenét hallgatni nyilván továbbra is lehet” – írja, hozzátéve, hogy szerinte ez is azt mutatja, a tervezet a védtelen közlekedőket akarja hibáztatni.

Végül a zebrákra vonatkozó új szabályt is kritizálja: „A gyalogos a járdáról akkor léphet a zebrára, ha meggyőződött arról, hogy a hozzá legközelebb eső forgalmi sávban nem közeledik olyan jármű, amely a zebra előtt ne lenne biztonságosan megállítható, vagy szemkontaktus felvételével meggyőződött arról, hogy a járművezető észlelte a gyalogos szándékát, és elsőbbséget biztosít számára.” Vitézy szerint ez sűrű városi forgalomban gyakorlatilag kiüresíti a gyalogos elsőbbségét.

Összegzésében elismeri, hogy a tervezetben vannak pozitív elemek is, mint a villamosok sebességhatárának eltörlése vagy a kerékpáros utca bevezetése. Ennek ellenére a tervezetet félkésznek tartja, amely valódi társadalmi vitát igényelne egy kampányidőszakon kívül. Javasolja, hogy a szakmai szervezetek, köztük a BKK és a Budapest Közút is, tegyék közzé véleményüket, és egy következő kormányzati ciklusban szülessen meg egy szakszerű, új KRESZ.

Megérkezett az új KRESZ

A KRESZ-tervezetet 2026. január 20-án hozták nyilvánosságra társadalmi egyeztetésre. A normaszöveg valóban tartalmazza a Vitézy által kritizált pontokat, így a gyalogoslétesítményekre vonatkozó 10 km/órás, valamint a nem úttesten vezetett kerékpáros létesítményekre vonatkozó 20 km/órás sebességkorlátozást. A dokumentum tiltja a fül- és fejhallgató viselését a gyalogosok számára az úttesten való áthaladáskor, és kötelező fejvédőt ír elő a mikromobilitási eszközök, például a bérelhető rollerek használóinak. A tervezetet nem minisztériumi felületen, hanem Lázár János saját honlapján tették közzé, amire a tárca úgy reagált, hogy a beérkező véleményeket a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) kezeli, és nem épül kampányadatbázis. Vitézy szerint adathalászatról van szó.

A parkolási szabályok terén a javaslat szerint 3500 kg alatti járművel akkor is meg lehet állni a járdán, ha az úttesten tilos, feltéve, hogy legalább 1,5 méter szabad hely marad. Az „egyperces szabály” pedig legfeljebb egy percig, utascsere idejére engedélyezné a megállást buszöbölben és kerékpársávon is, ha az nem akadályozza a forgalmat. A sajtóban megjelent információk szerint a csomag emellett tartalmazza a robogók 45 km/órás sebességlimitjét, speciális „ovi- és suliövezeteket”, valamint a lehetőséget, hogy egyes gyorsforgalmi utakon a sebességhatárt megemeljék.

A kormányzati kommunikáció szerint a bevezetés legkorábban 2026 szeptemberében történhet meg, a tervezetet pedig a kormány még nem hagyta jóvá.

A kritkát megfogalmazó Vitézy Dávid közlekedési szakember, a BKK alapító-vezérigazgatója volt, később rövid ideig közlekedési államtitkárként is dolgozott, 2024-ben pedig főpolgármester-jelöltként indult Budapesten. Lázár János 2022 óta építési és közlekedési miniszter, a KRESZ-módosítási folyamat az ő nevéhez fűződik. A szakmai háttérmunkában a Közlekedéstudományi Intézet vesz részt.

Frissítés:

Cikkünk megjelenése után az Építési és Közlekedési Minisztérium az alábbi közleményt adta ki, melyet teljes terjedelemben közlünk:

„Írjuk együtt a KRESZ-t – de előbb olvassuk el

Vitézy Dávid ismét bizonyítja: a magabiztosság önmagában még nem pótolja sem a szövegértést, sem a közlekedési tapasztalatot. A társadalmi egyeztetésre bocsátott KRESZ-tervezetet úgy támadja, mintha egy végleges, kihirdetés előtt álló jogszabályról lenne szó – miközben rajta kívül nagyjából mindenki számára világos, hogy ez vitaanyag, nem pedig normaszöveg.

A tervezet pontosan azért került nyilvánosságra, hogy bárki elmondhassa róla a véleményét. Igen, bárki – még Vitézy Dávid is. Erre egy külön felület szolgál: https://lazarjanos.hu/ujkresz.

Ott azonban nem elég hangosnak lenni. Ott el kell olvasni a szöveget. Talán ez magyarázza, miért inkább a nyilvánosságban „leleplez”, mintsem azon a felületen szólal meg, ahol a felvetéseit közlekedésbiztonsági szakértők érdemben vizsgálnák meg.

Mert akkor gyorsan kiderülne, hogy a „futás betiltásáról” szóló riogatás egyszerűen nem igaz. A tervezet nem a gyalogosok sebességét korlátozza, nem tiltja a futást, és nem szab meg 10 km/órás plafont emberekre. A szabályozás a gyalogoslétesítményen közlekedő járművekre és járműnek nem minősülő eszközökre vonatkozik – például a mikromobilitási eszközökre –, éppen a gyalogosok védelme érdekében. Ez a különbség a jelenlegi KRESZ-ben is világosan szerepel. Már annak, aki ismeri.

Az új KRESZ tervezetén hetven szervezet és mintegy száz szakértő, több száz egyeztetés során dolgozott rajta, valódi közlekedési tapasztalatokra, baleseti adatokra és nemzetközi példákra támaszkodva. A cél nem a hangos félreértések generálása, hanem a biztonságosabb közlekedés.

Alapelvvé válik benne a gyengébb közlekedő védelme az erősebbel szemben – vagyis az, amit a közlekedők túlnyomó többsége eddig is józanésszel elvárt. A szabályozás korszerű, kijavítja a régi KRESZ ismert hiányosságait, és egyszerűbb, egyértelműbb kereteket teremt. Már ha valaki veszi a fáradságot, hogy elolvassa.

A KRESZ közös ügyünk.

Éppen ezért nem hangzatos félreértelmezésekre, hanem olvasásra, értelmezésre és érdemi észrevételekre van szükség.

Nagy Bálint közlekedésért felelős államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
13 ember, 12 milliárd euró: A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzést nyálazott át, és megnevezte Orbán oligarcháit, akik a legtöbbet kaszálták
A brit lap szerint Mészáros Lőrinc és 12 társa uralja a piacot. A vizsgált 42 cég a 2010 előtti arány tizennégyszeresét szerezte meg. Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat.


A Financial Times 350 ezer magyar közbeszerzés adatait elemezve arra jutott, hogy 2010 óta az állami pályázatokon odaítélt összes pénz 14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került. Összehasonlításképp, 2005 és 2010 között ugyanez a kör mindössze egy százalékot nyert el – írta a brit gazdasági lap. A hvg.hu által szemlézett cikk szerint az érintett cégek 2010 óta több mint 28 milliárd euró értékben nyertek el közbeszerzéseket, a kulcsfigurának pedig Mészáros Lőrincet nevezték meg, akihez a többi nyertes is valamilyen módon kapcsolódik.

A belső körhöz sorolták Orbán Viktor vejét, Tiborcz Istvánt, a kormányfő hegymászótársaként ismert Garancsi Istvánt, az állami reklámpiacot uraló Balásy Gyulát, valamint Szíjj Lászlót, akinek luxusjachtján több kormányzati szereplő is utazott már. Korábban a hálózat tagja volt Simicska Lajos is, de kegyvesztettsége után birodalmát Mészáros és társai vették át.

Tiborcz István a Financial Timesnak reagálva arról beszélt, hogy az Európai Csalásellenes Hivatal (OLAF) Elios-ügyben folytatott nyomozása óta tudatosan távol tartja magát az állami megbízásoktól.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon.”

Tóth János, a Budapesti Korrupciókutató Központ igazgatója szerint a rendszer kleptokráciaként működik, ahol az elit kirabolja az állami alapokat. A szakértő a verseny nélküli eljárások arányának közelmúltbeli növekedését azzal magyarázta, hogy az érintettek a választások esetleges elvesztésétől tartva igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. „Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy pánikba estek, és az utolsó pillanatban igyekeznek minél több közpénzt megszerezni. Úgy gondolom, arra számítanak, hogy elveszíthetik a választásokat.”

Az adatokból az is kiderül, hogy miközben a kormány az egyajánlatos közbeszerzések visszaszorítását ígérte, ezek aránya épp a politikailag bekötött cégek körében ugrott meg jelentősen: a nyertes pályázataik 69 százalékánál már csak egyetlen induló volt 2023 óta. Az OLAF egyik illetékese szerint ezek a statisztikák a versenyfeltételek torzulására utalnak.

Az elemzés szerint a 13 üzletember cégei 2010 óta 12 milliárd eurót vettek fel uniós pénzekből fedezett beruházások után. Ebből 700 millió euró már azután érkezett, hogy az Európai Unió a jogállamisági aggályok miatt befagyasztotta a támogatások egy részét. Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő szerint ez a szám azt mutatja, hogy a rendszer megtalálja a kiskapukat.

Farley Mesko, a Sayari kockázatelemző cég vezérigazgatója szerint a pályázatokon gyakran nyertek újonnan alapított vagy korábban alvó cégek, amelyek szoros kapcsolatban álltak köztisztséget viselőkkel. Jellemző volt az is, hogy egyes vállalatok azután kezdtek szárnyalni, hogy a belső kör tagjai felvásárolták őket. Az FT arra is kitért, hogy különösen az építőiparban érthetetlen egyes szereplők dominanciája, mivel itt külföldi cégek is versenyezhetnének, hiszen a helyi terepviszonyok ismerete nem kiemelt fontosságú.

Daniel Freund német zöld EP-képviselő árulkodónak tartja ezt a számot, mert arról tanúskodik, hogy a rezsim megtalálja a kiskapukat. Ráadásul hiába ígérte a kormány, hogy visszaszorítja az olyan tendereket, ahol csak egyetlen induló van. A helyzet romlott 2023 óta, a nyertes pályázatok 69%-ánál fordult elő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Török Gábor szerint egyetlen kérdésen múlik minden, a kormány közben két fronton is magyarázkodhat
A politológus szerint a Fidesz a biztonságra épít, miközben Brüsszel és Pozsony is magyarázatot kér a külügytől. A fejlemények a kampány utolsó heteinek stratégiáját boríthatják fel. Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.


Húsz nappal a választás előtt már nem az számít, ki tud újabb témákat elővenni, hanem az, ki tud egyetlen ügyet a választás döntési tengelyévé tenni – írja Török Gábor politológus a Facebookon. A mai diplomáciai és brüsszeli fejlemények pedig pontosan megmutatják, hogyan ütközik a kormánypárti „biztonság” narratíva és az ellenzéki „kormányzásról szóló népszavazás” keretezése.

Az elemző szerint a kampányok utolsó hetei nem új témák bevezetéséről szólnak.

„A kampányokkal foglalkozó szakirodalom szerint az utolsó hetek nem új témák »építéséről« szólnak, hanem egy téma döntési tengellyé tételéről – elsősorban – a bizonytalanok számára.”

A politológus úgy látja, a mostani választás tétje is ebben a logikában ragadható meg:

„A 2026-os alapkérdés régóta látszik: sikerül-e a Fidesznek átkeretezni a választást biztonsági kérdéssé, vagy az a kormányzásról, a kormányfőről és az ország állapotáról szóló népszavazás lesz.”

Török Gábor összegzése szerint a győzelem kulcsa nem a témák sokaságában rejlik. „Nem az nyer, akinek több témája van, hanem aki képes egyetlen témát a választás döntési tengellyé tenni — és ezt a végén már nagyon nehéz megváltoztatni” – zárja gondolatait.

Török Gábor elméletét a gyakorlatban támasztják alá a mai brüsszeli események, amelyek a kormány által hangsúlyozott biztonsági kérdéseket érintik. Az Európai Bizottság szóvivője ma rendkívül aggasztónak nevezte azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az orosz titkosszolgálat feltörte a Külgazdasági és Külügyminisztérium rendszereit, és magyarázatot vár a magyar kormánytól. Az Index tudósítása szerint a szóvivő kijelentette:

„Rendkívül aggasztónak tartjuk a magyar külügyminisztérium elleni állítólagos orosz kibertámadásokról szóló jelentéseket. A magyar hatóságok feladata, hogy kivizsgálják ezeket a rendkívül súlyos vádakat.”

Szintén ma reagált a szlovák államfői hivatal is a Szijjártó Péter és orosz kollégája, Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetésre, amelyben a magyar külügyminiszter a szlovák belpolitikáról is beszélt. A szlovák elnöki hivatal a 24.hu-nak küldött válaszában hangsúlyozta, hogy nem kommentálják a magyar külügyminiszter kijelentéseit, de leszögezték: „Szlovákia szuverén állam, és a szlovák állampolgárok szabadon és demokratikusan döntenek arról, hogy ki képviseli őket.”

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter konkrétan megnevezte, kiket váltanának le azonnal, ha kétharmados többséget szereznek
A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését.


Hétfőn az Európai Bizottság hivatalosan tájékoztatást kért a magyar kormánytól azokról a sajtóértesülésekről, amelyek szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter uniós tanácsüléseken elhangzott bizalmas információkat oszthatott meg orosz kollégájával, Szergej Lavrovval.

A nemzetközi vihart kavaró ügyre Magyar Péter is reagált nyíregyházi fórumán, ahol hazaárulásnak nevezte a kormány lépéseit. A Tisza Párt elnöke szerint kétharmados felhatalmazásra van szükség a rendszerváltáshoz, hogy „minél gyorsabban és fájdalommentesebben, minél kevesebb jogászkodással” szabadíthassák ki az országot az „Orbán-bábok” kezéből.

Úgy fogalmazott, „minden pozíciót elfoglaltak, mindenhol Orbán és Putyin bábjai ülnek”. Szerinte ha a jelenlegi kormány marad, „tulajdonképpen az Unió fog kilépni belőlünk”, Magyarország pedig orosz gyarmat lesz. A teret megtöltő tömeg a felvételek alapján azt skandálta: „Ruszkik haza!” – írta a 444.hu.

Magyar Péter felvázolta, hogy kétharmados győzelem esetén módosítanák az alaptörvényt, és eltávolítanák a kulcspozíciókból Sulyok Tamás köztársasági elnököt, Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, és Senyei György Barnát, az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Leváltanák Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyészt, valamint Polt Pétert, az Alkotmánybíróság elnökét és a testület többi tagját is. A listán szerepelt továbbá Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke és elnökhelyettese, valamint a médiahatóság vezetője.

A Tisza Párt tervei szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal helyén, annak költségvetéséből hoznák létre a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalt. A kormányra kerülésüket követően azonnal felfüggesztenék a közmédia működését a pártatlanság garantálásáig, és legfeljebb nyolc évben korlátoznák a miniszterelnöki pozíció betöltését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Ordibálás és „mocskos Fidesz” rigmus fogadta Orbán Viktort Kecskeméten, szerinte mégis fantasztikus a kampány
Egy 30-40 fős ellentüntetői csoport a színpadtól alig pár méterre kiabált a miniszterelnök kecskeméti beszédén. A kormányfő a bekiabálásokra azzal felelt, hogy a gyűlöletre nem lehet jövőt építeni.


Két rigmus feszítette szét hétfő este Kecskemét főterét: „Mocskos Fidesz!” és „Hajrá Fidesz!” – Orbán Viktor pedig azzal vágott vissza az ellentüntetőknek, hogy „ha kiabálnak, nem hallják, amit mondok”. A miniszterelnök szerint a kampány ettől függetlenül fantasztikus, a választás tétje pedig történelmi – írta a 24.hu.

A portál helyszíni tudósítója szerint egy 30-40 fős, férfiakból álló társaság sorfalat állt a színpadtól nem messze, és folyamatosan ordibált a miniszterelnök beszéde előtt és közben. A kormányfő közönsége a „hajrá Fidesz” rigmussal próbálta túlkiabálni őket. Orbán Viktort láthatóan nem zavarták meg a bekiabálások, a történtekre reagálva azt mondta: „Vannak olyanok, akik azért jöttek, hogy elrontsák az esténket.”

A miniszterelnök szerint a kampány első hete kár, hogy eltelt. „A kampány fantasztikus. Sokan vannak, akik félnek tőle, de valójában arra való, hogy a hasonlóan gondolkodók összejöjjenek, találkozzanak, beszéljenek egymással, és közösen készüljenek fel arra, hogy megnyerjük a választást” – fogalmazott. Úgy vélte, a kampány arra is jó, „hogy meglássuk a különbséget az ellenfeleink és magunk között.”

Ezt követően az ellentüntetőkhöz is szólt, mondván, a gyűlöletre és a dühre nem lehet jövőt építeni. „Örülök, hogy nem az acsarkodók és az ócsárlók közé tartozom” – jelentette ki. A Tisza Párt szimpatizánsait arra kérte, ne engedjék, hogy megkeményedjen a szívük, „mert április 13-án kiderül, hogy mindannyian magyarok vagyunk.” (A választást április 12-én, vasárnap tartják.) Hozzátette, a gyűlölet ne uralkodjon el rajtuk, hogy később együtt tudjanak működni „velünk, győztesekkel”.

A beszédében kitért arra, hogy a Fidesz-kormány 2022-ben vállalta, nem engedi belesodorni Magyarországot a háborúba. Szerinte nagy győzelemre van szükség, mert komoly felhők gyülekeznek, és újabb migránshullám fenyeget az iráni háború miatt. Úgy látja, az ukránok olajblokád alá vették Magyarországot, de az országot nem lehet megzsarolni.

A kormány válasza erre a hitelvétó, de Orbán Viktor ennél tovább is menne: kilátásba helyezte a Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó gáz- és villamosenergia-szállítás leállítását is. „Ha kell leállítjuk a villamosenergia-szállítást is, mert az olajblokádot le fogjuk törni” – szögezte le.

A miniszterelnök elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kampányban külföldi titkosszolgálatok is részt vesznek, amelyek szerinte a Tisza Párton keresztül és annak érdekében folytatnak kormányellenes akciókat. Hozzátette, elégtételt fognak venni azért is, mert lehallgatták Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert. A témához kapcsolódó mai fejlemény, hogy a szlovák államfői hivatal a 24.hu megkeresésére közölte, nem kívánnak belefolyni a magyarországi kampányba a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közötti telefonbeszélgetés ügyében.


Link másolása
KÖVESS MINKET: