HÍREK
A Rovatból

Vitézy Dávid: Ha Szentkirályi Alexandrát zavarják a busztüzek, akkor talán üljön le egy padra Nagy Mártonnal vagy Lázár Jánossal beszélgetni egyet

A főváros 380 új buszt vásárolt volna, köztük a leégett járművek helyett is. A kormány kilenc hónap után, indoklás nélkül utasította el a kérelmet.


Két 24 éves Mercedes Citaro típusú busz is kigyulladt csütörtökön Budapesten. A járműveket még 2012-ben vásárolta a főváros Frankfurtból, akkor már tizenegy évesen.

Vitézy Dávid a Facebookon azt írta: „akkor az volt a terv, hogy ezek maximum négy-öt évet szolgálnak, elérik az élettartamuk végét, de legalább így is tudtak segíteni abban, hogy az addigra már 25-30 éves magaspadlós Ikarusokat lecseréljük. Aztán itt ragadtak, teltek-múltak az évek, ma már önmagában itt Budapesten is leszolgáltak egy teljes élettartamot, pedig előtte Frankfurtban is. Ilyenkor kezdődnek az anyagfáradások, amik könnyen vezethetnek leszakadó alkatrészekhez és végül tűzhöz – ez történt ma is, ha jól tudom.”

A Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője szerint „nincs ez rendben, engem is aggaszt a helyzet, a biztonság az első – helyesnek tartom, hogy a főpolgármester utasítására a BKV vizsgálatot rendelt el.”

Vitézy Szentkirályi Alexandra nyilatkozatára is reagált. Úgy fogalmazott:

„teljes badarságokat beszél (az éjszakai hálózat átszervezésére ma indult társadalmi egyeztetést okolja a busztüzek miatt, aminél kevés abszurdabb felvetést tudok elképzelni)”, és szerinte a Fidesz-kormány akadályozta meg, hogy a BKV lecserélje ezeket a járműveket.

Posztjában felidézte: 2021 márciusában a Fővárosi Közgyűlés engedélyezte a BKV-nak, hogy 30 milliárd forintos beruházási hitelt vegyen fel 380 új autóbusz beszerzésére. A hitelt három bank adta volna, a tenderek is lezajlottak, és új Mercedes Connecto buszok érkeztek volna 2023-ra, többek között a most leégett járművek helyett is. „És új midik azok helyett a Karsanok helyett is, amikből tegnap égett ki egy.”

A stabilitási törvény szerint minden önkormányzati cég hitelfelvételéhez kormányengedély kell. Vitézy szerint „a kormány 9 hónapig ült a BKV kérelmén, majd 2021 karácsonya és szilvesztere között, a két ünnep közötti politikai szünetet kihasználva indoklás nélkül elutasította a BKV kérését, mindössze annyit írtak bele a határozatba, hogy ‘NEM’.”

„Így aztán nem jöttek új buszok a BKV-hoz, gyakorlatilag azóta is csak méregdrágán bérelni tud új buszokat a cég, mert sem lízingelni, sem hitelből vásárolni kormányengedély híján nem tud. Ez is a magyarázata annak, hogy a flotta megújításában magánszolgáltatóra is kell támaszkodjon a Főváros – hisz az ő beszerzéseikhez nem kell kormányengedély.”

„Ha Szentkirályi Alexandrát zavarják a busztüzek, akkor talán üljön le egy padra Nagy Mártonnal vagy Lázár Jánossal beszélgetni egyet, ahogy a kampányban tette, és érje el, hogy a NEM helyett egy nagy kövér IGEN legyen ott a határozatban. A BKV máris rendeli az új buszokat, amint ez megtörténik, a keretszerződés ugyanis máig hatályos a Mercedes-szel. Ha erre viszont nem képes, akkor kár a másokat hibáztató okoskodásért – mindenki más joggal számon kérheti a busztüzeket, kivéve épp az, aki megakadályozta az öreg buszok cseréjét.”

Szentkirályi korábban a Facebookon arról írt, hogy azonnali vizsgálatot kértek a BKV-tól a busztüzek okának kiderítésére. „Szakértőink véleménye szerint a tüzeket a felhalmozódott olajsár begyulladása okozhatta, hiszen ebben a melegben már egy apró szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy tűz üssön ki a motortérben. Az olajsár eltávolítása idő- és munkaigényes folyamat. Sajnos könnyen előfordulhat, hogy a BKV-nál nincs elegendő idő a megfelelő műszaki karbantartásra, mivel egyes vonalakon a kapacitás teljes kihasználásával üzemelnek, és így előfordulhat, hogy nincs tartalékbusz a rendszerben.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Amerikai külügyminiszter: egy évre kapott mentességet Magyarország a szankciók alól
Fehér házi források eddig is arról beszéltek, amit most az amerikai külügyminiszter is kijelentett. Marco Rubio szavai ugyankkor éles ellentétben állnak a magyar kormány kijelentéseivel. A kormány szerint ugyanis időkorlát nélküli mentességet kapott Magyarország. Gulyás Gergely is arról beszélt a kormányinfón, hogy a megállapodás szerinte egyértelmű és világos volt.


Marco Rubio amerikai külügyminiszter egy sajtótájékoztatón tette egyértelművé, hogy Magyarország egy évre kapott mentességet az orosz olaj- és gázimporttal kapcsolatos amerikai szankciók alól.

A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését. A Paks 2 atomerőműre vonatkozó szankciók feloldása ezzel szemben határozatlan idejű.

Rubio kijelentése éles ellentétben áll a magyar kormány kommunikációjával. Noha a november 7-i Trump–Orbán-találkozó követően már fehér házi források is egyéves haladékról beszéltek, a kormány ennek az ellenkezőjét kommunikálta.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón is azt mondta, „Magyarország általános szankciómentességet kapott a Barátság kőolajvezetékre és a Török áramlatra”.

Úgy fogalmazott, a megállapodás egyértelmű és világos volt, Magyarország időkorlát nélkül kapja meg a mentességet. Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni. Azt is közölte, hogy ha a szankciók életbe lépnének, az energiahordozók ára itthon a kétszeresére-háromszorosára emelkedne.

A mentesség nem volt ingyen, a megállapodás részeként Magyarország mintegy 466 milliárd forint (körülbelül 1,4 milliárd dollár) értékű beszerzést vállalt amerikai cégektől. Ez a csomag három fő tételből áll: egy 600 millió dollár értékű cseppfolyósított földgáz (LNG) vásárlásáról szóló szerződésből, 114 millió dollár értékű nukleáris fűtőelem-beszerzésből, valamint egy nagyjából 700 millió dolláros védelmi célú beszerzésből.

Via 444.hu.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Gulyás Gergely nem hisz Marco Rubiónak: állítja, nincs időkorlát a szankciómentességre, hiába mondanak mást az amerikaiak
A miniszter szerint a megállapodás egyértelmű és világos volt. Noha az amerikai külügyminisztérium szerint egyéves haladékot kaptunk, Gulyás azt mondja, Orbán és Trump találkozóján nem ez hangzott el.


Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfó kezdetén arról beszélt, hogy Orbán Viktor és Donald Trump arról a november 7-i találkozójukon arról egyeztek meg, hogy Magyarország időkorlát nélkül kap mentességet a földgáz- és kőolajvezetékeket érintő amerikai szankciók alól. A sajtótájékoztatóval nagyjából egyidőben azonban az Egyesült Államok külügyminisztere egyértelművé tette, hogy egy évre szól a mentesség.

Amikor a kormányinfón a Telex újságírója rákérdezett erre Gulyás Gergelynél, ő nem akart hinni Rubiónak.

A miniszter azt mondta, szerinte az amerikai külügyből ilyen információk érkeznek, de a washingtoni tárgyalásokon nem ez hangzott el.

A kérdésre, hogy a tárgyalásokon nem volt szó időkorlátról, vagy az hangzott el, hogy nem lesz időkorlát, Gulyás leszögezte, hogy időkorlát nélküli megállapodásról egyezett meg Orbán Viktor és Donald Trump.

Hozzátette, hogy az amerikai külügyminiszter érvelése helyes, hiszen ezek a problémák egy év múlva ugyanúgy fenn fognak állni.

Fehér házi források már a találkozót követően is egyéves haladékról beszéltek, amit Marco Rubio most meg is erősített. A külügyminiszter szerint az egyéves halasztásra azért van szükség, mert a magyar gazdaságot drámaian érintené az azonnali leválás az orosz energiahordozókról. Bár az orosz exportnak ez csak egy kis része, Magyarország szinte kizárólag onnan vásárol, így mélyen destabilizálná az országot, ha elveszítené a hozzáférését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
IDEA: Gyengült a TISZA, most 7 százalékkal előzi a Fideszt a pártot választó biztos szavazóknál
Az IDEA intézet legutóbb még 11, illetve 10 százalékpontos előnyt mért Magyar Péter pártjának a Fidesszel szemben. A friss eredmények szerint DK épphogy bejutna, a többi ellenzéki pártnak szinte esélye sincs.


A TISZA Pártot 47 százalék, a Fidesz–KDNP-t 40 százalék támogatná most a biztos, pártot választani tudó szavazók körében, ha most vasárnap tartanák meg az országgyűlési választásokat – derül ki az IDEA Intézet legfrissebb kutatásából, melyet a Telex közölt.

A teljes népességben 35 százalékon áll a TISZA, míg 29 százalékon a Fidesz–KDNP.

Az IDEA Intézet szerint az eredmények alapján „korántsem biztos, hogy a TISZÁN és a Fideszen kívül más párt bekerülne a parlamentbe”, mivel a teljes népességen belül a DK-nak csupán 4 százalékot mértek, bár a biztos szavazóknál 5 százalék támogatja a pártot. A Mi Hazánk 4 százalékot, a Kutyapárt 3 százalékot tudhatna most magáénak a teljes népességben és a biztos szavazóknál is. A többi párt, így például az MSZP vagy a Jobbik viszont 0 százalékot kapna.

Az IDEA legutóbbi felméréshez viszonyítva a TISZA némileg gyengült, a Fidesz pedig erősödött.

A korábbi mérés szerint ha október elején lett volna a választás, Magyar Péter pártjára 49 százalék, a kormánypártokra pedig 38 százalék szavazott volna. A teljes népességben akkor 37 százalékot mértek a TISZA Pártnak, 27 százalékot a Fidesznek, tehát akkor 10 százalékpont volt a különbség a két ellenfél között. A mostani adatfelvétel önkitöltős online kérdőíven keresztül történt, 2025. október 31. és november 7. között.

Más friss mérések is hasonló képet mutatnak a pártok támogatottságáról. A Závecz Research október végi kutatása a biztos szavazók körében 48–37-es TISZA–Fidesz arányt mutatott. A Medián 2025 júniusában még jóval nagyobb, 51–36-os különbséget mért a biztos szavazóknál a TISZA Párt javára. Az évközi trendek alapján a TISZA előnye enyhén szűkült, de továbbra is jelentős. A különböző intézetek eltérő módszertant és súlyozást használnak, ezért az eredményekben kisebb eltérések lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A rendszer a velejéig romlott, nem reformálható meg
A TISZA Párt elnöke bevallotta, korábban nem sejtette, mennyire gonosz, szívtelen, embertelen ez a rendszer. Szerinte Orbán Viktor legalább 10 éve szerepet játszik, mostanra viszont már lehullott az álarca.


Lehet, hogy naiv volt, ezért hitte azt korábban, hogy Orbán Viktornak vannak távlatos céljai és küldetéstudata, de már világossá vált számára, hogy „a rendszer a velejéig romlott” – erről is beszélt Magyar Péter a 24.hu-nak adott interjújában. Arra a kérdésre adott ilyen választ, hogy min lepődött meg leginkább, mióta a NER-rel szembefordulva belépett a nagypolitikába.

„A legnegatívabb az, hogy nem sejtettem, mennyire gonosz, szívtelen, embertelen ez a rendszer. Tudtam, hogy akadnak hibák, kisiklások, bűnök, a barátaim és a kollégáim körében nem véletlenül voltam olyan kritikus. Még az első partizános interjú idején is hittem a változásban. Úgy voltam vele, ha nyilvánosan is kimondom a fenntartásaimat, akkor a fideszesek is megértik, mi megy belül, és a hatalom elvégzi az önkorrekciót. Tévedtem”

Hogy belülről hogyhogy nem látta ezt, arra így felelt:

„Azt hittem, van egy magasztos cél, a polgári, erősödő, szuverén, európai Magyarország. Azt hittem, a miniszterelnöknek vannak távlatos céljai, van küldetéstudata. Abban is tévedtem. Világossá vált, hogy nincs, és az is világos, hogy a rendszer a velejéig romlott, nem reformálható meg. Pedig még az európai parlamenti választások fényében is lett volna mód megújulni, ehelyett azóta még inkább fullba tolják a kretént”

– fogalmazott a TISZA Párt elnöke.

Elmondása szerint a pártjához mostanában csatlakozó volt fideszesek közül sokan a Fidesz embertelen stílusa miatt érkeznek.

„Azoknak, akik a polgári Magyarországot szerették volna közösen felépíteni, nem fér bele az aljas, hazug kommunikáció, nem fér bele, ha egy politikus a honfitársát eltaposandó rovarnak nevezi, és azok az aljas tettek sem férnek bele, melyeket akár a Tiszával, akár velem szemben elkövetnek Orbán Viktorék”

– mondta.

A politikus szerint Orbán minimum 2015 óta szerepet játszik, de talán már régebb óta. Úgy véli, a migrációs válság berobbanásától fokozatosan felépítettek köré egy nemzetvezetői szerepet a hatalom megtartása érdekében:

„Ő a megmentő, a cáratyuska, aki nélkül semmi nem működne. Csakhogy ahelyett, hogy megoldaná, inkább súlyosbítja a problémákat. És ezt egyre többen felismerik. Ahogy az elemzők fogalmaznak: varázstalanodott, lehullott az álarc”

– mondta.

Hozzátette, hogy „Orbán politikai személyiségének alakulásába is beleférhet, hogy Soros-ösztöndíjasból, a liberális internacionálé alelnökéből mára a Patrióta csoport Oroszország által promótált alapítója, egyik vezetője lett”, de szerinte a Fidesz elnöke „legbelül nem tudta feldolgozni az ellentmondást, emiatt indult el a lejtőn”.

Azt viszont elismerte, hogy a kormányfő tehetséges politikus, és mint mondta, szerinte korrekt Orbánnal, igyekszik nem a személyében bántani őt. Úgy véli, az egyik nagy különbség köztük az, hogy a miniszterelnök a végletekig ragaszkodik a hatalomhoz, míg ő „másképp van összerakva”, szívesebben élne egy átlagos életet.

„Más az eredettörténetünk, más a családi történetünk, és egészen más a célunk. Én úgy kerültem a politikába, mint Pilátus a krédóba, de az első lépés után egyre nőtt az emberek bizalma a közösségünkben és bennem, csinálnunk, csinálnom kellett. Orbán Viktor és a társai viszont azzal a kifejezett céllal érkeztek, hogy megszerzik a hatalmat, meggazdagszanak, elveszik, ami szerintük jár nekik. Ő eleve politikus akart lenni, részesévé válni a rendszerváltásnak és az azzal járó ilyen-olyan előnyöknek. Utólag visszanézve már az 1993-as székházbotrány megmutatta az igazi szándékaikat”

– véli Magyar Péter.

Őt is már gyerekként nagyon érdekelte a politika, az 1990-es évek elején iskola után a nagymamájával együtt nézte az Országgyűlés üléseit. Elmondása szerint jókat szórakoztak a szócsatáikon, de tanult is belőlük. A szülei sok tüntetésre elvitték, ott volt például a Duna-tüntetésen, Nagy Imre újratemetésén és az erdélyi falurombolás elleni demonstráción is.

Azt is elárulta, hogy Orbán Viktor volt az első politikus, akivel személyesen találkozott. Gimnazista volt, Orbán pedig „már épp átsiftelt liberálisból konzervatívvá”, amikor ellátogatott az iskolájukba.

Amikor az interjúban arról kérdezték, volt-e valaha politikai példaképe, úgy válaszolt, hogy többekből tudna összegyúrni egyet. Példaként említette II. János Pált, aki szerinte politikusként is komoly hatással bírt az európai, azon belül a lengyel és a magyar emberek életére.

„A példaképbe kéne még egy kis Kennedy, egy kis Reagan, egy kis Adenauer, egy kis Thatcher. És egy kis Kohl. Meg, ha nagyon muszáj, ha nagyon blikkfangos cím kell ennek az interjúnak, akkor egy kis Orbán is, de a rendszerváltáskori énjéből” – fűzte hozzá.

Arra a kérdésre, hogy neki van-e távlatos célja, azt válaszolta, neki nincs küldetése, mert szerinte régen rossz, ha egy politikusnak küldetése van. A rendszer leváltását sem célnak, csupán egy feladatnak nevezte.

„Csodálatos országot fogunk építeni, csak hagyni kell az embereket élni: a vállalkozókat vállalkozni, az orvosokat gyógyítani, a tanárokat tanítani, simán engedni, hogy mindenki megtalálja azt, amiben képes kiteljesedni. (...) Én olyan államot szeretnék, ami csak akkor avatkozik az életükbe, amikor segíteni kell, és mindenkinek lehetőséget nyújt, hogy kiteljesedjen abban, amiben a legjobb”

– vázolta fel a terveit.

Arról is beszélt, hogy nem tervezi, hogy az utolsó pillanatban hátralép és valaki mást jelöl miniszterelnöknek – ahogy erről állítólag Orbán Viktor szűk körben beszélt már –, de bármit elképzelhetőnek tart, ami az ország érdekét szolgálja.

„Sem most nem ragaszkodom pozíciókhoz, sem a jövőben nem fogok. Pártelnök sem akartam lenni. Bármilyen pozícióban szívesen szolgálom a jó ügyet. (...)

Szerintem az a helyes hozzáállás, hogy az ember nem akar pozíciót, hanem a feladat találja meg, amit a legjobb tudása szerint elvégez, és ha azt látja, más jobban csinálná, félreáll. Nagyon remélem, hogy adott időpontban félre tudok állni. Ha közkatonaként tudom legjobban szolgálni a közös ügyünket, akkor közkatona leszek, ha képviselőként vagy frakcióvezetőként, akkor képviselő vagy frakcióvezető, ha miniszterelnöki tanácsadóként, akkor miniszterelnöki tanácsadó, ha miniszterelnökként, akkor miniszterelnök” – jelentette ki.

Arra a kérdésre, hogy milyen pozitív meglepetések érték, amióta pártelnökként vállalt szerepet a politikai életben, azt mondta, meglepi, mennyi ütést és gyalázkodást kibír. Úgy gondolja, másfél éve és egy éve sem bírta volna a mostani stressz-szintet, de mára már hozzászokott.

„Sokak szerint ez egy rocksztár állás, és milyen fantasztikus, hogy megismernek, szelfiznek velem. Hát, nem. Felemelő érzés felhatalmazást kapni arra, hogy szolgáld a közösségedet, de rengeteg munkával, lemondással és méltánytalanságok elviselésével jár.

És ha tisztességesen csinálod, anyagilag sem nagy üzlet: a fideszes hazugságokkal szemben én nem gazdagabb lettem, hanem kevesebb a pénzem, mint két éve. Egyrészt, mert támogatom a pártunkat, és mert a fizetésem felét, hasonlóan a többi EP-képviselőnkhöz, minden hónapban felajánlom jótékonysági célra, a rászorulókat patronáló Ludas Matyi Alapba. Másrészt a piacon magasabb fizetéssel tudnék elhelyezkedni. De ez engem egy pillanatig sem érdekelt. Örülök, hogy tehetek a hazámért. (...)” – mondta Magyar Péter az interjúban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk